PoSttrtna plaCana v gotovinl.	Céna — Ara 1*25 Din.
r r
MORSZKA K
Vérsztveni, politcisni i TW/T1 T*D 11 TJ-pvri TT Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik.	J/f LlK JWf IUü 1\	kulturális hetilap.
Let. VI. Évf.	Márki&evei, lg27. február 6.	Broj 6. Szám.
Po volilnom boji.
Vszáka partája, kí sze v po-liticsne bítke podá, je za doszég-nenyé szvoji cílov, — brez vö-jemánya — niedna né prebrána v skéri. Vszáka je nágibna na rázna szredsztva i prílike, akoráv-no sze tá protiví sztranke programi; vszáka dene násztran na-cionalizem, neprijátelsztvo i za-kuliszne naméne, vadlűványe i vero, naj szamo skér poszveti cü tiszti, steroga na szvetloszt niedna partája nedá. T6 szmo vidli vu nyé (politike) csísztom képi pri zádnyi oblásztni volít-vaj, ki szo bole lokálnoga po-ména, ali pritirali szo je v vo-lilno bítko, v partájszko politiko, kí preszéga doszémao poznáne vsze drzávno-parlamentne volít-vi. 1 t6 po goraj popíszanoj for-mulí i taktiki.
V Vojvodini, Bárányi szo >' sze radikálci zdru zili z nemei i ' z vőgrami, Davidovics-ova de-j mokrátszka partája (ta véksa i mirnésa od Pribicsevicsove) je rávnotak csiníia, Korosecova sze zdrü'zila (v Szloveniji) z nemei i , z radikálami, szamo jedína Pri-! bicsevicsova demokrácija je sla [ k-nyé iméni dosztojno i k-nyé [ nacionálnomi programi primerna „szamosztojno", ali vendar nasz-prötno tisztim naglásenim i pov-dárjenim zvünesnyim idejam, ki szo bili poisztiní mrtve litere es-cse mrtvésega papéra, na nyí volilni letákaj i plakátaj: prijá-telsztvo i ednákoszt! Csi bi pribicsevci tó idejo tüdi i prak-tizérati meli námen, te bi szam nyí vodja nebi szmeo na drűgom meszti, z-recsjőv i z piszávov, ; pszüvati i dolinosziti radikále. |*davidovicsovce i klerikálce, kí szo sze zdru zili z nemei ali vóg-ri, i tak prakticsno dokázali pri-játelsztvo i ednákoszt.
Vszeedno szo pa volítvi v oblásztno szkupsesino minőié. Z-nasega prekmurszköga sztáliscsa szodécs, szmo z térni volítvami nika né pridőbili. Tiszta zaku-iiszna politika kí je gori gnála na voliscsa v Prekmurji eirca oszemjezero lűdi, sze nazado-meszti na ednoj i na drűgoj sztráni v skodo národa nasega. Sztrankarszka politika né dr'záv-na, escse bole pa né oblásztna ali szrezka je za národ nikoli ne blagoszlovna. Glej vezdásnyo
vládo i parlament, ali je száda-rodna ?
Pri nasi oblásztni volitvaj szo do vecsíne klerikálci prisli, stirideszettrí ji jeszte. Ka ji má csiniti, escse bole pa doszégnoti oni edemdvajszeti rázni poszlan-cov próti táksoj vecsini?! Sto nebi vervao, ka je szamorazmeto, ka katolicsanszki klérus szamo katolicsanszko politiko tira. Tő szvedocsi tüdi i poszlanszka lisz-ta: nieden poszlánec je né evangelicsánec. Kak szi moremo te miszliti, ka bi vnőgi vnőgi prekinurszki evangelicsáni vu szvoji verszki i solszki dügoványaj nebi prikrátseni bi'í, gda vszaki v prvoj vrszti szebé má nájrájsi. I tő sze zgodí, csirávno szo rned-nyimi demokraticsni lüdjé i csirávno je prislo za nyé doszta evangelicsancov krúglic, kí szo szamo záto votírali zanyé liszto
— ár szlovenszko politiko tirajo.
Edno nász pa trősta. Vszi i vszé sztrank prekmurszki zasz-tőpniki, mámo vüpanye, ka v tiszti gorécsi pítanyaj, kí sze bő-do tíkale Prekmurja vérsztveno-ga dugoványa: bődo vszi edno-ga razmenya; v kulturnoga nap-redüvanya pítanyi bődo kolektiv-no meli za motto : prijátelsztvo, v verszkom: ednákoszt i v je-zicsnom: szloboda. Csi tő bódé, té ino zagvtísani, ka szo né pri-pádniki sztrankarszke zakuliszne politike, kí sze má rávnocs tü, pri oblászti nájle'zé praktizérati, gde je zató nájbögsi teren.
Tő vüpanye, po velikoj vo-lilnoj bítki, vüpanye v nasi lüdé, tő nász trősta, ovacsi pa prídejo escse bridkési dnévi. Bridkési pa né szamo za národ, alí tüdi za tákse zasztőpnike, kí bi té motto nebi postüvali.
Zgübleni radicsov mandát ?
