An American newspaper,
printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki  zivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3,	1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JULIUS 1, 1927.
No. 26.
Ognya spila bode Juliusa Strtoga
Prelejpi falatje bodejo vu lüft püscsani
Vu Bethlehemi zdaj vu etom leti juliusa 4-ga szvetüvanya doszta lepse i vékse bode, kak pa gda koli predetim. Ognyena spila bode lepse, kak szo zdaj glászi vödáni i pá na návadnom meszti vu Lehigh University na Taylor Stadiumi bode obdrzsáno v-pondelek vecsér.
Vnougo nouvi falátov bode vu zrák sztreljeno, kakse je escse Bethlehemszko lüdsztvo do eti mao nej vidlo. Med tejmi vnougo nouvimi bode Col. Charles Lindbergh bomba, stera gda jo gori sztrlíjo, pokázse, kak je Lindbergh z-szvojim letécsim masínom z-New Yorka prejk vu Páris leto. Edno neszmerno velko zláto kolou pouleg dvejsztou fuszov visziko bode zdaj notri pokazano, stero gda de vu deli, de vsze planéte kazalo escse vnougo táksega nouvoga spilanya bode stero je eti nej mogoucse vsze doli szpíszati. Míszlimo, ka do Bethlehemszki szlovenci tak vszi tam, kí do mogoucsi idti ino do sze veszelílili toj prelejpoj spili.
LINDBERGH SOULA VU BETHLEHEMI
Vu Bethlehemi na Crest avenuji zdajsnye soule imé szo premejnili. Do eti mao je ta soula Crest avenu School imé mejla, zdaj de pa “Lindbergh School” imé noszila. Tou szpre mejnenye szo deci na voutome dáli, naj szi deca zvoli kakse imé naj tá soula má. Vszevküper je 128 voutomov bilou doli dáno i z-toga je 119 za Lindbergh imé bilou dáno. Tou je znankar prvi váras vu Zdrüzse ni Drzsélaj, steri je edno soulo imenüvao po Lindbergh iméni.
Stiri lejta sztar pojeb je vu mlako szpadno
V-pondejlek popoldnévi sze je mali stiri lejta sztar Johnny Higo spilo na Hayes streeti vise devétoga streeta bodoucsoj mlaki i csi gli, ka drot jeszte okouli mlake, gor je plezo ino je notri vu vodou szpadno. Tam pouleg bodoucsa deca je za pomoucs krícsala ali prvle kak bi toga máloga pojba mogli vöpotégnoti, je zse mrtev bio. Dr. F. J. Conahan je bio zváni, ali brezi vszega nászbaja, toga pojba je vecs nej mogoucsi bio nazáj vu zsítek szpraviti. Tá neszrecsa je zglásena bíla Coroner Walter J. Cathrall-i kí je zácsao preiszkávanye.
Vszáki bi rad championszko titulo meo
Z-Newark, N. J. glászijo:
— Vu Newarki eden novejsi champion jeszte. Alvin Kelly, koga po “Shipwreck” Kelly iméni tüdi poznajo, je dvanájszet dní, dvanájszet noucsi i 12 vör nepretrgnyeno szedo na St. Francis Hotela sztreji bodoucsem zásztavnom rudi. Med tém cajtom je nyegova zsena, z-sterov sze je pred sészt mejszecl ozseno, mejla pazko na nyegovo hránenye. Sztrosek je po vouzsi potégno gori k-szebi Kelly.
Na tou gledoucs je té cslovek tüdi Championszko titulo zselo za szébe.
DVÁ DNI DRZSÉCSI VELKI PIKNIK
Szlovenszka evangelicsanszka gmajna letosz nájvéksi piknik priredi v-nedelo i v-pondelek, juliusa 3-ga i 4-ga, vu
lasztivnom nouvom piknik parki. Prireditelsztvo sze je poszkrbelo za nájbougso jejsztvino, stero de Ballek József héresen szlov. szakács priprávlao, nadale za fájno hladno pítvino, tak tüdi za vecsféle razveszeljávanye. Na prvi piknika dén, juliusa 3-ga de Kancsó Árpáda poznána i povidna velka banda obszlüzsávala igrouto. Na drüj gi dén, juliusa 4-ga pa Czipoth Vince extra bando nasztávi za té dén. Czipotta künstlarszko igranye na gramaticsni harmunikaj zse dobro poznajo vu Bethlehemi, kí je pred pár mej szeci vu Vogrszkom Önképző Köri tüdi velko povidnoszt doszégno z-povidnim igranyom. Notrisztoplejnya tiket juliusa 3-ga, v-nedelo 35 centov, juliusa 4-ga, v-pondejlek pa szamo 25 centov po persouni. Piknika zacsétek: v-nedelo popoldnevi ob 1-noj vön, v-pondejlek pa vgojdno ob 9-oj vöri, steri dén na Fourth of July szpádne i cejli dén lehko veszélo szpunyávamo vu lejpom hladnom evangelicsanszkom parki. Kí bi rad veszélo szpunyávao tejva dvá szvétka, tiszti naj tao vzeme na tom dvá dní drzsécsem velkom pikniki.
Kecáte zsenszke szo najsli gori
Z-Becsa glászijo: — Med Voralberg bregámi szo turistje csüdne fajte lüdsztvo najsli gori. Toga lüdsztva zsenszke i dekle rávno tákse velke szakále, bajuszi noszijo, kak moski. Tou Warseltal-szko lüdsztva fajto szo poznali zse ednouk, ali szploj szo sze szpozábili zs-nyíh, ár szo sze szkrili med bregé i z-vönejsnyim szvejtom szo sze nej scseli dotíkati. Ednoga csloveka szi odeberéjo na tou, ka naj vezáliscse drzsí z-zvönejsnyim szvejtom od nyuve sztráni. Tá poszredüvajoucsa kancelaja vu familiji osztáne. Walsertalcarov nemski dialektus nerazmijo ausztrianci. K-nyim k-coj prisévse za koudise zglédnejo, ár vszigdár proszijo kaj odnyi, nájvecskrát preszvetloscsenyé na pout gledoucs.
VOZSNYÉ ÁLDOVJE VU CLEVELANDI
Od januára 1-ga mao je 83 lüjdi zgubilo zsítek vu Cleveland, Ohio., vu naszledüvanyi vozsnyé neszrecse.
Vozsnyé mrtvecov racsun sze je od januára 1-ga mao na 83 pozdigno vu Cleveland várasi.
Zaisztino je groznoszt, kakso obilno zsétvo má automobil vu Ameriki. Dobro bi bilou, csi bi sze nisterni goszpoudje z-tém dugoványom bole brigali, kak pá z-prohibicijov ali szívov právdov. Szamo ka v-tom nevídijo haszka, nega vövidejnya na profit, ka bi sze za tákse probléme brigali, steri raz lozsenye bi na doszta véksi haszek i dobrouto bilou cslovecsansztvi od drüjgi bojdikaj právd, stere szo páli záto na skodo cslovecsansztvi i országi, ka jesztejo.
Amerike Neodvísenoszti Szvétek --Fourth of July
V-Pondejlek bode szvetüvani Fourth of July, Amerike nájvéksi szvétek, kakti etoga szlobodnoga, lejpoga országa neodvísenoszti 151. oblejtnica. Szvetüjmo té dén brezi rázlocska na národnoszt ali politicsno vidmo gledoucs i vszepovszédi vu vszej 48-mi drzsélaj Amerike, kí vu etoj nouvoj domovini zsivémo, stera nam je dom i zsivlejnye zagvüsala od notri prihoda prvoga dnéva mao. Zmiszlimo szi té dén na tiszte junáke, steri szo sze bojüvali, krv prelejávali i na áldov szpadnoli vu odszlobodjenya boji, za neodvísenoszt Amerike!
Slovenszke Rim. Kath. Cérkvi Piknik
Juliusa 3-ga i 4-ga bode velki piknik vu Szv. Jozsefa fárnom Parki, sferoga de obdzsávala Szlov. rim. kath cérkev. Té piknik escse od vszej do eti mao drzsáni piknikov prednyej si bode, ár z-New Yorka Szpejv szko Drüstvo “Domovina” prí de v-Betldehem, Pa. pod Ignaci Hude voditelsztvom. Strtoga Juliusa Piknik je vszigdár trno veszéli bio, stero zdaj vu etom leti tüdi neosztáne vö i ka je escse bole gvüsno, veszelejsi bode od vszej prvejsi.
