Poltnina plačana v gotovini	Céna — Ara 1*25'Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politeism i X/T1 T "D A\ 7 T	\Z * Gazdasági, politikai és
kulturni tjédnik.	JX1 UlVAV 1 LlEi IV kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.	Márkisevei, I926. oktober 31.	Broj 43-44. Szám
Páneurópa.
Ka trbé denésnyemi cslo-veki, národi drűgo, kak szlobodo, szlobodno gíbanye, szlobodno trgovino i szloboden glász szvo-jega mislénya. Ali moremo i meti tő ml i vszi szvetá národi med sztené vsztisnyeni ? More i meti tő v klanyo zapréta vtica ? Né ! Kak szlobodno ietécsi vtícsek z veszeljom szpéva vu zelenécsi sze logáj i poláj, tüdi i cslovecse sztvorjenyé 'zelé kaj táksega, szlobodo i escse szlobodo.
Páneurópa. Tő je prednami tühinszka récs, znamenűje teliko, kak *Popolna-Európa«. Popolna záto, ár je popolna szloboda szamo v popolnoj európi mogőcsa, i csi sze szvetá petina Európa píse, te naj bőde tá popolna, ká-'zipót vszé drűgi kontinensov. (Csi bi jo vutom Zjedinyene Dr'záve Amerike nebi prehitile.)
Ali Páneurópa nikaj vecs zna \ Jiienűje vu cslovecsem 'zítki. Tiszti mo'zjé, kl szo tő idejo na szvetlo prineszli i odnyé razpráv-vlali, szo na csísztom ka znamenűje. Bár do prakticsnoga zvr-senyá nász escse doszta vrémena lőcsi, je pa vendar zadovoljivo 'ze szamo gúcsanye i písza-nye odnyé. V ednoj céloj Europi sze domá csütiti, brez vizuma j szem i tá hoditi, vunyé péneza vrédnoszt ednáko poznati, vszem I národnosztam ednáke pravice mpoznati, cslovek csloveka kak )rata postüvati f tó je szloboda, tő je cíl i znamenitoszt — Pán europe.
'Ze bi jo radi pozdrávlali, kak našega resitela z vérsztvene krize. Radi bi z odprtim szrcom pravi i, ti szi edina, ki szi nam prineszla zadovolnoszt, za ste-rim národ tak 'zelno gléda i csáka. 'Zalosztno ali isztina je jpa tó, ka sze toga te'zko docsá-Ikamo. Dokecs bőde telko prili-távcov i telko neszpametni lüdi, [i szo podlo'zni tisztim, ki szo acsni do csészti, za ravnitelsztvo :dnoga národa, dokecs jesztejo ti sze terejo do miniszterszki ztőcsekov, i kak dugó sze náj-lejo v ednoj i drűgoj dr'závi za xálevsztvo zemelszko aspiranM i lüdjé ki nedovédnocs szpádnejo \ naroke taki lüdi, kí je za tő jionücati scséjo : tecsasz sze nam löde tó tesko docsakati. Pribli-táva sze vrémen, gda tő lüdjé sze zarazmijo, pribli'záva sze
doprinesenyá vrémen, gda mo léko pravli: oszlobodjeni szmo tak, kak sze tő csloveka do-sztája.
Mo'zjé, ki szo v punom zná-nyi znamenitoszti té ideje, szo v preminócsi dnévaj vküper prisli, obprvim, v becsi i szo szi po-
gúcsali potí doprinesenyá té ideje. I gda je ednók 'ze do toga prišlo, te moremo i mi vüpanye meti, ka sze részam pribli'záva vrémen, gda kak bratovje léko pozdrávlamo ^edem drügoga v szlobodi i v zadovolnoszti. 'Ze-lémo da kak nájprle bódé tó.
Megszűnik a pápa vatikáni fogsága.
A pápa és az olasz kormány között a tárgyalások teljes megegyezés szerint a pápa visszavonja tiltakozását az egyházi elfoglalása ellen elismeri az egységes olasz királyságot, ezzel szemben az olasz kormány elismeri a pápának a Vatikán feletti világi hatalmát.
A pápa és az olasz kormány
megegyezése a pápa vatikáni fogságának végét jelenti, 1870 óta, amióta az olasz királyság megalakult, a pápa megszűnt viiági államfő lenni, a pápák tiltakozásuk jeléül önkéntes fogságot vállaltak és soha nem hagyták el a Vatikán területét. Ha a megegyezés tényleg létrejött, a pápa elhagyja a Vatikánt.
Ujabb jugoszláv-magyar tárgyalások kezdődtek Beográdban.
Dr. Nickl Alfréd magyar külügyminiszteri tanácsos a magyar külügyi és kereskedelmi kormány megbízásából Beograd-ba érkezett és hétfő óta szakadatlan tárgyalásokat folytat közlekedésügyi minisztérium vezetőivel. Nickl miniszteri tanácsos ezenkívül több látogatást tett hétfőn és szerdán, igy a miniszterelnökségen is.
Nickl Afréd dr. beogradi tartózkodásáról nem adtak ki hivatalos jelentést, jól értesült politikai körökben azonban ugy tudják, hogy a magyar kormány megbízottjának beogradi tartóz-
kodása elsősorban -vasúti kérdésekkel ál összefüggésben. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy Nickl társaságában Beogradba érkezett Samaja magyar állam-vasuti igazgató is. Főleg az Adria felé irányuló tranzitó-forga-lom kérdése szerepel a napirenden és valószínűleg szóba-kerül a tárgyalásokon a split szabadkikötő kérdése is.
Jól informált körök biztosra veszik, hogy a szabadkikötő ügye hamarosan dülöre jut és Magyarország vagy Splitben, vagy Split közelében Poljudban vagy Solin-ska-lugában kap szabad zónát.
Vallani akar a Tisza-gyilkos.
A Tisza-gyilkoság ügyében folytatott nyomozás során Sztany-kovszki Tibort kedden délelőtt tiz órakor átkísérték a rendőrségre. Mielőtt Sztanykovszkit a rendőrségre kisérték volna, telke-reste őt a Markó-uccai fogházban dr. Földvári Béla, aki a fogságban levő Gartnert védi. A találkozás drámai jelenetek között folyt ie. Sztanykovszki a fogságságban erősen megőszült, azonban láthatólag megnyugodott, szellemi képességeinek teljesen birtokában van, tökéletesen visszaemlékszik az 1918-iki eseményekre. Amikor Földvári meglátogatta, Sztanykovszki sírva hangoztatta, hogy vallomást akar tenni, nem akar
semmit elhallgatni, mert lelkiismerete kívánja, hogy mentse azokat, akiket ártatlanul tartanak börtönben, vagy akiket csak az akkori események sodortak bűnbe.
Földvári ismertette Sztanykov-szkival Lengyel Zoltán kijelentését és nyomatékosan kérte, hogy .az igazság kiderítése érdekében mentse fel Lengyel Zoltánt aki a főtárgyaláson a védője volt, az ügyvédi titoktartás alól. Sztanykovszki ezt meg is ígérte.
A rendőrségi kihallgatás rövid ideig tartott. Valószínű, hogy Lengyel Zoltán kihalgatása után még egyszer ki fogják hallgatni Sztanykovszkit.
Je vsze mogöcse ?!
V M. Szoboti, v Cvetnoj vilici böde nikaj velkoga delano, ár 'ze cé-lo vunyé le'zécsi járek nikaj merijo. Kama je !ie tüdi preci navo'zenoga tam, 'ze zacsne tráva rászti z-nvega. Ka sze pa dönok escse izda nika nedela, je znábidti vzrok tomi iszkati, ka sze goszpődje csednijo, kama naj tiszto vodő püsztijo, kí nepresztano-ma kvari zdrav zrák vu toj vilici, jeli prőti spitáli ali pa pröti Mintsekovoj hi'zi. Znábidti pa ka csákajo, naj tá voda vunyé zmrzne, pa do té na léd devali doli rőre. Ja tak je bole gvüs-no ka bődo rőri vodorávno le'zali 1 ?..
