f /
SZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
\/f 1	Gazdasági, politikai és
1 1 UlVrVV 1L/Íj|\ ~ kulturális lietiiap.
Szhája vszáko nodelo.
Naprej placsilo: 1 - lela 24., U 12., nieszecsno 4., V zvün-sztvü 70., V Ameriko 80 Omare z.-- edno leta.
Megjelenik minden vasár-nap. Előfizetési ára: '/a évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Radilelsztvo i opravnistva Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA
Rokopiszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiit-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
izjave, poszlano, odprta písz-
ma'T'50 , réden veliki !•-—.. máli oglász 0 70 Din. i dávek. __Pri vecskrát popüszt.
Nas vérsztveni krízis.
Prejk toga szmo mi zsé zadoszta sli, mogoucse szmo zsé tüdi v toga trousta mislejnyi bili, 1 a ino zda;;/.se bole zs-nyega kak vu nyega sli. A!i zsa!osztno je tak, joga sztároga szmo niti nej pozabili, vez-dásnyega nemremo obládati i zsé sze te poiivi krizis prikazsiije.
Nej nam trbej vjkoga raz! j g anya, znáno je, ka v nasoj krajini, nej na tnalo hvalo razmetoszti, je nase vértüvanye zadoszta razvito ino szkoro da nejga krajine stera bi z-szMcsnimi razmerami i velikoszt-jov i tak brez pašnikov, tak cvetécsi zsivino-pouv i zsivlno krinlenye produktejrala kak nasa krajina. Na kvantum i kvaliteto vsze-ednáko. Vu tom zádnyem vrejmeni pa nikak da bi s'.poznati miszliti bole sztáti kak pa sze razvijati i tou záto, ár nikomi ne pride na pamet, ka hi naprej pomágao nase krajine cvetécso z si vi nore jo i tou odtáyajoucso trgovino. Vu toga menkanyi vértovje kak edn o g ubij o volou do včksega ?sivinopouvanya.
Náimre tou kebzüjemo vu tej zád-nyi csaszaj, ka ne dobimo küpcov na naso zsivino, alt pa szamo po niszikoj cejni tak trstvo stagnejra. Mogoucse niti neszmímo jta telko trgouvce kriviti zatou. kak bole denésnye financsne razmere, szfaiivávanya pejnez. Pri denésnyi visziki cejnaj je malo
Hirdetési árak négyzett cm." ként: Nyilttér és hasonlók I 50, rendes hirdetés 1—.. P pro hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
steri trgouvev vu tisztoj zmozsnoszti, ka bi eden eden zsivine transzport z szvojim lásztnim kapitalom preobrnouti mogao, pri-sziljeni je k-tühinszkomi kapital i szégnoti Té pa nej szamo ka je drági (30 -35 ), nego ga je escse tezskej "dobiti Národ nema vtipanya vu bankaj, visesnyi pejnez ne polozsi vu nyé, ergo tak té, pri jedin-caj lezsécsi pejnez je za obcsni obracsáj zgübleni. Trgouvci pa szamo z-bankami májo zvézo, té pa ona bázi szükesíne pejne-za odpovedávajo kredit gda bi escsa vecs nakazati mogli Tak szo trgouvci- priszilje ni szamo tak velike preküpcsije delati, na kelko szc vüpajo na razpolago nyim szto-jécsemi kapitáli, nej pa táksega kaksa je potreboucsa nase krajine zs-nyé vérsztveni m pripouvkom. Najbole tezsí lá stagnacij i naso zsivínorejo, nej menye pa tüdi drűgi pridejlkov trgovino, kí vs^eedno tezsíjo szamo kmeta.
Tak je vzrok stagnacije-szükesina pej neza i zato, csi do vértovje reducejrali té tál vérsztyenoga sistema, ali de tou vgnjalo za drzsávno goszpodárenye i v prvoj vrszti ' konzuncentoin ?• Míszlimo da nej. Zakaj pa té nepríde pomoucs stera pozványe tnejla nász resitiété krize, rávnotak volou dávaii kmeti do po véksanya produktov z naprej-potnáganyom": cvetécse; trgovine. Ali sze tnerodájnirn faktorom nedoszégne vrejmen szi malo premislavati obri- navoul Prejk-
tnurja? Kak natn je znáno, je Národna Banka, stera je pod delokrougom financs-noga ministra, za drűge krajine doszta kredita dála po fái procentaj, dokecs v Prejkmurje doszehmao szamo ednomi cslo-veki. Mí sztrádati moremo nej szamo te cenejše zseleznisko prevázsanye, z-nizsano carino i z drzsávne pomoucsi vérsztveno skér, nego i tüdi poszrejdno te cenejši kredit steroga nászhaj szamo mí trpimo, ali zdaj zsé — neposzrejdno.
Zavolo toga goripozovémo pazlívoszt goszpouda financsnoga ministra natou, ka naj kak najprvlé nakázsejo tüdi i nasim Prejkmurszkim trgouvcom cenejši kredit, da naj za íoga volo zanamárjena trgovina neboude zrok zanemárjenoszti nase cvetécse kmefísztvo, ár de tou nej szamo nasoj krajini, nego i drzsávnomi obesno-vérsztvenomi sztálisi tüdi na škodo.
Gazdasági válságunk.
