Poltnlna plačana v gotovini / f Cena —"'Ara 1.25 Din. MORSZKA KRAJINA Vépsztveni. politeisni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK t Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. ét. V. Évf. Márkisevei, I926* augusztus 15. Sroj 33. Szám. Politicsne poti. Vszákoga csloveka míszel i jvüsanye postüvati moremo. Sz-tn je pa né povedano tüdi i tó, a naj nyegovo pót zaszledüjemo. ákse szo i nájgosztése politics-5 poti, med sterimi nájdemo ostene i je lüdjé po dogováija-fi politicsni agentov za nepos-:tio miszlijo, toj nepostenoj noli-csnoj pöti szo pa nevdüseni aszledüvácsi, csi té postenoszt lugeréra vnyi plácsani agent. V politiki je te'zko zagoto-ti pót postenoszti. Tiszti polile, ki je vendar po nekrívom isao na edno za národ skodlívo iliticsno pót, neböde t6 kricsao ed národ zakaj i kak je skod-ro, nego csi sze je vtom ogvü-10, aldüje szam szebé, naj bár ucsí sto ka scsé, szamo da od kode národ opomené, ga te 'ze laszledüje ali né. Szvojoj düsnoj čszti je vszeedno zadoscsénye csíno. Tiszti politiki pa, za steri kodo je on drűgi národ réso od kode, je szamorazmeto, kricsíjo dolinoszijo toga, za odávca ga apecsátijo z ráznimi lá'zmí, 1 vu zvojo politicsno szlű'zbo posztá-ijo vesz szvoj stamp i agitatove vszo energijov nepostenoszti, la szamo prekrivijo one, ki pos-ino pót idejo. Pošteni poiitik homa dela, pocsáka vremen, med térim sze vnóge iá'zi törem vö-ozída. Potom pride postenoszti vézda, ki z pravice zárki pre-cscsí lá'zi-törma visziköszt, tiho-na naszprótno oszvedocsi, ver-anye brez kricsa potrdi, — do ostene pöti. Tak je bilő tő tüdi i za vo-ítev vremena, leta 1923. Kandilát nővonasztávlene „Vjedínyene 'rékmurszke Sztranke" je tiszti-;rát tüdi prevido nevarnoszt prőti lasomi národi, kí bi ga doszégno :si bi z ednim ali dvema rnandá-uma pripomágao demokrátszko Vibicsevicsovo sztranko do prőti-[métskoga politicsnoga dela, záto lokecs je escse né prekeszno lilő je opozőro lüdí-volilce na levarnoszt, odsztopo né, vendar iá sze odsztráno od aktivnoga lela z lísztov i sztrankov, kí je lila za nas národ skodlíva. Rájsi pűszto vsze hüdőbo na szébe ízklászti, z sterim szo ga za oddávca" zapecsatili prizadeti, levoscslívi i neprijátelje, i tő za národ, naj szamo národ netrpi. Tiszti, kí szo tomi tüdi preci krivci bili, sze direktno né, ali indirektno tak bránijo, pod krő-vom stranke i nyé lísztov, ka drügoga blátijo. Ali naj bőde nyim na díko, szmo vszeedno veszéli, ka je isztina rávnocs na-szprőtna. Szamo, ka mácsek té zacvili, gda nyerni na rép sztő-pijo ! .. . Na té dúge i 'ze szkoro po-záblena leta bi sze szamo zavo-lotoga nebi»povrnoli, csi bi za nase iszline potrditev rávnocs vezdaj nebi edno znamenito priliko meli. Szvetli dokáz je za nász dr. Kukovec Vekoszlav, bivsi miniszter, mariborszki fiskális, lisztonoszilec leta 1923. za mariborszko obiászt, na liszti de-mokrátszke sztránke, na steroj je kandidérao tüdi i kandidát tisztokrátna „V. P. Sz." Szam dr. Kukovec, escse té mocsen de-mokrát, je tüdi csemeren büo na Kühara, kak kandidáta Prék-murszke partáje, zakaj je zahválo na kandidaturi. Né pa mogőcse záto, kak szo vszi demokráti krícsali, szamo g. Kukovec né, zakaj sze je „ődao", nego bole záto, da je tak ne mogao do mandáte priti i ka bi vecs kak gvüsno priso do minisztra, csi bi koalicija bila, z stere plácse bi szi nazájszpravo tiszti stiri milijon koron pénez, stero je po-troso za politiko, kak pošteni politik i stere je zcecala znyega demokratszka partéja za organi-zácijo partáje, na stere vodecse-ga konya szo sze drugi vszeli i nyega na cidili pűsztili, porínoli nazáj v fiskáiisko kancalájo. Za- tő je büo mogőcse malo csemeren, ali né gvüsno, za drügoga volo né, ár je itak v punom zná-nyi büo kvárne politike demo-krátske partáje za národ, i znao tüdi i tő, ka je Prekmurszki kandidát tő v právom vrémeni vzeo na pamet, stero je né zámerno csi sze zavolo toga na kandidaturi zahválo. Vsze preddogődke, kí szo dáli vzrok za odsztőp, ali kak szo oni erkli za „oddajo" nemo citerali, ár bi na ednoj sztráni predúgo bilő, na drűgoj sztráni pa nescsemó ponávlati 'ze po-záblenoga dela. Szamo tő scsé-? mo povedati sztem, ka je pravica na nasoj sztráni té, gda je' g. dr. Kukovec ze dnesz tüdi vösztőpo z tiszte demokrátszke sztranke, steroj je verna kotriga büo