*
♦ *
Járek, ki sze od Csernelavec kre grofovszkoga pásnika prőti M. Szoboti vlecsé, je né vöszkopani. Ne-vémo ali sze nyim je tö sztáro serjé (sás) mililo, z sterim je vesz zaraszt-seni té járek, ali ka je vzrok. Zadosz-ta je tő, ka szo toga sztároga ne z-csisztili, vendar szo pa pöleg nyega ednoga nővoga szkopali, na drűgoj sztráni, i tak szo sánec zdignoli, ka zdaj voda vszeedao nema odtéka.
Tü sze rávnotak zgödiio, kak gda szo prék Möre (edne Mörszke obcsine sztancsarje) brod delali, pa gda nyim je prekrátka prisla na ednoj sztráni, té szo jo na drűgoj strá-ni prerezali ka naj ovo sztran po-dugsajo . . .
* *
Uznnovicsova radikálszka-radi-csevszka vláda je odsztőpila. Vendar szo szi pa tő v právom cajti pre-miszlili, ár szo nisterni na nővo pe-cseni minisztri escse né doszégnoli popuno pokojnino, i szo demissijo nazáj potégnoii, tak. ka je ay. v. král
tő demissijo né mogao potrditi. *
♦ *
Nikak je csüdno szi zmiszliti na tiszto nevervano isztino, ka — praj — nasi Prekmurci záto nescsejo racsúnati z nasztavítvov edne banke v M. Szoboti, tőda jo materielno zato nescsejo podpérati, ár sze bojijo, csi bi tá nőva banka konkurérala z sztárimi i bi zacséla po falésom 'zoji dávati poszojila i po vékse m zoji szprejítnala vloge, po sterom bi tak
nasi lüdjé k véksim haszáóm prisli.
* *
*
»Agrárni interessenti* za fundo-se, szo részan 'ze vszi herbaii v M. Szoboti. Tő sze vidi kak hérasnye hi'ze szo szi dáli tam szposztaviti. Na priliko „Turopolje", tam od gimná-zije prőti Krőgi, tak vidi vő, kak predváras M. Szobote. Szamo csi sze té herb tüdi i potrdi, tő je drügo pitanye.
Halottak napja.
Nyirkos őszi napokon ösz-szegubbasztva kél fel s alá a ma élőhalottja, a semmit nem számító emberi lény. Kopott ruhájáról meglátszik, hogy a ma sanyarú terhe nem juttat neki meleg ruhára valót, fázékonyan, összetörten tipeg dolga után. Mindenre kijutó munkaperce még a drága halottak emlékét sem juttatja eszébe, a halottak országa, az örökpihenés kertje, a temető is csak árván elhagyatottan és elhanyagoltan növeszti a gazt és bozótot. Pedig drága halotaink-ról annál is inkább kegyelettel kellene megemlékeznünk és évente többször mert az ő hazájuk a mi élőhalottak hazájához mérten eldorádó, s mert mi mindannyian ma már ugy kívánkozunk körökbe, mint a sötét veremből a világosságra. Nem kellene tehát külön ünnepet irni elö a temető felbokrétázására, évente egyszer, mindenki részére kellene, hógy ünnepet képezzen az nap, minden kiszakítható félóra, mikor drága halottainknak szenteljük azt, leróni kegyeletünket. Ha nem is csak a jövő viszontlátás bigott elvétől hajtva, de annálinkább elismerésként azért, hogy őnekik az a haza nyugodtabb, pihenésük zavartalanabb, s a rájuk nehezedő föld terhe elviselhetőbb, köny-nyebb, mint itt a mireánk, az élőhalottakra nehezedő és számokban minduntalan növekedő e világi terhek.
Mindszentek napja, halottak napja, november elseje van. S amidőn az emberiség oly sokszor kellemes megelégedéssel gondol a temetőben zavartalanul pihenő testvér, szülő és barát halottra, miért éppen évente csak egyszer kell lennie annak a dátumnak, mikor már szégyen számba megyen az a hanyagság, mikor egy-egy földihalandó továbbra is bozottal telve hagyja övéi-
nek sirhantját? Miért nem többször rójuk le kegyeletes megemlékezésünk ezen kötelességét? Valaha és némelyek ezt többször is megteszik, de azok különleges lélekberendezésüek, olyanok, a-milyeneknek a mai emberiségnek összesegének lennie kellene, — erkölcsileg megnem romlottaknak. S vájjon hányan vannak ilyenek? Igen kevesen, s ez a mai kor veszte.
A mi földi hazánk is egy élőhalottak temetőjének képét mutatja, s valyon hol van az a megváltó gondolkozású lélek, ki legalább évente egyszer jönne, ha a halottak napján is vigaszt, reményt és megváltást hozó akarattal és eszmével, hogy a mi temetőhöz hasonló hajlékannikat bokrétázná fel, mielőtt azt az erös gyökeret vért bozótot, gazt,
mely gazdasági életünkbe oly mélyen furodott bele, kiszipolyozva abból mindazt mi neki a konjukturának szolgál tápdus eledelül? Mikor várhatjuk ily egyének előtérbe jutását, s egyáltalán várhatjuk-e, az a mai politikai életből és helyzetből következtetve nehéz és merész gondolat volna megjósolni. Mi csak továbbra is tán a sötét jövő reményétől serkentve tartjuk magunkban a lelket, mig majdan minden reményünket elveszítve — elköltözünk a hallottak zavartalan, békés hazájába, az örök temetőben, mikor már csak akadnak érző keblek, övéikre szeretettel gondolo szivek, kik fel-bokrétázzák nyughelyünket, mit e földi romlott életben hiába várjuk, hacsak évente egyszer, csak halottak napján is.
A nagy frank pör Magyarországon.
A budapest Kúria a frank-pör vádlottjainak büntetését mérsékelte, s kimondotta a végső, jogerős ítéletet. A indokolásban a Kúria kimondja, hogy a pénzhamisítás veszélyezteti a közérdeket s az minden esetben, bármely célból történik is, — büntetendő. — Lehet, hogy a vádlottak azt hitték, hogy a hazafiascél mentesiti őket a büntetés alól, ez a hit azonban nem jelenti azt. hogy cselekményük nem büntetendő. A megelőző Ítéleteket a Kúria megsemmisítette suj ítéletet hozott, mely szerint Win-
disgratz herceget négy évi fegyház helyett négy évi börtönre ítéli, mert súlyos beteg; Nádossy volt országos főkapitányt három évi és hat havi fegyházra ítéli; mig a többi vádlottak büntetését pár hónappal könnyitette, egyesek büntetése már le is tellett.
Ennek az Ítéletnek következtében a magyar kormány felveti a bizalmi kérdést, és lemondását felajánlotta Horthy kormányzónak. Mint az előre látható volt azonban újra Betlen gróf kapott megbízást kormányalakításra.
Angol képviselő a magyarországi kisebbségekről.
Sandemann, Liverpvol képviselője meglátogatta a Budapest környéki sváb falvakat, hogy körülményeiket tanulmányozza. — Elcsodálkozott a kulturális és
gazdasági fejlettségen, s főképen azon, hogy ez a nemzetajku lakosság a legnagyobb megelége-dettségbenél. — Sandemann neje beszél németül és sok paraszt
házban megfordult, de sehol egy panaszos szót nem hallott. Tehát épen az ellenkezőjét tapasztalta annak, mint amint Angliában Magyarországról hallott.
