Poltnlna plaCana v gotovlnl MORSZKA Vérsztveni. politcisni I kul túrni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetiláp. Lét. VI. Évf. Márkisevei, <íg27. április 10. Kanada ?! Z-szvojim sorsom nezadovol-ni pobógsanye iszkajócsi lűdi je doszta odíslo v zádnyi létaj pred-vszem v Jú'zne AmerikeVKana-do. Vendar je né vszákomi od-préti tam rö'znatni ográdec, tüdi jesztejo i, tam trnyave potí. Ve-szelje i britke szkuzé sze tüdi i tam preminyávajo. Tő sze vídi miszliti z-tiszte okrő'zníce, stero szo daie za opomínanye nase oblászti tiszte rodbine, kí 'ze má-jo szvojce v Kanadi i tisztim, kí scséjo tá idti. Tá okró'znica, opomin opá'za vsze té, naj sze v Kanadi pogájajo lüdjé né szamo na szezonszko delo, nego na ednoga leta dőbo, ár sze nyim nalehci zgodí, da bődejo v zími, ali gda szezona miné, brez dela. Csi pa bi dönok pősztali brez-dela, — právi okro'znica, stero na drűgom meszti opísemo, — té pá-naj sze obrné na opíszana mészta. Tá okro'znica je za opomin részan velke vrédnoszti. Vendar pa mí mámo k tomi dvé pri-pombi. Nájvéksa neszrecsa je za nas národ tő netrőstno vandra-nye. Lüdí pa zatő kriviti, bole za tiszto, csi ga tam zapelajo, nemremo ob 1. ár je csloveka tukajsnye prebívanye omejeno z te'zkimi bremenami, z delanez-mo'znosztjov i ob 2. csi je záto prisziljen vandrati, zaszlű'zek v-nepoznánoj tühini iszkati, naj bi slo tő z drzávnov kontrolov. Telko vkanyeni trőstov v-pri-sesztnoszti, od agrarne reforme doblenoj zemlé, polajsanyi obcs-ni bremenov, v za'zeljenom míri i v pomáganyi kmetsztva, koga nebi nadignolo do vandrarszke palice, sto nebi só vu to megle-no bodocsnoszt? Szamo tisztoga né, koga vé'ze neodkapcslíva lü-bézen do familije, csirávno je ne vu té vszé navoláj. Zakaj néma dr'záva telko csűta do szvoji pre-biválcov, ka bi nyim z vugodnim delom, z vpozdigom vérsztveno-ga naprédka zadovolnoszt szprá-vila i vézala lüdí do lübézni szvoje rojsztne grüde. Kak bi po táksem deli prisli trőstata puni cájti, bi vandrarszke palice imé premínolo z-národa mislénya. Ali csi je pa dönok 'ze ne-mogőcse taki szpreminoti natom, bi vendar pricsaküvali, da sze za nas vandrajőcsi národ tam v tühini tak szkrbi od^liase dr'záve, kak za nase trate, —^Záto sze plácsajo konzuláti z nase dá-cse — i csi té tak bőde, te ok-ró'znice nepotrébne posztánejo. Franciaország és Jugoszlávia között nincs titkos megállapodás A kamara kedd esti ülésén Duclos kommunista képviselő interpellációt intézett Briand külügyminiszterhez, akitől megkérdezte, igaz-e, hogy Franciaország és Jugoszlávia között titkos megállapodás van és azért történik hogy az olasz-jugoszlávf konfliktusban Franciaország nem járhat el ugy, ahogyan szeretne. Briand válaszában erélyesen és ingerülten tiltakozott minden iven feltevés ellen. A külügyminiszter a kommunista pártot megvádolta azzal, hogy agitációs célból feketíti be a kormányt, amelynek nincs semmi titkolni valója. Mindazokat a szerződéseket, amelyeket a francia kormány megkötött, bejelentették a Népszövetségnek és egyikben sincs titkos megállapodás. A kamara nagy többséggel tudomásul vette Briand válaszát. Je vsze ttíűgŐtSeT? Vfcliki lászti, pptem sreáko óojgíavarsztvo szo enérglcsnó IMWt&id Leugrott az ötödik emeletről és semmi baja nem történt. Fiume: Lenac Mária husz éves hivatalnoknő szerdán a Buo-narotti-ucca egyik házának ötödik emeletéről öngyilkossági szándékból leugrott, de csodálatosképpen semmi baja nem történt. — Az öngyilkosjelöltet'az aszfalton sírva találták a megrémült háZbeHek, akik azonnal kórházba szállították Lenac Máriát. Az orvosok megállapították, hogy kisebb horzsoláson kivül semmi baja nincs. da sze vsze obcsinszke (feszté W fjrlé v fí'tVógsi l zatóVtrébo ol'^ití'na gpásza-szano sirloo poszéValo vize ' dre'je. kl ;«odijo z sívojoVaííéncov!1 cészti. TÖ je dobro i potr&no l"vVeftilar"ize nam pa csddno'4ídi,0Jdí:,6legváíípe^ wjgh vszecséjo i tak v réd ppsíravtlo, ka te tíisterni poszámeznfkPszépntoíijo ná kr. ökrajao átittfóse, |d^plíto-zencam i né obcsinszko] obi aszú dá praVico. Tö jé ;j$raV v ,;féfiko,' csi bi bilő tö „mőíeoyé"t)oSföiSzti". Vékítar pa csi je ti4r€db£ zá jföprüvo céízt, té je tő vcsínolo obcs. prédsztöjíiis-tvo v dobroj veri, ífloftftSvaj őcs r'áze naredbi, v znányi' dVznöszti, "kíéro szamo'tak léko Vés^práVlító I MÓró. Sto je krív, csi polétaj 'cteézta k1fnyi-vi „odíde" ... Tö bi sze pacs razcsisztitl íflog-lp,, kak sze naj te vréd posztávlájo ceszté, ali sto sze viipa je v réd po-sztávlati. * • Pri "toj j Csak egészséges férti házasodhat a zagrebi tartományban. hoti, ^ k&'leszt^lo A zagrebi tartománygyülés két nap óta fontos egészségügyi szabályrendeleteket^tárgyal, amelyek közül kettőt a hétfői ülésen meg is szavazott. Az egyik szabályrendelet valósággal úttörő újítás Jugoszláviában: a házasulandó férfiak kötelező orvosi vizsgálatáról intézkedik. (Nők sem lehetnek kivételek. Szerk.) Eszerint minden férfinek, aki házasodni készül, meg kell magát vizsgáltatni hatósagi orvossal és a vizsgálat arra lesz figyelemmel, hogy a házasulandó koránál fogva házasságképes-e, továbbá nem szenved-e a következő betegségek valamelyikében: tüdőbaj, ve- nerikus betegségek, trachoma, malária. A iéíkész Tiem ádhátja ö&z-sze a feleket orvosi bizonyítvány félmutatása nélkül. A-házaséletre és az utódokra káros betegségek megállapítása esetén" azrórvoá1,fí'-gyelmeztetl a<(háza$ulalndóf és 'ér-ről jegyzőkönyvet 'vesz 'fel, amelyet beküld a tartományi egészségügyi hivatalnak. Az orvos és a lelkész fegyelmileg és büntetőjogilag felelő a reridelkézéSek betartásáért. (Hát Maribor tartománya nem érzi ennek haladőktalan'szük-ségét? Szerk.) ____________4 Jmjb» poti i drevje pri c&ztál' fere Tfflftéroi ^ftilé ^^ftlíójgfifiq* Mízti VéVtov kt' protékfcijo vzWkjo. Opome-notS móWtno.^Va je "niáb^Wi za vsze lüdí záto "sze i poszfópati ednakomerng jnore. Csi Lgde pa sze té^razUke v"krátkom nepoprávijo, tiszto mo pa natom meizti popíszaii, naj vlsja obtaszt ívé f tfosztőpi ona pravilno. Rumunszki krao jé szmrtno be-te'zen. Nisterni politiki szi pe kralá szmrti na 8i¥taíuro*fctfflijc, Persze, 1 prösztoga vucsitelt, Mussolinija szre-csa sze nisterrtial i 'ntHktirit!n4'PiSI!ti-! kom s^orníai. Szamo Csi simolé ne-bődo 'meli . . . « * • * Bethlen magyarázkí i 'Mussolini Italije miniszterszki predszedirik 'szta podpfszala prijátelszko pogodbof ífiféni szvoji drzáv, stere szta íásztőpala. Na i kak dugó bőde : méla vefjávo tá pogodba? Dokecs interessi 'mabő-do drűgp:1'«l?l[f JKak sze,;jp zgődila z Italije prijátelsztvom za bojne vré-mena . . ? I V nedeljo dne 10. aprila t. 1. gostuje pri nas najboljsa hazenska druzifla Itigföfátfe H. S. K. CONCORDIA, Zagreb próti S. K. MÜRA Zacetek ob pol 3 uri popoldne. Igra se vrsi ob vsaként vremenu. Vsi na igri§ce!!!! áremelkedésének, mely gazdasági depressiót jelent. Ez a tanács az általános kapitalizmus érdekében jól jön. Mindennél többet kíván a gyc-mor, melynek kenyér keil. Következetesen tehát buza a legjobb valuta. A föld gyomrából minden kifogyhat, de a főid felszíne mindig aranykalászt fog lengetni. Ha az államok erre fektetik a fősúlyt, a föld tápértékének emelését államilag is elősegítik, megfelelő piacról jó gazdasági és kereskedelmi szerződésekkel gondoskodnak, akkor ha el is fogy minden, buzavaluts megmarad. Búzáért iparcikket mindig kapunk csak legyen okos gazdaságipolitikánk, s akkor gazdasági krízis is ismeretlen fogalommá vál. A beogradi postaíakarékná! lehet bejelenteni a régi ma gyár postatakarékbetéteket. A magyar