Tou je tüdi trno prípravno, ka kí vnedelo nede mogoucsi za szilnoga dela volo prídti na té piknik, tiszti lekko v-pondelek príde, ár v-pondejlek ráv no vsze lak veszélo bode i escse morebidti bole kak v-nedelo.
V-pondejlek ob 9. vöri vgojdno bode velka szv. mesa szlüzsena po goszp. Veren plébánosi, ár na té dén bode poszvétjena prva oblejtnica soule poszvecsüvanye i pri toj príliki de szpejvalo héresno szpejvszko drüstvo “Domovina” z New Yorka. Tou zdaj tákse bode, kak je do eti mao escse nej bilou, ka bi tákse mocsno i fájno szpejvszko drüstvo vu nasoj cérkvi szpejvalo.
V-nedelo i pondejlek de tou szpejvszko drüstvo “Domovina” na pikniki tüdi szpejvalo i zse naprej szmo lehko ogvüsani ka z-dobrim nászhajom doprineszéjo szvoje gori dánye.
KADITI V POSZTELI JE NEJ PRIPRAVNO.
Morse Witting, kí prebíva pod 311 Pierce streeti v-Bethlehemi, je kadijo i zednim v-posztelo je tüdi lezsat sou. Od iszkre sze je matroc vuzsgo vgojdno ob 3-vöri i cejli betlehemszki ognyogaszilci szo pris li vö k-tomi ognyi. Kvára sze je drüjgo nej zgoudilo kak szamo tou, ka je matroc zgoro, steroga szo doli na street lücsili.
“Jocsécsa hizsa” za deco vu Michigan teáteri
Porth Huron, Mich. — Eden nouvi teáter szo zozídali zdaj vu Porth Huroni, gde szo edno hizso k-coj zozídali za tákse matere, stere z málov decov prídejo vu “muvine” i tam szkousz edne kuszte glazsojne lehko vídijo vsze kak spilajo vu teáteri. Toj hizsi szo “Jocsécsa hizsa imé dali i trno povidna je táksi zsenszkam, stere májo málo deco.
Ford právi, ka zdaj na zémli blájzsensztvo jeszte
Henry Ford je tou pravo ednomi novinpiszáteli preminoucsi keden, ka je dneszdén delavec blájzseni cslovek.
Naprej je dao, ka je inda delavec duge vöre delao, trno je trüden grátao i ni pejnez i ni csasza je nej meo na razveszeljávanye. Zdaj pa bougse delo má, cilou szploj dobro ide dneszdén ednomi delavci.
Dela vöre szo prej krátke, szlüzs je velki i csi delavec zdaj domou ide, nej nyemi trbej vcsaszi doli lézsti, ka naj cejlo noucs szpí, nego preoblecsé sze i ide na auto ride.
Zídejo pejnezi na dobro zsivlejnye i na automobilszko vozsnyo. Tou právi té Velki Ford.
Od toga je nej gucsao té velki lüjdi lübezník, ka dneszdén vu fabrikaj oszen vör dela vrejmen nej szamo tejlo, nego i zsívce tüdi vöobtrüdi, pa steri delavec sze na autoji vozi, tiszti rejtko merjé vu lasztivnom hrámi — ár ga nema — ino ka dnesz vu Zdrüzseni Drzsélaj dvej millio delavcov klantiva po vilicaj brezi dela.
Ne gucsíj od toga, ka vu nyegovoj lasztivnoj fabriki nema csasza na tou delavec, ka bi szi nousz vöpodpíno i escse bole nej, ka bi sze vu velkom svicanyi doli zbriszo.
PRIBLIZSÁVA SZE VELKI MAJÁLIS
Lehigh Valley krajíne vszej drüstvov i delavszki organizacij Velki Majális sze priblizsáva, steri juliusa 10-ga cejli dén i vecsér bode obdrzsávani vu Lincoln Parki. Zdaj trétjo pout bode drzsáni té delavszki szvétek vu Bethlehemi, stero je nájvéksa szenzácia cejle okrogline Bethlehema, Allentowna, Phillipsburga, Alphe, Northamptona. Vszákeféle athleticsno naprejdávanye, spile, szpejvanye i moderni pleszi bode notri pokázani na té dén. Igrouto de Fridman Willy-a povéksana héresna banda obszlüzsávala. Vszeféle zsmajna jejsztvina, hladna pítvina bode v-obilnoszti. Notrisztoplejnya kárta za persouno naprej küpleno 50 centov, na piknika meszti 60 centov. Vszáka tiket má szrecsno numero, z-sterov vszáki má príliko gvinati eden senk, ár 7 lejpi i velke vrejdnoszti prájzov bode vöspilani za 150 dollárov vküpnoj vrejonoszti. Precstite glasenyé na tou gledoucs vu nasi novinaj na 3-oj sztráni. Priprávlajte sze na té Velki Majális!
Tiketi sze dobíjo vu szledécsi mejsztaj: vu Bethlehemi: Am. Szlovencov Glásza reditelsztvi; Delavszki Dóm, 1163 Mechanic St.; Marossy’s Cigar Store, 628 E. 3rd St.; Szőke Grocery Store, 314 E. 2nd St., Pannonia Restaurant, 722 E. 4th St.; Joe Czapko, 725 E. 4th St.; — Vu Allentownszkom Vogrszkom Halli, 520 Union St.
Presztaviti scséjo pítvine vozsnyo po zseleznipotáj
Prohibition Director Samuel O. Wynne z-Philadelphie krajíne, je zdaj naznano, ka sze je nyemi poszrecsilo na zglíjanye prídti z-zseleznepouti voditeli, kí vu Philadelphiji zseleznepouti szlüzsbi sztojíjo, ka poetomtoga nevzemejo nepravdenszke pítvine vozsnyé. Do eti mao je tak bilou, ka csi szo dobro pívo ali palinko pelali na zselezni potáj i tiszto szo szühi detektívje gori sztavili, te szo tiszte vagone dolizasztavili ino szo je zanicsi li. Zdaj szo pa zseleznepouti voditelje tou doubili obecsano od prohibicije direktora, ka csi do nyemi na pomoucs i nedo tákso pítvino vozili na szvoji zseleznipotáj, te nyim vagone tüdi nedo vkraj jemáli.
Wynne tou právi, ka je sztém zglíjanyom velki nászhaj doszégno i bootleggerom je pout naednouk presztavo. On je szploj gvüsen, ka poetom toga nepravdenszka pítvine vozsnya po zseleznipotáj vecs nedobí meszta i tou de trno naprej pomagalo prohibicijo notri zdrzsati. Tou zglíjanye szo tüdi poszlali drüjgim prohibicije direktorom vu zdrüzse ni drzsélaj i tiszte na tou proszijo, ka na j oni szpodobno k-tomi naj vcsníjo i naj zseleznepouti voditele proszijo na vküpdelanye. Do eti mao je tak bilou, ka csi szo tákso nepravdenszko pítvino zseleznepouti vozile, te szo nyim vagone vkraj vzéli — je pravo Wynne — ali on je notri prevido, ka sztém nikam dalecs nepríde i záto je proszo zseleznepouti voditele, naj vu kontraktus zvézsejo tou zglijingo, stero de na haszek zselezni potám i prohibicije csesztníkom tüdi.
Kincsna táska na streeti vu New Yorki
Eden potüvajoucsi vörarszki agent je vu New Yorki na 14-om streeti med 6. i 7. avenue-mi pozábo szvojo tásko. Lüdsztvo je na jezere hodilo mímo tákse i naszlejdnye, okou li péte vöre sze je namero eden cslovek, steri je nálezsen bio, ka ka jeszte v-toj táski. Gda jo je gori oudpro, lékno sze je na videjnye vnougi zláti vör, lancekov i gyémántne drágocse, z-sterim je na punyena bíla.
Za krátek cajt je priso táski lásztnik, Max Wolf vörarszki agent, kí je vözglászo, ka je tá 4,000 dollárov vrejdnoszti táska nyegova. Pravo je, ka sze je vu New Rochelle napouto z-tém blágom, odkéc je order meo i tam je pozábo tákso pri automobili. Policáji szo sze ogvüsali, ka je táska isztinszko nyegova i tak szo jo prejk dáli Wolfi.
KELKO JE KOSTALA SZVETSZKA BOJNA ?
Berger L. Victor amerikanszki congressman je vu Wa shingtoni preminoucsi keden gouvor drzsao, z-sterim prikap cseno je korrektno statisztiko pokázao notri od szvetszke boj ne sztroskov.