Olaszországban behozzák a halál büntetést.
Ez az idő szerint hatalmas olasz fasiszta párt — Mussolini diktátor pártja — minden áron sürgősen be akarja hozni olasz-országban a halálbüntetést, amit nem is oly nagyon régen eltöröltek. — Még pedig ugy akarják behozni, hogy annak vissza ható ereje is legyen, hogy tehát azokat lehessen esetleg halállal büntetni, kik Mussolinit valaha is bántották. — Szóval, nem akarják, hogy a merénylők hónapokig üljenek börtönben, hanem gyorsan végezni akarnak velük.
A fasiszták különben most a francia határ mentén erősen mozgositanak, — ami Párisban nagy föltűnést okoz.
Tiz évig hordta magában a golyót.
Verpelet község (Hevesm.) adóügyijegyzője Báthy Károly ezelőtt tiz évvel a háborúban mellébe egy golyó lövést kapott. A golyó meliében maradt, s eíP dig nem okozott neki semmi kellemetlenséget. Most azoban a golyó helyéről elmozdult s Bát-hyt megölte. Tehát sebesülése után 10 év múlva érte a hősi halál.
Terjessze és olvasa a
„Mörszha Krajinát".
első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta s L. O.
(Folytatás)
A király fantáziája valahol a Burmannia, a királyi diszfogat körül csapongott. Azt képzelte, hogy ebben a fogatban ül, s Stockholm döcögős kövezetén megrezzennek az üvegablakok, amint aranyos nagy kerekein lassan gördül a palota felé. A nép ujjongott, a zászlók lobogtak. Hogy dobogott a szive, mikor a koronát fejére tették. Ha ebben az órában kérdezték volna, hogy mi a jelszava, bitonyára azt felelte volna, hogy ragyogni és boldogítani«. Ha nem sikerül mind a kettő, akkor legalább az egyiket kellene választania. Hogy elrohantak az évek s hogy kihűlt a szive ! A Burmannia aranyos küllői-inek díszeit behálózták a pókok, s
porosan vesztegel valahol a több* udvari fogat közt. A király végigjártatta tekintetét az égen, s mintha minden csillag egy-egy teljesületlen gondolatot vert volna vissza.
Nem birta ki tovább. Elhatározta, hogy lefekszik. Ahogy az ágyát megpillantotta, szinte Jönkénte-lenül eszébe jutott Qriberg, a vén udvari komornyik, s nevét halkan suttogta. A hálóterem ajtaja azon nyomban feltárult, s megjelent a púpos szolga, melegítő palaczkot tartott reszkető kezaiben.
—	Kész mioden, Griberg ?
-- Kész felség, csakhogy az olasz ágyakon keresztülfu a szél . . . s a négy hatalmas faragott oszlopon nyugvó széles ágyra mutatott.
—	Valóságos nativita-ágy — mondá nevetve a király s föllépett a lépcsőjére.
Griberg nem értette, de azért gonnosan elegyengette a puha vánkos csipkés széleit.
— Nohát mássznnk bele Griberg — mondá a király, s odatartotta a vállát, hogy a komornyik akasz-
sza le róla a kék szalagot.
* * *
*
Ulje Axel-Gusztáv gróf a király hálóterme melletti szobában ült az ablak párkányon összekuporodva, hosszú jábait keresztberakva.. Filozofálásba merülve bámult ki az utczá-ra. Peyron és többi társai az egész utazás alatt tetebeszélték a fülét a luccai kalandokkal, s ezeket épp ugy ismerték a svédországi fürdővendégek, mint a meleg forrásokat. Szívesen belenyugodott, hogy egy hétig a király mellett kell szolgálatot teljesítenie, ha e miatt nem is járhatta be a vidám várost, hol úgysem kecsegtette semmi kilátátás. Legalább ezen
rágodott keserűségében. Axel-Gusztáv gróf meg nem foghatta, hogy mi' ért nem sikerült neki csak egy csöpp, nyi szerelmi kalandba is keverednie, pedig ugy vágott utána. Megfoghatatlan volt, de ugy volt, hogy valahányszor egy-egy nőnek udvarolt, a: titokban mással volt eljegyezve, vai más adoratuert .kegyelt, vagy holmi ürügyek alatt elutasították.
Axel-Gusztáv gróf elátkozta sorsát, zsebpénzét poudre á la maré chalera költötte, kezét mandulatejje mosta, száját pedig ajkpomádéva kente. Mindez nem használt semmit Nagy termete miatt szárnyvéd lett eg dragonyos-ezredben, szépsége raiat pedig jelen kellett lennie minden ud< vari ünnepélyen, lovaggá avaáson ? efféléken. De egy leánynak vagy asz szonynak sem jutott volna eszéb« hogy hálószobájának kulcsát enne a szép fiatal óriásnak a zsebéb csempészsze.	(Folyt, köv.)
Baromfitenyészet.
A téli tojástermelés.
Hogy a téli tojás nagyon keresett árucikk, azt tudja minden baromfitenyésztő ezáltal ez egy kiadós kereseti cikk. Ezért egy sokat vitatott kérdéssé lett: Hogy mily uton-módon lehet télen sok tojást kapni? Régi céljuk a hivatásos tenyésztőknek, egy oly tyukfajt kitenyészteni, mely főleg télen sokat tojik. Sok fajt említenek mint jó téli tojót, de ha ezekből veszünk, elég gyorsan rájövünk, hogy nem nagyon érdemlik meg ezt a nevet. Igaz, hogy némely fajok, főleg az ázsiaiak, alkalmasabbak arra, hogy télen több tojást produkáljanak; de ez nem függ tisztán a fajtól. Aki nem tudja ezeket a fajokat kellő módon gondozni, az egyhamar be fogja látni, hogy nemcsak a faj a mérvadó.
Ez a kérdés: hogy érünk el tyúkjainktól egy kielégítő tojásmennyiséget télen? véleményem szerint a következőképpen nyer megoldást: Ha a tyúkot jól tartod és ápolod, nem lesz hiány téli tojásban.
Az a tenyésztő tehát, kinek tyúkjai télen nem tojnak, saját maga a hibás. Tény, hogy télen nem tojnak annyit mint nyáron, de az eredményt mégis lehet fokozni annyira, hogy nagyon meg lehetünk elégedve.
Mint az állattenyésztés bármely ágánál itt is fontos tényező a helyes ápolás. Már a fiatal állatok nevelésénél fordítsunk gondot az edzésre. Elkényeztetett baromfival nem lehet eredményt elérni, el fognak lassan pusztulni a hidegebb évszakban, mint egy melegházi növény, tekintet nétkül a fajra. Ha át is telel, gyenge marad továbbra is. Ha téli tojást akarunk, akkor keményen edzett állatokra van szükségünk, amelyek dacolni tudnak a zord idővel. Azért kell már a csirkenevelésnél ügyelni erre. Jó szolgálatot tesz ilyenkor a nyári ól.
Törődnünk kell a szállásai, az óllal, mert rendes tenyésztéshez jó ól kell. A kellő hőmérséklettel birjon, ne legyen tehát tulhideg vagy tulmeleg. Legyen szelőzthető, jó levegőjű és világos. Legtöbbnyire egy szük eldugott helyen kell a baromfinak összeszorulni. Ha ilyen a helyzet már előre lemondhatunk télen a keltő tojásmennyiségről. A legfontosabb tényező persze itt is mint mindenhol: a tisztaság!