Pri zádnyi oblásztni volitvaj je z radicsovov lisztov nikaksa kompjikáci-ja. „Izjavo" szo nisterni kandidáti né podpis^ali, ki je pa potrébna, kak vlo-ga pri szodoiji. Míszli sze, ka je ni-kák falzificerao iména kandidátov, ki csi sze nájde böde strofani.
Tak sze je moglo zgoditi tüdi i z kandidátom Franc Hodoscsekom v Zenkovci. .Franc Hodoscsek seljak (posestnik) v Zenkovci §t. 59." je pra-vilno odebrám i poverilnica je nyerni dána. Vendar je pa té — právijo — demokrat, i za radiíovo listo né pod-piszao »izjave«. Oda je té Franc Hodoscsek poverilnico (mandát) !ze v ro-kaj meo, sze je na drügi dén priglá-
szo títpoverilnico drűgi Hodoscsek Franc. Té pa je po dugom szpitáva-nyi tüdi ovado, ka je né podpíszao potrébne »izjavec i nyega hi'zna st. tüdi nestíma, ergo je odbiti. Racsúna sze pa, ka bi mogao na liszti Ludvik Hodoscsek bidti napiszani i tak odeb-ráni, ali-falzifikátor iména (ár je on tüdi né podpíszao »izjavo«) sze je zmésao.
Vecs kak zagvüsno sze té mandát vnicsi, mogőcse pa céla liszta, ár po izjavi Franc Fritz-a z-Ocinja, je on tüdi né podpiszao nikakse >izjave<, ergo bi mogle bidti po táksem iména na listi vecsínoma falzificérane. Pové preiszkáva peticije.
Visszarendelik Németországból a katonai ellenőrző bizottságott.
A szövetségközi katonai bizottság és a német katonai megbízottak között kedd délelőtt létrejött a végleges megegyezés a német leszerelésnek eddig még vitás pontjai: a fegyverkérdés, a hadianyagok kivitele és a keletporoszországi erődök kérdésében.
A katonai bizottság összefoglaló jelentést küldött a Nagykövetek Tanácsának, amely nyomban összeült és tudomásul vette a katonai bizottság jelentését. A megegyezés értelmében a katonai ellenőrző bizottságot haladéktalanul visszarendelik Németországból.
Mint a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság Németországból való visszavonása és az
ellenőrzésnek a Népszövetségre való átruházása élénken foglalkoztatja az angol sajtót. A Daily Telegraph megállapítja, hogy az ellenőrzés megszüntetésének súlyosabb következményei nem lehetnek, mert az esetleges háborús előkészületek nem kerülhetik el a német kommunisták, szélső szocialisták és pacifisták figyelmét, akik a gyárakban és műhelyekben dolgoznak és akik nem mulasztanák el, hogy bármilyen titkos kérdést eláruljanak.
Németország nyilt, vagy fé-lignyilt fegyverkezése a leggazdagabb pémet tartományoknak a francia légi flotta és a francia
tüzérség által történő haladéktalan megsemmisítésére vezetne.
A lap rámutat arra, hogy Franciaország, Belgium és a kisantantállamok hadseregének békeállománya egymilló négyszázezer főnyi és ezzel szemben Németország, Ausztria, Magyaor-szág és Bulgária hadseregének létszáma összessen csak 182.000 főnyi.
Je vsze mogőcse ?!
Volítvi szo minöle, mirovnoszt je posztála v politiki Prekmurje. Tőda bi bíla mirovnoszt, csi bi nász nebi szprávlalo na nemirovnoszt tiszto de-janszko sztánye, stero nájdemo v re-
zultáti volítev . . .
* *
*
Iscse sze indentiteta odebránoga oblásztnoga zasztőpnika, ednoga med radiíevcami. Je prevzeo kandidaturo Ludvig Hodoscsek, ali je odebráni Pranc Hodoscsek, ali pa je döbo 4>o-verilnico k demokrátom pripádajőesi Franc Hodoscsek. Ka je, sto je,'« csidi
je ? — tő je pitanye.
• *
• >
V mariborszkoj oblászti szo V vecsíno klerikálci prisli. Tő sze je tüdi pricsaküvati moglo. Radikálci szo !znyimi pri volitvaj zdrű'zeni bili. Vszi navküper szo vezdaj bojkotérali kon-ferencijo, vküperpozváno od velkoga zupána, zavolo odlocsitvi lokála za oblásztno szkupsesino. Je konzekvent-no, ár — kak právijo — je g. velki 'zupán szamosztojni demokrát, ki ne-zasztőpa né vláde i ne oblásztne ve-csine po politicsnoj szesztávi. Vendar pa je li nemogőcsno, ka bi sze szpűs-csali tüdi i pri oblásztnoj uprávi v sztrankarszko politiko, i né v delo za vérsztveni naprédek — oblászti. Csi je pa závor na obé sztráni szamo tá ed-na oszeba, csi je rávno pripoznána dobra urádna mőcs, jo z-racsúna püsz-titi, naj szamo nas vérsztveni napre-dek netrpi. Bödemo vidli kak bőde po tisztom.