Po nyegovi dokázaj szvetszke bojne sztroski 400 milliárd dollárov zadenejo vö. Na tej pejnezaj bi lehko za vszáko amerikanszko, englarszko, kanadszko, Francuskoga országa i Belgiumszko familijo eden-eden za 2,500 dollárov vrejdnoszti máli hram dáli goriposztaviti z-popolnim pohistvom goripriprávleno.
Zvöntoga bi escse zadoszta pejnez osztalo, ka bi lehko vu szpomínani országaj vu vszákom od 20,000 prebiválcov vék sem várasi za deszét millio dollárov sztroskami soule i za pét millio dollárov knizsárnice nasztavili.
Csi bi prejk osztányeno summo na pét percentni interes dáli, z-tisztoga interesa bi lehko 2,000 dollárszko plácso dáli 125,000 vucsitelom i 125,000 obravnoukinyam (nőrszam).
Ober toga pa bi escse itak osztalo telko pejnez, ka bi lehko cejli Francuski ország i Belgium küpili, z-vszákov gíbajou csov i negíbajoucsov vrejdnosztjov vréd.
Zamerka escse tá statisztika, ka 400 milliárdov vrejdnoszti esíszti zlát vu ednom vrsáji 800 millio kilogramov vága.
Na 80,000 vagounov bi bilou potrejbno k-vozsnyej toga zláta vnozsíni, tou je 1,600 cugov (trainov) z-50-50 vagounami.
Telko je kostalo 6 millio mrtvecov i 15 millio nevolnyákov, roumarov i oranyencov naprejposztávlanye, z-recsjouv za vszákoga jedínoga mrtveca i oranyenogn je glí 19,047 dollárov plácsalo vö cslovecsansztvo.
AUTO SZI JE KÜPO ZA 10 CENTOV
Vu Philadelphiji je policija preminoucsi pétek na ocsivesznoj licitáciji z-odála vküper szpobráne, brez vérta automobile, Nájvisisa cejna je 38 dollárov, nájnizsisa pa 10 centov bíla. Glí za telko je küpo na licitáicji eden auto Uckle Péter, camdenszki baotos. Fájni masin more bidti tiszto !
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Fourth of July
Pred sztoupétdeszétednim letom sze je poroudo szvetszke historije nájbole cslovecsanszki, nájbole demokraticsen dokumentum: “Declaration of Indenpendence”. Pred sztoupétdeszétednim letom je povedo vö “Continental Congress” vu Philadelphiji, ka szmo sze vszi poprejk za glíne, ednáke pravice poroudili i po rodjenyi nemre niscse nikseféle pravice meti na tou, ka bi lüdsztva millione. národov sors, blájzsensztvo ravnao.
Pred sztoupétdeszétednim letom, z-dogotkon “Declaration of Independence” podpíszanyom, sze je porodila szlobodna Amerika, Zdrüzsene Drzséle. Od toga dnéva mao sze racsuna etoga zmozsnoga, nezgovornoga bogátoga országa hisztoricsno zsivlenye. Sztoupétdeszéteden lejt je prevecs krátko vrejmen vu národov zsivlejnya historiji, i nej vu historije znanoszt, nego doszta bole vu nájbole zdrzne fantázije pripoveszti, fabule szlísi Zdrüzseni Drzsél sztoupétdeszéteden lejtne delavnoszti nászhaj.
Amerikanszka historia — ta prebrána fabula — je nájbole ocsividno szpravicsanye tomi, ka vu nasem vrszti csüde je jedíno szamo Delo mogocsno sztvoriti. Mirovno, vszáko glaszno lármo i prikazsüvanye gíbajoucse, krvávo znojnato delo.
Ár isztina, ka sze je 1776 juliusa 4-ga vu “Declaration od Independence”-a zíbeli porodíla amerikanszka neodvísenoszt; isztina je tou tüdi, ka je George Washingtona brez pára poviden organizejrajoucsi i vezérszki talentum raztrgao rázno angolszke potézsenoszti verige, ali gde bi bio ete kraszen ország, csi sze neodvísenoszti bojov navdüseni szoldácke nebi preobrnoli prejk na za vszákeféle delo gotove navdüsene delavce, kí szo z-radosztjouv lücsili vkraj száblo, z-radosztjouv szo szlekli doli ponoséni i raztrgani uniformis, ka naj motiko, koszou i lopato vzemejo vu szvoje roké i z-gorizoszükanimi rokávami, bouszi DELAJO za ono domovino, stere neodvísenoszt szo vözbojüvali.
“Declaration of Independence” dokumentum je nasztavo Zdrüzsene Drzséle, konstitucia je dolipolozsila právdenszkoga i politicsnoga réda sztebre, ali DELO, neimenü vani junákov delo zozídalo tiszto gori.
I ob príliki sztoupétdeszétne oblejtnice amerikanszke neodvísenoszti porodjenya, amerikanszkoga národa na nájvéksi szvétek, z-opravicsanim obcsütom, z-hotécsov gízdosztjov lehko pokázsemo na tou, ka z-toga országnasztávlajoucsega dela je posteno vövzélo szvoj tao notriprivandrajoucse lüdsztvo.
Juliusa 4-ti je szvéti dátum vu Ameriki. Vu Zdrüzseni Drzsél vszej 48-mi drzsélaj na szvetüvanye szprídejo vküper prebiválci, tiszti, sterim ocsáke szo pomágali za szvétek djáti julius strti i tiszti tüdi, steri szo szledi prisli vu ete ország z-tühinszki országov, gda sze je amerikanszke szloboscsine boj zse szkoncsao, gda je amerikanszka neodvisenoszt i szloboscsina vu edno formo dála obrambo domorodjencom i tühincom.
Pred sztoupétdeszétednim letom sze je vu neodvísenoszti vözglásenyi szkoncsao tiszti velki boj, steroga szo amerikanszki junácke z-táksim velkim áldovom nadaljávali za szvojo szloboscsino, ino boj, steroga szo tisztoga hípa nadaljávali, boj, vu sterom je tisztoga hípa nyuva krv tekla, je vu edno formo prineszla blagoszlov szvojim naszledüvníkom i kesznejsim notrivandrajoucsim tüdi.
Brezi vözbojüvanya szloboscsine nebi dála gosztolübnoga pokriva amerikanszka zemla vnozsino tühincom, kí szo v-rokou vzéli vandrarszki bot, ka naj nouvo domovino iscsejo za szébe i za szvojo deco, ka naj nouvi zsítek, blájzsensztvo, dom nájdejo. Záto je szvéti dén julius mejszeca strti dén za vszákoga, steri med 48  amerikanszkimi drzsélami vu sterojstécs drzséli zsivé i má szvoj dom.
Vu Ameriki z-lüsnimi, krasznimi z-vönejsnyimi formami májo návado obszvetiti té dén. Ragetlinov précinba dene za ouszvetno juliusa 4-ga polejtno noucs, ali da pa tou zvönejsnye szvetüvanye ne zasztoupa popolnoma szvétka znamenitoszt i szvétoszt vu amenikanszki szrdcáj zsivé juliusa strtoga.
Áldüjejo junákov szpoumenki, George Washingiona szpoumenki i amerikánec na té dén znouva naprej dá mládoga Washingtona i junáskoga Washingtona csinejnya szvojemi szinouvi. I amerikanszki pojbec juliusa 4-ga znouva oblübi, ka on tüdi bode tak dober i velki ameri-
kánec, liki je George Washington bio i amerikanszke szloboscsine i neodvísenoszti ocséva szpoumenek  nepozábi nigdár. Navcsíj na tou szvojega sziná i szinouva szinouve.
2 TRNO FÁL PIÁNI 2
Lehr posztávlene piáne, trno lejpe, tak csi bi nouve bilé ......
$94.00
Perryola Player Piáne, szploj garantérane .................
$274.00
ETI JE FÁJNA PRILIKA NAJ SZI KÜPITE
garantérane nücane piáne za trno fál cejno.
Dájto vasoj deci nikso igrouto.
12 rollov duplisko sztolico i pokrivalo KSENKI PLÁCSATE, KAK TE MOGOUCSI
Nájbougsa goszlarszka skér sze pri Phillipsi odáva.
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
PRIPRAVI SZE GORI NA BOJNO, CSI MÉR SCSÉS !
Ednouk dávno je Vilmos nemski caszar, gda je escse on bio szvejta nájzmosnejsi goszpoud, je tou meo segou praviti, ka nyegovo velko orozsno priprávlanye szamo mér szlüzsi i 40 lejt je záto bio mogoucsi bojno vöognoti, ár je vszigdár krédi bio na bojno.