Gondoskodjunk arról, hogy legyen a baromfinak egy helysége hol kaparhat, hol kellőképpen mozoghat. Mert a mozgás a baromfi egyik életföltétele. Ha nem mozog elegendőt, az anyagcsere nem fog szabályszerűen lebonyolódni és szintén ki fog marapni a tojás. Tehát készítsünk
dgy helyet a kapargáláshoz és többsször szórjunk magot a por közé.
Magától értetődik a baram-fit tisztán is kell tartani a férgektől, vagyis folytonos harcot kell vivni az élősdiekkel. Az ólakat többször kell tisztítani és mésztejjel kimeszelni. Legyen egy száraz helyük, hol bármily idűbenis vehetnek porfürdőt.
Egy elég sokszor előforduló hiba az is, hogy az ólakat tul-tőmjük állatokkal. De kárán tanul itt is az ember. Mindenekellőt nincs a baromfinak elegendő mozgási szabadsága; össze vannak szorulva, betegeskednek és nem is gondolnak a tojásra. Tehát idővel kezdjük meg a fölösleges tyúkok eladását, hogy télen ne legyenek útban.
Nagyon fontos tényező az etetés, rendszerint itt lesz a legtöbb hiba elkövetve. Mert ha nem etetünk megfelő eledellel, egész biztos gyenge eredmény lesz tojásban. Fontos szerepet játszik a zöld eledel, ez föltétlenül szükséges. Fagyott állapotban azonban sose adjuk, mert hasmenést okoz Legalkalmasabb erre a célra a fehér cékla. Nagyon ajáhlatos a csírázott zab etetése is. A reggeli étel lehetőleg meleg legyen (nem forró) legcélszerűbb a konyhahulladéknak és a korpának a keveréke. Este adjunk búzát vagy árpát, nagyon hideg időben kukoricát. Nem szabad tuletetni, mert könnyen elhíznak.
Fontos még, hogy a baromfi állandóan találjon meszet és faszenet. Sose fogyjon a tiszta ivóviz, melyben néhe egy kevés vasgálicót csepegtetünk. Ha ezeket a tanácsokat követjük és betartjuk, akkor tyúkjainknál a téli tojásprodukcióval meg leszünk elégedve.
A gyöngytyúk tenyésztése.
A gyöngytyúk évente 30—60 tojást rak. Tojáshéja barnapettyes. Nagysága a parlagi tyúk, fiatal jérce tojásához hasonló. Rende-
Glászi-
Párgovorénye.
Stevan : Na Miska, 'ze dugó szam te né vido, Bög te zívi. Kak szi m' kaj ?
Miska : Dobro zdrávje ti Bőg dáj, jesz tebé tüdi né. Tak, tak, kak !ze znás ka szirmák cslovek !ziveti more. Znás pa dobro, ka je szejátev bila, cslovek sze mogo pascsiti pri tom bo!znom vrémeni.
Stevan : Znás ka szam jesz tüdi komaj prisao notri vu tő szrediscse fűcskarov. Né zavolo szejátvi, ár szem tő ze táopravo, ali znás, tá brv na potőki, kak szkőz mlina pela pri Sif-tari, tü nemre szkoroda prék potoka
sen eltojik a bokrok alá, kerítések mellé és betakarja, elrejti tojásait.
Takarmányozásban, etetésben nem igényes. Szereti a bogarat, zöldséget, terménymagvakat. Szárnyai repülésre alkalmasok és emiatt a veteményeskertben sok kárt tehet. Le is vágják azokból a szárny tollait, 8—10 tojóhoz tartunk egy kakast.
Költetésre igen gondos, jo anya a gyöngytyúk. 15—19 tojást raknak alá és eredményes általában a keltetés. Kaparni jól tud.
A gyöngytyúk igen lármás. Az esős, szelet időt jelzi rettenes kodácsolásával, mely annyira sérti a fület, hogy még a patkány is elvonul a gyöngytyúkok lármájától. Akkor is nagy lármát csap, ha az udvaron idegen állat jár, vagy a disznó garázdálkodik. A bajt, a veszélyt jelezi és igy a baromfiudvar őrének lehet nevezni.
A gyöngytyúkot és csibéit városokba lehet értékesíteni. A fiatal csibe pörköltnek vagy becsinált (ragu) levesnek való. De vadasan is szokták elkészíteni, ha nagyobb már a csibe. A tyúkot és kakast általában levesnek főzik meg, azután kisütik, mert a husa kemény, mint rendesen a vad szárnyasoké. Baromfitenyésztőink nagy általánosságban nem szeretik a gyöngytyúkot tartani mert hasznosabbnak látják tyuk-tenyésztést, kacsa- és libatenyésztést, mint a gyöngytyúkét. Bizonyos, hogy szép állat a baremfi-udvaron a többi baromfifélék kö-zütt és különlegesség a gyöngytyúk. A fehértollunak értékes a tolla is.
Ott, ahol bokros, fás területek bőven vannak, a gyöngytyúk-tenyésztés hasznos foglalkozás, csak éppen a lármáját nehéz megszokni.
Mielőtt valaki, a gyöngy-tyuktenyésztésbe bele kezd, nézzen meg vidékén egy-két tenyészetet és csak azután kezdjen a vállalatba.	(„A Munka".)
Hireh.
prití. Prék brvi nemres idti, ár v potok szpádnes, vdiljek pa nemres, ár je brv naopak, steri tao brvi bi mogao gori sztáti [tiszti, poprimács, v vődo sztojí, bole viszi, pa csi bos ső ponyé vdiljek, pá notri szpádnes.
Miska : Ja ka je pa te tö za re-dű ? Te pa tő obiászt nevé, pa zan-dárje, vem té noszijo szkrb za vodne napráve i potoke.
Stevan: Znájo 'zandárje, zná poglavársztvo, ali brv vszeedno escse itak naopak sztojí, né szamo ka je nevarno ponyé hoditi, ali bujes sze tüdi léko.
Miska : Na znás, z edne sztráni je niti csüdivanye né vrédno, csi je tá
brv ze tak dugó naopak posztávlena, vém ti je vsze tak nikak naopak natom szvéti, pa te brv nebi bila ?
Stevan : Znam, znam ka je vsze tak na glávo posztávleno, ali gde je pa te cslovecsega 'zivlénya varnoszt ?!
Miska : Qde je I Pa sze cslovecsj !zitek .tudi racsűna kaj ? Niti teliko né kak ednoga postenoga psza.
Stevan : Na te pa naj vráblec vzeme, naj moriti dájo vsze lfidi, sto nyim bőde te tő vnőgo dácso placsü-vao, pesz ?
Miska: Csi bos zgino Stevan, té te vecs niscse nede porcije proszo.
Stevan : Na csüdo ka escse i od tiszti neproszijo dácse, vsze drűge prilike szo 'ze itak vőzgrüntali.
Miska: Szamo me nyáj z tőv porcijov, znás ka cslovek 'ze nevé od-kéc bi vzeo péneze za tö vnőgo por-cijo. Obléko szamo za deco, ki v sőlo hodijo, léko kőpim, jesz pa 'zena, mid-vá moreva cotaviva hoditi.
Stevan : Pa tö vsze nasim vernim porcijo — predpisávajőcsim, klerikál-szkim szfilenim strumpflam i parfumi z-Amerike, demokrátszkoj kukorci za passivne krajine, Rade-jovim procentom itd. zahválimo, kí vsze nász porcijo i péneze po'zréjo,
Miska: Vidiš, za nase kmetske péneze sze pa kmetijsztvo nika ne podpéra.
Stevan: Tak nam trbé, da sze za nősz dámo voditi. Pár maolasov gőb-ce zakrpajo, ovi pa naj trpijo. Vsze tö pa mí nescsemo previditi.