postatakarékpénztár betétesei közül azok, akiknek lakóhelye a többi útodálam területére iuiott, még mindig nem kapták meg 1919 eíőti betétjeiket. Az utóbbi hetekben a Bacsme-gyci Napló közgazdasági melléklete többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, de a Jugosláviában lakó betétesek még mindig teljes bizonytalanságban vannak afelől, hogy mikor és kitől kapják visza pénzüket és milyen mértékben valorizálják betétjeiket. Kérdést intéztünk ebben az ügyben a magyar királyi postatakarékpénztár budapesti főintézetéhez, ahonnan a következő választ kaptuk: »Magyarország és az utódállamok közöt 1922 évi november hó 7-én egyezmény köttetett, melynek értelmében utódáilambeli lakhellyel vezetett betevőinknek 1919. évi február nó 28-án fennállott követelései a leszámolás nap-jáig esedékes kamatokkal együtt az illető utódállamnak fognak kiszolgáltatni. Az utódállamok azután a betevőket — az egyezmény ratifikálása után saját nemzeti pénzükben fogják kielégíteni, ameny-nyiben azok követelésüket ott bejelenteni el nem mulasztoták. A kielégítési arányt illetően az egyezmeny nem rendelkezik, lévén ez minden állam belső ügye. A m. kir. postatakarékpénztárnál meghagyott követelésekre vonatkozólag pedig az egyezmény akként intézkedik, hogy azok visz-szafizetését csak magyar koronákban (illetve az annak megfelelő pengő értékben) lehet követelni." A postatakarékbetétek bejelentése tekintetében hasonló bizonytalanság uralkodik. Erre vonatkozólag a beogradi postatakarékhoz fordultunk kérdéssel és azt a választ kaptuk, hogy az SHS postatakarékpénztár beogradi főintézete elfogadja a bejefen-téseket és azokat nyilvántartásba veszi. POLITIKA. Minden elfogy... Gazdasági pangás nemcsak nálunk Jugoszláviában van meg, megvan az a világ összes államaiban is. Még ott is, hol az államok egészségesen tartott valutával rendelkeznek. Vannak államok, melyek mesterségesen szorítják le pénzük értékét. Ezek az úgynevezett gazdag ipari államok, melyek jó valutájuk mellett nem tudják értékesíteni ipari terméküket azokba az államokba, hol a valuta rossz. Hogy azonban a földmivelésük emiatt kárt ne szenvedjen, kárpotólják ezeket. Tehát egyensúlyba hozzák a kettőt. Mindez azonban nincsen meg minálunk. Itt támogatják a föld mivelés kárára azt az ipart, amely tényleg nincsen meg. Ipari vámvédelem, valutánk mesterséges ütőn való emelése illetve stabilizálása stb. mindmégannyi a föld-mivelés terhére megyen. Kérdezzük most már milyen oldalon van mindezért kárpótolva a földmi-vesség? Egyik oldalról sem, sehol. Ezért van minálunk tényleges gazdasági krízis, mig máshol csak formális, illetve részleges. Magától értetődő, hogy a világháború által felforgatott viszonyok oly hamar nem állanak helyre, tehát krizis nyoma mindenütt, minden háboruviselt államban ha némileg is meg keil hogy legyen. Helyes a tudások azon megállapítása azonban, hogy a világ gazdasági válsága, krízise tulajdonképpen csak akkor áll be, mikor a világ legnagyobb aranybányájának készlete is csak tizenöt évig örvendezteti tulajdonosait, szénbányák is kimerülnek s evvel számolni kell, Nem helyeseljük azonban azt a tanácsot, már földmives államok szempontjából nem, hogy készüljenek fel az aranyvaluta érdekében közös munkára, hogy igy vegyék elejét az arany Ö^Vegy enjber gyásza. Irta: L. D. — Az az, aki ott ül ? Az özvegyember félretolt egy virágcserepet s kitekintett. — Az. Nini, már letette a gyászt. Pompásan illik neki a világos szürke ruha, meg az a virágcsokor a keblén. — Most ott áll az ablaknál s füvet ad a madárnak — mondá a hadnagy. — Mily kecsesen emelgeti a karját — mondá az özvegy. — Remek alakja van. — Még remekebb profija. — Hát még a haja, «z a kékes fekete tengeri Az én szegény Annám szőke