Ezeri ugyan mi már eleget mentünk keresztül, talán azt is véltük remélni, hogy már inkább kifelé megyünk mint befelé. De 'sajnos, a régit még el sem feledtük a jelee,légit le sem küzdöttük s már is jelentkezik egy uj válság.
Bővebb fejtegetésre nem szorul tudott dolog, hogy vidékünkön, a hozzáértés nem csekély dicséretére, a gazdálkodási üzem
TARCA.
Néhány közmondás eredete.
Beszélgetés közben mindnyájan használunk olyan mondasokat, melyeknek eredetével nem (gyünk tisztában. Az ország legnagyobb részében íjuk például az ilyen mondásokat: Hátra van még a fokot o leves, nem a Csáky szalmája, kitették a szűréi, ebrndon dobták ki stb. Bizony kevesen tudják és még kevesebben gondolkoznak rajta, honnan eredtek ezek a mondások, Pedig rendesen érdekes történeteknek vagy népszokásoknak köszönhetik re d e t ii k e t. lisztéit o 1 v a -sóim bizonyára szívesen fogadják, ha^néhány ilyen érdekes mondásnak elmondom az eredetét.
ügy Csáky László nevii főúr megengedte, gy birtokáról ingyen vihessék el a szalmát és ilyvát Jószívűségének az lett a következménye, gy a termeset sem kímélték s mindent széijel hordtak a szomszédai, a mihez csak hozzáférhettek, pá/ej' szalmája, az óta azt jelenti; hogy gaz-üllan jószág. Xem a Csáky szalmája, mondás 'ig figyelmeztetés azok számára, kik könnyű szerrel pusztítják a mások vagyonát.
A régi világban sok helyen szokásban volt, hogy a legény otthagyta szűrét annál a családnál, i melyiknek a lányát elakarta venni. Ha nem akarták a lányt hozzáadni, kiakasztották az ajtó tlé a szűrét. Ebből tudta meg, hogy "elutasították.
országszerte használják, hogy: kitették a szűrét. De ma már nemcsak akkor mondják, ha
a kérőt visszautasítják, hanem azt is teszi e mondás, ho„gy : kidobtak valakit.
Ha valakit csúfosan kidobnak valahonnan, azt is szokták mondani, hogy ebrndon dobták ki. E mondásnak szintén népszokás az eredete. A falusi lakodalmakból összegyülekező kutyákat a jókedvű legények elriasztják. A kerítésen lyukat csinálnak. Kívül rudat "dugnak a lyukba-s- ketten tartják. Az udvarban maradók a lyuk felé hajszolják a kutyákat. A megijedt állat ki akar ugrani, Ijedtében csak a menekülésre gondol. Mikor a lyukon keresztül vergődik, a legények felkapják a rud it s az állatot felrepitik. Elmegy a kedve attól, hogy vissza térjen abba a házba.
Ha valakire fontosabb dolog vár, vagy veszedelem leselkedik, szokták mondani: hátra van még a fekete leves. Ennek a mondásnak történelemben van eredete, de egészen biztosan nem tudjuk megállapítani, ki használta először? Némelyek szerint Szulejmán, a törökök leghatalmasabb császárja. Nem sokkal a mohácsi vész után elakarta foglalni Buda várát. Hogy ezt könnyebben megtehesse, a várban lévő magyar^'sereg vezéreit magához hivta a táborba. Míg az urak ebédeltek, a török janicsárok kettesével-hármasával felsétáltak a várba, mintha csak mulatni akarnának. A magyar katonák beeresztették őket. Mikor már nagyon sok katona volt a várban, kijelentették a törökök, hogy birtokukba veszik Budát. A török tehát alattomos módon, vérontás nélkül szerezte meg az ország fővárosát. Mig ez a várban történt, a magyar urak ebédeltek a szultán sátorában. De a hosszú ebéd vége felé már nagyon nyugtalankodtak, mert sejtették, hogy a ravasz török valami roszat tervez. Különösen nyugtalan volt egy kiváló magyarvítéz,
Ennyingi Török Bálint. A szultán látva a magyar ur nyugtalanságát, azzal csendesítette, hogy mindjárt vége lesz az ebédnek, csak a fekete leves van hátra. A kávét nevezték igy. Mire azonban a kávét felhozták az asztalra, Buda a török kezére került s ott is maradt másfél száz évig.
Mások azt mondják, hogy nem Szulejmán használta e hires közmondást, hanem Ahmed basa, a ki Nagyváradon székelt. Ahmed basa ebédre hivta volna Thököly Imrét, a kuruc királyt, a ki szövetségben volt a törökkel Az ebéd nagyon hosszura nyúlt és a nyugtalankodó magyar vezérnek mondotta a basa : hátra van még a fekete le ves. Mikor a kávét behozták, — ma sem tudjuk biztosan, miért — elfogta Thököly Imrét. Nemsokára megszabadult ugyan a magyar vezér, de a hires mondást használják azóta, ha azt akarják mondani, hogy valakit veszedelem fenyeget.