Miska: Na zbogom Stevan, morem idti. Ja isztina, kak pa kaj vase grüske sztojijo, szo escse né ztnrznole ?
Stevan: Kak pa kaj vase tram-petanye sztoji ? Tiho bodi tí. Zbogom, na pávidénye v csetrtek, tü na köp-ködötéri.
—	Postiivanim nasim cstitelom naz-nányamo, ka je liszt i vzroka preza-poszlenoszti nasega reditela zádnyi|tje-den né moga z-ídti, záto ga dámo té tjeden na seszti sztrané pred nase p. cstitele. — Odpravnistvo.
—	Szmrt od tífusza- Preminöcsi tjeden je vmrő v spitáli v M. Szoboti od tífusz bolezni Vütek Sándor riftar v Mačkovci v 34 lét sztaroszti.
—	Predanovci. Nasa>Kmétska hranilnica i posojilnica« je t. m. 3-ga zacsnola delati. Vlo'zi sze léko pénez vszáki dén od 3 do 6-te vöre popő-dnévi. Sto pa scsé poszojilo ali szvoje péneze gorivzéti tiszti naj pridejo vszá-ko nedelo od 8-me do 12-te vöre pre-pődnévom.
—	Postni paketov posilanye je na postaj omogocsena sztem, da szo kon-csibár vecs kak za 20°/0-ov tarifo zni'zali.
—	Ivanjkovci (pri Ljutomeri). Nasa vinarszka zadruga »Jeruzalemčan« priredi 9-ga decembra 1926., kak je tüdi lajnszko leto prirédila veliko razsztá-vo (kiállítás) vina z-vőszkovzétoga Or-možko—Ljutomerszkoga vinszkoga okoliša, pri steroj priliki sze vsze tam nahájajőcse vrszte vina tüdi kupi léko.
—	Prvi sznég je doliszpadno na célo Prekmurje 26-ga t. m., steri je do 28-ga pokrívao zemlo z szvojov belőtov.
—	Közeledik a villany áram. Nem sokat tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a villanyvilágítás ragyogó fénye már a jövő hónapban kápráztatja szemünket Murszka Szobotában, mert a fővezeték építésével már a Murántul jöttek. Vájjon M. Sobotán kivül más községet nem érdekli a dolog most sem ?
—	Vadászok vasúti jegy kedvezménye, mely szerint minden szervezet vadász, vadászati, avagy szervezeti gyűlés alkalmából 50 km-én belül féláru vasúti jeggyel utazhatott, a vasutügyminiszter rendelete értelmében érvényét veszitette.
1 ^ Halálozás. Foky Aladár D. Lendavái kath. sesgédlelkész, hosszabb betegeskedés után f. hó 21-én elhalt.
—	Téli tanfolyamok Püconci m A gazdasági egyesület m. szobotai fiókja több gazdasági télitanfolyam szervezését vette programjába. Tervbe van véve egy kosárfonó tanfolyam, kapcsolatban gazdasági szakelőadásokkal és egy gazdaasszonyi tanfolyam, két-három havi időtar-
tamra. Mindkét tanfolyam székhelye Puconcin lesz miután a
kösség a kelendő helyiségről gondoskodik. A kosárfonó tanfolyam már nálunk ismeretes. Nágy jelentősége van azokban a nálunk meg ismeretlen gazdaasszonyi tanfolyamnak. Itt minden a háztartáshoz tartozó munkával, főzéssel, varással, mosásai és vasalással stb. ismerkedik meg a falusi asszony és leány, tehát fontos azoknak, kiknek nem érdemes, illetve nincsen módjában saját pénzén máshol tanulni a háztartás okszerű voltát. A tanfolyam ingyenes, csak annyiba kerül minden résztvevőnek, ámennyít a főzéshez magával hoz, azaz amennyit odahaza is naponta megenne, de emellett meg tanul is, mégis kóstolgatja mindenik a saját föztet. Már is vannak jelentkezők, nemcsak Iéányok, de a fiatal asszonyok közül is, hanem hogy a siker minél jobban emeltessék, téli honapokban van idő erre, iratkozzanak be minél többen, majd ha a jelentkezés ideje itt lesz. Ez vonatkozik a kosárfonó tanfolyamra is.
—	Marhasó. Gazdasági körök és gazdasági szakemberek szüntelen sürgetésére végül a földmivelésügyi miniszternek sikerült a sójövedéki igazgatóságtól kedvezményes árú marhasót kieszközölni. A só ára az eddigi 195 Din helyett 150 Dinárba kerül 100 kgként helyt sótelepen. Miután á Siovén Gazdasági Egyesület vagon tételű rendelést akar eszközölni, érdekeltek felhivatnak mielőbbi jelentkezésre.
—	Képviselő testület nőkből. Belgiumban van egy kis város, a neve Herek-La-Wille. Itt minden községi alkalmazott nő — (még a bába asszony is.) — Csak a csendőrség tagjai férfiak. Nagyon érdekesek lehetnek itt a képviselő testületi gyűlések.
—	A ki százhárom éves. A newyor-ki aggok házában él egy százhárom éves zsidó, Henry Levi. Még most is igen jól érzi magát s hajlandó volna még úszóversenyre is. Azt mondai, hogy nagy korát annak köszönheti, hogy minden kényelmet megadott magának. Evett, ivott, dohányzott a mennyi csak jól esett neki s most is ezek az Amerikai szeszitalmat sajnálja, mert ez szerinte a legnagyobb bolondság, amit, Amerika elkövet.
—	Rokkantak szüreti mulatsága Verekedéssel. TurniSCén vasárnap délután nagy hangon meghirdetett szüreti mu-
Za sznégom szta obé gojdni premrzle bilé i je tüdi zemla zmrznola tak na dva centiméig med pődnévom je vrémen vszeedno mlácsno. 1 <* •
—	K volitvam v trgovszko zbornico. Nédávnó ka szo dolipritekle volítvi v trgövszko i obrtno zbornico. Nakelko szo nasi lüdjé neszpoznáni pri táksem deli, tó ká'
ze rezultát volitev, i steromi böde zahváliti vsze prísesztne nevöle trgovszkoga i obrtniskoga 'zivlénya i naprédka. Vidi sze pa tüdi i sztoga, kakse mfflénye májo nisterni lüdjé po szamezni kandidátaj. Na priliko, nevos-cslivi ali neprijátelje, kandidáta v III. kategoriji g. Szbkicsa právijo, da sze odao klerikálcam. Tő trdijo tüdi nasz-prőtniki, ki szo politicsni kandidáti bili te sztrokovne náprave. Pravici na lü-bézen pa morétno povedati, ka je g. Szukics né büo nikaksi odávec, nego je büo kandidát edne szkupine, ki je bila zdrfiVerta za té volitvi né politics-no, nego V punom znányi potrébe za depolitizacijo zbornice. Szamo ka pri-nász je tö najle'zése hujszkanye, gda na koga potttTzejo, ka sze je odao, na-glásajo jo pa tadl tiszti, ki szo szamf táksi. Tő je szVedöcsansztvo politicsne nesolanoszti. steromi sze nazádnye szme-jéjo tiszti, ki szo lűdem sztem za szvoj haszek skodo narédili. Szamo ka je tő 'ze sfctárá isztina, ka vu szvojoj domovini itiiscse nemre prorok posztáti, ne-voscslivoszt doszta vékso mőcs zado-bf, csirávno na nevoscslivoga skodo.
—	Nőve legitimácije sze bodo dobivale odszémao za pogranicsno prebi-válsztvo pri Ausztríjszkoj granici, ki bődo odszémao obvézne, za céno 2 Din,
. (propusztnice 50 para) z valánosztjov na edno célo leto. Véksi zneszek sze neszmé racsúnati za té legitimácije. Naj szi vszáki preszkrbi tákse legitimácije, ár odszémao szamo té bődo valáne.