Ona prílicsna rejcs “Pripravi sze gori na bojno, csi mér scsés” je ovak zse trno dávno szhájala i pred nemskim caszarom je tüdi poznána bíla, on jo je szamo ponávlao.
Vu vogrszkom parlamenti tüdi kelkokoli-krát szo obrambe moucs razprávlali i sze je oppozicija prouti posztávlala, nej szamo záto, ka je nej hodila k-coj vogrszka komanda, nego ár je z-táksim bremenom hodilo na porcijo gledoucs, ka je bogme tesko gécsalo pod tisz
tov vogrszko lüdsztvo, vogrszka vláda i za nyénim hrbtom sztojécsi vecsinszki párt je tüdi z-tém argumentálivao, ka je mér szamo z-popolnov goripriprávlenosztjov na bojno mogoucse zagvüsati.
Té argumentum je meo nászlad vu vszákom országi, vszepovszédi szo sze pripravili na bojno i tiszto je mér natelko zagvüsalo, ka je szvetszka bojna vövdárila i je szkoron cejli szvejt notri porinola, za szebom povrzsivsi na millione cslovecso zgübo, znicsávanye, porüsávanye, nevolo, nepreracsunano vdovic, szirotícsov i roumarov.
Po szvetszkoj bojni sze je té argumentum nej naglasüvao tak pogousztoma i tak glaszno, tém vise nazlük je premogla proutna míszel, tou je razorozsenya míszel.
Prvle je na vojszki hajouvov racsun i tiszti velikoszti poménsávanye gledoucs bíla mednárodna konferencia vu Washingtoni, vu nisteri punktaj szo sze zglíjali, ali od tiszti mao eden drüjgoga potvárja, ka pogodbe ne zdrzsíjo notri. Coolidge Prezident zdaj szpodobno razprávlanye zselej, ali Francuski i Talianszki országi nescsejo notri idti i dugi cajt dela diplomácia, ka z-tisztoga szhájajoucse zamerjenoszti naj tápogládi i odvracsajoucse na bougso pout povrné.
Tá dvouja nasaprotna idea sze bojüje med szebom zse dugi híp i niksega dvojüvanya nega na tou gledoucs, ka páli preláda ona míszel, stere motto je eto: Priprávlaj sze gori na bojno, csi mér scsés.
Tá lazslíva prílicsna rejcs trno zlehka zapela lüdsztvo, prevzeme nyuvo csísztovidejnye i szouda szpodobnoszt.
Poszvedocsilo sze je tou pri onoj príliki tüdi, gda je Lindbergh jezernik kí je dnesz nájbole szvetüvajoucsi cslovek na szvejti, vu New Yorki na nyegovo cesztitev prirédjenom banketti, na sterom je 4000 odloucseni lüjdi vzelou tao, gouvor drzsao i v-tisztom je vözdigno, ka csi bár on ne zselej szlüzsiti bojne propagando, ali Amerika, csi sze vu gvüsnoszti scsé csütiti, more meti povouli bojnszke cíle szlüzsécsi aeroplánov. Poulog toga je persze dotekno trzstveno i persounszko lüftno vozsnyou tüdi, kak tákso, stero de vu blízsnyoj prísesztnoszti trbelo doprinesávati.
(Dale na 3-em sztráni)
LEJPE KORINE POTREBUJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberete i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda pridete vu
NOLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd. — Primejrna Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prehráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z-sterim szto duzsni pokojnim. Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (poulog Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöré, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Zdaj preminoucsi PÉTEK JUNIUSA 10-ga pod odzgornyov mumerov szam oudpro nouvo baoto, gde szvoje kosztimere rávno tak scsém vöobszlüzsávati, kak do eti mao. Nájprednyejse píscsance i kokousi primeni dobíte. Hitro i rédno vöobszlüzsávanye. Na zselejnye vám gorioprávimo i scsísztimo tecsász, ka 1e csakali.
NA WHITE STAR LINE
“MAJESTIC”

iména gőzősi, steri je szvejta
NÁJVÉKSI HAJOUV
do sli na glédanye vu Vogrszki ország
1927 Szeptembra 3-ga
Bethlehemszke szlovenszke evang. gmajne poprejkno postüvani dühovnik,
Dr. Stiegler S. Ernő
Tou príliko gori scsé ponücati hajouvna kompanía na tou, ka naj edno szlovenszko csuporszko potüvanye naprávi, na sterom do Dr. Stiegler S. Ernő dühovnik z-szrdcá sztáli na szlüzsbo z-tanácsi i preszvetloscsenyom domou potüvajoucsim szlovenom.
Szeptember i oktober je nájbole prijétno vrejmen za potüvanye.
Edne tá i nazáj potüvajocse 3-ga klásza KABIN sifkárte cejna, tá i nazáj do Budapesta zselezniska kárta notrizracsunavsa $204. — Vszáki poutnik, mouzs i zsena z-poszebnimi dvej poszteli, lehko vu zouszednom KABINI potüje. Kabinje szo z-2 i 4 posztelami, kak stoj zselej.
V-dotíkanye sze lehko sztoupi z-Dr. Stiegler S. Ernő dühovnikom na szledécsi adresz: 621 E. 4th Street, Bethlehem, Pa., sto namejni tao vzéti vu tom prijétnom csuporszkom potüvanyi.
Nájvéksa Stampanoga Blága Szkladárnica vu Bethlehemi
Vu velkom prebéranyi sze dobíjo vszefelé na stampano plátno. Prelejpe forme, stero szamo te pripoznate, gda te vidli.
Drűstva i Cérkvi
csesztníke gorioproszimo, ka gda de nyim potrejbno na kákse dáre, naj nase dárszko blágo tüdi poglédnejo.
Lehigh Novelty Co.
J. NAGY, Mgr.
312 S. NEW STREET, BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztran
Pripravi sze gori na bojno csi mér scsés !
(Dale od 2-ga sztrána)
Z-Lindberghovoga gucsa sze tüdi lehko vövzeme ona sztára prílicsna rejcs: Csi mér scsés, pripravi sze gori na bojno.
Od toga jáko prijaznívoga 25 lejtnoga mládoga csloveka, kí je nej szamo záto zaprejti notri vu lüdsztva szrdcé, ár je ono velko junástvo napravo, ka je prejk prileto Atlanti oce-
ána, nego záto tütdi, ár sze je za ideálisko düso szkázao, kí je vszáko materiálno, velkoga dohotka ponüdbo vkraj odvrno odszébe, kí je zaisztino ponizen, nika nej gizdávi na szvoje velko doprinesenye i je preracsunana, razmeta bíla doszegamao vszáka nyegova rejcs, stero je vöpovedo, tak tou vözglásenye za bozsno vzéti niscse nemre odnyega.
Tou edno povejdanye sze lehko zs-nyegovov mladéznoszt
jov obráni, stero je z-nájcsisztejse domovine lübéznoszti szhájalo, stero je z-tém poszvedocseno, ka je vszáko pejnezno prejdnyoszt odvrno odszébe, szamo naj szvojo domovino szlüzsi.
Ali tiszti 4000 lüjdi, steri szo na tou vözglásenye natelko ploszkali, gyuvkali, hurráznyivali, szo szploj zgübili szvojo priszebnoszt, z-tém szo zse nej szamo Lindbergha szvetíli, nego na bojno priprávlenye míszel.
Tej goszpoudov velkomi táli je gvüsno nej domovine branitelsztvo hodilo v-glávi, nego velki haszek, tiszti profit, steroga nyim bojna prineszé i stera bi znábidti pobougsala zdajsnyo biznisko stagnácijo.
Csi sze tou szpuni, ka Amerika edno velko aeroplánszko truppo nasztávi, rávno tak vcsi níjo drüjgi országje tüdi i po táksem sze prísesztna bojna vu lüfti prevrzse, z-letécsi masínov do na várasov szpajoucse prebiválsztvo bombe lücsali, tak, ka kamen na kámli neosztáne. Znábidti bi bougse bilou, csi Lindbergh nigdár nebi napravo té pouti med New York—Párisom i nebi poszvedocso notri, ka je velki Oceán zse nej zasztávka vecs letécsim masínom. Csi letécse masíne notri vzemejo med bojnszko vmourszko skér, edno noucs lehko porüsijo Páris, London, ali New York váras. Vu zádnyoj szvetszkoj bojni je tüdi velki tao dojso letécsemi masíni, ali nájvékse je szamo goriziszkávanya delo szkoncsávao, ali kak vövídi prísesztnoszti kejp, gda eden szamszki cslovek lehko prejk odletí Oceána i na porüjsenye ednoga várasa zadoszta bomb lehko neszé z-szebom !