volt, voltaképpen azonban mindig a barnákat szerettem. — Most átnéz ide — mondá a hadnagy. — Tulajdonképpen köszön-tened kellene. A parlament április 19-ig el-elnapoltatott. — A költségvetés vitája teljes befejezést nyert, habár hosz-szu vitákon ment keresztül. Az egyedüli hadügyi költségvetés volt az, melyet az egéstf parlament egyhangúlag elfogta s a hadügyminisztert ováció- Az özvegyember akkorát köszönt, hogy majd levert egy virágcserepet. — Látod, hogy mily szépen köszönt vissza ? Mily bájosan, melan-cholikusan mosolygolt, mintha azt akarta volna mondani, hogy mind a ketten el vagyunk hagyattva, mind a ketten szerencsétlenek vagyunk. — . . . S kölcsönösen vigasztalnunk kellene egymást — egiszité ki a hadnagy. — Ne légy oly utálatos. Jól tudod, hogy az én nagy bánatomra nem akad vigasztalás —- mondá, s végtelen szomorú arczczal hajtott föl egy tele pohár sherryt. A hadnogy megint csak az özvegyre terelte a beszédet. — Mond csak, egyedül lakik ? — Még van egy nagynénje is, egy elég csinos asszony. — Meg kellene látogatnod. Oly rokonszenves asszonykának látszik. — Meg is fogom. Úgyis meg kellene köszönöm azt a szép koszo- kan részesítette. Ez az. eset a Jugosz-láv-Olasz k ^nfliktussal magyarázható. — MaksímovíC Bozsó belügyminiszter ellen a/, ellenzék által benyújtott v<1d, a parlament elnökének nyilatkozata szerint, napirendre kerül, mert — mondja — a miniszterek felelőségéről rut, amit küldött. De várok, mig keserű fájdalmam némiképp licsílla-podott. — Vagy ugy két hétig. — Betelik abba egy hónap is. A hadnagy fölállt. Igazán sajnálom, hogy távoznom kell, de szolgálatom van. — Csak nem hagysz még itt? Ha elmégsz, megint magamra maradok komor gondolataimmal. — Igyekezzél megszabadulni tőlünk. Muzsikálj valamit, azután pedig nézz ki az ablakon. Nagycn kellemes szórakozás lehet lebámulni a járókelőkre és a — szomszédokra. Szerbusz öreg! — Szervusz fiam, köszönöm a látogatást. A hadnagy után betette az ajtót, azután elhelyezkedett a karószékben, másik szivarra gyújtott s a füstfelhőn keresztül áttekintett az özvegyre, aki még mindig az ablak mellett ült s szorgalmasan hímezett a második férjének papucsain. (Vége.) szóló törvénynek érvényt kell szerezni! Hirlik azonban, hogy Maksimovic ( visszavonul. — Radics-pórt deklará ciót a K radikálisok kedvezően fogadják az ellenzék pedig e?t odamagyaráz7a hogy ezzel Radicsék felkínálják tnagu kat a radikálisoknak, egy koalíciós kormány alakítására. — Markovics Lázár erősen állást foglalt a parlamentben Jugoszláv- Magyar közeledés érdekében, miért őt is, Magyarországot is Pribicsevics, a független demo-kratapárt vezére, csúful megtámad-a — Jugoszlávia Olaszország k< n. flíktusa miatt Anglia és Franciaország megegyezték, s az ügy elintézését igy a Népszövetség tanácsa elé viszik. —! Anglia az összes nagyhatalmakat ráakarja birni, hogy Kina ellen akcióba lépjenek. Ez azonban nem fog sikerülni. — Kínai Kantoni csapatok máp Pekinget veszélyeztetik. Idegeneket felszólították, hogy koncessiós területeket hagyják el. Franciák is Anpolok is a felszólításnak még ellentállanak, de soká ez sem tarthat. — Bethlen ma-gyar "miniszterelnököt Olaszországban ünnepélyesen'}"" fogadták. — Vilmos német császár kijelentett-;, hogy a köztársasági Németországba nem tér vissza. — Olaszország uj csapatokat küldött Albániába. Az összes olasz katonaság Albániába mint vöröskeresztes csapatok szerepelnek. — Albániából két volt albán miniszter Jugosz-láviába'szökött. — Csehszlovákiában általános vasutassztrájk van készülőben. Blászi—HirelTr — Deszéti pénez poménsani. Po növöm dr'závaom proracsunszkom zákoni sze od po 1. apríli küplenoga zernlis-csa, nameszto doszémao 6%-ov plíi-csüvanoga deszétoga pénpza szamo 4°/o-e plácse. &/ — 1 20%-niisföni, petrdila ki szo doblen3 pri sternpianyi péoez, leta 1921. odtiszti 20°/o-ov ki szo ie tíoli potégnoli, sze od 1 .