tak dugó, dokecs je ne szploh za-gvüsani büo vunyé skodlívoszti za národ. Csi je on tő keszné vzeo ná pamet kak nas Prékmur-szki kandidát, tő je pripíszati tomi, ka je on escse du'ze vervao nyí masztnimi recsámi. Vendar je pa dnesz ze vsze za láz szpoznao ka szo nyerni povedali, i sze je sztem, ka je on vösztőpo z demokrátske sztranke i je dnesz fze kotriga Radičove sztranke. Pa né sze je „ődao", nego je previco skodlívoszt politicsne pőti i sze je vzeo na drűgo pőt, na pőt tiszto, stero od po szvojoj miszli za pošteno i dobro. Tő míszel pa moremo postüvati, kak pri vszákom drű-gotn csloveki. A szovjetkormány erélyesen cáfolja az orosz forradalomról szóló híreket. Arról, ami Oroszországban történik, még mindig nem lehet tiszta képet alkotni, mert a távirati ügynökségek egyre ujabb és ujabb jelentéseket közölnek, az oroszországi forradalom terjedéséről, mig ezzel szemben a szovjet kormány hétfőn hivatalos cáfolatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy Oroszországban teljes rend és nyugalom van. Bár a cáfolat értékét lerontja az a körülmény, hogy a legkülönbözőbb pártállásu lapok is közlik az oroszországi forradalom kitöréséről szóló hireket, bizonyosnak látszik, hogy ezek a hirek túlzottak. Bukaresti jelentés szerint egyre súlyosabb jelentések érkeznek az oroszországi forradalomról. A lázadás délkeletről egyre terjed és már Zsmeringa, Visnica, Proskuro-vig elharapódzott. A forradalmi mozgalom a legerősebb a Fekete tenger és a Kaspi tó között. A forradalom kétirá- nyú, Trockij és Zinovjev állnak a forradalmi csoportok élén Trockij az egész kommunista program revízióját követeli. Az ukrajnai lakosság fellázadt és a felfegyverzett parasztok mindenütt gyilkolnak. A legújabb jelentések szerint Zinovjevet és Trockijt letartóztatták és ismeretlen helyre szállították Trockij Tevskiben fogták el. A várost vörös hadsereg ostrom alá vette, telje sen körülfogta és végül sikerült meghódítania. A vörös hadsereg állítólag a tüzérséget és tankokat is mozgositotta. A román kormány, amellett, hogy a dnyeszteri őrségeket megerősítette, a Fekete tengeren is szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Mint Párisból jelentik, a szovjet kormány félhivatalos távirati irodája a világ valamennyi nagy kőnyomatosá-hoz cáfolatot juttatott el, amelyben a szovjetkormány kijelenti, hogy az orosz- országi forradalomról a vörös hadsereg lázadásáról, a vérengzésekrős és a tömeges letartóztatásokról szóló hirek teljesen alaptalanok és egész Oroszországban teljes rend és nyugalom van. Je vsze mogőcse?! Hi'za za posto sze je *'ze posz-távila v M. Szoboti, kak je pa viditi !ze vnapré, bődejo — zvün ednoga — vszi lokáli pretmícsni, kak zidana pár-ma, csi nedobíjo escse zgoránye szvet-lőbe. Mogőcse sze pa záto dela tak tmicsna, da lasztník nőve elektricsne razszvetláve vecs zaszluzi. Tő pa vsze edno neböde vugoká-pajo po M. Szobote vilicaj, szamo bi je malo bole v linijo léko poszta-vili i né na zavéranya obracsája, szkoroda na szredíno vilice, ár szo !ze itak prevőszke. * * * »Cseden cslovek sze na drügoga kvári vcsic, — právi pregovor. Nasi lüdjé v Prekmurji szo tüdi táksi, sze držijo toga pregovora, ali nevéjo tő, ka gda je vrédno potom pregővori sze dr'zati, kak napriliko bi sze nebi szmeli ravnati vezdaj pri elektrifiká-ciji, gda bi cenése prisli zráven i gda je 'ze oszvedocseno, ka je elektrika za vérsztveno napredüvanye náj-vecs vrédna náprava. á tisztviselők árvizsegféiy®. PREK MÓRICZ. Irta A borzalmas árviz, mely az idén oly szörnyű csapást mért az ország egy nagy részére, minden egyes polgárának kötelességévé tette, hogy tehetségéhez mérten segítsen a szenvedőkön s vagy egy könnyét törölje le a sirán-kozdknak, vagy egy betevő falatot nyújtson az éhezőknek. Hisz nincs nagyobb csapás, mint az a szörnyű veszteség, mikor az ember pillanatok alatt hajlék és betevő falat nélkül marad s puszta életén kivül mindenét vesztve, koldus botra jut. Ilyenkor az első segélyt, a legnagyobbat mindig az állam adja, mert ez kötelessége ; de oly nagymérvű első segélyt, — mint amilyenre ily szomorú időkben égető szükség van, — más nem is nyújthat, csak az állam. Az állam után következnek a társadalom külömböző rétegei. Az ország társadalmának egyik legtekintélyesebb osztálya a tisztviselői kar. Csupa