Széltében-hosszában mondják azt is, hogy: -e/j ura fakó. Olyankor mondják, ha megakarja valaki az engedelmességet tagadni. A mondás nagyon régi. De akkor lett általánossá, mikor országgyűlésen használták. A kuruc világban történt. II. Rákóci Ferenc fejedelem Ónodra 1707.-ben gyűlést hívott össze. A gyűlés kimondotta, hogy 1. Józsefet nem ismeri el királynak többé. Ez azt jelentette, hogy az országgyűlé's a Habsburg családot .megfosztja a tróntól. A határozat körülbelül igy hangzott; »Eb ura fakó! Mai napságtól fog-vást József nem királyunk, inkább egy óra alatt elveszünk, semmint örökös jobbágyságban éljünk,«
(Folyt, köv.)
eléggé kifejlett s alig van hasonló talajviszonyt! és nagyságú terület még egy, mely
—	dacára a közös legelők hiányára — oly virágzó álattenyésztést és álathizlalást produkálna, mint éppen a vidékünk. Kvantum és kvalitásra egyaránt. Az utóbbi időben azonban inkább kezd pangani, mint fejlődni, mert senkinek nem jut eszébe, hogy vidékünk virágzó álattenyésztését előbbre segítve, az állatkereskedelmen lendítsen. Ennek hiányában a gazdáink mintegy elkedvetlenednek az álattenyésztéstől.
Az utóbbi időben ugyanis azt tapasztaljuk, hogy álatjainkra nincsenek vevők, a kereskedelem kezd pangani. Talán nein is a kereskedőket keil annyira okozni ezért, mint inkább a mai erősen tapasztalható pénzhiányt. A mai magas árak meíett nagyon természetes, hogy nem lehet egy kereskedőnek sem annyi pénze a mennyi az egy-egy álattransporthoz kelendő, kénytelen idegen tőkéhez nyúlni. Ez pedig nemcsak, hogy tuldrága (30 — 35°/u), de még nehezebben szerezhető ineg. A népnek a bankokkal szemben nincs bizalma, heverő tőkéjét nem helyezi el, tehát ily módon az egyeseknél lévő tőke kárbaveszett a közforgalom céljára A; kereskedők pedig bankokkal állván összeköttetésben, a mindinkább jelentkező pénzhiány miatt az eddigi hitelt is felmondják a helyett, hogy a kellendő ujat folyósítanák. A kereskedők tehát kell, hogy csak akkora üzleteket bonyolítsanak le, a mekkorát azt "'saját pénzbeli erejük megengedi, nem-pedig a mekkorát vidékünk álattenyésztése megkíván. Leginkább az álattenyésztésnél tapasztalható e pangás, de kiterjed a gabonaterményeikre is, mely végül is csak a gazdákat sulytja.
Tehát pénzhiány az oka. S ezért, majd ha a gazdák redukálni fogják ezen mivelési ágat, jó hatással lesz-e az állam közgazdaságára s első sorban a fogyasztóra? Azt hisszük, hogy nem. Miért nem jön tehát a segítség, mely hivatva volna e válságnak elejét venni, nemkülönben a gazdákat serkenteni a termelés fokozására a kereskedelem virágzóbbá tétellel. Vagy az illetékeseknek nem jut idejük Prekmurje bajaival törődni? Mint tudjuk a Narodna banka (nemzeti bank), a mely a pénzügy-minister hatáskörébe tartozik, más vidékre elegendü olcsó hitelt folyósított, míg Prek-murjébe eddig csak egy embernek. Nekünk nélkülözni kell nemcsak az olcsó vasúti fuvart, kedvezményes vámtarifát és állami segélyü gazdasági eszközöket, de nélkülöznünk kell a közvetett olcsó hitelt is, amelynek hátrányait mégis csak mi érezzük meg,
—	de már közvetlenül.
Azért felhívjuk a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy mielőbb folyósítson kereskedőinknek itt Prekmurjéban ís olcsó hitelt, hogy az ennek hiányában pangó kereskedelem miatt, a gazdálkodás is pangásnak ne induljon, mert ez nemcsak a mi vidékünk, de államunk közgazdaságára is káros kihatással leend.
Elektricsna razszvetljáva v M. Szoboti.
Z dvej mejszt je prosena ponűdba.
Kak szmo z-merodájnoga meszta zvedli, varasko-obcsinszki tanács je v-predkrátkim dr-zsánom gyülejsi szkoncsao, ka poszvejt po vi-licaj sze na nikso formo poboúgsati more. Gda szo sze doszejdásnyi acetilen lampasje tüdi za
nedobre szpoznali, sze je otemeljlla míszel, da po mogoúcsnos'zti poszvejt zaminí sz-elektrikov. Tou bi pa témbole mogoúcse biloú, ár jeszteta dvej véksivi podjétji, sterivi bi po nyé oszno-ványi mogoúcse bilé zadosztno moucs produ-cerati za té poszel, Na podlági toga szklepa je varaski zsépan g. D r. Sömen piszmeno ob-vejszto té podjetnike, kak fabrikanta g. B e n k a i lásztníka exportnoga^ mlina g. Har'tnera, obednim naproszo, naj v-krátkom posleta pisz-meni proracsun i ponüdbo vszáki poszebi. Po-nüdbo számo na vpeljávo i razszvetljávo varaski vilic proszijo, nej pa tüdi [obedniin za nücanye privátnikov.