Gda szo Submarine gorinajsli i nájmre gda je König kapitán z-Deutchland Submarinom z-Nemskoga országa prejk priso vu Ameriko, tak szo szi zácsali nikáki gucsati, ka personszko i bremenszko vozsnyou do potom z-submarínami doprinesávali. Tou sze je nej szpunilo, ali vu bojni je notri dopunila tá idea szvoje zselejnye, ednozadrüjgim szo pográzsali velke bajouve z-lüdsztyom vréd.
Tou bi bilou prijétno na cslovecsansztvo gledoucs, csi bi vcsaszi po doszégnyenom nászhaji, stero je New York —Párisko letejnye prineszlo, tou zglászili vö kompetenski lüdjé, ka bojne nedo nücali gori za bojne grozno skér. Te bi popolno bilou veszélje na znanoszti i technike naprejidejnyi, ali vu zdajsnyo formo je nevarno problematicsno.
Naznánye Szlovenci!
Sto scsé potüvati na glédanye vu sztári kráj na
“MAJESTIC” HAJOUVI
SZEPTEMBRA 3-GA 1927.
Pascsitc sze kmeni za sifkárto ino za pravice tá pa nazáj potüvanye.
SIFKÁRTA KOSTA TÁ, PA NAZÁJ:
3. klász kabin do Budapesta . . . . . . . . . . $204.00
3. klász kabin do Becsa, Ausztria . . . . . $199.00
3. klász kabin do Zágraba, Jugoslavia . . $198.00 3. klász kabin do Ljubljane, Jugoslavia $198.00
Pravice, Pasport vam szprávini v nájbougsem rédi, ka nikse nevole nete meli za tá pa nazáj idti
Sto nakani potüvati naj sze zglászi pri
LOUIS BERGERI
Jedíni Szlovenszki Sifkárte Agent vu Ameriki 551 N. JORDAN ST., ALLENTOWN, PA.
ASKIN’S
LaSalle
TRNO MOCSNI AUTO
GUMIJI
GARANTÉRANI EDNO LETO
KELKOKOLI MÁJLOV TE SLI
TÉ
MOCSEN
GUMI
$1.00
NA KEDEN
TÉ
LEJPI
GUMI
Vszi gvanti znizsani
Zvolite szi szami szvoj terminus
TELKO
KAK
½
je püscseno
Zsenszki
Gvantaj
TELKO
KAK
⅓
je püscseno
Na Moski Gvantaj
ASKIN’S
Gvant za vszákoga vu familiji 26E. 3rd STREET,	BETHLEHEM, PA.
Szenzácionszko Naprejdávanye vu Strand Teáteri
Preminoucsi keden gláseni “Zmrzsnyeno Dejte” iména vogrszki film, na steroga notripokázanye sze je vszáki na velki priprávlo i stero bi od pondelka do pétka moglo bidti spilano, je szamo pár vecsérov bio spilan, ár sze je film pokváro i tak je mogo nazáj poszláni bidti.
Meszto toga zdaj príseszten keden v szrejdo juliusa 6-ga eden prelejpi kejp bode spilani, vu sterom do glávne tále Rudolph Valentino i Mary Murray spilala; toga krasznoga i héresnoga kejpa imé je “Eden hamisen máli Vrág”.
Tou vszáki more poglédnoti ár je trno lejpa spila.
Szvojo vrejdnoszt je na szvojega máloga mácska poroucsila
Los Angeles. — Cejlo szvojo vrejdnoszt je poroucsila na szvojega pét lejt sztaroga máloga mácska Mrs. Elizabeth Lynch. Nyéni testamális tou právi, ka cejlo nyéno zsítka szekolácijo, negíbajoucso i gíbajoucso vrejdnoszt stero je pár jezero dollárov vrejdno pa $600 gotovi pejnez na szvojega mácska poroucsi, steromi ona scsé mirovne dnéve szpraviti na sztarejse dní. Nej je znáno, ka de birovíja delala sztém csüdovitnim testamálisom.
Na 7-om streeti eden zevszim na nouvi predelani 6 hízs hram, elektrika i voda notrivpelana, je za trno primejrno cejno za odati ali z-árende sze lehko dobí.
Popolnejse vu
Lehigh Valley Exchange
KANCELAJI 401 E. FOURTH STREET
Bethlehem, Pa.
F Á L O C S A !
Edna nouva Victrola
z-rádiov szamo . . . . . . $95.00
Velke nücane Victrole
za . . . . . . . . . . . . . . . . . $39.00
Edna nücana Player Pinána . . . . . . . . . . . . $149.00
Té niszike cejne szó szamo pár dní valáne
Kohler Music Store
20 E. 3rd STREET, Bethlehem, Pa.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM. PA
NÖUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
STRAND THEATRE
V SZOBOTO, JULIUSA 2-ga
“Bojüvanye”
V SZREJDO, JULIUSA 6-ga
“Eden Hamisen Máli Vrág”
RUDOLF VALENTINO
ino
MARY MURRAY
vu glávnoj spili
NA DOLI PLACSÜVANYE DOBITE DELO
BREZ BOLEZNI
Zobé Szkübécsi
ZOBÁR
JE ETI
Za Vász
Z “Zsiviávajoucsim lüftom” (Vital Air)
Dr. Gould i nyegovi vnougi pomocsnícke 1 do 20 zobouv szkübnejo brezi bolecsíne.
CSI DE VÁSZ BOLELO - NE PLÁCSATE
15 LEJTEN PRAKSZIS — 15 KANCELAJOV
Foliske zobé — Bridge delo — za nájnizsiso cejno vu országi
Brezbolezni Dr. Gould
S. W. Cor. 4th and New Street, Bethlehem, Pa.
(Vise Peoples Banka)
Odprejto vudné i vnocsi Gucsimo po vszákom jeziki
VELKI MAJÁLIS
bode obdrasávani
1927 JULIUSA 10-GA, V-NEDELO
vudné i vecsér
VU LINCOLN PARKI
steroga prirédijo
Allentownszke, bethlehemszke, eastonszke, phillipsburg-alphinszke delavszke organizácije, de-
lavszki klubi i betezsne pomágajoucsa drüstva.

Vszeféle dobra vogrszka jejsztvina i hladna pítvina. Gorisztoupijo Dalárde, nájbougsi spilarje i szpejvci, — bode vszeféle obveszeljávanye, spile i velke vrejdnoszti lejpi prájzi vövtálani
Igrouto de FRIEDMAN WILLY-a povéksana héresna banda obszlüzsávala.
Tiketa cejna za persouno 50 centov.
Na vszákoj tiketi szrecsna numera jeszte, z-sterov lehko lejpi senk gvina.
Za $150. vrejdnoga blága lehko dobíte csi te szrecsni.
Ete lejpi dári sze lehko poglédnejo vu Delavcov doumi 1163 Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
1.	Eden modemi sztojécsi Poszvejt.
2.	14 karátov zláta vöra na rokou.
3.	Lejpi Poszvejt na szto
4.	116 numere Kodak kejparszki masin
5.	Prelejpi album za kejpe.
6.	Lejpa szrebrna Mosnya Zvöntoga pa vö bode spilani eden 5 Tube Master
Rádio, steri de tam vu parki gorposztávleni, steri vszákomi veszélje szprávi, kí de tam na pikniki.
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
GROVELAND PARK
Nájlepsa, velka i nájbole ideálna krajína za naszeljenye na Szevernom kráji Long Islanda
Na kraszno lejpom lezsáji, jáko zdrav lüft, lekteriski poszvejt, vodé vod
cementane ceszté i vszáka prijétnoszt
Bridgeportszkim Szlovencom toplo porácsamo Long Islanda toga nájlepsega krája zemliscsa
Ne sajnálivajte trüda i vzemite szi telko csasza, ka naj poglédnete tô meszto ka sze ogvüsate
 Tekája leta 1926 je bilou zacsnyeno delo vu Groveland Parki. Zse vu prvom polejtji sze je pokázalo velko naprejidejnye. Zdelani szo bilí plámi vodévod, elektricsne poszvejte i moucsi; napnávleno je bilou zse tüdi nikaj cesztéo.
Letosz pa bode tou delo dokoncsano do szeptembra. Groveland Parka lasztnicke mocsno delajo na tom, ka naj sze tá krajína razvíje i vréd posztávi.