inte-ligens, megértő elem, minden segély nyújtásnál számot tevő faktor. Tehát a segítő akciónál az ő anyagi ereje is igénybe lesz véve. Hogy a segélyezés minél hatékonyabb és egyöntetűbb legyen, az állam a jelen esetben nem kérdezte tisztviselőit, hogy ki mennyit szándékoznék nyújtani adomány képen, hanem kormányintézkedéssel elrendelte, hogy mindazok, akik tőle fizetést élveznek, abból bizonyos százalékot 3 hónapig tartoznak segélyképen odaadni, illetve tűrni azt, hogy ez a hozzájárulás fizetésükből három hónapon át le-vonassék. Tehát elő áll a kényszersegély-adamányozás. Ez pedig nem érdem ! A tisztvi-selökar scha semmiféle segítő aktióból nem vonta ki magát, nem tenné a mostani esetben sem. Bizonyos, hogy mindenki jó szívvel nyújtana oda annyi dinárt a jótékony célra, a mennyit nélkülözni tud. Hiszen minden tisztviselőnek, — aki havi gázsiból él, — a büdzséjében van előirányozva bizonyos összegecske jótékony célra, amit a legszegényebb is szívesen odaád. Az állami tisztviselőknek egy tekintélyes rétege a kormánynak ezen kényszerítő intézkedését magára nézve sérelmesnek találta. Egy jó része a tisztviselőknek azért, mert nekik is van j az államtól hátralékos kapni valójuk, tehát nem tartják méltányosnak azt, hogy igy is csonka fizetésükből még levonások is eszközöltessenek. Ilyenek azok, kiknek még fizetési külömbözet címén van követelésük az államtól, továbbá a nyugdíjasok, kik már mióta várják a régen megígért dinár alapon való rendezést ; akiknek helyzete már olyan, hogy bizony-bizony a koronás nyugdíj mellett maguk is segélyezésre i vanak szorulva ! Pedig ezek is szeretnének ám adni, s arcpirulással kénytelenek bevallani, hogy fáj nekik, hogy ha ők nem adhatnak ! Adja. meg tehát! az állam is az ő tisztviselőinek járandóságát hiány nélkül, igazságosan, s akkor elvárhatja joggal, hogy a tisztviselőkar is örömmel és nem zugoló- j dással teljesítse minden társadalmi kötelezettségét erejében mérten ! Aki nem ismeri a havifizetésből élő kis tisztviselő helyzetét, az nem képzeli el, hogy mily szorongva kell a fizetést beosztani, hogy az 30 napig kifussa. Csodálkozunk azon, hogy egy prekmurjei szlovén laptársunk oly annyira fényesnek találja a tisztviselők helyzetét ma, hogy a fizetésükből még jóval többet is hajlandó levonásba hozni, s fölajánlani a jótékonyság oltárára. Igen jó ötlet egy olyantól, aki nem tisztviselő. A máséból nagyon kényelmes dolog utalványozni ! Ennek az ötletes cikkírónak egy pompás fejős tehene lehet, a melyiknek a farka alól jönnek ezek a tejfeles indítványok. Ugyancsak nagy abulust adhatott az árvíz károsultak számára ez a boldog intellektuel, aki sem nem gazdálkodó, sem pedig nem tisztviselő ? Ez kitűnik abból, hogy valójában egyiknek a helyzetét sem ismeri. A földmivelö sorsát túlontúl lesajnálja, inig a tisztviselőjét annyira fényesnek képzeli, mintha a boldogság meg a tisztviselőség egy és ugyanaz lenne. - Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy e földműves izzadva, kérges tenyérrel állítja elő a minden napit ; do ha az megvan neki, akkor nyugodt, mert helyes beosztással meg van a megélhetése. nem mondják fel a lakását, tehát megelégedett s mivel legtöbb ideiét a a s?abadban tölti, jó levegőn egészséges is. Napi munkájában jól kifárad r.éha-néha, nem szorul mindenféle sportokra, hogy ép testre tegyen szert. Ö a maga nívóján, az ő egyszerű környezetében sok olyan gondot nem is ismer, a mi a tisztviselőnek még az életét is megrövidíti. Annak, hogy ha a földművelő, vagy mondjuk a kisgazda nehézséggel küzd, panasza van, nem a tisztviselő az oka. Senki talán jobban nem óhajtja, hogy a gazdának jó sorsa legyen, mint épen a tisztviselő, mert az ő sorsa amazéhoz van csatolva. Igaz, a tisztviselő havonta rendesen megkapja a fizetését. Ebből kifizeti a lakását, a család élelmezését és ruházatát, fűtést világítást stb ; kérdés, marad-e valamije, elég-e a fizetés a rendes kiadásokra, mert akárhogy alakul is a helyzet, változnak az árak, a fizetés marad egyforma. Minthogy a tisztviselő családfentartó is marad tehát neki annyi gondja, hogy éppen elég legyen arra, hogy akárhányszor még nyugod éjszkai álma se legyen. Hátha még a családot betegség látogatja meg? Azt csak az tudja, hogy minő baj aki már átmént rajta ! Ilyen formán fest a valójában a szép és jói fizetett liszt-viselői helyzet. Gondoskodott az életi ugy az egyik, mint a másik osztály részére kevés örömről is, de viszont rakott is ám gondot mindegyiknek a vállára, hogy néha épen elég görnyedezni alatta, ha mindenki nem látja is. A tisztviselő nem mutogathatja lépten-nyomon a maga nyomorúságát; sem pedig uton-utfélen nem koldulhat A folytonos panaszolkodás sem kenyere, tehát kéri, követeli ő is a magáét. E-t föltétlenül megérdemli, ha kötelességét teljesítette ; de meg is kell neki adni az övét, hogy kötelességeit gondnélkül elláthassa. Hogy a tisztviselő csak pár órát dolgozik naponta, mig a gazda egész nap munkája után jár, ez olyan párhuzamosítás, ami sehogy sem helyes. Okos ember nem mond ilyent. Kérdem, hogy valaki egyfolytában hány óráig tud okos dolgokat írni ? Ugye kimerítő dolog ez is ? — Viszont a krumpli kapálás is fárasztó ! Ne akarja tehát tisztelt laptársunk a tisztviselők fizetését mégjobban redukálni, mert nem annyi az, hogz abból valaha egy is vagyont gyűjtött volna!0 Magától értetődik, hogy itt csak az alacsonyabb rangú tisztviselőkről van szó, kiktől pedig a kis fizetés ellenében az állam minden tehetségüket, egész energiájukat követeli cserébe. Vannak azonban busásan fizetett ellátottjai is az államnak, kiktől sem nagy kvalifi-katió, sem valami nagy teheség nem kívántatik, inkább ott harácsoljon tisztelt láptársutik az árvízkárosultaknak, onnan szép összegre lehet szert tenni. Ilyenek például azok, akik oly fét.yes napidíjakat élveznek, akiknek négy napi jövedelmük annyi mint egy tisztviselő havi fizetése. Van ám sok ilyen is ! Sróval, igazságos mértékkel mérjünk mindenfelé. A kisebbségi kérdés a bécsi jogászkongresszuson. A bécsi nemzetközi jiogi kongresszus héiföi ütésén Alfred Hopkinson professzor elnökölt, aki foglalkozott a nemzeti kisebbségek helvíetéVe! é? BwgHfPpfr-totta, hogy a kisebbségek jogilag a legteljesebb egyenlőséget élvezik, a valóságban azonban il-luzórius ez a jo^ Szerinte a Népszövetség garantálja a kisebbségek védelmét, a panaszokat azonban csupán hármas bizottság elé utalja és a tárgyalásokról nem értesíti pontosan a panaszttevő kisebbséget. Binnet francia delegátus szerint a panaszos kisebbség helyett legtöbbször a bepanaszolt kormány lép elő panaszosnak, atni V okos férfi. Irta : L. K- A juhász sunyított egyet és megpödörte apró bajuszát. A kutya látva gazdálya nyájas ábrázatát, fölkelt, elkezdte a farkát csóválni és a jövevény körül járt. — Aztán hogy jutottál hozzá ? — tudakolta a vendég. A legény megvonta a vállát és ravaszul hunyorgatva válaszolt : — Adódott. — Adódott ? persze hogy adódott — felelt a gavallér — de hogyan szeretett beléd ? Sokat jártál utána ? — tette hózzá önkénytelenül. — Nem én, tekintetes ur. A látogatót érdekelte a dolog. Vajon hogyan hódította meg ez a szerelmes bajtárs az ő imádottját ? — De hát csak nem szaladt utánad ? Nem vagy a leghíresebb legény, mi ? A fiu tagadólag intett s paraszt szokás szerint a mozdulat elvégzése után felelt. — Ugy volt tekintetes ur, hogy találkoztunk a libapászton. Én azt kérdeztem tőle, hogy nem látta-e a kari kásomat, amit tegnap vesztettem el ar rafelé. És azt' nyomban belémbomlott. Ásó-kapa se választaná már el tőlem — tette hozzá dölyfösebben. Az ur nevetett, aztán egy szivart adott a legénynek és tovább sétált. Egy ideig még félig mosolyogva, félig megvetéssel gondolkozott rajta milyen állati életet él a paraszt, akinek elég ha a karikása elvész, hogy a leány a szeretője legyen, aztán a saját ügye foglalta le. Az asszony nem jött, jóllehet a fenyvesekből már fehér párák emelkedtek az égnek s a kék hegyek komor palástokba öltöztek. Távol kigyúlt a vasúti őrház lámpája s az előbb még víg kolompszó egyszerre bánatosan hangzott. Egyszerre ideges lett, az árnyak, mintha a lelkére szálltak volna a csalódás lehangolódottsiága fogt-i el. Türelmetlenül nézegetett az ut felé, de semmi sem látszott ; a hazatérő csor dák porfelhője a fák körül úszott. A férfi az idők folyamán megtanulta, hogy nyugodtan gondolkozzék s fegyelmezett agya most se hagyta cserbe, de a következtetések elől, amelyeket le kellett vonnia, el szeretett volna szökni. Amit délután errefelé jártában nemes tornának nézett, az most nyomorúságos bábjátéknak tetszett, a lelki cselszövé-nyek ostobáknak látszottak, tőrök égy-ügyüek, 3 alakja, amelyet mintha messziről maga előtt látott volna szánalmasnak. Semmi férfiasság nem volt a gépezetben, amely egyszerre tehetetlenül mint a kátyúkba akadt léghajó állott meg. Agya könyörtelenül folytatta a leleplezést, megmutatta szive ürességét teljes elbizakodottságát és lelke kendő-zöttségét. Még egyszer remény fogta el szivét, hátha az asszony mégis el-jö:\ de azután be kellett látnia, hogy időre itt volt, a lejtő egés?.en bealkonyodott s az országút pora beleveszett az éj sötétségébe. Hazafelé indult. Amint az útra lépett, jobbra tőle a lankáson pásztor tüzet látott és halk nevetést hallott Megállt egy pillanatra s a láng fényénél megismerte a délutáni juhászt : egy pruszlikos leány üllt mellette s subán és valahányszor a legény megölelte, bár a lélekzete is beleakadt a szorításba, buján kacagott fel. A pásztor mintha megváltozott volna: alakját a tüz fénye megnagyította, szemei vadul csillogtak, s alakja keményen, férfiasan, mintha a szikla a fenyvesből vált ki az éj homályából. A leány gyönyörködve, büszkén és mégis megalázkodva nézett föl rá és görcsösen, mintha soha el nem akarná engedni, fogta a szűre ujját. Látszott, hogy a világ végére elmenne ezért a legényért, aki ereie tudatában leereszkedöleg simogatta göndör haját. A férfi egy cseppet szégyenkezve ment tovább. Milyen más volt ez a szerelem, mennyivel vadabb, igazabb és keményebb, szinte áradt róla az erő és bujaság. Rosszkedvűen gyújtott szivarra és félóra rnulva othon volt. $ fürdőhely esti fényben ragyogót!. Az apró, czifrára nyírt fák kö/ött nagy villamos gömbök berregtek, a fílagóriában játszott a cigány, d tágas veranda tele volt csipkés, ékszeres asz-szonyokkal, kicsipet betegekkel. A me- alaposan elveszi a kisebbség kedvét attól, hogy nemzetközi döntés elé bocsássa sérelmeit. A magyar és csehszlovák delegátus felszólalásai után azt az indítványt fogadták el, hogy a pa- i naszok előterjesztésére a kisebb ség parlamenti képviselő, auío-nom testületek, valamint egyházi és gazdasági testületek legyenek hivatva. BI á s z i—H i p e h. — Ev. !zinat v Novom Vrbaszi, II. tao, sze t.m. 17. zacsne na stero odidejo tüdi i nasi Prekmurszki cérkevni i szvetszki mo:zje. — Stirideszétjezro Din. na lutrijaj je gvinao Horvat Jožef kovacski vucse-nec domá z Fokovec. Doszta szrecse k toj szrecsi 1 — Državna reálna gimnazija v M. Soboti. Razredni izpiti se bodo všili 30. in 31. avg,, začetek vsakokrat ob 8 h zjutraj. — Vpisovanje učencov v 1. razred bo v sredo 1 sept. od 10—12 h dopoldne in v četrtek 2. sept. od 8-10 h. Predložiti je treba rojstni list in ob-iskovalno spričevalo za sprejem v srednjo šolo. Sprejemni izpit ze 1. razred se vrši 2. sept. Od 10 ure naprej. Vpisovanje repetentov v 1. razred in vseh ostalih učencov v II. do VI. razred bo v petek 3. sept. ob 8 h. Vsa druga pojasnila so razvidna na deski za razglase. Ravnateljstvo. — Krojašiti in čevljarski tečaj. Skupna obrtna zadruga v M. Soboti naznanja krojaškim in čevljarskim mojstrom, da se začne krojaški tečaj dne 17. augusta t. 1., čevljarski pa nekaj časa poznej, opomina zadruga vse prizadete mojstre, da se kak naj prle dajo vpisati pri imeniivanoj zadrugi. Načelstvo. — 0kro!zni agrarni urad v Maribori, Koroška cesta 19. naznátija, da od vezdaj napré bődo urádne vöre od 8. do 11. izkliicsno szamo vszako szoboto obdr'závane za prebiválsztvo. — Vlomítvi. Brezdelnoszt nasi lüdi sze ze in natura szka'züje. Té tjeden szo vlomili v hi'zo g. Gross Hermana v Fokovci, gde szo odneszli 1200 D. i bankasom vréd, pri Szép Juliji v Moravci pa 2500 Din, dvé vrecsi pšenice i szkoro vsze obleko. V Do-mainšovci pa od trgovca Schönauera péneze i bJágo v szküpnoj vrédnoszti 40.000 Din. — Elektricsne razszvetláve stange sze szilno íposzíávlajo, tőda szamo v M. Szob "ti, po vesznicaj né — Obcsinszka hranilnica v M. Szo-boti sze namenyáva vposztaviti, kak szmo zvedli. Tö je velka znamenitoszt vendar pa bi dobro bilö pritégnoti k toj akciji bli'zánye obcsine, da bi tak escse varnésí posztao té institut i bj obcsna vugodnoszt bole zagvüsana bila. .Tak sze pa míszli, ka bőde vszega Prékmurja pénez szamo za M. Szoboto delao vugodnoszt. — Uj takarék. TurniSőén uj takarékpénztárt alapított a Klekl párt. Az uj pénzintézet elnöke Qreif János káplán. Fog-e majd prosperálni az uj takarék a másik (demokrata) mellett, azt ma még nem tudjuk. — Állami reálgimnázium M. Sobota jelent' hogy az osztályvizsgák avg. 30. és 31. reggel 8 órai kezdettel, tanulók beiratása az I. osztályba szept. 1-én 10-12 óráig, csütörtökön, szept. 2-án pedig 8—10 óráig történik. A beiratás-hoz szükségeltetik: keresztlevél és a felsőbb iskola lát gatására jogosító iskolai bizonyítvány. Az I. osztályba kötelező felvételi vizsga szept. 2-án d. e. 10 órakor kezdődik. Első osztályos | ismétlősök beiratkozása úgyszintén az j Ö3szes II VI. oszt. is pénteken, szept. 3-án 8 órakor történik. Minden más tudnivaló az iskola hirdetési tábláján látható. Igazgatóság. — Predanovci. Gaszilszka zupa Sztriikovszke, té edem tao, bode pri-nasz méla zupno vájó, z prosztími i tehnicsnimi vajami, kí bőde jáko in-teressantna, dnéva 22. aug. ob 2. Potomtoga veszelica v krcsmi g. Vlaja. Pozávla sze vszáki, kí sze dobro scsé csűtiti. — Nyugdíjazás. Skurjanc Fcrenc csendőrőrmester, a turniščei csendőrőrs vezetője nyugdíjba ment s leszerelvén, TurniSőéről eltávozik. — Skurjanc tá- eg este mindenkit a szabadba vonzott a kavicsos porondon sürü sorokban sétálnak az emberek. A gavallér körülnézett és asszonyt kereste- Amint a orgatagban jobbra-balra tekintett, egyszerre — finom szempilláit, mint egy egyezőt lecsapva — elsuhant mellette az, akit keresett. A férfi csatlakozni akar hozzá, de akkor vette észre, hogy az asszonynak már van társa. Kíváncsian nézett a jövevény után, egy ismert világboly-ló magyar gyáros volt, akinek öltö-letén, barna ábrázatán is meglát-izott, hogy messze vidékről jött. Egész iletében különös ember volt ; mint ut-:zagyerek kezdte meg pályáját, s részt Vett mindenben, ami a földön izgal-as : czirkuszlovas, matróz, AfriKa-itazó, légionárius, oroszlánvadász, far-er, majd vakmerő gyáros és szállító olt, aki ösztönének engedve, minden rczben mindenét egy kártyára tette föl. Sokszor állt közel a milliókhoz és sokszor nem volt mft ennie, de ép oly jól érezte magát a halál torkában, mint a élet forgatagában s kemény vállait nem tudta se az egyik, se a másik megtörni. Az asszony csöndesen szinte félv^ ment mellette, ez pedig félig lenézve, félig iátsztva beszélgetett vele, s csak fekete szeme mélyén égett különös fény, A gavallér pillanat alatt átlátta a helyzetet s egy ideig tehetetlenül, leverve sétált, a fürdőzők között. Aztán összeszedte magát, lerázta elfogultságát és egy iókedvö kisasszonyokból álló csoporthoz szegődött. De biztonsága és nyugalma ma elhagyták, egyik szemével folyton az asszonyt 3 a hímoroszlán dölyfével sétáló uj gavallért nézte. Azok egy ideig még föl és alájárták a zene körül s aztán lassan a villák felé mentek. (Vége). vozását TurniSéén őSzintén sajnálják, mert megértő, tapintatos közeg volt, a mellett intelligens egyén. Szóval jó ember volt, szokták mondani az ilyenekről. — Postatakarékpénztár. A postahivatalok mellé szervezett postatakarék pénztárak már megkezdték működésűket. A közönség tehát megkezdheti a takarékoskodást. Tiz dinár a legkisebb betét egy befizetési lapon s már ennek ellenében megkapja a betevő a központból, Beográdból a betéti könyvecskét. A postatakarékpénztár nagyon fontos és közhasznú intézmény, különösen a szegényebb osztály részére, kinek nem áll módjában nagyobb összegeket félretenni. Igy pedig már 10 dináronként is lehet akár egy év alatt, megtakarítani egy akkora összeget, hogy abból talán egy jó ültöny ruha is kikerül. De fel-szaporithatja a betevő a betétjét 25 ezer esetleg 50 ezer dinárra is. Miután a postatakarékpénztár állami intézmény, magától értetődik, hogy a betét biztos helyen, az államnál van. A postahivatalok kézséggel megadnak minden ide vonatkozó felvilágosítást. — Fiu az apa ellen. Családi viszály-kodásból kifolyólag e hó másodikán reggel véres verekedés volt Vidra Mihály turniščei lakos házánál. A verekedés folyamán előkerült egy konyhakés is, mellyel apa és fiu össze-vissza sértegették egymást ugy annyira, hogy az öreg Vidra kénytelen volt orvosi látleletet kivenni s fia ellen panaszt tenni. Miután a csendőrség is tett jelentést, igy az ügy a büntető bírósághoz kerül. — Veszélyes a dohány ültetés. A fináncok Qomilica és Turnišče községek határában a kukoricák között dohánypalántákat fedeztek fel. Az illetőket persze feljelentették s igy valószínűleg drága lesz n titkos trafik. J^PORT. HAZENA. S. K. Mura —S. K. Ptuj 11:2 (5:2) Dne 8. t. m. je gostovala tukaj simpatična družina Ptuja. Tekma se je vršila v zelo neugodnem vremenu, tako da en del igrišča je bil skoraj pod vodo. Pri izbiru vrat dobi Ptuj boljše mesto in takoj po začetku igre zabije vodilni gol, katerega pa Mura v kratkem izenači. V drugom polčasu Ptuj ne pride do uspeha. Družina Ptuja je pokazala lep napredek od zadnje tekme. Mura je igrala s tremi rezervami. Jesenski program naše hazene v M. Soboti: 22. aug. tekma z enim Zagrebačkim klubom 5. sept. tekma z Rapidom iz Maribora. 19 sept. z S. K. Ptujem in 3. oktobra s prvakom Slovenije »Ilirijo« z v zvezi z trgatveno veselico. Trztvo. Kereskedelem. BJágo - Áru. LJUBLJANA: aug. 13. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 265—285 » » 'Žito — Rozs » 175— » » Ovesz—Zab » 140— » » Kukorica 195— » » Pro-iző—Köles » 200— » » Hajdina » 255— » » Szenő—Széna » 50 — 80 » » Qraj—Bab csres. » 370 — » » zmésan—vegyes bab 150— » » Krumpli > 60— » » Len. sz.—Lenmag » —■— » » Det.sz.—Lóherm. » 2100-2500 BENKO: aug. 13. 1 kg. III. II. |. príma Biköv.) Bika ) ^ 6 - 7-— 8 — 8 25 Telice I § Üsző g 5 — 6"— 7 - 8"— Krave ( "Tehén í2 150 3 —5- - 6 — Teoci j Borjú ) "" 7-— 8 50 Szvinyé—Sertés 14~ 1450 Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22 — 30 — Zmőcsaj—Vaj , . . . 30-~ Spé—Szalona .... — • 25'— Belice—Tojás 1 drb. . . 0.75 Inasnak^0!! ügyes fiu felvétetik ajiPauples szobafestőnél M. Sobota. Pénezi — Pénz. 1 Dollár . . . . — D. 56-50 100 Kor. Budapest . == > 0.078 1 Schil. Becs . = » . 8-_ 1 Kor. Praga . . = » 1-67 1 lira ...'..= » 2-25 Zürichben 100 Din = 9.14 sfrk. Értesítés. i Értesítem a t. hölgyközönséget, hogy szeptember 1-én TTíurska Sobota 64, szám alatt (Cőr-féle házban) nöi divat szalont nyitok. A hölgyközönség szives pártfogását kérem. Nóvák Stevan női-szabó. Megérkeztek a legújabb őszi és téli divatlapok! kaphatók I. HAHN papirkereskedésében M. Sobota. GAZDÁLKODÁS. Hogy lehet homokon nagy rozs terméseket, elérni. Hazánkban óriási kiterjedésű homok terület van, miből Prekmurjéban sincsen hiány, a melynek egy jelentékeny része Z hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i Í2jave i poszlano 1'50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popfiszt. Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze í Kéziratok, a.melyek nem adatnak vissza, ide posílajo: , küldendők: Rcditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina ] M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal MÁRKISF. VC1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik mindéi vaíárr.-p F.löfizelósi ím tiegvedévre belföldön 1'. Dinár, külföldre 18, Amerikába 2() Din. Hirdetési ár cm-kónt: szövegközi és nyilttér 1 r>0, rendes 1"—, aproh raetés 0'70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény. olyan kevés termést ad, a mely a költségek fedezésére sem elegendő. Ennek a körülménynek oka egyedül abban található fel, hogy a homok egy részt humuszban, másrészt kálibal, foszforban és nitrogénban is szegény. Ameny-nyiben sikerül valakinek ezen termés akadályozó tényezőket me-szüntetni-, a mi egyáltalán nem lehetetlen-, akkor rövid idő alatt elérhetjük ezt, hogy termése meg-négyszereződik-ötszőrözödik. Ilyen eredmények elérése céljából első sorban is a homok humusz tartalmát kell fokozni. Miután pedig nincs elegendő istálló trágyánk arra, hogy ezt csupán istálló trágyával elérhessük, szükséges a nitrogént gyűjtő pillangós virágú növények termesztésének is hozzányúlunk. Erre a célra egyik legalkalmasabb növény a lapos magu fehér csillagfürt, a melyet julius végén, aug. elején vethetünk a tarlóba. Mindjárt aratás után alászánthatjuk a tarlót s beboronáljuk, azután várunk egy kis esőre akár aug. végéig is. Eső után azonnal elvetjük a csillagfürt magját lehetőleg vetőgép segélyével, 80—90 kg magot számítva kat. holdanként. Kedvező időjárás esetén a mag csakhamar csírázásnak indul, s a csillagfürt 1 m. magasra is megnő es októberben kezd virágozni, igy azután november közepe táján szántjuk alá. Mikor először vetünk csilag-fürtöt valamelyek homok területre, az rendszerint gyengén sikerül, mert a talajból hiányzanak azok a baktériumok a melyeket a csillagfürt szükséget abból a célból, hogv segélyükkel a levegőből nitrogént köthessen le, ezen legértékesebb növényi tápláló anyagot. A második harmadik termelés már sokkalta jobban sikerül, s az első is jobb lesz, ha előzőleg egy kevés istálló trágyát adtunk a talajnak. A pilangós virágú növények azonban csak humuszban és nit-rogénbban gazdagítják a talajt. Nagy termések elérése azonban foszforra és kálira is szükségük van a növényeknek; miután pedig ezek a tápláló anyagok is hiányzanak a homok talajból, mesterségesen, káliszuperfoszfáttal kell azokat a talajba juttatni. A csillagfürt mag elvetése előtt tehát a még alászántatlan talajra 2 q káli szuperfoszfátot vagy vagy szuperfoszfát és kálimütrágyát kell kihinteni kat. holdanként. Ez a tápláló anyag mennyiség a csillagfürt termését is javítja, de kárba ez által semmi sem vész, mert hiszen magát a csillagfürtöt is alászántjuk, s. igy az általa kivont tápláló anyagokat ismét talajba juttatják, hogy azok a csillagfürt után kővetkező növények által használtassanak fel. Ezen eljárás által a műveleti növényeket is mélyebben gyöke-rezővé tesszük, mert a csillagfürt karó gyökere lyukat fur a talaj mélyebb rétegébe a hová a csekélyebben gyökerező növények gyökerei is lehatolván, a mélyebb rétegben mindig jelenlevő vízmennyiséget kihasználja, s igy a szárazság káros hatásának nincs annyira kitéve. Ha ezen eljárást minden 2. 3. évben ismételjük, akkor rövid néhány év alatt termés átlagain-kat rendkivüli módon megjavítjuk, a mely körülmény nemcsak az egyesekre bír jelentőséggel, de ha mindenki követné, nagy jelentőséggel birna az egész ország va-gyonosádására is. Mlinske knjige ? Trgovske knjige A Pergament papir Creppapir Pisemski in kancelarski papir se dobi na veliko in na malo I. HAH N Murska Sobota. Óddá sze hi'za v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rerajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak. Naznanilo. Naznányam p. obcsinsztvi, ka szam mojo trgovino razsíro z manufakturnim blágom. Z málim dobícsk^m bődem odávao po fái céni najbőgse plátno vszé vrszt, kak plátno za szrakice, obléko, rőbce, za blazine, kaktüdi vszé vrszt krátko blágo, stofe, ceige itd. Proszim záto, da me pri toj priliki obiscsete i od nisziki cén sze oszebno zogvüsate. Z postüvanyom : SKERLÁK VILMOS trgovec v Moscsanci. Egy jó karban levő motorbicikli jutányos áron eladó, ugyanott férfi \?agy női bicikli kölcsön kapható, órákra \?agy egész napra. P FT IQAP műszaki üz ete . 1 LlOrtrV Berger-ház (főtér) MURSKA SOBOTA. EDNA m lat i Ina garnitura i 6 HP, nova z mla-tídvov sze vugodno I óddá. Vecs v Prekmurszki Tiszkarni MURSKA SOBOTA. Mlinarszki vucsenec sze taki gorivzeme pri Mlin Puconci molnár inasnak erősebb fiu felvétetik. Jobb házból való fiút nyomdász tanoncnak felvesz Prekmurska Tiskarna Murska Sobota. Z bogše hiže mladenec se za vučenca (inasa) gori vzeme v PREKMURSKI K TISKARNI v Murski Soboti. Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svita ciganska godba BARANYA. Minden iinnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA Mnnlif, NAí-Y-K A VARNA JIUJUIII KÁVÉHÁZ Ne sajnálja az időt se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskeésébe kaphatőlc. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Dín.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40W-65 Din -ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü ka'ap alakitások ugy mint íormáztatás, átvaras éar* festés a legpontosabbnn és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek míndenemü kötött áruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül. Szolid árak I Pontos kiszolgálás ! A. KIRÁLY trgovina s klobuki, perilom in kratkim bliigom MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle ház.) Vljudno naznanjam vsem p. n. interesentom, da bom imel že za prihodnjo šolsko leto v zalogi T šolske knjige za gimnazijo in vse osnovne šole v Prekmurju. — Gg. profesorjem, učiteljem in trgovcem s knjigami priznavam 10%-ni popust pri večjem naročilu. Priporočam se I. BAHN trgovina s papirjem in knjigami v MURSKI SOBOTI. \ K odaji je v Murski Soboti lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri Eladó Murszka Szobutában szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél Murska Sobota. k mi — m ■ >a< ■ ■ ■ i