Na vszákoformo szamo pozdrávlati moremo tou namesztno míszel varaski naprejhodécsi, ár vezdásnya razszvetljáva, stere kak zsűzsevke sze zsaríjo tű i tam v-kaksem szkrívnom kouti, je bole za ocsíkvarjenyé vzdrzsávana, kak pa za pozványe szvojega cíla. Pri etaksem poszveiti nemre bidti zagvüsana varnoszt prebiválcov, niti obracsáj nej. Tüdi gledoucs natou, ka je M. Szobota szrediscse Prejkmurja i v bodoucse vel-koga obracsája centrum, je miszel odvecs vrej-dna. Nemremo pa zamüditi prilike, ka bi na edno nej opozorili te naprejhodécse. Pritom deli, csi sze zse definitivno odloucsi, naj neglédajo velike sparavnoszti. iNaj boude previdnoszt od vszega vecs i zsé zdaj pri prvom, v-zacsétki naj sze tákse szojé i mocsen vod (vezeték) szpoztá-vi, da za eventuelno privátno razsirjenye i nüc nebou potrejbno velki sztroskov, kí bi deszét-krátni bili prouti prvim. Ka do privátniki tüdi proszili za vpeljáno elektrike, tou je ednouk gvüsno. Csi de pa vpeljava v-vszáko vilico, témbole.
Tou sze tüdi zná, ka kak fabricsna, tak mlinszka gonilna moucs je szamo na bázi lász-ne potrejbe osznována. Csi zse tá dvá lásztnika sze pogoditi dáta, eden ali drűgi, szi moreta zsé vékso gonilno moucs szpraviti, da pri szvojem obrati neta prikrajsaniva. Csi pa zsé moreta vékso moucs szprávlati, té de pa tüdi racsunao na razsirjenyé elektrike i szi zse z-previdnoszti telko mocsnejse potrebne masíne szprávi. Kak té eden ali drűgi, tak i varaski tanács naj tüdi previden boude.
GLÜ.SZI.
HÍREK.
—, Halál a Mőrszka Krajinára, halál mindenkire ki azt oh assa vagy hirdetett benne. Ugy van csak ütni rajtuk s majd csak egyszer beleheglik. Na és miért ? Csak azért, hogy megbuktassák azt a lapot, mely az igazságra fényt dérit, a mely az igazságot nyiltan mondja ki. Vesnik „elvtársunk" „Nas dómja" hozza a hirecskét, hogy a „jugoszláv nacionalisták" bojkotálni fogják mindazokat, kik előfizetői vagy hirdetői a »M. K «-nak, mert »a lap államellenes hírekkel látja el olvasóit.« Na, na, azért nem kell megijedni (az ördög sohasem oly nagy, a milyenre festik) ezek nem jugoszláv nacionalisták, ezek csak m. sobotai kávéházi nacionalisták. Vagy lehet a tengődő »Nas Dom« reklámja (a mi valószínűbb), a mely lap senkinek még bizonyos célra sem kell. Kötve hisszük, hogy jugoszláviának ne volnának józangondolkodásu, higgadt nacionalistái, hanem ilyenek, kik többet rontanak mint csinálnak Elhibázták, mert evvel csak a „M. K."-nak csinálnak reklámot. — Minél ! nagyobb erdőbe kiállt az ember, annál nagyobb a viszhang. — Hiába áskálódásuk. »M. K.« volt, van és lesz, mert ez kell vidékünknek mint védő bástya a vár ormán.
— Himen. F. hó 19-én esküdött örök hűséget a M. Sobotai r. k. templomban Resko Irma kisasszonynak Cvetics János rőföskereskedő.
—	Halálozás. Özv, Halbart Henrikné leánya férjezett Ovszenyákné nagykanizsai lakós sok családi viszály után betegen térve haza, f. hó 25-én a szülői házban elhalt. Legyen nekik könnyű a föld.
—	Gólya a szénapadláson. Szerec Mária fiatal leány Murski Črnci-i lakós áldottállapotba kerülvén, emiatt nem lehetett maradása szüleinél, eljött szolgálni M. Sobotába. A lebabázás idejének el-következtével e hó 21-én felment Cipoth József szénapadlására, hol egy fiu gyermeknek adott életet. Másnap reggel megtalálta őket a gazdaasszony, de a gyermek, valószínű a hiányos kezelés miatt, (?) már halva volt. Cipótné mindkettőjüket a kórházba küldte, hol ápolás alá vették.
—	A leányszöktető. Magdics Leopold barkóci legényt, ki, mint múltkor már megemlítettük, Titán Teréz 18 éves leányt megszöktetett, németausztriában lezárták, a leányt pedig hazaküldték szüleihez.
—	Németország helyzete napról-napra rosszabbodik, a drágaság nő, a nép elégedetlen s mind ezt a márka zuhanása okozza, melynek a franciák ruhr vidéki megszállása adta a lökést. Ma már a német márka egymilliárdos bankjegyekben forog közkézen, de ez is alig ér fel a régi egy márkával. Hirek szerint a németek felhagynak a passiv ellentállással a ruhrvidékre vonatkozólag.
—	Spanyolországban katonai forradalom volt, mely a király kívánságára történt, hogy igy a királyi trón megszilárduljon. Kérdés, hogy a nép java is megszilárdult-e.
Romániában is egy pucselőkészitő szervezetre bukkantak, mely 25 tagnak, köztük 6 generálisnak a letartóztatásával ért véget.