* *
*
Elektrika v M. Soboti je nikaj pocéni dobroga. Pri prvom obracsűni je szamo pri ednom trgovei mészecs-no 500 Din. razlike bilő, za telko je falé dőbo prakticsen i zdrav poszvét z véksov szvetlőbov, kak ga je kostao prvési bo'zen i nezdrav. — Szamo ed-na falinga velka jeszte. Escse izda vgásznejo poszvétje ob 5 vöri vgojd-no, lüdjé v tmici morejo slátati pri szvoji öpravicaj, ali pa do pő öszme szpati morejo, gda sze ze preszvéti, te idejo na delo. Tő sze naj poprávi, té bőde rekláma popolnc.
Affera grof Szápáry — Schwarc Gyula.
Bankára grofa Szápáry-ja, Schwarc Gyulo, je obtő'zila grofica Szápáry za neob-racsunani 68.000 pengöjov. — Schwarc je poszvedocso szvojo pravico.
Budapestinszki liszt „Újság" od edne zapletene afféré pise, steri artikulus z krátkov vszebi-nov tűdi i mi napísemo záto, ár sze tícse lasztnika tn. szobotsko-ga veleimánya gr. Szápáry-ja, bole nyega 'zené i vecskrát csü-toga „direktora*, bankára familije grofa Szápáry-ja. Escse rajsi pa prineszémo te, gda je Schwarc „direktora" pred policijov dána izjava tak interessantna, ka sze tlcse oddáje veleimánya.
Zacsétek afféré je bíla grofica Szápáry, rojena Ungnad-Vei-senwolf Iréna austrijska grofica. Grofica je po brez odvétka v-rarétom brati dobílav csehszkom, v kopitnoji imánye. Toga imánya haszke do szmrti je pa v'zivala nyí mati, záto je brat tak zrav-nao, naj tá szesztra v'ziva eden tao haszkov do materszke szmrti na imányi Steireck, stero je dobfia drüga szesztra, 'zena herceg Thum-Taxisa. Tak je tüdi biló, grofica Szápáry je v'zivala edem tao haszkov, ali brez racsundá-vanya je ona szamo predujime bráia gori. Do racsúnov pridócs, szo sze né mogli poravnati, záto je pa grofica Szápáry, sefi Schwarc és Társa firme, Schwarc Gyula bankári, nigdasnyemi „penezdirek-tori" familije Szápáry cedérala célo térjátev, kí je tak obracsú-nao z grofici idócsimi haszkami.
Qrofica Szápáry, né znati na csido iniciativo, ali Schwarc Gyulo je goriglászila pri buda-pestanszkom dr'závnom právd-nistvi, zavolo „neobracsünani"
68.000 pengöjov (680.000 Din.), na stero obto'zbo je Schwarc Oyula bankár, szkoroda za edem voz vno'zíne ráznimi knigami só na policijo dokazüvat pravilen obracsun z groficov, i szledécse pové pred goriposzlüsajöcsim or-gánom:
'Ze nyegov ocsa je v vosz-kési financsni sztíkaj büo z Szápáry grofami, on szam pa je v voszkése sztíke z familijov grofa Szápáry-ja po bojni, tóda po prevráti prisao. Naimre grof Szápáry je meo pri Murszki Szoboti edno 6000 plűgov obszégajőcse velko imánye. Po zaszédbi je veleitnánye pod SHS impérium prislo i je, kak vszé tühincov imánye, tüdi i tó sekvestrérano biló. Szápáry grof je vsze vcsíno, naj szi imánye resi, ali tó je nemogócse biló. Koncsno sze je grof odlócso, ka Schwarc Gyula bankára oproszi za resítev imánya, ár nyerni je znáno, ka tá bankárszka firma prevecs dobre zvéze má z horvatskimi i szrbszkimi financsnimi (1) in-stituti i bankami. Zavüpao je ergo bankára, da naj z szvojimi bancsnimi zvézami (!) doszég-ne, da naj S. H. S. vláda ppmerno k tamosnyim práv-nim návadam (?) sekvestré-ranoga imánya edem tao od-szlobodí v haszek lasztnika, kí bőde tö parcelérao i med do-macsini odávao.
Schwarc Gyula je tó delo prevzeo. Pelao sze je v Zágreb i tüdi v Beográd i je doszégno,
ka je jugoszlávszka vláda na edne zágrebecske banké inter-vencijo (\) z-toga imánya pár sztb plűgov gorioszlobodíla od sekveszture i je edno leto termi na (?) dála grófi zatö, da gorloszlobojeno zemliscse med domacsíni óddá. Tá akcija pa pocsaszoma ide, ár sze lüdjé bo-jíjo kűpit? tő zemló, na drűgoj sztráni pa agrárni interessenti sze dr'zíjo nadalnye árende, ka sze nyim nemre odpovedati.
Po táksi te'zkócsaj je Schwarc dao grófi Szápáry 280.000 pengöjov (2 milijoni 800 jezero di-nárov) na té, na oddajo pové-dani grünt, kak predujim (előleg), ali nikakse garancije je né dóbo nato, tiszto imánye je pa né garancija, ár je neznáno kak príde 'znyim.