Vecsina Bridgeportcsarov pozna Long Island i tüdi znájo, ka sze vecs jezér lüjdi namenyáva vö odszeliti z-prejkmere napunyenoga New Yorka ino szi scséjo na Long Islandi posztavi ti szvoj dom. Vnogi pa táksi jesztejo, kí szo nancs nej vidli nájlepsi krajin na szevernom obrezsjzsji Long lslanda.
Záto vász pa pozávamo, ka bi poglednoli Groveland Park, kí má kraszen polozsáj, nej dalecs od zgodovinszkoga i cvetécsega meszta Port Jefferson, steri je 100 do 150 fuszov vise mourja, krízsajo ga lejpe ceszté za automobile ino je blüzi obrejzsje z-csísztov monszkov vodouv i bejlim pejszkom. Groveland Park je pouleg Long Island zseleznice ino je zse tüdi zdelani plám za nouvo zseleznepouti stácijo na tom grünti.
Zdaj szo zse krédi za edno velko ostaríjo delati. Tou sze zdaj vu prísesztni kédnaj zse zacsnejo delati. Na toj krajíni je dober csíszti lüft, zdrava klima; vszáki sze má príliko koupati vu csísztoj morsz-
koj vodej, voziti sze z-ládjov, loviti ribe ino sze veszeliti na drüjgi vodeni sportov.
Bridgeporszki szlovenom sze tüdi dá prílika, ka tou meszto po redelaj lehko poglédnejo, ali prvle moremo nasega zavüpnika tá poszlati naj szi od toga pogucsíjo i tou míszlimo, ka príseszten keden zse nikák tá prídej, naj tou pout krédi priprávi.
Csi máte nakanejnye küpiti lot na tom meszti, hodite znami na nasi sztroskaj. Poglednite szi Groveland Park i gvüsni szmo, ka polübite tou krajíno i vcsaszi te scseli na toj krajíni meti szvoj dom.
Long lslanda prebiválsztvo je szkoron eden trétji tao cejloga New Yorka. Tou je malo komi znáno.
Long Island je rávno pripravno meszto za na klácseni New York.
Lüdjé, ki szo nej radi med gousztimi zidínami vu velkom vá-
rási, glédajo na Long Island, steri je nájprijéten i nájlepsi presztor za nyigov nouvi dom.
KA ZSELEJTE?
Zdravo zrácsino; vecs presztora; lepso i bole prípravno okroglino.
VSZE TOU VÁM PONÜJA GROVELAND PARK.
Radi máte mourje; scséte sze koupati vu morszkoj voudi; stera je csíszta ino nej nevarna nej za vász, nej za vaso deco.
KRASZNO OBREJZSJE V-GROVELAND PARKI VÁSZ SZÁSZNE.
Scséte meti lejpo ceszto za automobil, da te sze pelali v New York ?
GROVELAND PARK JE MÁ!
Scséte meti dobro zseleznisko zvézo.
GROVELAND PARK DE MEO I ZSELEZNEPOUTI STÁCIJO TAM NA MESZTI.
Scséte meti dobRo vretinszko vodou i elektricsni poszvejt ?
GROVE LAND PARK VÁM TOU PODELIJ BREZI VASI SZTROSKOV.
Scséte meti ogvüsano lasztnisko pravico od zemlé?
VSZE LASZTNISKE PRAVICE GROVELAND PARKA SZO OGVÜSANE.
Scséte küpiti zemlou za nisziko cejno?
GROVELAND PARKA ZEMLÉ CEJNA JE NISZIKA ZA ONE, KI ZDAJ KÜPIJO.
CEJNA EDNOGA LOTA OD $115.00 VISE.
Groveland Park má tákso lejpo lezsécse meszto ino sze tak lepou razpresztéra, ka nasi küpci dobíjo vsze ka szi zselejo.
Gda prídete na tou zemlou, poglédnete vsze ino sze ogvüsate, ka je nase potrdjávanye isztinszko. Vidli te, ka je Groveland Park rávno táksi kraj, kaksega szte ví zseleli.
Tak vcsaszi kak Long Island zseleznepout na elektriko bode vpelana, stero sze vu krátkom vrej meni zse zgodí, vozsnya vu New York bode szkrátsena na pou vöre.
Csi scséte kaj vecs znati po drouvnoma od té zemlé, pelajte sze znami, prídte vu naso kancelajo, písite píszmo, ali pa telefonejrajte i mí vam dámo vsze preszvetloscsenyé.
GROVELAND PARK CORPORATION
1775 BROADWAY, NEW YORK, CITY
Telephone: Circle 6041
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
Zakaj je neprijetno nase píszanye nisternim csednyákom?
Nasi novin cstejoucsi sereg dobro zná, ka mi ete novine ne ponücamo gori na tou, ka bi nikáke ospotávali, ogrizávali, nepravicsno potvárjali, kakda tou csiní od kédna do kédna nepresztanoma L. P. Kardosh, steri je z-rédne pouti zse vu zacsétki doli zabloudo ino steri vszáki kodén tákse ruzsne, mrzlíve recsíj nüca, ka szo tiszte escse za kanászo projk mére prouszne i steri prouti szvojim neprijátelom od drüge krivicsnoszti nevej píszati, tak coune, lazslívoszti píse, míszli, ka z-tém on vöpokázse szvojo velko pravicsnoszt i postenoszt. Ali tou bi sze nyemi lehko odpüsztilo, ár od táksega prousznoga, i szebé záto dönok za moudroga, velkoga znánya csloveka stíma, — steri je escse vu rázumi tüdi szkvarjeni — sze nemre za bozsno vzéti, ali da pa nega na szvejti vecs táksega sztvorjejnya, vu sterom bi telko hüdobnoszti, nevoscsénoszti bilou, kak v-tom csloveki, steri nigdár nemre na pokouji osztáti vu szvoji sztrasni nevoulaj, stere ga davíjo, nego
vszigdár szi vecs iscse na sinyek z-szvojim grozno bedásztim i mrzlívim firkálivanyom.
Taksa persouna szi vüpa vzeti batrivnoszt z-szvojimi fudasami vréd na tou, ka drüst vena dela od právoga sztálisa na sztoukrátno z-povéksanov lazslívosztjov firkáliva vu szvoj papér, tou príliko goriponücavsi prouti szvojim neprijátelom i vu tou formo  on prej drüstvo “bráni”. Ali da pa tiszti pár deszét falátov papérov sze nika neracsuna, nájmre záto, ka zvön nisteri nyegovi fudasov szo ovi zvéksega “neduzsni” naprejplacsnícke na nyegov papér, ka vu kakso formo, od  toga sze drügocs sapomenémo. Zdaj szamo tou scsémo povedati, ka nisterni csesztnícke nasega drüstva, steri z-Petekom prijátelszko vezáliscse drzsíjo, nej ka bi opomínali Peteka, naj ne píse vszigdár od drüstva tákse dela, stero je zse pred vecsimi lejtami rejseno odznoutra vu drüstvi, nego escse nyemi vszigdár informácije dávajo, naj li nepresztanoma firkáliva
nyim na radoszt, drüjgim na spot, drüstvi pa na kvár.
Zdaj ednouk, po vecs lejtnoj mirovnoj potrplívoszti, gda szmo sze prouti posztavili toj isztinszko nepravicsnoj i hüdoga nakanejnya machináciji, ino szmo vküper nábrali zdajsnyi prejdnyi csesztníkov takzváne “zmeslinge”, z-sterimi vu prípravnom vrejmeni vösztoupimo na gyülejsi — je jáko neprijetno doszégnolo nis tere csesztníke i eden csednyák Petekov bodi je bogme plüno edno párkrát, potom je pa povedo Drüstva ednonri prejdnyemi csesztníki, ka naj zapovej nam, ka neszmimo nika píszati od drüstva!
Pitamo zdaj té doteknyene lüdí, ka ka szi dönok oni míszlijo, ka sto je nyuv norc? Moker Petek, steri je od zacsétka mao protivník bio drüstvi, ednouk je vu nikso nerazmeto formo dönok notri priso za kotrigo, tam je vszigdár nemirovcsino, burkanye delao, pouleg toga je bio vözbríszani z-drüstva i táksi cslovek má szloboscsino naveke píszati od drüstveni dogotkov, ali mí sze niti brániti neszmimo prouti tém fudasom! Kaksa pravica je pa tou? Natelko szo pravicsni tej goszpoudje, ka bi radi pod cenzurov drzsali nase novine? Mí nemáramo, csi L. P. Kardosh cejli szvoj papér na tou poszvéti, ka de naveke od nász i od drüstva píszao i vszigdár touvaje, svindlare krícsao, on nász ne posztrási z-szvojimi fudasami, csi sze glí vszi na glavou posztávijo, ár na tou ni zmozsnoszti, ni talentuma  nemajo vszivküper, steri v-tou bagázsijo szlísijo!