—	Verekedés. Vasárnap este Bakovcén Makovec Anton és Lázár Steván legények karókkal felfegyverkezve megtámadták Drtvzg János molnársegédet s ugy összeverték, hogy kórházba kellett szállítani. Ellenük az eljárást megindinditották.
-— Vad-árak. A vadászegyesület jelentése szerint az erdei vadak árai a következőleg alakultak ki : Nyul 60—80 Dinar, fácán 50 Din, fogoly 20, Öz kg. 25, réce, 15—25 Din. Ez a legkisebb összeg, melyért eladni lehet.
—	Politika. A nemzetgyűlés f. hó 20-án összeült, melyen a sok képviselő távolmaradásán kívül a Radics képviselők sem jelentek meg. — A törvényelőkészítő bizottság munkája serényen folyik, a parlamenté jobbára interpellációkban merül ki. — Az ellenzék egy egységes ellentállásról akart tárgyalni a kormánnyal szemben, de az ellentétek nagyok a megegyezéshez — Egyes autentikus hirek szerint a radikális kormánv elvan szánva az uj választások kiírására, a minek vezetésére Pasics a királytól mandátumot fog kérni. Több mint valószínű, hogy a tavasszal vagy még előbb a választások megtörténnek, ha csak valami váratlan fordulat be nem követhezik.
—	Villanyvilágítás M. Sobotában. A M. Sobotai
várostanács legutóbbi gyűlésén határozatot hozott, melyszerint városi uccák világítását villannyal eszközli. Erre vonatkozólag Dr. Sömen városbíró már érintkezésbe is lépett Benkó gyár- és Hartner •gőzmalom- tulajdonosokkal az ezt érintő árajánlat megadása végett.
— Részleges sztrájk a nyomdában. Kitört a sztrájk!
kiabálják mindenütt, pedig ha a nyomdába lépsz látod, hogy működik minden ugy, ahogy azelőtt működött, csak kevesebb személyzetet látsz. Na ez aztán a sztrájk, mégpedig a Prekmurszka Tiszkarnában.
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
Bojkot je napovedao Vestnikov „Nas Dom" Ivszem, kí szo narocsníki ali dájo anonsirati v „Mőr=zkoj Krajini," „ár prouti drzsávne cslánke (síri med lüdsztvo." Jeli sze ne norcsárite g. IVesnik, ali vasi „nacionalisti" ? Sto szo pa tej nacionalisti? (Mogoucse demokratszki »sturm kompagnie« ?! Tou je da nej „jugoszlovanszki nacionalisti" nego'szobotski kavarniški »Orjunci« ki niti dobro szlovenszki nevejo, Orjune program Inepoznajo, tiihinszko národnoszt pod nyé krilo pkrivajoucs szo pa navádni kricsácsi, provoka-|töri, na szramouto tém poštenim nacionalistom na skodo isztinszkomi deli. Kak szi pa vi pri-Izadenete tákse cslanke piszati g. Vesznik ? Ali Ivam je zsé táksa rekláma potrejbna za vas Inicsvrejden kommuniálni Nas Dom« — »Še Islabše« .... 1 Tá rekláma je rávnocs za »M. K.«
potom de nase Prejkinurszko lüdsztvo lémbole naprejplácsalo na „M. K.", bojkotiralo Ide pa vász nisterni gg. piszárne, ki szte tak pre-Ivecs prouti tisztomi národi, národnoszti i jeziki Iz-steroga zsivéte i steroga szamo te máte za Ibratovszki národ, gda nyega za szvoj trbüj vö-Iponücati morete. Vam i vašim sodrugom na pánye g. Vesnik.
Z-möre koieki asztéjo, tak bi lehko pravili, lesi bi v-racsun vzéli tiszta vnouga bitja, stera Isze vekoma godijo okouli mőre. Tam okouli za-lcsemerjeni lüft more bídti, ár sze nagousztoma Ijodijo neprijétna dela. T. m. 23.-ga vecsér szta iMakovec Anton i Lázár Stevan bákovszkiva Idecska sz-kolkami gori sztavila mirno idoucsega |örazg János mlinarszkoga pomagácsa i szta ga nabila, ka szo ga mogli v-spitao pripelati v |M. Szoboto. -• Po tisztom szta pa ednoga tr-rcouvca z-grajom štela nabiti, szamo da sze je Ité v-hizso potégno v kresmi Reich i tam tri vöre Iszedo, gda szta ga pa nej mogla docsakati [toga trgouvca, — szta odisla.
Porod na stalaj Szerec Mária deklina z M. jnci je noszécsa posztála i zavolo toga pre-fányana od sztarisov je odisla na szlüzsbo v M. Izoboto. Tü pa preblizsávajoucse vrejmen po-[oda, t. m. 21.-ga sze je gori szprávila na stale Cipot Jozsefa i tam porodila edno dejte mos-koga szpoula, stero je pa tüdi vcsaszi mrlou. Na Irügi dén nyeva je ga. Cipotova najsla i poszlála -spitao.
Tolvajije. Stausz Ignác roj. v Melinci ozse-hyen na Gorici, hlápec pri g. Turki v M. Soboti vecs Turkovoga blága szpokradno v vrejd-loszti ca. 10.000 koron. Gori szo pa natou tak Bisli, ka szo edne hlaese szpoznali stere je na [Baksi" pri „pintis kresmi" na licitacij i oudao, szo nyerni na pitjé pejnezi szvalili. Lejpe koráié sze vesijo okouli „pintéske kresme". Szlo-|odno tocsenyé, szlobodno kradnjenyé !
Himen. G. Cvetics János trgouvec v M. loboti je t. m. 19.-ga priszégao vecsno lübézen Kdcs. Reško Irmi. Doszta szrecse 1
Strájk v Prekm. Tiszkarni Kak v M. Soboto Iridemo, vszepovszédik csüjemo Ka je v Prekm. Tiskarni strájk vövdaro. Gda pa pridemo v-tisz-pno, vidimo ka je vsze vrédnom capási, sza-Jo je lüdi menye. Na, tou je pa zsé nej strájk, pa táksi M. Szobocski. Ja tü sze tou tüdi hko zgodi.
Rozs vetése ha körán történik jó, mert a rozs csak az őszi melegebb napokban bokrosodik. Búzának vetése nem kényes bármily későn is történik.
Kereskedelmi arak nagyon ingadozók azért j is a vételkedv lanyha. Az utóbbi időben nagyon
megélénkült n kereset tarka b'ibbnn (cseresznye- : , bab), a melyért inár kg.-ként 21 — 22 l\.-át, fehér j babért pedig 16 K.-t adtak. A buza kereslet ná'ual; pang, do a zagrebi és újvidéki börzén élénk, a mennyiben ott 1500 K -ért veszik s folyton emelkedőben van az ára. A lovak és csikók ára nyomott, igás teheneké magas. Hizó álatok ára esik, de legalább is áll. Erős a kilátás, hogy az árak rövidesen visszamennek, tekintettel Seipol osztrák kancellárnak Lengyelországgal kötött hus-szállitási szerződésére. A nagy üzletellenség oka egy részt az általános pénzhiány is, miután hitelhez alig lehet jutni.
Vérsztvena,
Psenicopácanje. Narédi mo 2Ü o-no raztopiíno z szívoga galica (50 Lit. vodé na 1 kg. galica) i v to raztoplino vszebüvajoucso kad v sibnatnoj krblacsi pšenico notri pogrozimo i med rokámi kak edno zaperémo, tou szamo 1 ali 2 minuti szlobodno trpi, potém vövzememo, z-ciditi dámo i na ponyávo szüsít denemo.
Rzsena szejátev je rána dobra, ár ono szamo v ránoj toploj jeszeni sze razpüszti na vrike, szledi vecs nej. Naszproutno zsiti, je za pšenico vszeedno kak stécs keszno sze szeja.
Trzsne cejne szo prevecs preminyávajoucse, zavolo toga i ménkanya kredita je vsze trzstvo mrtvo. Graj sze je zsivo küpüvao, za csresznyovec 21—22, za bejli graj Szo pa 16 K- dali. Pšenica prinasz K. na börzaj pa 14—15 K. kosta i cejno má. Debele máre cejna kapajoucsa. Dinár sze _ zdigáva, kak sze vidi do cejne povszédi po-bijane.
Újra bolgár forradalom
Nagy paraszttömegek felvonulása Szófia ellen.
Cankov kormány bukása.
A jól megszervezett és Sztambulijfzki elnöklete alatt kormányon levő parasztpárt leverésébe, elnyomatásába sehogy sem tudva belenyugodni mint többség, Cnnkov kormány terorizáló uralma ellen szövetkezett a k omunistákkal s egv ellenforradalom alakjában győzedelmesen halad Szófia
Ellentétes hirek.
műves tömegek zászlók alatt megtámadják a vá-sokat és elkeseredett harcokban visszavonulásra kényszerítik a kormány csapatait, amelyekből tömegesen szöknek át a katonák a fölkelőkhöz. A harcokban ugy a felkelők, mint a kormánycsapatok nagy veszteséget szenvedtek. A paraszt-
ellen, hogy .a kormányt újra kézbe vegye. Külön- tömegek eddig a következő észak- és délbulgáriai
városokat foglalták el : Widdin, Belogradcik, Grameda, Lom-Palanka, Szamopov, Orehovica, Burgas, Várna, Kazambik, Sipka, Jambol, Kosten stb. Mindezen helyeken uj elöljáróságokat és fő-s-zolgabirákat választoltak. Néhány városban nagytömegű munició került a felkelők kezére. A visszavonuló kormánycsapatok egyrésze átpártolt a feikciókhöz.
Szófiában valóságos pánik uralkodik. A városban az a hir, hogy nagy fölmüvestömegek tartanak Szófia felé. Növeli a zavart, hogy a kommunisták általános sztrájkot hirdettek.
Más liirek szerint már a Cankov kormány lemondott, magát Cankovot és a királyt pedig őrzik. —
féle verziók keringenek a foradalomról, de iné« eddig biztos semmi nem tudható.
Hivatalos bolgár jelentés a fölkelésről.
A bolgár távirati iroda jelentése szerint Novaragora, Csirján kitört lázadások megfékezé-
o	'	C>
sére a kormány katonaságot küldött. A lázadók több községben kikiáltották a szovjetet. A felkelők Szlivai városát megtámadták, a helyőrség azonban visszaverte őket. Három halott és két sebesült az áldozatok.