—	Vsem obrtnikom i pomočnikom {Podpisana obrtna zadruga naznanja, da Urad za pospeševanje* obrti v Ljubljani namerava prirediti knjigovodski
r tečaj Vi Murskih Soboti. Što se zmed obrtnikov ali\)pomočnikov šče - včiti knjigoVfldstva, n;ise naj zglasi -••pri podpisanoj zadrugi i tami dobi .potrebne informacije. Načelstvo obrtnei zadruge v M..
Soboti gfeiiSf iSVOSfi
J2 Uradno naznanilo. So-bočk0 ^rčizko poglavarstvo razglaša, da bo Francosko gen. društvo za Itnigracijo od prvoga novJ t. 1. naprej mésto vsaki Ijeded'Vsakiva dva tjedna vozilo delavce na Francosko. Transporti bodo šil öd l.' nbv: naprej 9. i 23. nov., 7. i 28. deci, 11. i 25. jan.j 8. i 22. febr. i ravno-tak marca. Što šče iti na Francosko, se nfej samo ha te dneve
glaši pri imenüvanom drüStvi.
-1 < ...i iw_gs>; i g i j
—	Költözködik a posta. M. Szobota postahivatalon nagy a felfordulás. Mintahogy az szokásban van a hurcolkodás hónapjában lenni szokott. A posta dr. Ciffrák úr Templom uccai helyiségéből a Čeh féle Lendava uccai uj házába hurcolkodik.
Veliki lupán mariborske oblasti.
VE. br. 1623/1.
Razglas.
Oddaja vinskih trt in sadnih dreves iz državnih trtqic in drevesnic mariborske oblasti.
Prihodnjo spomlad se bo oddajalo iz drž; trtnic in drevesnic v mariborski oblasti trtne in drevesne sadike najbolj upeljanih vrst, kakor : laške grašovine, muškatnega silvanca (so-vinjona), belega bu.rgundca, rumenega šipona (pošipa), zelenega silvanca, žlahtnino; i dr., cepljenih na rip. port., rupestris št. 9., solonis rip 1616 : nadalje i od: jablan : štajerske mošancike, renskega bobovca i dr. po sledečih znižanih cenah in sicer :
»vCepl jenke I-a po 1500 Din 1000 kom., ^korenjaki I-a po 250 Din, H-a po 75 Din 1000 kom., ključi I-a po 100 Din, ii-a po 35 Din 1000 kom., drevesa (visokodebelna) I-a po 15 Din, 11-a po 10 Din komad.
To blago se razdeli med manj imovite posestnike, ki doprinesejo od pristojne občine tozadevno! potrdilo. Eventualni preostanek se dodeli imovi-tejšim posestnikom, katerim se pa trte zaračunajo in drevesa po dnevnih cenah;- Nadalje veljajo te cene le na oddajnem mestu v dotični trtnici aii drevesnici. Za omot i dovoz na železnico se zaračuna lastne stroške.
Pri dodelitvi se bo v prvi vrsti upoštevalo vinogradnike in sadjarje mariborske oblasti, potem še le ostale.
Naročila morejo biti kolekovana (5.- Din. na vlogo) in se majo vložiti najkasneje do 25. novembra 1926 in sicer.:
1.) Na trte iz območja srezkih poglavarjev Ljutomer, Ptuj, Dolnja Lendava, Murska Sobota, Čakovec in Prelog pri „Upravnik^ drž. loznega in
ovočnega nasada v Kapeli, pošta Slatina Radenci".
2.) , Naročila na drevesa pa iz območja vseh srezkih poglavarstev mariborske oblasti pri > Upravniku drl. vočnega nasada v Ptuju«.
Enemu naročniku se zamore dodeliti za enkrat po največ le do 1000 kom. cepljenk, 2000 kom. korenjakov, 5000 kom. ključev in do 100 dreves. Za slučaj neizčrpanja zalog pri tej razdelitvi se bo razdelitev vršila tudi po navedenem roku.
Naročita so obvezna in mora vsak naročnik naročeno blago v slučaju dodelitve prevzeti ozir. plačati.
Maribor, dne 10. oktobra 1926.
Veliki župan : DR. PIKMAJER, s. r.
Jabocsni most, ^aoHte:
rano csisztoga, ma k oddaji : UPRAVA VELEPOSZESZTVA v QORNYI LENDAVI.
Vabilo
na občni zbor Prekmurskega lovskega društva, ki se vrši v soboto dne 20. XI. 1926. ob U-uri v Murski Soboti z naslednim dnevnim redom
1.)	poročilo predsedstva.
2.)	likvidacija društva.
M Sobota, dne 27. okt. 1926
Za predsednika: podpredsednik : JOS. BENKO.
G o^s p o d i č n a,
absolventinja dveletne trgovske šole, strojepiska, z šestmesečno prakso v večjem občinskem uradu, išče primerne službe, če mogoče v Murski Soboti. Naslov se izve
v PREKMURSKI TISKARNI.

Josip Močnik S
i
isp. stavbeni in umetni kamenoseški mojster v
MURSKI SOBOTI.
Priporoča svoje bogato skladišče. Nagrobnih spomenikov po najnižjih cenah; prevzeme vse vrste stavbenih delov kakti stopnice oltare in vse vrsti izdelke iz cementa, naravnega in umetnega kamena.
i i
■Pil		IIMIHUI		IIBII	—II—II—II—
latság kezdődött az egyik vendéglőben, mely az éjjeli órákban csúnya verekedéssel végződött. Valami csekélységen össze kaptak meglett férfiak s egymást csúnyán elverték. Némelyik másnap orvosisegélyt is vett igénybe. Igy mulatnak a rokkantak 1
—	Tüzveszedelem. Nagy Tüzet jeleztek TurniSíén vasárnap (17-én) délelőtt, éppen akkor, amikor a közönség már a nagymisére készülődött. Horvát József telkén gyuladt meg a szalmakazal, mely közvetlenül a nagy lakóház mellett állott. Sikerült azonban a nagyobb szerencsétlenségnek elejét venni az által, hogy a kazalt közepén elvágták s az égő részt a pontosan megjelenő tüzóltoság eloltotta. A tüz ugy keletkezett, hogy egy kis fiu, — alig 7 éves — kapott gyufát, hogy tüzet rakva krumplit süthessen magának, mig legeltet. Szerencse, hogy még ő maga szaladt be mondani, hogy a kazal is meggyuladt, különben a sürü háztömkelegben nagyi® szerencsétlenség történt volna.
—	Tizenöt gyermek. Amerikában minden lehet. Egy harminchat éves asz-szonynak most született meg a tizenötödik gyermeke. Férje épitőmunkás, negyvenegy éves és tizenkilenc év óta élnek házasságban. Tizennégy gyermek él és mind egészséges.
—	A vasúti politika ellen. Az összes gazdasági érdekeltségek ipari és kereskedelmi kamarák tiltakozó gyűlést tartottak Zágrebban az oktober 1-én életbe lépett uj, felemelt vasúti díjszabás ellen.
—	A postán küldhető apró pénz. 1 Miniszteri rendelet szerint a posta^kö-
teles elfogadni a következő aprópénz mennyiségeket: kétdináros ércpénzt 100 dinárig; egy dinárcs ércpénzt és papir pénzt 50 dinárig; egy dináron aluli ércpénzt 10, és a legkisebb értékű aprópénzt egy dinár értékig. Ennyit szabad csomagolatlanu! küldeni. Teker csekbe csomagolva küldhetünk bármennyi pénzt a postán.
—	Repülőgép esett le. Prága. Por-dubitzban repülő versenyt tartottak vasárnap délután óriási közönség érdek lídése mellett. Felszálláskor egy kato nai repülőgép beleütközött egy távíró oszlopba, minek következtében leesett' A gép a közönség közé esett hol is egy katonát és egyjjasszonyt halálra bujtott, mig hat egyént súlyosan, hatot pedig könnyebben megsebesített. A pilóta is annyira összetörte magát, hogy aligha marad életben.
—	Tyúk vész. A gazdasági udvarokban fellépett valami ragályos betegség, mely a szárnyasokat tömegesen pusztítja. Ugyancsak rakásra pusztulnak a házi nyulak is. Talán az állatorvossok tudnának valami ellenszert ?
—	A megvámolt kultura. Lapunk egy olvasója megrendelte az egész világon ismert nevü Ullstein cég kiadásában megjelent, Világ történelem két utolsó kötetét. A bécsi könyvkereskedő okt. 8-án adta postára a könyveket, melyek okt. 20-án érkeztek Murska-Sobotába. E hosszú időt a maribori vámhivatal polczain töltötte el a két könyv a többi külföldről érkező áru társaságában. De nem hiába feküdt a
jeles, históriai munka oly sokáig a különféle áruk, vásznak, selymek, ko-csikenöcsök, cipőkrémek, illatszerek és gépalkatrészek között, mert osztozott ezek sorsában: megvámolták annak rendje és módja szerint s olvasónk kénytelen volt 49 dinárt és 20 párát lefizetni azért hogy a könyvek a SHS. királyság határán bejöhettek A kultúrának ilyetén való megvámolásahoz nem kell bővebb commentárt fűzni. Még mulatságosabbá válik az e3et az által, hogy sulyszerint vámolják meg a kulturát. Egy másik olvasónk ugyan-j« ugyanezt e két kötetet rendelte meg ugyanattól a cégtől s a két rendelés egy időben érkezett is meg, de amég az egyik 49 20 dinárra], addig a másik 52-25 dinárral volt vám cimén megterhelve. A kisérő vámcédulák összehasonlítása révén kiderült, hogy az egyik csomag 30 dekával nehezebb volt a másiknál s ez a súlybeli különbség volt az oka a magasabb vámnak.
—	Egy évig aludt. Nottinghamban (Anglia) mult év oktober 2-án idegbetegség következtében egy fiatal leány mély álomba merült s azóta folyton folyton aludt. Mesterségesen táplálták csak a szive verése jelezte, hogy él. Most egy légy, mely az arcán mászkált, ugy hatott rá, hogy megmozdult, mire orvost hivtak hozzá, ki felélesztette. Tehát egyévig aludt ez a beteg leány, de ő azt hiszi, hogy ez csak egy éjszaka volt.
—	Hatvanhat para. Az állam minden skatulya gyufán 66 párát keres. Cigaretta papirosból a mult évben 110 millió volt a bevétel. Petróleumból 150 millió. Igy jelenti a monopol igazgatóság.
—	A kereskedelmi és iparkamarai választások eredménye. A választások eredményét már megállapították. Eszerint a szlovénnéppárt (Korosec-Klekl) súlyos vereséget szenvedett. A függetlendemokraták 30-, a szlovénnéppárt 8-, a radikálisok 3-, a Radics párt 1-, a németek 2-, a pártonkivüliek 4 mandátumot nyertek. Igy tehát a kamara vezetése a független demokraták (Pri-bicsevics párt) kezébe jutott.
—	A hivatalnokok tekintélye. A mi niszterelnök a többé miniszterek utján szigorú rendeletet adott ki arra vonatkozólag, hogy a hivatalnokok tekintélyük fenntartására mikép ügyeljenek ugy a hivatalban, mint a magán életben. A rendelet ellen vétőket szigorú büntetés éri.
—	Nincs többé extra-cigaretta, mert takarékoskodni kell. A moíiopóliumigaz-gatóság értesítette a szarajevói dohánygyárat, hogy a minisztertanács elhatározta az extra cigareiták gyártásának beszüntetését. Eddig a miniszterek és képviselők használatára különleges minőségű sorozatokat készítettek a Vardar és a Sumadia cigarettafajokból, de az ilyen extra-cigaretta számtalan példányban eljutott a közönségnek ahhoz a széles rétegéhez is, amely összeköttetésben áll azokkal a benfen-tesekkel, akik jóban vannak a miniszteri és képviselői körökkel. Most azonban a legfelső láncszem kiugrott: a miniszterek lemondtak az extracigaretta élvezetéről, az állami takarékossági
program keresztülvitelének teljessé tétele végett. A miniszterlanács határozata folytán az összes dohánygyárak megszüntetik az extra-cigaretta gyártását. —
ŠAH.
Dne 4. novembra ne začne v M. Soboti šahovski turnir ped vodstvom gosp. gimn. ravnatelja Vagaja. Igralo se bo tedensko trikrat in sicer v torek, četrtek in petek s pričetkom ob Vs 6 uri. — Prijavi se lahko vsak Šahist do 31. t. m. pri g. Ladislavu Nadai. Prijavnina znaša 10 Din. — Lokal za igranje se določi pozneje.
Pripravljalni odbor.
Értesítés.
Értesítem a n. é. közönséget, hogy Murska Sobotában Brata Heimer-féle ház Lendva-utcában, 9. szám alatt
bopbély-, fodrász-
és nöi fodrász szalont megnyitottam.
Kérem a n. é. közönség szives pártfogását
tisztelettel:
M. POŽAR.
ELADÓ MALOM.
Vízimalom, mely áll egy 11-a és egy sima henger-őriő-székből és egy pár köböl, két drb. cilinderből önműködőre, egy hóid telekkel jutányos áron eladó. :-: :-: Bővebbet :-: :-:
Kováes Jozsef-nél
DOMANJSEVCI.
Eladó bicikli,
mi nélkül olcsón, KELLNERNÉL Márki saveén.
Óddá sze hi'za,
zídanca, v dobrom sztáni, sztanüvanye sze taki od-sztöpi, v Murszki Szoboti Orajszka vilica broj 9. po vugodnoj ceni. Zglásziti sze je tüdi tam.
Uprava veleposestva
grofa Szapáry v M. Soboti
ima iz Šalamonc in Vučje Gomile za voziti drva in les. Plača se od m8 kakor kdo želi v denarju ali v drvah. Vozniki ki hočejo čez celo zimo dobro zaslužiti, naj se zglasijo najkasneje do 6. novembra v veleposestniški pisarni ker izvejo natančnejše podatke. Z vožnjo se lahko prične takoj. Veleposestvo.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.
Mindazoknak, akik boldogult hozzátartozónk Frankó Ferenc péterhegyi vendéglős elhunyta alkalmával mély fájdalmunkat a temetésen való rész-véttel és koszorúk küldésével enyhíteni szivesek voltak, ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket.
A gyászoló család.
(v MURSKI SOBOTI
■liaBIIHllEMIIH
V NEDELJO 31. oktobra popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri
[Ril] LUDflUAg
■	9 činova o slijepcu, koji je I I dobio očinji vid, a izgubio J
svoju sreču.
U glavnoj uiozi: = CONSTÁNCE TALMADGE I
Ihihihiihiiib
■	VSTOPNINA : Gornje lože S
I"" 12 Din., spodnje lože 10 Din., j
in II*. prostor 5 Dinarjev. 5	Lastnik kina
STAV D I T T R I C H.
_nmmnmmui
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA okt. 29.
Pšenica—Buza Din. 295— 'Zito—Rozs » 215— Ovesz—Zab » 155— Kukorica	> 168—
Prosző—Köles » 200— Hajdina	> 255—
Szenő—Széna » 75—90 Qraj—Babcsres. > 140—250 zmésan—vegyes bab 100— Krumpli	» 90—
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. > 2100'2500
BENKO: okt. 29.
1 kg. Bika )
ÍV- »
III.
6-
Biköv. Telice Krave
Teoci Borjú J Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
II. I. prima
1'— 8-— 8-25
SÜsző i t 5 — 6 — 7 — 7-50
Š Tehén ío 1-50 3-— 5-- 6 —
8.50
14— 15-— . 22 — 30 — 30-. 25'-1.—
Pénezi — Pénz.
1 Dollár . . . . = D. 56-52 100 Kor. Budapest . — > 10.— 1 Schil. Becs . — » 7-98 1 Kor. Praga . . — » 1 675
1 Ura.....= > 2:11
Z-hója vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna andhc za □ cm: med textom i izjave i poszlano l'SO Din rekláme 1'— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popfiszt.
Rókopíszi, klsze ne szhránijo posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
ne vrnéjo sze
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M A R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Miért nincs elegendő téli takarmánya a gazdának?
Akinek gyakran van alkalma a gazda életviszonyaiba bepillantani, az tudja, hogy a gazdánál tulajdonképen hiányzik az állattenyésztés egyik létalapja, mert mondhatni, mindig kevés a téli takarmánya s az egész téli takarmánymennyiség biztoztositása bizonytalan és ingatag alapon nyugszik a szeszélyes és főképpen szárazságra hajló éghajlata miatt. Természetes rétje kevés gazdának van és azért a téli száraz takarmány biztosítása csak mesterséges takarmánytermelés mellett lehetséges a legtöbb esetben
Általában panaszotják a gazdák, hogy az ő legfőbb takarmánynövényük : a lucerna ma jóval kevesebbet terem, mint valamikor termett ; nem tart ki egy és ugyanazon területen olyan sokáig, mint a régi boldog világban. Ha ennek okai után kutatunk, a legtöbb esetben rájövünk, hogy sok helyen a gazdák időtlen-idők óta egy és ugyanazon talajon 'termelik, vagy legalább is akarják a lucernát trágyázás és más egyébb, ma már nagyon is megkívánt növényápolás nél-kül termelni.
Ha völvetjük a kérdést gazdának, honnan szerezte a magvat, hogy készítette elő a talajt, trágyázta-e, adott-e valaha a lucernának miitrágyát, évente hogy szokta lucernását pl. felfagyás, vagy más hasonló baj esetén gondozni, termel-e saját maga magot, arankás-e a lucernája stb., akkor e sok kérdésre legtöbbször szomorú feleletet kapunk. Ha a kapott szomorú feleletből meg próbáljuk a gazdák előtt világossá tenni, hogy miért is mondta fel ez az ő megbecsülhetetlen növényük a szolgálatot, akkor a sok magyarázgatás között oda lyukadunk ki, hogy az nagyapáik idejében nem igy volt, akkor termet bőven és igazi Isten csapása, hogy a lucernát ma rovarok, sáska, aranka stb. ellen védeni kelljen. Ezt igen nehezen ákarják megérteni.
Hogy a sokféle lucerna között milyen sokféle változat van és mekkora a különbség a sokféle lucerna között, ezt még nehezebb elfogadtatni a gazdákkal.
Aláveti magát a gazda annak a megrögzött szokásnak és teljesen, hogy a lucernát csak tavasszal veti el védnövénnyel és hallani sem akar lucerna nyári vetéséről, ami nem mindig kizárt dolog, még az sem, Régi vetésének felújítása is teljesen ismeretlen előtte. Szóval, ő ismeri a lucerna régi megszokott termelési módját, de hogy azon gondolkodunk, hogy nagyapáink ideje óta a világ kereke
megváltozott és ma nem lehet a lucernával ugy bánni, mint régen, ezt az igazságot sóhasem akarja megérteni és követni.	>A Munka«.
Gyenge méhcsalád megerősítése. Gyönge családot szalmakasban ugy erősíthetjük fel, hogy egy mézgyüjtő napon délelőtt a gyönge családot egy népes család helyére tesszük, a népeset pedig a gyönge helyére. Vagy pedig ősszel, amikor már nem járnak a méhek, egy másik gyönge családot egy meleg helyiségben doholje ki egy üres kasba, az anyát fogja ki, tegyen a kasra egy rostaszövetet és igy kint a méhesben tegye rá azt a kast, amelyhez egyesíteni akarja. Igy azonos szaguak lesznek és másnap összeeresztheti őket. Legvégül pedig ugy is egyesitheti, ha már az egyik anyát kifogta, füstölje meg dohányfüsttel, mindkét családot és igy azonnal összeteheti őket.
Szalmakas mézeltetése. Ha a teli szalmakast mézeltetni akarjuk, akkor a tetejére tesszük a ládikát, keretekkel felszerelve. Ha pedig mürajt akarunk belőle készíteni, akkor uieg a kas alá tesszük, szintén keretekkel felszerelve.
Mézes lépek kiszedése. A mézeslépeket ugy vegye el, hogy lépesnek a sarkát fogja meg a balkezével és a jobb öklével üssön egyet a balkeze fejére. Az ütéstől a méhek lezuhannak a seprőgaratba, vagy a kaptárba, ami pedig rajta marad, azt egy szál Iibatollal seperje le. Ha pedig nehéz a keret és nem birja kézzel a levegőbe tartani, akkor meg tegye annak egyik sarkát a kaptár aljdeszkájára a másik sarkát pedig a balkezivel tartsa és a libatollat, vagy a méhseprőkefét mártsa be a vizbe és igy seperje le a méheket a kaptárba. Mindenesetre — ha többet vesz el — lecsukható láda is legyen ott, amelybe belerakja, mert máskülönben újra rárepülnek a méhek.
Óddá. sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrebnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA Mnnlifi NAGY-
KA VARNA IiilUIII KÁVÉHÁZ
^ Mali oglasi, j
KROJAČI In ŠIVILJE 1
Kroje (muštre) po najnovejši modi in po poljubnih slikah izdeluje in razpošilja za dame, gospode in otroke KNAFELJ ALOJZIJ strokovni učitelj za krojaštvo Ljubljana, Križe v -niška ulica 2.
VETÖGÉP
POHL gyártmányú, 11 soros, könnyű, teljesen jókarban mérsékelt áron eladó Kühárnál, Mar-kiševci.
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győzödjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Din.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40—65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindennemű kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és a legolcsóbb árban készíttetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindennemű kötött áruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül.
Szolid árak !	Pontos kiszolgálás !
A. KIRÁLY
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fő tér Berger-féle ház.)
Kralevski notar KRIŽAN FERDO
v Murski Soboti daje vljudno na znanje, da s svojo notarsko kance-1 arijo iz občinske hiše
preselil[sll5 oktobrom t. 1. V novo hišo fcosp. Peterka poleg sodnije (železni döor).
Hamburg- Amei ikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb
gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból—Kubába Hamburgból —Mexicóba Hamburgból Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
TTilndennemíi'utbalgazltást azonnal és díjtalanul ad Vczérügynőkség 5. H. 5. részére
J. 6. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3.," úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, TTletkowlü, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj és Dolnja Lendaván.

K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
"^Ar-
ii II HIIHIIBM
J927.(i évre
magyar	=
naptárok um	|
í j
megérkeztek
_ I. HAHN könyvkereskedésebe _ _
U	MURSKA SOBOTA.	1_H
IIMHIHÜIIMII IHUIHHIIH1IIHEH