-ga apríla napré plácsa léko zaosztányena dácsa. — M. Szobota, sze zacsne v ránom szprotoletji preci zídati. Persze, zídajo, Tudom, gondolsz rám.. Tudom, gondolsz rám s remeg a lelked. A ködfátyolos alkonyatokat Tudom: soha, soha el nem felejted. Tudom, iársz-kelsz az utczák tömegében És gondolod : csak erre jönne most! Oh, csak e perezben szembe jönne vélem I Tudora, az ajkad megnyílik sóvárgva ! A régi csókok tüze égeti, A régi csókok izzó lángolása I És visszasírod és visszakívánod A ködfácsolyos alkonyatokat S az én flagellás jobbkezemet — áldod. Hát gyere vissza I Nincs elveszve semmi Se köny, se csók, se ostorsuhogás — Kísértsd meg újra : tudsz-e boldog lenni ? Oly jó nekem, ha itt vagy közelemben ! Fojtó, halálos csókjaid között Mennyei béke lakik a szivemben . . . — H. Lajos. — 10. április 1927. MÖRSZKA KRAJÍNA - MURAVIDÉK sztrán 3 sze szamo prhátna, niedna dr'závna hi'za pa né. — Tolvajija. T. m. 7.-ga nőcs, je bíla nöcs tővajov. Oboro'zena banda je nikelko vesznie obiszkala, med steri-mi v nisterni je méla szrecso, v nisterni pa né. Na priliko pri Vitéz Miklósi v Moravci nyim szlfi'zila szrecsa, ár szo tam z-kámre odneszli prté, mászt oli i drűge recsí. Pri drűgi szo-szedaj szo je pregnali i nazáj sztréla-li. — V Moscsanci, v vili ge. Mintsek Valerije szo tüdi notri vdrli i odtam odneszli rázne vrednosztse. Zander-merija zaszledüje csinitele. — Ogen. 7.-ga v nocsi ob 23 vöri je neznáni csinitel vú'zgao oszlico szlamé lászt Gorcsan 1. v Polaai. Szrecsa je tő, ka je bíla pőleg Ledave, sprickanca pa blűzi i tak szo ogen lokalizérali ino dale né pűsztili. Mrtelnoszti. Peterka Fereucova, po pred ednim tjédnom n pokopanoga, szpostüvanoga kresmára v M. Szoboti, je t. m. 4.-ga polo'zena na vecsni po-koj. Lehka nyé bojdi zemla! — Kmétsko dríístvo podrű'znica v M. Szoboti, v szkladiscsi Ceh i Qá§pár, má szemenszke krumpise, pripelane z Magyarszkoga. Ár ji je vszáki dén menye, kotrige prevzemte je kak náj-prvlé. Tüdi nekotrigam sze dá. — M. Szobotske mlake, takzváne >vescsine< szo döbile drügi kép. Lepő zavo'zene, zaszajene z drevjom i po-szejane z travíne szemenom tek, ka cslovek má volő nanyé poglédnoti. >Gauge« szo tüdi odsztránjene, szamo escse elektriko trbé na réd pobrati, naj nestrájka gda scsé. — Tanitógyülós Puconcin. P. hó 2-án volt a m. szobotai járás tanitóságáaak gyűlése Puconcén, mely azonban vagy 30 jelenvolt tanítóval elég kevés érdeklődést mutatott. — Ingatlanvételi illeték, az április l.-je után kötött vételeknél, az eddigi 69/0-ról 4%-re szállíttatott le. — 20°/o-os elismervényekkel, melyeket 1921. évben a pénz lebélyegzésé nél levont 20 percentről adattak, április 1.-től kezdve adóhátralékot lehet fizetni. — Kivándorlási kvóta az amerikai Egyesült államokba í. év jul. l-től marad ugyanaz azaz egy évre 671 személy mehet ki Amerikába. — Hirtelen halál. Deminkó szőllös-gazda D. Lendaván 31. III. szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. — Kazaltűz. Lendva Dolgavés szől-lőhegyen í. hó 2.-án kigyulladt Skrilec szöllősgazda szalmakazalja teljese leégett. Csak erőíeszitett munka árán lehetett a nagyobb veszélyt elkerülni. — Felakasztotta magát. Fiiszár János 51 éves morávcei köztiszteletben álló földmivest f. hó 1.-én üres lakásában felakasztva találták. Fiiszár ugyais predanovcei vejéhez költözködött, s morávcei lakása üresen állott. Nemrégiben emlegette, hogy megunta életét, s valószínű, hogy ez vitte rá tettére. — Beváltják az aprópénzt, A becs-kereki kereskedelmi kamara felterjesztésére a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az az adóhivalokat és a pénz- ügy igazgatások minden hó 10-ikén és 20-ikán ötezer dinárig, mindenkitől kötelesek beváltani az aprópénzt. Ez igy nálunk is kötelező. — Bankjegynyomdát állit fel a Narod-na Banka- A földmivelésügyi miniszter javaslatára minisztertanács legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a Narodna Bankának 99 évre, évi egy dinár bérért a Topcsideren megfelelő telket bo-csájt rendelkezére bankjegygyér felállítására. A Narodna Banka kötelezi magát arra, hogy a telken különböző gazdasági épületeket is építtet, amelyek a bérlet letelte után az állam tulajdonába mennek át. — Borzalmas tűzhalál Dolnja Lendaván. Szörnyű szerencsétlenség történt április 1-én Szép János taaitó házánál Dolnja Lendaván. Szépéknél a délutáni órákban vendégek voltak, miközben 15 éven cseléd lánykájuknak a konyhában valamit melegítenie 'kellett borszesz lángnál. Hogy-hogy sem, a kis leány ruhája tüzet fogót, meggyu-ladt, mire sikoltozni kezdett segítségért. Bennt a szobában mindaddig áprilisi tréfának vették a segélyértvaló sikoltozást, mig a kis leány, kínjaitól űzetve, teljesen lángba borulva a szobába nem rohant segélyt keresni. Mire itt észbe kaptak s a lobogó lánggal égü gyermeket a lángoktól megszabadították, már késő volt. Oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy az orvosok már nem tudták megmenteni, s a kis leány iszonyú kinok között meghalt, — anélkül, hogy elmondhatta volna, miképen érte a szörnyű végzet. — Tolvajok garázdálkodása. Lipán, az elmúlt éjszakák egyikén tolvajok jártak s három háznál is dolgoztak. Píickó Márton házának falát aláásták s a kamrából zsirt, lisztet, olajat, egy vég házivásznat stb. vittek el. A közeli korcsma pincéjét is felverték, onnan negyven liter bort és pálinkát vittek el. A harmadik kísérlet nem sikerült, mert itt puska lövéssel sikerült őket elriasztani, mielőtt betörtek volna. A csendőrség keresi a tolvajokat. — Halálozás. Cimmer Mihály a belatinci Gróf Zichy uradalom erdőse, f. hó 4-én hosz-szas szenvedés után 68 éves korában meghalt. Temetése e hó 5-én délután volt a nagypalinai temetőben. Cimmer Mihály hosz-szu éveken át kezelte a kispali-nai erdőt s kedvelt és becsült alkalmazottja volt az uradalomnak. Érdemeinek elismeréseül a jelenleg Bécsben időző Grófnő táviratilag intézkedett, hogy öreg-erdösének koporsójára nevében diszes koszorút helyezzenek. — Magyar országgyűlési beszéd Jugoszlávia mellett. A magyar országgyűlési ellenzék vezére, Rassay Károly nagy beszédet modott, melyben erősen kikelt az Olaszországgal folytatott barátkozás ellen s föltétlenül a Jugoszláviával való minél szorosabb érintkezést sürgette. Szerinte a Fiumei kikötőnek is csak akkor lesz értékes haszna, ha Jugoszlávia megadja az összes tarifális kedvezményeket az ő vonalain, különben nem lesz elő-nyösebb, mint bármely más tengeri kikötő. — Kisántánt konferencia. A kisántánt államainak külügyminiszterei május 15.-én jönnek össze Pozsonyban konferenciára. Szóba kerül itt az olasz-jugoszláv eset, Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése, Bethlen gróf magyar miniszterelnök római utja s a besszarábiai c gyezmény olasz részről történt elfogadása, mely Románia javára szól Oroszország ellen. Nagyon természetes, hogy a három állam konferenciájának határozatait nagy érdeklődéssel várják mindenfelé a diplomáciai körökben. — Meghalt a székesfehérvári püspök. Prohászka Ottokár, Székesfehérvár nagytudo-mányu püspöke, legnagyobb magyar egyházi szónok 69 éves korában elhunyt agyvérzésben. Az egyetemi templomban szónokolt april 1-én, mikor a baj érte. Temetéséről ujszékesfehérvári kap-talan fog intézkedni. SPORT. V nedeljo dne 10. t. m. bo gos-tovala v M. Soboti znana najboljSa hazena druzina Concordia iz Zagreba. Z ozirom na izredno dobro for-mo obeh druíin tekma bo ena najzna-menitej§a in najlepSa spomladne so~ zone. Druíina pride v soboto z veőer-nim vlakom. Tekma se vrSi ob Vs 3 uri ob vsakem vremenu. * * * Vráijo se tudi pogajanja za veli-konoőno gostovanje kombinirane hazena druSine Zagreba proti Muri v Murski Soboti. O izidu pogajanj bomo Se pra. voőasno poroíali. Vasárnap e hó 10 én vendégszerepel M. Szobotában Horvátország ismert legerősebb hazena csapata a bajnok »Concordia < Zagrebból. A zagrebi napilapok ennek a mérkőzésnek nagy ^fontosságot tulajdo-nitnak, amely valóban egyike lesz a tavaszi szezón kimagasló sporteseményeinek. Tekintettel mindkét csapat kitűnő formájára a mérkőzés kimenetele kétes és igen nehéz volna előre jóslásokba bocsátkozni. Mura a következő felállításban veszi fel a küzdelmet erős ellenfelével szemben : Soőiő—Qyőri—NemeS, Lu-tar — (Peőek) — Kardos, Cimperman, Jónás. A vendégcsapat a szombat esti vonattal érkezik. |K IvN I iiiiii 'ESI 'No! nj I MURSKI SOBOTI IIHHIIMHI V NEDELJO JO. aprila popoldne ob 3.zve£er ob 8 uri | Pomoc! 4 j Ja sam | milijunas. | 7 Saljivih Cinova. ! i U g'avnoj ulozi: j S NIKOLAJ KOLIN. = iHimiUHIIBl 5 VSTOPNINA : Gornje loÜe 5 112 Din., spodnje loie 10 Din., jj in II. prostor 5 Dinarjev. 5 Lastnlk kina LQUSTAV D ITTRICH. ■ diihimimh Trztvo. Kereskedelemi Blágo — Áru. LJUBLJANA april 9. 100 kg. Psenica—Buza Din. 800—307 'Zito—Rozs » 250— Ovesz—Zab » 190— Kukorica » 200— Prosző—Köles » 250— Hajdina » 300— Szenő -Széna » 75—95 Qraj—Bab csres. » 300 zmésan—vegyes bab 100— Krumpli » 100—150 Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. » 2800-3100 BENKO: april 9. 1 kg. III. Bikőv.i Bika ] ^ 7-Telice!®Üsző 7-— Krave í'w Tehén }>o 3-— Teoci j Borjú r Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a Zmőcsaj—Vaj , Spé—Szalona Belice—Tojás 1 drb Pénezi — Dollár .... Pengő Budapest . Schil. Becs Kor. Praga . . lira..... Zürichben 100 Din II. I. príma 7-50 8 — 9-50 7-50 8 — 8 50 9-50 10— 15-50 16 — . 22 — 80 — 30 — . 25'-4 0.75 -i. r. ■ Pénz = D. 56-70 = » 10.— = » 7-99 — » 1-67 = » 2-46 = 9.13 sfrk. Terjessze és olvassa a Jörszha Krajinát". Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i .izjave i poszlano 1-50 Din rekláme V— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popQszt. Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze ! Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posfiajo : küldendők: Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 1Ü980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön lö Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1'—, apróh rúetés 0'70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Lucernások telepítése. Az egymást követő takarmány évek valóságos csapásként nehezedik hazánkra s ^vidékeinket kétségbe ejti gazdaközönségünket, mert szép fejlődésnek indult állatállományunkat hirtelen leromlásra, elértéktelenedésre vezeti, set időszakonként az állatállomány apadását eredményezi. S ez öt-hat év óta igy tart már, sőt a meteor jóslása szerint még az idei évvel sem nyer befejezést, pedig már is előre látható hogy a jövő tél sem lesz bő sem szénában, sem szalmában. Gondolkoznunk kell tehát azon, hogy mely takarmány az, mely nagy térmés hozama mellett a szárazságot jól állja, hogy abból azután nagyobb területeken biztosítsuk gazdasagunk részére a takarmány hozamot. Ezeket a takarmányokat csak a nagyon mélyen gyökerezők között kereshetjük, mert természetes, hogy mennél mélyebben ereszti le valamely növény gyökérzetét li talaj mélyebb rétegeibe, annál több kedvességhez jut ezúton még száraz évékben is. Ilyenek általában véve a pillangós viráguah a lucerna, lóhere félék, melyek közül különösen a lucernát érdemes mindenütt ott termeszteni, ahol az jól megterem, mert a legnagyobb hozamot s a legjobb minőségű takarmányt szolgáltatja. A lucerna rendkívül mélyen gyökerező növény, miért is a talaj részére nagyon jól és mélyen előkészítendő, amit bő termésével fog meghálálni. Talaját lehető mélyen lehető mélyen kell részére megmunkálni s a mélyen a szántóeke után eltalajturóval megjáratni. Természetesen dus trágyázást kíván, de nem annyira légenydus trágyákat — maga is légeny szuper-szuperfoszfátot, amely oldott állapotban a talaj mélyebb rétegeibe lehatol, dus táplálékot nyújtván a gyökérzetnek. Az ujabb tapasztalatok szerint a lucernát qem szükséges vádő növénynyel vetni ; egymagában vetve sokalta hamarabb ad dás kaszálást. Meglevő lucernásainkat pedig ápolás, gondozás által igyekezzünk fenntartani s termését fokozni. El ne mulasszuk pl. ösz-stel a buzavetés befejeztével lucernásainkat keresztül-kasul felboronálni, a melynek megtörténte után kat. holdanként 200 kg. szuperfoszfátot szórjunk ki reá, melyet a téli nedvesség nemcsak felold, de le is visz a hajszálgyökerekhez, miáltal a következő évben kétszeres termés biztosítunk. Enyhítsük ilyen módon a takarmányt, mert csak igy biztosithatjuk állattenyéztésünk jövedelmezőségét. Na znanje zupanom! VOLILNI IMENIK in ADECEDNI IMENIK se dobi pri IZIDOR HAHN trgovini v MURSKI SOBOTI. Mlotilne garniture, edna „Marrshal" 4 HP, edna „Garret" 4V» sze po vugodnoj céni oddájo. Vecs sze zvé v -MLIN PUCONCi" SZNEJÉ i MLADO'ZENCI! Prvle kak szi szpoküpiijete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nűca. Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo. Szolidna posztre'zba ! Niszike c§ne ! A. KIRÁLY trg. Klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova hisa. Gyermekek öröme a játékszer melyek nagy választékban kaphatók nagyon olcsó áron : kerti öntöző, vödör, karika játékok, hinta, tollszélforgó, gereblye, lapát, labda, csiga, homok játékok, kugli, kocsi, celluloid, gumi és posztó játékok stb. stb. Erdősy Barnabás papir és játékkereskedés MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica. Zahvala. Ker nama je v naái neiz-merni tugi nemogoíe zahvaliti se vsakemu poedincu, prosha vse prijatelje in znance, ki so nama povodom nenadomestljive izgube naáe nepozabne mamice izrazili svoje soöutje, darovali prekrasne vence, da sprejmejo tem potom na§o globoko zahvalo. Z3hvaljujemo se posebej »Evang. dijaékemu dotnuc za to-lazbe polne zalostinke, konőno vsem onim, ki so v tako velikem átevilu spremili ljubljeno pokoj-nico k veőnemu poőitku. M. Sobota, dne 7. aprila 1927. Ivan in Rudolf Peterka. Köszönetnyilvánitás. Mindazoknak, kik drápa jó anyánknak elvesztése al-, kalmából részvétüket fejezték ki, kik a megpróbáltatások e nehéz napjaiban se- r gitségünkre voltak, a koszorú adományozóknak, az ev._ diák-otthonnak a szép énekekért és végül mindazoknak, kik a felejthetetlen halottat^ utolsó útjára elkísérték a leg hálásabb köszönetünket fejezzük ki. _ M. Sobota, 1927. április 7. Péterka János és Rezső.oc ■IIHHIIH I Zaradi | I 1 smrtnega sluőaja dam v nejem gostilno Peterka. Reflektanti se naj zglasijo zaradi ust-menega pogovora pri: RUDOLFU PETERKA banőni uradnik MURSKA SOBOTA IIWIMII r i VAPNO, PORTI* AND CEMENT, II I I I II I I I I I I II II II I I I I I II I I I I i Blanje, Late, Csrepni cigelj za pokrivanje in Premog sve po najfalejsi ceni dobi pri SÁMUEL HEIMER trgovina z mesani blagom ^MURSKA SOBOTA Kolodvorska uI,j I I NA MÁLOü NA VELKOÜ liaWIMHIIBB Haláleset I következtében bérbeadó a Péterka-féle vendéglő. Bővebbeket: _ PÉTERKA REZSŐ banktisztviselőnél, MURSKA SOBOTA. lilHHIHIII PUCH BICIKLINI! MOTORI! Zasztopsztvo za Prekmurjepri NEMECZ JANEZ trgovei z 'zeleznino v MURSKI SOBOTI. NA MALOM . NA VELKOü J Terjessze és olvassa MÖRSZKA KRAJINAT."