Más hirek szerint a forradalom n 'gyméretű s eddig már hétezernél több a halottak száma. Erős ágyú és gépfegyver tüzek a jugoszláv határmentén is erősen hallhatók.
A forradalom Délbulgáriából hihetetlen gyorsasággal átterjedt az egész országra. Nagy föld -
Gazdalkodás
Buzapacolás üszöy ellen. 2" o-os kékgáiicul-Itot (50 Lit. vizben 1 kg-, gálic oldva) készítünk faz oldatot tartalmazó kádba füles füzfakosa-jkban bemártjuk a búzát, 1—2 percig az oldatban ■tégy kéz között mosva, ekkor kivesszük, le-■rgatjuk a fölös levét és szárítjuk ponyván.
Németország a jobboldali forradalom eiőtt.
MÜNCHEN, szeptember 25. A horogkeresztes hazafias harci szervezetek Augsburgban vasárnap nagy gyűlést rendeztek. Heiss kapitány, a katonai szervezetek vezetője olyan nyíltan, mint még eddig sohasem, bejelentette a polgárháborút, »a hazafias bajor nép« hadjáratát Észak-Németország ellen.
Hirdette, hogy a német	szabadságmozgalom Bajorországból indul ki és a	német kérdést, amelyet Berlinben vetettek föl,	Bajorország ököllel készül megoldani.
Nincs szó elszakadásról, mert a küzdelem, amely most a horogkereszt jegyében a fekete-fehérpiros zászló alatt megindul, nemzeti forradalom iesz a német egység és nemzeti becsület oltalmára.
Ludendorf tábornok is jelen volt az augs-burgi gyűlésen.
BASEL, szept. 25. A svájci határőrséget Németország felé az utolsó napokon megkettőztették. — A svájci hatóságok között tanácskozás volt, hogy miképen lehessen a határt német polgárháború esetén megvédeni. Az intézkedések megtörténtek, hogy kommunista, vagy jobboldali szélsőséges elemek ne juthassanak át a határon Svájc területére.
v Murski - Soboti
V nedeljo 30. szept. popold. ob 3 uri zvečer ob 8 uri:
v
Čuvajte svoje kčeri
Moralna slika iz velegradskog života 6 čin. U glavnoj ulozi:
C O LETTE CORDER
Achtet auf EuereTöchter
Vstopnina;
Gornje lože 8"— Dinár, spodnje lože 7- Din. in II. prostor 3 — D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Egy
teljesen jókarban lévő gázfelszerelés és asztalok eladók. Megtudható Prekmurszka Tiszkarnában.

Gazdálkodás
A kutyákat többnyire a folyóvizek nevéről nevezik el; különösen temérdek az alföldön a Tisza, Duna, Maros, Sajó, Szamos, Rajna, Dráva, Száva, Kőrös nevü kutya. — Ennek az elnevezésnek az a sok helyen élő néphit az alapja, hogy ott ahol folyóvizről elnevezett kutya van, tüz nem üt ki, szárazság nem lesz s az ilyen kutya meg nem vész; — viszont azonban a babonások azt tartják, hogy azon a helyen, a hol el van temetve a földbe a kutya, eső nem esik, tartós szárazság uralkodik, jégeső, zivatar támad.
Folyt. köv.
Pejnezi
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1 lira.....
Zürichben 100 Dinar
Máli glászi.
Házeladás. A majdnem uj B r e i n e r-féle ház Hodoson, a benne lévő jó forgalmú üzlettel más vállalkozás miatt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál.
A veszettség.
Irta : Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
»A magyarok bejövetele előtt nem ismerték a kutyát Európában s éppen ezért sokáig csak „magyar kutya" latinul: »canis hungaricus« volt a neve. (Igy fordul ez elő a régi idegen történetekben)«. Talán innen származik az „Ungarischer Hund," becéző kiszólás is? — „Az olyan vándor életet élő és magával nyájukat hajtó népnél, mint a magyarok voltak Ázsiában, nem is maradhatott el a kutya. De, hogy csakugyan velük jött Európába, történeti nyoma van már Álmos vezér idejéből, aki midőn Oroszországba törve a kievi várat ostromolta, igy tüzelte a katonáit: ,,Ne háborítson benneteket e nép és a kunok sokasága, akik hasonlók a mi kutyáinkhoz (latinul : nostris canibus) s a kutyák, amint meghallják uroknak szavát, nemde nem megrémülnek-e?" (Ipolyi: Magyar mythologia 242. lap). A kutya az ős magyaroknál nagy tiszteletben állott. — Mikor valamelyik néppel vagy nemzettel békét kötöttek, a kutya fejére tett kézzel esküdtek a kötés megtartására,," Jeléül, hogy olyan hiven fogják megtartani a békekötés feltételeit, amilyen hü az összes állatok között csak a kutya lehet. — „Mások azt mondják, hogy a szövetség megkötése jeléiil kutyát áldoztak," azt hivén, hogy ha a kutya elpusztul, a hűsége megmarad közöttük. A hűségnek testi gazdája nem lévén, a szerződéstkötő felekbe, a a szerződésbe vándorol. Ugy látszik már akkor attól tartottak, hogy a becsületesen megkötött békeszerződéseket nem fogják betartani. — ,,Ilyen módon erősítették meg a kunok és a görögök császára szövetkezésüket, amikor a szövetkezők körébe egy kutyát vittek s azt a kunok és görögök főemberei kardjaikkal darabokra vagdalták ugyanakkor szóval kijelentvén, hogy: „igy vesszenek azok a kik a szövetséget megszegik."
A középkorban a németek egyes államaiban arra Ítélték némely biinért a bűnöst, hogy egyik faluból a másikba kutyát vigyen ölében. —- Sőt nyoma van a történelemben annak is, miként Henrik császár (934-ben), midőn Zoltán vezér emberei tőle adót követeitek, az adófizetést megtagadva, egy kutyát küldött hozzájuk, azt akarván ez által tudtokra adni, hogy küldetésükban kudarcot vallottak. (A kutya-arcból származott a kudarc szó).
A kutyák az északi sark körül lakó eszkimóknál nagy becsben állanak nemcsak azért, mert szánba fogva teherhordásra vagy utazásra használják s ez a rendes fuvarozásuk (az egyszéltében fogott négy kutya gyorsan haladván), hanem azért is, mert még ma is kutyafejet tesznek a gyermek sírjára azt hivén, hogy a kutya mindenüvé megleli az utat s igy a járatlan kisdedet is elvezeti a lelkek országába.
Ausztrália egy részében -(északnyugati partján) a benszülött vad népek kutyafarkot viselnek díszítésül a hajukban. Vadászásra az egész világon használják a kutyát, Amerikában pedig ma-darászásra és halászásra is. A struc madarat rendesen kutyákkal fogják. Halászás közben a betanított kutya a víz alá búvik és a hálóba zavarja a halakat. — Használják a kutyát az ő vizbenélő atyjafiának: a fókának megfogására is.
A kutya a pásztoroknál a nyáj mellett egy-egy vagy néha több embert is pótol: a nyájat éjjel őrzi, nappal teregeti.
Hogy a kutya mennyire ragaszkodik gazdájához s ennek szavát mily hűségesen teljesiti, erre számtalan példát lehetne felhozni. De legfényesebb kijelentés foglaltatik erre a magyar legfelsőbb bíróságnak azon határozatában, melyből kimondja, hogy »a kutya tulajdonosa nem büntethető, midőn a kutya gazdájával veszekedő egyént, gazdája védelmezése közben megharapja.« (Kir. Curia 1897. évi nov. 24.-én 752 és 1898. jan. 11-én 993/897. sz. ítélete). Mintha csak azt nyilvánítaná ki a bíróság, miként nagyon természetes dolog, hogy a kutya védelmezze a gazdáját s mert ez a kutya saját ösztönéből származik, gazdáját felelősségre vonni nem lehet.	I »JS&
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTARAGASZA)
Pénz
Kj 350-2 —
•50
16-6-50
Óddá sze na Hodosi szkoro nouva hisa z dobroidoucsov trgovi-nov zavolo drűgoga poszla. Vecs pri lászt-niki: B r e i n e r Samu Hodos.
AMERICAN LINE
Ustanovljena )87i.
Redna potniška plovba.
HAMBURG —
NEW YORK
z parobrorfi na dva in tri vijake
„Manchuria"13639 t. „Mongolia" 13639 t. „Finland" 12222. t. „Kronland" 12222 t. „Minnekahda" 17221 t.
Izvanredno urejene in tretji razred. Izvrstna hrana.
Pojasnila dajajo brezplačno zastopstva
AMER CAN LINE
Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91. Zagreb, Trg I. br. 16, Ljubljana, Marijin tr^ 2. Gruž, Obala.
Bitolj, Bankarska til>ca br 12
1
Eladó!
két hold első minőségű szántóföld Murska Sobota határában. Bővebbet
Czipoth Viktor kereskedőnél Murska
Sobota,
Na oddajo
je dvá plüga c prvi klász orat-grünta v
Czipoth Viktor
jega
Szobocskom hntári. Vecs sze pozvej pri
trgovci v Murski Soboti.
Po najvišjo] ceni
küpim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J RÖSSLER
Hodos o3.
Legmagasabb áron
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Gyógyfűgyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemő gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfoszfátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJ U DEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.

W
Naznanilo.
Postüv.anim mojim znancom i prijátelom naznányam, da szam z-firtne Jónás i Cvetic odsztoupo i szam v-szvojoj lászt-noj hizsi (Cerkvena ul.) oudpro szvojo
trgovina z manufakturo
Üzletnyitás.
Igen tisztelt vevőimet és ismerőseimet értesítem, hogy a Jónás és Cvetic cégből kiváltam s a Crkvena ulicában fevö saját házamban nyitottam üzletet, melyet mindenki megelégedésére és a legjobb áruval személyesen fogom vezetni.
JANEZ CVETIČ
trgovec. — kereskedő.
Ncvoszt! Naznányam Újdonság !
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro razodajálnico za vszákovrsztno marmorno grobovno karnénye (krízse) preik katii. cérkvi v Zel kovom hrámi v Murska Soboti
jOSEF MOČNIK
KÖ FARAGÓ M ESTER
MURSKA SOBOTA
Értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Murska Sobotában a Z e 1 k o-íéle házban (kath. templom átellenében) S1RKÖ raktárt létesítettem, ahol is legolcsóbb napiáron minden minőségű és kivitelű sírkövek állandóan kaphatók.
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUQOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT.
V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA B EO G R A D"-AL