Na tou pa tüdi pri drüjgoj príliki vöpokázsemo, ka kaksi haszek, je prineszlo L. P. Kardosha píszanye na drüstvo gledoucs i ka prineszé vu prísesztnom. Ka do pravle kotrige k-tisztomi, na tou sze naj priprávlajo doteknyeni goszpoudje !
Trno Znizsane Cejne
NA VSZEJ CIPELAJ. VSZÁKOMI VU FAMILIJI
Nezamüdte prídti zdaj v-Szoboto Csi prvlé pridete, vsze bougse blágo dobíte
Juliusa 2-ga
Cejli Dén
PAUL ALEXY
209 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
NAZNÁNYE!
Vszém postüvanim szlovenam naznánye dam, ka szam sze z-prvejsega hotela prejk od Vogrszke rim. kath. cérkvi odszelo vu moje lasztivno meszto, kak je predetim Louis Katona bio pod 743 EVANS STREET BETHLEHEM, PA. — Proszim vsze postüvane szlovene, naj mené vu potrejbnom vrejmeni goripoiscsejo.
JOSEPH BORDA, hotelos.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáate napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze tmo fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ...............................................$8,000,000
Kapitális i vecsina ..................... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
VÖODAJA
Naznányam vszém postüvanim szlovenom, ka vu mojoj baoti vsze plátno blágo, cipele i szpoudjen gvant za trno znizsano cejno lehko küpijo.
Podpéranye proszi
JOHN ENGLANDER
372 PINE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
(vu Kovács kejpara hrámi)
Sészt millio dollárov je mejla i dönok je glát trpejla
Edna bogata Chicagoszka zsenszka, 75 lejt sztara Mrs. Ada Sawyer, stera je poznána bíla kak “Hetty Green” vu Chicago várasi i stera je vise sészt millio dollárov vrejdnoszti mejla, je od gládi tá szpádnola ino szo jo vu St. Lukes spitao odpelali pred ednim mejszecom. Zdaj ka szo nyéno vrejdnoszt gori vzéli ino pred birovíjodáli, sze je vöpokázalo, ka je bogáta zsenszka.
Gda szo jo vu spitao pripe lali, te szo vrácsitelje vönajsli, ka je záto betezsna, ár je szploj malo ali vcsászi na dén nikaj nej jejla i tüdi ka je nej pri právoj pámeti. Te szo vcsaszi tutora imenüvali za nyéno vrejdnoszt, kí je zdaj od cejloga iménya racsune notri birovíji dao, z-steroga sze je zdaj vöpokázalo, ka je bogáta zsenszka.
Nyéna vrejdnoszt je vszevküper eto bíla: $1,500,000 je vu banki mejla na interes polozseno. Részvényov (akcij) i bondov je mejla za $190,000, negíbajoucso vrejdnoszt racsunajo do $4.500,000 i zvöntoga je $40,000 mejla vöposzojeni pejnez.
NAZNÁNYE!
Vszém postüvanim szlovenom naznánye dam, ka szam
DEZSŐ DÁNIEL-a MESZÁRNICO i GROSZERI
baoto prejk vzéo i znouva notri sapravo z-nouvim friskim blágom.
Proszim podpéranye
ANDREW DUDÁS
393 VORDIN AVE. Bridgeport, Conn.
(26—27)
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
Prohibicijo nájbole verno podpérajo - bootleggerje
Preminoucso nedelo szo vu Washingtoni, vu Calvary baptiskoj cérkvi velki gyülejs drzsali prohibicije vernicke, gde szo novejse bole szigurno zravnanye razprávlali na notri adrzsánye prohibicionszke právde. Pri toj príliki sze je vöszkázalo, ka szo na tom gyülejsi vu velkom racsuni bilí zasztoupani rázlocsne féle bootleggerje, kí szo dnesz nájbole navdüseni vernicke prohibiciji. Ár csi nebi bilou prohibícije, tej goszpoudje bi od gládi prejsli, csi bi posteno delo nej scseli odprávlati.
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a
336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
DR. GAEDE
ZOBÁR
Vszém postüvanim szlovenom naznánye, ka je zobárno kancelajo oudpro pod
313 SO. NEW STREET
ZDAJ V-SZOBOTO, JUNIUSA 25-ga, 1927

Dr. GAEDE szvojo kancelajo szám oszobno pela i nema niksega vezáliscsa z-drüjgimi zobárni kancelajami. — Zobé szkübé brez bolecsíne, znájnovejsim methodusom. — Vsze zobárszko delo rédno zgotovi.
TRNO PRIMEJRNE CEJNE 313 So. New Street, Bethlehem, Pa.
(Ober Lynch Cipelne Baote.
KSENKI VIZITEJRANYE.	PRIDTE GDAKOLI!
33
—	Bojim sze, — mêni Gábel goszpon, — skodlívo znábidti nyê nyegova nazôcsibodôcsnoszt.
—	Nê, nê, vö ga scsém poszlühnoti. Ouszvetna, zsívce bantüvajôcsa tihocsa je
grátala, gda je Pali notri sztôpo. Gábel sze je za káhle potégno. Jasz nevém od koj jeszte rêcs, ali obcsüto szem, ka nikse grozno delo má bidti.
—	Poj blizse! — sôsnya te naveke mílo, krotek glász, steroga szlatko zunênye doszta szledi, po vnôgi lêtaj mi itak cinka vu vühaj.
Pali sze szahszivsi, sze z-negvüsnimi sztopáji blízsa k-poszteli. Mati szo szi na edne rôke lakét pozdignoli i vtrdili glavô.
—	Pod groznim potvárjanyem sztojís, — zacsnejo, — z-velkov hüdôbov te tôzsijo, stero nescsem imenüvati.
—	Mama moja! Drága mama!
—	Edne rêcsi mi neodgôvori, ár te ni edne récsi nepítam, nego zdigni gori glavô i “glédaj mi v-ocsí”!
Pali je prizdigno ocsí. Lêpi, bêloga povitjá krôzsi, szo sze sztanovito, z-vüpaznosztjôv priteknoli maternoga obráza. Mati je znála zsnyí csteti.
—	Zadoszta je, — eresé, nika malo polêhsajôcsa Gori sztánem i vö te szcsísztim. Gda bode sedes? (gyülês)
36
Goethe-kaputi. Navszáksoj trétjoj sztubi sztáne i potégne szi z-snoftobáka. Zanyim sztápa, z-vattov zateknyenimi vühami, z-látim opászom majôcsimi okolami Kecskésy profeszor historie razkladár, steri je eden dén z-etimi recsámi sztôpo vu klaszis, gde je na sztêni ausztrie mapa víszila: “No decski eta mapa sze je tüdi malo vküp szkrcsila”. V-rôke je vzéo kuszti erdécsi plajbász, pa je Lombárd-Velencio prêk szpotégno zsnyim, govorécsi: “Hvála Bôgi tô je zse tüdi vecs nê nase”. (Szunce je poszíjnolo notri na oblok i szmehécs je popleszávalo po prêk szpotégnyenom országa táli).
Zse szo vszi szôdni goszpôdje vküp szprisli, szamo rávno Gábel goszp. nasega Gábela brat je falio zsnyí, kí je fizike profeszor bio. Fudajôcs je sô, nahitroma zdigao mesztnate nogé ár je krátke sztopáje sztápao, kak táksi cslovek, kí sze pascsi, ali pri dvér prági sze szahszivsi na ednôk sztáne.
Koós Gábor, prifeszora velke bêle bunde pesz je vdiljek po prági lezsao, tak da bi csuvao auditoriuma dveri. Edna zvirína, stera prôti nyemi skríple z-zobámi.