Tiszta differencija — vadlü-je nadale Schwarc, — stero misz-li grofica Szápáry, je pa nasztá-la pri goraj opíszanom bratovom imányi, né pa v zneszki 68.000, nego szamo 16.000 pengöjov. Tó sumo má zadobiti escse grofica Szápáry, stero Schwarc netají, vendar je gotov dati v szodnís -ko kaucijo nikak pa né na róke grofice, ár je escse né zagvüsa-ni, csi csehszka dr'záva, ki je odvzela vsze latifundume, ali pa grof Schlik, komi je szodnija pri-szódila 12.000 pl. obszégajócse imánye, ka je grofica Szápáry né ovádila Schwarci. csi je vto'zbi, gda je odnyega peneze napré gorivzéla. Tüdi péneze, stere je Schwarc poszlao za grofico v
London, nemre zatajiti, ka bi né nyé poszlao, ár je tüdi tak vkni-'zo, grófi szamomi pa je itak poszlao v London 280.000 pengöjov, ergo je ne meo vzroka poszlati tüdi i tiszte, stere je na grofice imé poszlao i tüdi tak vkni'zo i stere zdaj térjati scsé grofica.
Po tom dokazüvanyi i vad-lüványi je policije Schwarca na szlobodscsino odpüsztila. Gori-poszlünejo escse grofico i grofa Szápáry v tom deli. Vendar sze pa grofovszka dvojíca preci bla-mérala z tem dokázom Schwarca, témbole pa, ár je grofica mi-lijárde dohódkov méla z brato-voga herba, i sze v to'zbi dönok zazáva na hitro resítev, zavolo íinancielni sztíszk i szükesine.
Schwarca dokazüvanye je pa nikaksa ogledala vu dovolit-vi oddaje sekvesztrérani zem-liscs, — na intervencijo tinancs-ni institutov — v Jugoszláviji.
Glászi—Hireh.
Párgovorénye.
Stevan: Bőgdáj Miska. Tebé pa ]i natom köpkődőtéri léko nájde cslovek.
Miska: Dobro zdrávje. Tükar, t&kar me nájdes, Stevan, v vasem devéterom . . .
Stevan: Na, na, vendar me záto nebos sztvárgyao.
Miska :......znás ka ~ gde
drügod nezvés od té fűcskarov TiikaJ csi tü né.
Stevan: Na kak szi pa kaj z volítvami, komi szi dao kruglico ?
Miska: Znás ednök szem tebé bőgao, domá szem szemen lűpao, krcsmé szo tak zapréte bilé.
Stevan: Pameten szi büo. Vezdaj ednők je tak bilő dobro, dönok te nebőde te'zilo na düsnoj vészti ni-
A Vén cigány.
Irta: Z. M.
—	Ki sem rabolták, ugy-e? ott maradt a pénze, ugy-e ? Tudom, a Lajcsi .. . tudom 1
A jegyző hozzálépett és megfogta a kezét. Erősen megrázta.
—	Mit tudsz? Beszélj I
A vén cigány megrezzent. Ijedtség lepte csontos, fekete ábrázatát.
—	Én ? már mint én ? Hát mit tudjak? Semmit sem tudok. Honnan is tudnám ?
—	De igen, te tudod — meny-dörgött a jegyző. — Ha isten ös-mersz, beszélni fogsz.
A vén czigány hihetetlenül ösz-szezsugorodott.
—	Mit akar a tekintetes ur ? Én tudjam, mikor a törvény sem tudja. Hát ki vagyok én, mi vagyok én?
A jegyző nem eresztette el a kezét. Könyörögni kezdett.
—	Hé öreg, hát nincs neked lelked ? Nem akarsz beszélni f Ne engemet nézzél, hanem az apámat, aki hetvenöt esztendős. Tehetetlen, szélü-tött ember, ott nyöszörög az ágyon. Nem tud meghalni, mert a fia a börtönben van. Hát neked nincsenek gyermekeid?
A vén cigány hagyta beszélni, aztán megszólalt. Magával beszélt.
—	Öreg ember ... a szél ütötte . . . nagy baj az . . . hej haj !
Aztán a jegyzőhöz fordult.
—	Régen beteg ?
—	öt esztendeje.
—	Persze nagyon szeretete magát?
—	Egyetlen fia vagyok.
—	Egyetlen fiu ? Nekem nyolez van. Már régen nem látta;,] őket.
Felülkerekedett benne az apai indulat, az egyetlen, intakt érzés.
—	No üljön csak le szépen. Megteszem az öreg tátinak. Csak üljön szépen. Ne féljen már no, ha én mondom. Meglesz.
Aztán halkan, suttogva elmondotta, hogy két éve együtt ült a Laj-csival, akit az asszony felbérelt a gyilkosságra. Az neki mindent elmondott.
—	Ketten voltunk, igy, ahogy most a tekintetes úrral. Azt is elmondta, h )gy az asszony elemésztette magát, mikor gyanúba vették. Ugy-e hogy tudom? Hát iszen majd kiigazítjuk, Hogy fog örülni az öreg táti 1 Az lesz csak a valami. Hej-haj!
A szemei ragyogtak.
—	Hadd üljön csak a Lajcsi. Jobban megszokta mint a tekintetes ur. Nem való ax az uraknak.
—	Mit fogsz tenni?
—	Csak bizza rám Az öreg Ihok érti a dolgát. Nézze csak meg ott a táblán, hány napom van még?
—	Hatvannyolcz.
—	No majd letelik. Az annyi mint semmi. Aztán megcsinálom ugy, ahogy kell. De addig egy szót se, mert csakhamar híradással vannak. Egy szot sem, tekintetes ur. Hallgasson, mint a csuka.
Mikor az öreg Ihók elhagyta a börtönt csak a szemével biztatta uri rabtársát.
—	Isten áldja meg 1 Hét csak le kell ülni, amit az emberre róttak. Az az igazság.
Két hónap telt a leggyötröbb nyűg talanság között. Aztán értesítették a jegyzőt perének urja felvételéről. Minthogy Lajcsi mindent bevallott, a jegyzőt felmentették a vád és következményei alol.
Pélesztendeig kutatta az öreg Ihokot az egész országban. Végre egy jegyző társa útbaigazítása révén rálelt. Elhozatta magához. Boldogan, könnyes szemekkel sietett elébe.
—	No csakhogy itt vagy öregem 1 Ar isten áldjon meg. Hogy vártalak 1
—	Hát a táti?
—	Megvan.
—	Örült, ugy-e?
—	De mennyire I
—	Tudtam én azt. Bezzeg a Lajcsi, mikor rávallottam, ugy vicsorította
a fogát, mint a harapós kutya. Azt mondta, hogy megnyúz, ha kikerül.
—	Ne félj semmit.
—	Nem is. Tizenöt esztendőt kapott. Annyi ideig én nem élek.
Ezen nagyot kaczagott. Milyen megnyugtató is az, hogy az élethatár korlátolt.
A jegyző pedig beszélni kezdett az ő végtelen bálaérzéséről.
—	Nemcsak az életemet, de a becsületemet mentetted meg.
—	Meg muszáj tenni at ilyet — mondotta a vén czigány.
—	Kérhetsz, amit akarsz. Kell-e pénz, öreg?
A pénz szóra nagyot villantak sötét szemek. Soha se kínáltak pénzt neki. Az éhes fnrkas mohoságával akart kapni ntána. De aztán eszébe jutott, ha itt bénzt kap, akkor ö áruló, júdás, aki eládta a czimborát. Nem jelenhet meg emelt fővel a börtönben. Megijedt és összelapult. Hagyta beszélni a jegyzőt. Mikor megelégelte, alázatos, kunyoráló hangon fordult hozzá:
—	Hát bizony, tekintetes uram, ha segíteni akarna a segény czigány-emberen, egyet megtehetne . . .
—	Mi az ?
—	Hát csokolom a kézit, van nálám egy rossz pakszus, ne sajnálja kiigazítani ...
(Vége.)
kaj, gda bodes csüo, kak bode de-lo slo.
Miska: Ze szem veszéli ka szam né votirao, gda csüjem i vidim zmesllngo pri mandati.
Stevan: Na vidis. Poszlüni me gda ti dobro voscsim.
Miska: Poszlűhnem te, tüdi vez-daj, esi mi povés.
Stevan: Ka scsés?
Miska: Ti meni razlo'zi, zakaj szo té gauge z drodanimi vö'zami na té cesztáj, ali vilicaj v toj Mrszkoj Szramőti. Znás ze dugó glédam tő, pa szi nerorem razlo'ziti zakaj szo.
Stevan: Znás, escse sze nevü-pajo v elektriki, ka esi bi je escse nücali za karbid lampase. Vidis, ka sze ji escse doszta tö'zi, ka jevgojd-no ob peti tmica, vecsér pa z szvé-csami — naednök — morejo szvfititi.
Miska: Á té je pa tő tiszti vráb-lec? Znás jesz szem szi miszlo ze, ka dokecs té pméjo, tecsasz nőve aebődo prnele. Miszlo szem tüdi na-t6, ka szi na komunizmus miszlijo- i bi je niháli tecsász, gda bi pá szo-bocski „törvényszék", za pár fficska-rov nücao mogőcse, kak gauge.
Stevan: Idi, idi. Vem szo té né meli gauge, kak je pa te ti zaté szpoznas.
Miska: Tak vidijo vö, ka né, pa esi escse té drode vidis, uamesz-to vajati.
Stevan: Nikaj je v tom. Dobro bi je bilő odsztrániti, ovak tühinec escse za Szibirijo miszli nase Prek-murje, esi tő vidi. Isztino más.
Miska: Tő moremo ja vösztre-bití, za ptn pa za korén. Zbogonu
Stevan: Szrecsnó.
—	Vabilo. Mursko-SobotSki Obrtni-ki priredijo dne 19. februarja 1927. v vseh prostorih hotola Bac-a PLESNO VESELICO zdruíeno z Saljivo poéto,
-in k«nfe4i, na katero Vas io VaSodru-zino vljudno vabi	Odbor.
—	Prőti dr. Pirkmajerji, velikomi zu-páni mariborszke oblászti szo sze posztavili vszi klerikálszki poszlanci oblásztne szkupsesine. Prej zakaj je demokrát. Mi pa miszlimo ka národ-no delo nepozna sztranke, obiászt je pa aarodna. Li napré za národl

EUGENIA URSULESKU U in
KOLOMAN GUMILAR zaroéena — jegyesek.
Murska Sobota 2. II. 1927.
—	Uj gerentek. Fickó Vendel eddigi perent helyébe Borecsé-n uj gerentté Fickó Jozseef, Cankován Kocsár An-ton helyébe Keréc Anton, Domajincén Panker János helyébe Stottl Franc, líakovcén Skafer András helyébe Kra-pec István neveztettek ki gerentek-ké, — via politika.
—	Meghívó. A Murska Sobotai Iparosok 1927. febr. 19, a Bácz-féle vendéglő összes helyiségeiben világpostá-vat és konfeti csatával egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendez, amelyre uraságodat és b. családját ezúton tisztelettel meghívja a	Rendezőség.
—	Tiiz. Kovács Ferenc Proszenya-kovei-i gazda szőllőpincéje f. hd 29.-én kigyuladt s leégett. Biztosítva 2.000 Din. volt. Felgyujtásával Gergár Tere-zia van vádolva. Nyomozás folyik.
—	Tüz. Proszenyakovcén Horváth József gazdasági épületeinek egy része 12. I. 1927. 20 h. a tüz martalékává lett. Kár, becslés szerint 5.000 Din. Biztosítva nem volt. Ismeretlen tettesek ellen a vizsgálat folyamatbnn van.
—	Törvénytelen gyermek — apai neve. Novisadi (Újvidék) semmitőszék ily alapú keresettel foglalkozó tanácsának hozott elvi jelentőségű döntése szerint, a törvénytelen gyermek viselheti törvénytelen apjának nevét.
SPORT.
Redni látni obőni zbor SK. Mure.
V torek dne 1. februarja 1927. se je vrgil redni letni obőni zbor SK. Mure, na katerem je bil izvoljen sle-deőí odbor oziroma funkcionarja.
Predsednik: Evgen HalmoS tr-govec. Podpredsednik : Franc RamovS Sef. polic. odd. srez. pogl. Tajnik I. : Stefan Koltay davőni uradnik. Tajnik II.: Stefan Friedrich sodni uradnik. Blagajiiik I.: Stefan Vukan poslovodja veletrg. Blagajnik II.: Oton Czvetko banőni uradnik, Gospodar: Franc Me-olic kavarnar. Odborniki: Dr. Josip GoljevSőek odvetnik, Vincenc Árvay trgovec, CuS Jákob upravnik poSte, Ursulesku Peter brivec, Hirschl Kolónián trgovec, Dr. Stefan Vuőak zdrav-nik, Dr. Josip Muster zdravnik, Pe-terka Ivan trgovec, FarkaS Evgen trgovec, Anton Koder kr. notar ín Dra-gutin Lehár upravitelj. Naőelnica dam-ske sekcije: gcspa Marica JelovSek. Naőelnik nogometnega odseka : Ciril Hoőevar. Pregledniki raőunov : Stefan Malaőiő banőni uradnik, Josip Adaníő banőni nradnik in Osknr Heimer zo-botehnik. RazsodiSőe : Josip Lipics banŐni ravnatelj, Dr. Pintér Nikolaj odvetnik. Ludvik Vagaja ravnatelj gim-nazije. Veseliőni in prireditveni odseki Janez Jónás, Ernest Nádai, Bela Kel-ler, Bela Norcsics, Koloman Kerestury, Aladár Fürst, Koloman Zelko, Franjo Fürst, Gustav Fürst.
Za őastnega őlana je obőni zbor soglasno izvolil svojega veőletnega in zasluíenega predsednika gda Franjo KoSirja ravnatelja.
Crno-bela reduta SK. Mure.
Z najveéjim trudom izvráene pri-prave za őrno-belo rednjo S. K. Mure dajejo jamstvo, da bo ta prireditev tudi letos zbrala vse sportnike in os-talo obíinstvo v soboto 5. februarja v prostore hotela Dobray!
Tekma za najlepio masko 1 Tekma za kraljico trno-bele re-dute S. K. Mure 1927.!
A Mura sportklub február 5. én a Dobray szálld helyisegeiben megtartandó táncestélyét óriási érdeklődés előzi meg. A bál sikerét garantálja a hatalmas rendező gárda, akik sok kellemes meglepetésben fogják részesíteni a közönséget. Maszka szépségverseny 1 A legszebb maszka egy értékes arany gyürüt kap emlékbe, ugyancsak egy értékes szép aranygyűrűt kap a zsűritől megállapított bálkirályné 1 Hólabda csata I!
Köm gremo v soboto zve£er ?
V hotel Dobray na Crno-belo reduto SK. Mure, ker je to res prireditev, kjer se lepő in prijatelsko zaba-vaiL Cigansska godba Baranya in sta-ri Ciőeri bo zelö pridno igrala, plesal bo§ pa lahko, kar bo§ hotel. Mladina bo sukala bolj moderne, mi stari pa veíno lepe valőke. Komur ne bo za ples, si bo poiskal primerno druíbo, ki je ne bo majnkalo.
Stari gportaS !
Vabilo
na III. redni obőni zbor Podruínice S. L. D. v Murski Soboti, ki se vr§i dne 20. februarja 1927. ob 14 uri v gos-tilni gospoda Turka v Murski Soboti.
DNEVNI RED:
1.	Poroőilo o Podruzniőnem de-lovanju.
2.	Poroőilo raőunskih pregled-
nikov.
3.	Podelitev odreSnice odboru.
4.	Volitev 6 odbornikov, 2 raőunskih preglednikov in 2 namestnikov.
5.	Sluőajnosti.
NACELSTVO.
Naprodaj
sta dve lepe breje kobile stare po se-dem let. Vec se izve vgraduvM. Soboti.
Schwarzer kiírzer
flügel fast neu kreuzsautig Panzerplatte preiswert zu verkaufen A. BENKOVlC VARAZDIN, Vrazova ul. 3.
V NEDELJO 6. februara 5 popoldne ob 3. zveőer ob 8 uri
i
iGusar ! Pietro |
■ Drama u 6 5inova|
U glavnoj ulozi:
1 PAUL RICHTER. 1 IhihihihiibI
■VSTOPNINA: Qornje loíe S
I™ 12 Din., spodnje loie 10 Din., j
in II. prostor 5 Dinarjev. 5	Lastnik kina
IGUSTAV DITTRICH. |
ammiiHiml
Terjessze és olvassa a
Jöpszha Hrajináí".
Vazno! Pazite!
Naznanje vsem onim, §teri Sőejo v Severno ali Ju2no Ameriko potüvati kakti v Argentinijo, Uruguay, Brazilijo i v Australijo, naj se oglasijo pri podzastopstvi Francoske linije v D. Lendavi
Poslopje Hotel KRONA,
prek dni
Stera linija je najbogáa in naj bol hitro prevaía vode, v Severno Ameriko 5 dni za jtiíno pa 14 na vodi.
Vsa pojasnila, informacije dobite brezplaCno v mojoj trgovini v Dobrovniku ali pa v D. Lendavi v pi-sarni, Hotel Krona prek od sodnije vsaki tork, őetr-tek in soboto.
Pazite na tak§e agente, Steri okoli hodijo, pa je ne poznate, ne dajte se zapelati od njij, ka bi Vas od penez spravili, zavüpajte samo domaíemi őloveki. V 8 dnevaj lehko ie odpotíijete.
Podzastopnik Francuske linije
Jos|ip Ge'rencer.

Z-héja vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domorini: 15 Din. zvfin SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme !•— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popfiszt.
Rókopíszi, kf sze ne szhránijo i ne. vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo :	küldendők: .
Reditelsztvo j oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;—| —s Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 16 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1'—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
-
Be kell-e zárni a baromfit télen?
Tyúkjaink élénk természetűek, ha kapargálásra van alkalmuk. De nagy szükségük van a melegre, ami kitűnik a nyári hideg záporesők alkalmával és a hűvös őszi esős idő bekö vétkezésekor; ilyenkor egy csomóban összebújnak, hogy egymást melegítsék. De még többet szenvednek a baromfiak a zord téli időben. A baromfikedvelő azonban a hideg évszak minden veszélyétől távol tartja és óvja állatait, mivel állapotuk igazán a szivén fekszik.
A kezdő tenyésztő nem tudja, hogy hogyan és miként tudja tyúkjait épen és egészségesen átteleltetni. A kérdés (ez: ólban tartsuk-e elzárva, vagy engedjük-e őket a szabadban szaladgálni ?
Se az egyik, se a másik megoldás nem jó, a középút a helyes. Tehát ne zárjuk be tyúkjainkat egész napra a csukott ólba, de ne is engedjük napnap után a szabadban kóborolni.
Nyáron életszükséglete a tyúknak a szabadban való mozgás, de télen már némi határokat kell szabnunk ennek. Ez persze elsősorban az időjárástól függ. A tenyésztő nemtörődömségére vall, ha a legrosszabb időben is kiengedi a baromfit. Ha nincs egy huzatnélküli fedett hely a szabadban, úgy se hófúváskor, se olvadáskor, se erős szélben vagy csipős hidegben nem szabad őket kiengedni, mert könnyen lefagy a taréjuk, náthát, kruppot vagy más hülési betegséget kaphatnak. Ily időben a baromfiaknak az ólban van a helyük. Ha nem is betegszenek meg a szabadban, a zord idő nem tesz jót nekik, nem érzik jól magukat, sőt le is fogynak, dacára annak, hogy többet esznek, mint azok, melyek a rossz időben az ólban tartózkodtak.
A hűvös őszi idő sem vállik javukra, főleg a fiatal csirkéknek a lég-zőcsövük könnyen megbetegszik és pusztulásukat is okozhatja. Ezért ajánlatos, hogy rossz idő esetén a tenyésztő az ólban tartsa őket; igy elejét veszi a betegségeknek.
Helytelen persze az is, ha egész telén keresztül zár alatt tartjuk a baromfit. Az állandó bezárás nagy kárára volna az élénk természetű tyúkoknak, mert nagyon elpuhulnának és elvesztenék a kapargálási kedvűket. Az ólnak nem is szabad nagyon melegnek lenni, de legyen legalább 4°—5° meleg és vigyázni kell arra, hogy ne legyen huzat. Ha a hőmérséklet még alább száll köny-nyen lehet a falak beburkolásával egy kellemes meleget elérni. Többször hallottam a tyúkól téli fűtését említeni. Ez mindenesetre nem rossz, ha a hőmérséklet a 10°-on felül; ha nem tudják ezt szabályozni és ellenőrizni, jobb
ha nem is fogunk hozzá, mert csak az állatok elpuhulását érnők el vele. Ha aztán a meleg ólból a szabadba jutnak, biztos a megbetegedés. Az ól fűtésével csakis tapasztalt tenyésztő kísérletezzék.
Minden tenyésztő érdeke a tél* tojó. Ha azonban ezt akarjuk elérni, akor tűrhető hőmérsékletű legyen az ól. Mert amint hideg lép a meleg helyébe, a tyúkok abbahagyák a tojást-A tyúkok melegszeretetével feltétlenül számolnunk kell. Legyen az ólnak déli fekvése, hogy a nap besüthessen. A tyúkoknak 'pedig legyen kapargálásra alkalmas helyűk, mert ez majdnem oly fontos, mint a táplálkozás. Ha nincs mit kapargálui, beülnek egy sarokba, dideregnek, fáznak és nem tojnak. Azért egy helyiséget erre a célra tartunk fel és padlóját homokkal, poly-vával, pernyével vagy fürészporral szórjuk tele és hébe-korba egy marék búzát szórunk közé, hol a tyúkok nemsokára élénk kapargálást fognak véghezvinni.
Persze az is helytelen volna, ha baromfiainkat egész nap bezárnok, egy órára legalább ki kell őket engednünk. Legalkalmasabb idő erre a déli órák s legjobb hely a szemétdomb. Itt olvad először a hó s itt mindig találnak foglalkozást.
Törekedjünk arra, hogy az ól száraz fékvésü legyen és gondoskodjunk állandóan száraz alomról is. Az ólat havonkint legalább egyszer alaposan tisztítsuk ki. Tiszta, fri$s levegő feltétlenül szükséges.
(A Munkn).
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za.szneje, strumfle in vsze drobno bíago kaj sze pri tej prilikaj ntica.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo.
Szolidna posztre'zba ! Niszike céne !
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Qlávni trg.	Bergerova hisa.
Óddá sze
Nehogy egészséges vagy más betegségben szenvedő állatját „Distol", — az egyedül hatásos, — métely ellenes kezelésben részesítse, tudnia kell állatja
valóban mételyes-e?
Az állatnak és bélsarának szakértői vizsgálatával, a mételyesség kétségtelenül megállapítható. Ha az állat klinikai vizsgálata bármi okból nem lehetséges, küldjön annak pár napon át gyűjtött bélsarából vízhatlan papirossal csomagolt gyufa skatulyában keveset póstán >Minta érték nélkül* NEMES MIKLAU2 állatorvosi laboratóriumába Murska Sobotá-ra. Mételypetevizsgálat válaszbélyeggel 11 Din.
(Elvállal olcsón egyéb állatorvosi vizsgálatot, műtétet, ragadós betegség elhárítást. Tanácsot ad állatvételhez, állat adás vételi perekhez, stb.)
1927. évre
a legujabbb tavaszi
divatlapok
megérkeztek:
H/\J"iN könyvkereskedésébe
MURSKA ~SOBOTA.
Czigeo,
szteszani rust, csakatur,
razzsagani
je k odaji pri CZIPOTH ISTVÁN Tesanovci.
r
i i i
i i
i i.
illHlimiHIHlslII
Kreditna zadruga za trgovino in obrt ■
v Murski Soboti r. z. z o. z.
I
Sprejema VLOGE na hra-nilne knjiíice in tekoői ra-őun in jih obrestuje
po 8°|0 nettó
. -	■ Ü ' ; JS-G •/ * ' f-	_ _________ ^ ^
Veője vloge in intabulirani krediti po svobodnem dogovoru. IzvrSuje vse v denarno stroko spadajoőe transakcije
najkulantneje.
podeluje POSOJILA in KREDITE po
14%
- ' ; í ■ . . i.. .
I
i
1 í
RaCun pri Poátni hranilnici podr., Ljubljana st. 14.700.
Telefon St. 25.
GARANCIJSKI KAPITAL CCA 2,250.000 DINARJEV.
Dobro blágo po niszikoj ceni sze dobi pri NEMECZ JÁNOS bautusi M. Sobota
Nagyban.
Kicsinyben.
1 valják (hengerszék) fab-rikát Oser Krems 18 colnimi valekami pri NÓVÁK FRANC mlinari Kükeői 44,
Terjessze és olvassa a
„Mörszka Hrajinát".
NEMECZ JÁNOS
vas és gépkereskedésében, ismét ugy mint háború előtt, valódi „Kayser" varrógépek és elsőrendű Kerékpárok bámulatos olcsó áron kaphatók. Gumik és kerékpárrészek állandóan raktáron.
Legjobb beszerzési* forrás részletfizetésre!