— No Tisza, ka je tô? ga zácsa Gábel toliti z-glasznimi recsámi. — Mars odtéc! Sôbos! Eta-eta! I zácsa ga z-palicov dregati, na stero Tisza csemerno zmrnyavi i velke
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
JEDINO Z-VREJLOGA AMERIKANIZMUSA SZE JE KSENKI HRÁNILA
Edna rejtka svindlarca je sztála preminoucsi koden pred policájszkim szodníkom vu Philadelphiji:	Edna Mary
Green iména 35 lejt sztara dekla, stero szó záto pripelali na polickájsztvo, ár je vu ednom odloucsenom restauranti nej plácsala obeda cejno. Detektivje szo vönajsli od nyé, ka zse od vecs lejt mao má obede tak ksenki i niti od one návade szvoje nescse dojpovedati, ka szi vu píszmi zapovej vu vöoznamejnyenom restauranti
nájfinejsa jejsztvina, ka naj ne csáka dugo, dokecs tiszto pripravijo. Tou scsé, ka gda szi k-sztoli szódé, naj vcsaszi zacsne k-troseriyi dobroga obeda. Gda sze je tak dobro naszitila i szi je za roké pranyé vodou tüdi zapovedala vu szrebrnoj poszoudi, k-szebi je dála pozvati restaurantosa i etak je právla k-nyemi:
— Domá szam pozábila mojo csekk-knige, vejm z-doumivam odposlem obeda cejno.
Restaurantoske szo nyej ali vörvali, ali szo sze ráj vöognoli skandaluma, püsztili szo oditi svindlarco. Ali zdaj je obhodila, ár gda je z-ednoga odloucsenoga restauranta vu tákso formo scsela odíti, restauran tos jo je tam zadrzsao i naznano je policájsztvi. Eden detek-
tív je na policájsztvo odpelao tou naszitjeno dámo, stera sze je potom etak bránila pred szodnikom.
— Pázila szam na tou, ka naj vszigdár pri tühinszkoga ploda, restaurantosaj mam obed ksenki. Zadoszta szlüzsijo od nász tej francuske, nemci, taliánje, lehko dájo vcsászi eden-eden senkani obed ednomi právomi amerikanci.
Szodnik je nej vzéo vu znánye csüdno domovine lübézen i je na vouzo obszoudo tou sztou percentno amerikánerco, zdaj nadele dobí senkane obede, szamo ka nej tákse, kakse bi szi rada ona száma zapovedávala.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte  meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
RADI NÁSZ MÁJO...
Gda szo z-Europe prejk prileteli vu Juzsno-Ameriko, cejli juzsni kontinens je vu támnosz ti bio od velke navdüsenoszti. Aviátore szo szvetíli, rázlocsni drzsél vojszki aviátorje szo leteli prouti nyim i sztancsarje szo officiálni szvétek prirédili na nyuvo goriszprimlenye.
Vu Buenos Ayresi szo ji szvetíli nájbole. Tam szo dela pocsinek zrendelüvali na tiszti dén, gda szo vu Argentinijo prisli. Drzséle poglavár, Buenos Ayres-a voditelje szo poszebne-poszebne bankete dáli drzsati i po kédnaj je nej bilou konca duzsíne prijátelsztva pozdrávlanyi.
Prinasz szo nevoscséni grátali europszki aviátorav díki i Navy-a aviatorje szo na “good will” pout sli vu Juzsno-Ameriko.
Pivle szo Mexiko poglednoli, gde ji je pozdrávlao Calles predszedník, ali vu tom pozdrávnom szprímlenyi szo nej meli doszta veszeljá. Mexiko szo rávno tisztoga hípa zácsali z-Washingtona zadüsávati.
Vu Nicaraguji szo tüdi meli batrivnoszt sze szkázati, rávno te, gda je amerikanszka szoldacsija obszédla té máli ország.
Potom szo sli dale.
Vu Braziliji szo ji z-nezgovornov mrzlosztjov  szpréjali, gda szo pa vu Buenos Ayres prisli, nej ji je csakao niscse ni meji országa, ni pri glávnom
várasi. Novine szo sze vu dvá-trí redáj szpoumenole odnyí, i prebiválsztvo je zvedlo i nej zvedlo, ka szo tá prisli.
Gda szta oniva dvá amerikanszkiva  aviatikusa mrlá szpremejnilo sze je vsze. Z-velkim táljemányom szo nyidva pokopali i na szprévodi sze je szkázala vsze tiszta précimba i vsze tiszto táljemánye, stero zíde od ednoga országa.
Ali vszáke novine szo szpíszale, ka je tou velko táljemánye szamo mántrniskim aviatikusom szlísilo, szamo mrtvece dosztájalo, ár k-Zdrüzseni Drzsélam nikseféle prijátelsztvo ali vlecsécsnoszt ne prikapcsi Argentinije prebiválsztvo.
Vö szo zglászili, ka tiszti ország,  steroga  szoldacsíja Wall Street gde prouti Nicaraguji, gde prouti Mexiki posíla, steri ország latinszke drzséle vu nepresztannom sztrásenyi drzsí, szi nemre ni na prijátelsztvo i ni na vlecsécsnoszt racsunati vu Buenos Ayresi.
I gda szo vu zsítki osztányeni officérje na aeroplánaj letéli nazáj domou, páli ji je niti edna düsa nej szprevájala k-hangári  pred odpotüvanyom. Tak szo prisli i tak szo odísli, ka je nej vzelou znánya odnyi prebiválsztvo.
Tákse prijátele szprávi országi i národi Coolidge-Kellog gova politika, stera nevkleknyeno szlüzsi Wall Streeta prilozsnoszti.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N, S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrebnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
34
Vütro, — odgovori Gábel goszpon.
—	Na drüjgi dén je uprav vküp szeo sedes. Z-ômornimi obrázi szo prihájali vküp goszp. profeszorje vu máloga auditoriuma presztor, (mála tanácsnica) gde je z-zelénim szüknyem poviti velki szto sztao. Na sztôli szo lezsale te tak sztrahslíve “csarne knige”, vu stere szôde písejo notri i düsice zvon je na sztôli bodôcsi zvoncsek, z-sterim pedelusa zezávajo notri, kí kastige vö obdelüje.
Sôla nema kákse rázlocsne prêdnyoszti, privilegiuma, ali pazlívi protestánski düh je dönok vözbojüvao prêk cseresz dugi lêt gvüsen uzus (návado) pôleg steroga oblászt za zôszebni statut drzsí lyceum i nefreska vu-vszem z-nôszom szvojim. Goszp. Surina je i eto pôt gori poiszkao goszp. direktora i naznano je poszebi goriposztávlenoga albumaskrebcéo lászen nászhaj govorécsi:
—	Nájprvle naj vréd prídejo plemenita goszpoda z-pojbárom. Tô nam nika neskôdi. Mí, pörgarszka oblászt lehko csákamo. Mámo zadoszta vrêmena, ár je zlocsinec zadoszta premládi.
Po poldnévi na edno vöro je bio vküp pozváni sedes, táksega hípa je sôla brezi nebulóv. Po hodniki sztrahotno klopkajo sztopáji. Vankovics Mátyás, pedelus hodi ponyem gori, doli i nevarnoszt glaszécsi z-cinkajôcsimi
35
karcer-klücsami. Veter sze spotárno fücskajôcs glászi notri na obloke i po divjem goni szemtá gori obêsene telovadne vôzsa i hujckance.
Midva z-máterjov, kak szva Palia z-ednim-ednim küsom auditor poszlala szva sze med szrdcá glasznim klepanyem v-ednoj máloj hizsicski sztisznola i odnut szva nasztregávala pokornoga Vankovicsa (kí sze je pred nama tak vido liki eden hohár szamo, ka je nê meo skarlat erdécsega plascsá.) i prihájajôcse profeszore. Nájprvle je prisao direktor, z-Guzmizky i Csacsatka profeszori. Potom je Koós Gábor profeszor prisao velko bundo majôcsim Tisza zvánim pszom, toga je vönê povrgao na hodniki, on szam je pa na zsute dveri v-tanácsnico sô, za têmi dverami szo drzsali szôd obri nasega Palia. Szledi je priskrofao jáko kaslajôcsi Kapler, matematike profeszor, kí je segô meo praviti diákom “Decski vsza znanoszt szamo do groba trpí..... latínscsina, vogrscsina, nemscsina, ár je nê znati pokáksem jeziki gucsíjo tam prêk angelje; ali dvakratdvê je gvüsno escse i prêk groba stiri.”     Za máli csasz sze glaszno “kip-kop”kanye csüje od sztub. Z-dvöma klankoma pomocsjôv je prisao Suhajda, Petőfi-poezisa profeszor. Szühoga, povêhnyenoga, ftícsjega obráza máli cslovecsec, vu kmicsno zsutom
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584	 N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik

Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA

709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi pridete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo
Nase LEJTNO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline