PoStnina plačana v gotovini. Céna — Ara I 25 Din. Versztveni, politiesni i kulturni tjédnik. AJINA Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. :m árkisevci, lg25. április 12. Broj 14. Szám. Vüzem. Ho'zánol je kricsao nigda národ na prihod szvéta návék-sega i náprvoga szociálno mis-lécsega i demokrátno csir.écsega isztinszkoga i pravicsnoga cslo-veka, bo'zega sziná, na prihod Krisztusa. Z szainin prihodom 'ze je zadovolen büo národ jeru'zá-lerna, ár oszlobodjenyé z té ne-ztrplíve tmice, robsztva i mant-ránya od ti obri nyi ládajőcsi ze szamo i edino odnyega léko csákajo, ki je, kak szo odnyega tí mödri vcsíli, poszlani od toga nebeszkoga ocso ná resi národ od mantránya za nyegovi grehov volo. Priso je Messiás vu Jeru'zá-lem, na veszeljé národa, z ra-dosztjov prímle gori toga prihá-jajőcsega, navdüsáva sze za nyega ár je on tiszti, steroga csáka, ki je obecsani da príde, kí potere obiászt ti krví'zelcov, ki nanogé posztávi te v zemlopote'zene i goriposztávi zemelszko kráievszt-vo liibézni, bratinsztva, szlobods-csine i ednákoszti tákse, kak je cslovek na ednáki kép sztvorjení. Králevsztvo na zemli, gde neböde vecs máloga i velkoga, — nego bodo vszi ednáko sztvorjenyé na zemli, toga ocsé nebeszkoga. 'Ze pred dvejezero létmi je bilo tó, gda sze je národ Jeru-'zálema veszelüo prihodi Resitela. 'Ze dvejezero lét jeszte tomi, ka národ trpeti more pod nisterni lűdi ravnanyom i gda nam szpo-míni na dvejezero lét vszégajó nazá v preminyenoszt, moremo 'zalosztno zagotoviti, ka je jeru-'zálemce trőst na krátek" csasz réso od trplénya, esi szamo na nepreviden csasz bár, ali mí, nyuvi cslovecsi naszledníki, mi szmo dnesz mogöcse v véksi nevoláj, bole v pote'zeni i bi po trébni bili rávno taksega Messiasa, odszloboditela, toga szmo pa né tak vrédni, kak szo ga szvojecsaszno jeru'zalemci vredni bili. Pred dvejezero létmi je priso Messiás, je réso grešen szvét. Po glásenyé cslovecsi pravic szo ga ti ládajőcsi né mogli trpeti, razpétili szo ga i je odisao k szvojemi oesi. Potomtoga sze je zaesnolo znővics szvetszko láda-nve, stero je neprehényalo do denésnyi dnévov, vendar po szla-boszti vecsíne národa v escse véksoj meri kak tisztikrát, pred dvejezero létmi. 1 gda dnesz rávno tisztoga dnéva szpomenka dén, vüzemszki dén szvetimo, nász more obidti miszel: kaksega messiasa sze pa moremo trőstati mi v denésnvem vremeni, csi je po nasoj nevrédnószti pridíi taksi messiás, kak pred dvejezero létmi v Jeruzalem, — nemogócsi. Ár je Krisztus isztinszki de~ rnokrát biio, vendar rávno záto tüdi i dnesz sze nájdejo, kí sze-bé kak demokrate scséjo pred-sztávlati pred narodom i tak kak „resitele". Moremo 'zalosztno zagotoviti, ka je tó n§ demokrátia, nego vu toga iméni materiálnoszt ed ni lüdi, z sterim sze národ z-cecáva do sziédnye kaple krvi i steroga té, kak prevecs oszlab- lenoga za szvoj haszek témlez'é vöponűco léko. Kak szo bili pred dvejezero létmi krvfzelni, escse i véksoj meri jesztejo dnesz. Vu tomtáli pa drűgoga oszvobodjenyá csa-kati nemarno, kak pa oszvobodi-íei szamszebi — szam národ more bidti. Krvfzelne, odrneta-vácse toga vecsine národa od-vresti, nyi zapelívoszti reesi za nepotrében veter vzéti i za szvojo dobrőto ponüeati gori vesz mócs, ki sze v tomtáli zdrű'ziú more. Csi bode tő razménye obládalo, té rávnotak, kak pred dvejezero létmi jeru'zálemci, navdűseno vszi krícsimo iio'zano i szvetimo léko zaisztino i zadovolno prihoda dén nővoga oszvobodjenyá, szvetek vüzemszki. Botrány az olasz kamarában, Összeverekedtek a kommunisták és a fasiszták. A kamara ülésén példátlan botrányos jelenetek játszódtak le. Vola képviselő éles beszédet mondott a fasiszták ellen és különösen a pratelai választáson elkövetett erőszakosságokat ismertette amelyekkel a fasiszták lehetetlen né tették, hogy a frontharcosok leadják szavazataikat. A beszédnek ennél a részénél Bottai fasiszta képviselő a következőket kiáltotta Viola felé : — Ostoba fráter! Erre a közbeszólásra teljesen felbomlott a rend és Viola a s-.ó noki emelvényt elhagy-a. Bottai-hoz ment és öklével az arcába csapott. Ugyanakkor ott termett a dulakodók között Gmnta volt fasiszta párttitkár és Violát teljes erejéből félretaszította. Az elnök hasztalanul rázta percekig a csengőt, amely végűi is kettétörött, ugy, hogy uj csen- gőt kelleti hozni az elnöki asztalra A rend nem áiít helyer. Ferrari kommunista képviselő a terem közepére rohant, azonban a fasiszták visszalökték. Közben Maffi kommunista képviselő emelkedett szólásra és beszédében különösen Farinacchi-ról, a fasiszta-párt főtitkáráról emlékezett meg gúnyosan. Fari-nacchí ezért támadólag Maffi felé akart rohanni, majd a következőket kiáltotta feléje : — Hoss/.ufülű t m ősállat! Maffi erre Ferinacchi felé rohant és arculköpte, amit a fasiszta-párt főtitkára viszonzott. Az elnök az uj csengőt foiyton rázta, azonban az általános dulakodásnak csak nehezen tudott végetvetni és sokáig tartott, amig a kamara ismét nyugodtabb mederben folytathatta tanácskozását. Pusztító robbanás Szkutariban. A szkutarí vámhivatalban nagy robbanás történt, amely borzalmas pusztítást vitt végbe Szkutariban. Egy kilómíter körzeten belül bedőltek a házak tetői és összetörtek az ablakok. A vámhivatalban és közvetlen környékén minden érték elpusztult. A robbanás részleteit és közvetlen okát még nem állapították meg, de az albán hatóságok azt hiszik, hogy a katasztrófa az Achmed Zogu-kormány ellenfeleinek a müve Szkutariban kihirdették az ostromállapotot. A rögtönitélő bíróság több embert haláira ítélt. Két halálos ítélet már végrehajtatott. Fan Nolli hivei a statárium elől tömegesen elmenekülnek Albániából. A menekülők a jugoszláv hatóságokhoz fordultak menedékért. A menekülők között van a mjridita csendőrség parancsnoka is. Je vsze mogöcse!? M. Sobota, kolodvorszka ulica leta 1925. — V tom sztráni je nasa tá náprednésa vilica »Kolodvorszka ulica« doszta vrédna, ár za tü- hinca, ki pri kaksoj neszrecsi obiscse M. Soboto, toda nyé spitao, taki zná v sterom kráji M. Sobotskoga várasa je té spitao, brez toga, ka bi nyerni pitati trbelo za nyega, ali razobesziti trbelo táblo. Naimre csi pride tfihinec z vlákorn, kama stécs je napötjeni, more idti tudi po kolodvorszkoj vilici i csi szamo 'ze z perona pride vő, nyerni more szmrdeti spitálgzka nesznága, ki v szvojoj celoti le'zí tam v járki, kre kolodvorszke ceszte i prepunyena tak, ka !ze, csi scsé ali né, nazá tecsé po járki prőti cvetnoj vilici. Mogöcse je tá nesznága, kí pride z-püsesena z spitála v tő grabo, záto dobra, ka csi je sto escse zdrav, ná po snofanyi té bacilegojitvi námodernésoj nápravi v spitao pride. * * * Csi je namen tö, te nemo niká pravlí, ná Ii dale tecsé i szmrdi. Miszlimo pa, ka v denésnyem sztőletji je 'ze né tiszta návada, ka bi kolera-baci-le gojili szamo záto, ná lüdsztvo obólí. Kak príde spitálszka neszná'zna teko-csina v té járek i odkoga je odvíszno tő, ka tak more bidti, tö nevémo, szamo zagotoviti pa li moremo, ka je tö 'ze zdá vecs kak skandál. Ka pa te escse bőde gda böde véksa vrocsina i tak szmrád véksi, na cslovecse orgáne bole skodlivi i — kép M. Sobote ze pri prvom sztopáji tühinca doszta ori-ginalnése dáni. Tö je 'ze zaisztino lépi kép, kép viszike kulture i moder-noszti ? . . * * * „Csi de tak-te bőde, csi pa nede tak-te neböde" — szo szi pogúcsali medszebov demokráti, gda pzo szklepalí od obcsinszkí volitev v Prékmurji. Probo mo delali edno v M. Soboti, i csi mo vidli ka bode zmága nasa, tő je csi dobimo vecsino odbornikov mí, te mo pritiszkávali na veli-koga 'župana, kak ná našega vszega-mogőcsnoga i sze volitvi razpišejo, csi pa mo vidli ka nedöde slo po nasoj vőli, te pa dámo imenüvati nase lüdi i volitvi dale szpijo v imeni vszegamo-göcsne demokrálie, csi do sze escse i bole prito'züvali lüdjé prőti toj krivici. »Re'zímo zdá, gda szűknyo i skárje v roká mámo, tak nevémo gda pá tö vsze do rők dobimo.« f csi bi bfla tő tá isztinszka demokratia né bürokrátia i korupcija, bi sze részan moglo z lüdmi tak posztöpati ? Miszlimo ka né. Demokratia tak zapovedáva, kak ie tő za vesz národ dobro, né pa kak bi tő nisterni lűdi, ali pa grup materiálnoszt !zeléla. Záto je bőgse csi bodejo z ták-sim delom naméri. Mogöcse szte pre-vidli kak je te proszti »nekulturni« Prekmurec szkőz prevido szite vasega namenyávanya, bole kak vi nikáki szköz reseta ... Z bőbnyom nemre vráble loviti i z bítjom zivin- cseta nemre vpokoriti 1 . . . * * * Radovedni szmo gde do szi isz-kali demokráti závitje te, gda ji radi-eovei doj z sztőca porinejo ? Miszlimo da sze vzemejo na bo'zo pőt — v me-szec. Tam mogöcse pridejo na tő. ka sze národ postűvati more je prijátel ali nepriátel, tak poká'zemo tő právo demokrátio, vsze drűgo je protivno, demokrátiji i ka vecs, na skodo nyé. Agrár-reform. A borzalmas világháború beszá-mithatlan következményei közé — mint forradalmi termék — esik az agrárreform keresztülvitele. A háború hősei a küzdelmes évek lepergésével aszottan, testileg és lelkileg meggyötörve tértek vissza családi otthonukba, hol nyugalom helyett szociális nyomort találtak, vagyis mindkét részről lelkileg az egyensúly megbillent. Hét évvel a háború után még mindenki előtt élénk a sok szenvedés, bátran állithatjuk, hogy a lelkek még mindig nyugtalanok és mennyivel nagyobb Jiehetett a világháború befejezésekor. Érthető a forradalom alatti általános rablás és fosztogatás, melyeknek egyedüli rugőja a szociális nyomor volt. Ezen szociális kérdés, lelkek megnyugtatására szolgál az agrár-reform mint forradalmi termék. Európa hadakozó államaiban, hol a nyomor tűrhetetlen arányban lépett fel, szállóigévé vált a földosztás. Jugoszláviában a »Korfui deklaráció« minden egyes dobro-voljácnak öt hektár földet biztosit, a demokratikus államforma pedig a feudalizmussal hadakozik, Oroszországban a Kerenszki majd a kommün forradalma végzetes csapást mért a nagybirtokokra Magyarországon pedig a Károlyi forradalom és i. t. Nem akarunk az egész országot átölelő agrár-reform kédésével foglalkozni, csupán Prekmurjeijagrár kérdést érintjük, amennyiben nálunk ez a la-kósság rákfenéjét képezi s a maga helytelenségeivel a közgazdasági katasztrófa elé állithat. A kezdet megtörtént négyéves bérlettel oly módon, hogy mindenegyes agrár-érdekelt nemzetiségre való tekintett nélkül földét kapót. Itt leszögezni kívánjuk azt a tényállást, hogy a magyaroktól a megművelt földet egy évvel előbb vették el s az Dobrovnik vidéke környékén -mintegy 800- holda dobrovoljácoknak, Petešovci és Pinica határában 797 kat. hold a medjimure-coknak ujabb bérletbe lett kiadva annak dacára, hogy Petešovci határban a primőrjei menekültek egy telepítet falut (Benica) képeznek, a megmaradt komplexumot pedig az itt élő szlovének között osztották fel. Az agrár-reform célja a nagybirtok gazdasági felosztása oly módon, hogy a nincsteleneket racionális prog-ressivitás alapján földhöz juttassa. Sajnos de való, minálunk a racionális progressivitásnak még a halvány jele sem mutatkozik, mert ha e fennti sza- bályt követték volna, akkor nem történhetett volna meg a közgazdaságnak az a skandaluma, hogy sovinizmusból elvegyék azon nincstelenektől földet, a kiknek megvan a szükséges tó'kéjük s azoknak adják, a kiknek még kapájuk sincsen, sőt mi több erkölcsileg érdemetlenek a földre. Kérdezzük mi lesz Dolnja Lendava vidékén? Vájjon kaphatnak-e azok földet, akik közgazdaságilag alkalmatlanok és érdemetlenek a földre és velük szemben kárhoztassanak azok, akiknek jár és megérdemlik ? Nyilt titok, hogy az agrár-reformért a demokraták a felelősek, legalább is itt Prekmurjében igen. Mindenekelőtt helyes cselekedet-e Jugoszlávia legnépesebb területére, hol a föld képezi a nép létét telepeseket, dobrovoljácokat és medjimurecokat hozni? Csak a leg-vadab sovinizmus adhat erre igenlő választ, mert ezáltal nem csak a közgazdasági hanem a társadalmi élet is meglett zavarva Az agrár reform ministere Dr. Krizman, ki Varaždinon lakik s igy régi idő óta ismeri Prek-murjét, határozottan válaszolhatna miért juttatott a rebellis medjimurecoknak Petešovci határában földet, a maribori Agrár Direkció főnöke Gregorovič pedig felelhetne, hogy miért jelentette a magyarságot Beográdban „protidréázni elementi"-eknek (államellenes elemeknek)? A demokrata minister dr. Krizman nyilvánvalóan a medjimurecok voksaiért és a demokrata Gregorovič a demokraták kegyelméért. Még fontosnak tartjuk itt megjegyezni, hogy a maribori agrár hivatalok összes hivatalnokai demokraták. Nem csoda, ha az agrár-reform ezek után ily ferde helyzetbe került, a mi szegény nincs-teleneink pedig a „demokrata patent" áldozatai lettek. Nincs a világon oly neves közgazdász, ki a közgazdaságtant a politikai sovinizmussal egy kalap alá tenné és nálánk létezik a demokrata patent, melyei hirdetik mély sociális érzésüket a világ proletárjaival szemben, következtessen pedig a bársonyszékekben a legnagyobb bürokratisták. A közgazdaságtannak kulcsszabálya, hogy a politikát közvetlenül kizárja. Az agrár-reform pedig az ország minden rendű és rangú polgárát érintik, az előzetes agrár-refortn rendelet pedig világossan kimondja, hogy mindenekelőtt a reform alá vett földön élő la-kósság elégítendő ki és csak a megmaradt fölösleg juttandó telepesek, stb.-nek Helytelen, és rendelet ellenes igy minálunk a telepítés. Prekmurjéban végbemenő' agrárreformnak két végzetes áíka van, az egyik a helytelen parcellázás s a másik a politika. Ugyanakkor, amikor a közgazdaságtan a törpe birtokokat (melyek közgazdaságilag nem müvelhe-tők okszerűen) károsnak mondja ki, akkor itt a nagybirtokokbót ezer és törpe birtokot csinálnak, osztják boldog boldogtalannak, a fő dolog benne az, hogy fel legyen osztva és mindezt a demokrata patent alapján. Igaz, állithatják azt, hogy ezáltal nagy szociális igazságot szolgáltatnak a népnek, mert a fedalizmust gyökerestül megölték. Határozottan az ilyen szociális igazsággal, amelyben benne foglaltatik a demokrata patent és hiányzik belőle a progressivitás elve nem igazságot, hanem átkot szórtak ránk. Oly igazságot nem kérünk, mely kitűnő termőföldjeinket parlagon heverteti, megsemmisíti a kisgazdákat, módot nyújt a nyomornak és gazdasági romlásunkat előidézték. A hivatalos fórumoknak tisztában kellene lenniök azon tényállással, hogy Prekmurjéban még ilyen nyomor és elégedetlenség soh!sem uralkodót, mint most. Tudják-e azt, hogy a legtöbb családnak nincsen kenyere ? Ha nem, ugy menjenek ki a falvakba és megtalálják az élő nyomort és elégedetlenséget. Szinte hihetetlennek hangzik: Prekmurjének nincs kenyere ! Égető sürgőssé vált, hogy végre-valahára az agrár reformot nálunk radikálisan oldják meg a közjó javára és közmegelégedésre pártonkívüli szempontból. Ha az agrár-reformnak az a célja, hogy szociális helyzetünkön segítsen, akkor mindenekelőtt szüntessék be a demokrata patentot a törpe birtokokat helyes közgazdasági érzéssel és megelégedéssel. POLITIKA. A politikai élet tere, radicsék hűségnyilatkozata után, egész más iránt ba tolódott el. Radič Pavle királyi kihallgatás után pedig egyenesen azt lehet állítani, hogy a jövőre való te- kintettel, a horvát képviseletnek nagy befolyásai lesznek az ország belügyeit illetőleg. — Radič Pavle királynál lefolyt kihallgatása után kijelentette, hogy részletesen referált pártja politi- kai felfogásáról és Horvátország helyzetéről, mit a király nagy figyelemmel hallgatta és biztosította, hogy ha a politikai nézetek tisztázására szükség van, mindenkor hajlandó őt kihallgatáson fogadni. — Radič Pavle Pa-šičcsal hosszabb ideig konferált. Mint sejthető a horvát képviselőkkél szemben fennálló obznana és a fogságban lévő horvát pártvezérek ügyéről tárgyaltak. Radikális—Radič együttműködésről egyelőre csak előkészítő megbeszélések folynak, hogy már is kormányrekonstrukcióról volna szó egyelőre nem felel meg a valóságnak. Van ugyan szó arról, hogy a horvátok belépnek a kormányba, de az még csak ezután fog megtörténi. Pašič minden valószínűség szerint, ámbár csak ideiglenesen, a mostani koalícióból szervezi ujjá kormányát, mely egész addig fogja vezetni az ügyeket, míg a politikai helyzett teljesen tisztázódik, már amennyiben ez radič0kat illeti. Hogy ennek kedvező kimenetelével a demokratákat nem tűrik meg a kormányban, az több mint valószínű, mert Pribičevič erőszakos politikájával a radikálisok sehogy sincsenek megbékülve. Pašičnak evvel a szándékával szemben a demokratáknak nem sürgős a horvátokkal való megegyezés, ami magától ertetödő, mert ebben az esetben maguk alatt vágják a fát. — Radič István ellen a zágrebbi törvényszék váratlanul befejezte a vizsgálatot, ami már is a kedvezően folyt tárgyalások javára írandó. — Tárgyalások lefolyásáról kiszűrődött hírek szerint Horvátország megkapja a báni hivatalt és széleskörű önkormányzatot. — Nálunk a demokraták erősen dolgoznak a kilátásba helyzett vármegyei bizottságok választása érdekében. Azt hisszük azonban, hogy — különösen minálunk Prekmurjéban, hol speciális gazdasági bajaink sürgős orvoslást kívánnak,— nem barátja az gazdasági helyzetünknek, ki ezt az alkalmat is politikai széttagoltságig akarja vinni, hogy igy gyengitsen rajtunk, hanem itt politikai nézetre való tekintet nélkül össze kell fogni mindnyájunknak s viszonyainkat, helyzetűnket alaposan ismerő egyénekből álló olyan gárdát küldeni oda, kik érdekeinket megvédeni semmitől sem rettennek vissza. Miután Prekmurje 9 tagot fog küldeni a vármegyei parlamentbe s mert ez a parlament lesz az igazi helyi érdekeink intézője, megszívlelendőnek tartanok azt a nézetet, hogy fogjanak össze az összes politikai frakciók, állapodjanak meg egy közös lisztában, mely Prek- Elbeszélés. Irta: B. J. De Béla igy is nagyon lassan vette fel magát; hetek kerültek belé, míg lábbadozni kezdett. — Hol vagyok én, Ada ? — Itthon vagy, édes Bélám. —- Ni, ni, hisz az a szekrény valaha a mienk volt. — Most is az. — Az a kanapé is mienk volt. — Most is az. Béla oda vonta magához azt az elsoványodott fehér kis kezet is megcsókolta. — Hová lett a hajad, Adám? — Nagyon hullott, hát — levágattam. — Kár volt. Olyan különös vagy azzal a rövid, göndör hajjal. De nem csúnyább ám, ne gondold. — Hát ott ki lakik? — Hol? — Abban a másik szobában, — Mink. — Olyan nngy lakásunk van? — Két szoba az egész. Pár nap múlva Béla már kimehetett a szabad levegőre. Az Ada karjár támaszkodva, rövid sétákat tettek, a város zajtalanabb részein. Egy sétájok alkalmával Viktor jött velők szemben, s megállottak. Az Ada karja mintha megrándult volna a Béla jobbjában. — Pelé se nézel az embernek, szólt Béla. — Ép holnap akartam tisztelkedni És kérdőleg tekintett Adára, ki egy kérlelő pillantással felelt a néma kérdésre. Béla ugy tett, mintha nem vette volna észre a szemcserét. Haza mentek. — Édes Adám, te még tartozol nekem valamivel. — Mivel? — Mond csak, Ada, hogyan jutottunk mi a régi bútorainkhoz? — Én szerfelett kíváncsi vagyok erre. — Visszavásároltam. — Min? — Pénzen. — Sok pénz kellett hozzá! — Nem oly nagyon sok. — Aztán . .. holl vetted a pénzt? Ada hallgatott. — Nem felelsz? — Ne kérdezz . . . — Ne kérdezzelek? Mit tesz az? Mit jelent . . . A férfi hangja elakadt. — Hát a lakásért mennyit fizetünk ? — Nem tudom. — Nem! — Hát hogyne tudnád? — Aztán . . . miből fizetjük? — Nem tudom. — Ne vedd el az eszemet! — Beszélj 1 ... Ez a kényelem, ez a bő élet honnan van ? A nő fájdalmas tekintettel roskadt le és átkarolta a férfi térdéit. — Érted ... Te érted! — Mit értem ? — Szólj! ... Elhullt a hajad? — Te göndör . . . — Taposs el . . . — El, szajha! — És vad indulattal lökte el magától. — El innen: Pusztulj! — Ne lássalak J Ada térden csúszott utána; a férfi bősz haraggal markolt föl egy széket és tört, zúzott mindent maga körül. Mikor egy pillanatra magához tért egyedül volt; odarohant az ablakhoz. Lent, a Dunapart egészen néptelen volt, csak egy fehérbe öltözött nő futott keresztül rajta a viz felé. Eltántorgott az ajtóig, de zárjáról a keze lehullt: összeroggyant és kezébe temetett arccal zokogott. (vége.) írje minden lakóját kielegitené, nem dig szétagozódna, elgyengülve men-a választásba — saját érdekeink [•ára. — Bolgáriában ismét forra-ilom van készülőben a Cankov kor-ny ellen. — Amerika csak akkor fjlandó adni kölcsönt Franciaország-k, ha a leszerelési konferencián Bztvesz. — Magyarországban be-izették a főrendiház rendszerét. Értés a főrendiház kelletlensége mel-:t az, hogy a főrendiháznak idegen ampoldár is tagja lehet, amennyi-n a római pápának (1) tizenőt fő-idei van jóga kinevezni. Itt alapo-van puskázva már kiindulva abból: ogy jön csizma az asztalra«. 1 á s z 1 — H i r e h. — Ogen. Doszémao escse na nedoz- 10 formo sze je 7-ga t. m. vu'zgála ima v oszlici, lászt Franko N. vér-v Kupsinci (gornyi) v vrédnoszti O Din., i je zgorela. Vékse neszrecse 5 je né zgodilo, ár szo taki pritisz- 11 lüdjé i ogengaszilci, ki szo pre-ili tő. — V ljubljano je amerikanszka pse-:a prišla na piac, ki je pröti nasoj 30 n. falésa . Pa sze te pitamo zaka o. tak visziko sztoji ? Amerika je jzkérala niká na szvoje kmete, je kűpila vesz v tühlni le'zécsi jugosz-ranszki Dinár, ki ie tak na nevredno lino szkocso tak, ka je zdá ameri-nszki kmet drágo ali dönok falé léko ao szvoje szilje, kak pa nasa za nas aár. Záto sze necsüdimo, csi kákics dober pöv mámo, dobro vértüva->, nam dönok szlabo ide. Mi kmeti V deli bujemo léko, léko navőke tavi odimo, csi nász politicsno vér-ranye bo!zno pela, — szmo zgübleni. , nász, pa rávno nász kmete priza-ae tá politika nábole, tomi vzrok je tő, ka nász ravnajo taksi, ki bi li doszta plácse meli i fái krüh i isző jeli, né pa tiszta vecsina kmetov vsze drüge gori držijo. Krivimo sza-szebé, ali gda 'ze gori pridemo natö de mogöcse ze prekeszno za pomőcs. isa dr'záva, je kmétska pasze nyerni dö-k nepomága, nego szamo z-cecáva, k pa te more obsztáti dr'záva, csi et kak vzdr'závatel vszé drügi pla-la nezmo zen poszláns ? Nezdrü'zeni let li nema zagovora, krivec szi je szám i te escse drügi. — „Potem drugikrat". Nevémo kak tő ka na M. Sobotske zelezniske íztáje blagajni nigdar nega drőbni i*z? Kelkokrát pride eden ali drügi je v navőli za eden do pét dinárov >bi'za, ár nemre plácsati vozne kárte imo zatő, ár blagájnik nakrátci prá-dajte drobi'z. Táksemi deli szmo sdnők bili szvedoki i je blagajnik crátci sztem odposzlao lűdí, csi je meo dati eden ali tri dináré nazá : otem drugikrat". Ja bo'ze drágo kak, pride eden szirmák, pa csi né szir-k dotoga, ka bi senkávao dináré astécs ? M. Szobotsko szenye je prav bro bilő obiszkano. Zvűn govenszke >íne je szkoro da escse i vecs kony-te z:víne bilő na pláci i okőli 40 átov konyév sze ődalo. Céne szo pacs, cje denésnye vrémen, escse zadoszta >re bilé. Szamo tak dale, pri'zenimo ji jzta naplac, sze bőde pomoglo sze-e za nas lászten haszek. — Kartel sze je zvézó med fabri-mi píve, pő'eg steroga szo krcsmárje consument'" obcsűdno prizadeti. Celj-ta zvéza krcsmarov je protestérala iti karteli pri kompetentnom minís-jsztvi. Kak szmo zvedli tüdi i prek-»rszki krcsmárje bodejo narédili szto- páje prőti karteli, eventuel tüdi z boj-kotéranyom. HALLO! GOSPE! Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota. — Velika občina Murska-Sobota. Št. 813/1825. Predmet: vojaška straža. VELIK POZOR 1! 1 Razglas! Murska Sobota, dne 2-ga áprilja 1925. Zgodil se je dne 15-ga marca t. 1. en žalosten slučaj. En človek se je v svoji pijanosti natoliko spozabil, da je pred mestno komando i vojašnico stoječega stražarja izzivajoč psoval, žalil in ga hotel z orožjem še tudi napadati. To je nedovoljeno, proti zakoná in protidržavljansko obnašanje in se lahko pripeti vsakomur, ki bi to hotel obnoviti, da bo moral nositi neprijetne in težke posledice ter to poplačati z svojim živlejnjem. Stražarji imajo tudi od mestne komande nalogo, da v ponovljenih in sličnih slučajih lahko vsakoga izzivaža na licu mesta ubijejo. Vojaškega stražarja nesmi nihče psovati, ne napadati in po nobenem načinu ga žaliti, ker on izvršuje na svojem mestu vojaško službo. Da neprijde do neprijetnih posledic, ko to naznanim občinstvu in vsakomur, opominjam in prosim prebivalce, da naj v bodočnosti zapustijo vsako tako obnašanje, tudi v pijanosti, naj se od pijanosti zadrža-vajo kakor tudi od vsacega izzivanja vojaške straže. Za županstvo velike občine gerent: Dr. Š0MEN 1. r. Na vüzemszki pondelek 13-ga aprila v VELIKI KAVARNI 9ELIKI KONCERT. — Jövedelmiadó az 1923. évi alapon az 1924-re kivettetett, az erre vonatkozó lajstromok az adóügyi hatóságoknál, illetve az illetékes adóhivatalnál közszemlére kitétettek, melyekbe április 15-éig az érdekelteknek betekinteni joguk van. A kivetés elleni fellebbezés ápril 30-án esedékes. — Erdőtűz. Gróf Szapáry László tulajdonát képező M. Črncei erdejében a mult csütörtökön, még eddig meg nem állapított körülményből, tűz támadt. A tűz, melyet sikerült lokalizálni. vagy öt-hat holdnyi területen pörzsölte meg a fákat s emésztett el füvet és bokrokat. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek 1 A. Király M. Sobota. — Hodos. Tekintettel arra, hogy községünk szénában bővelkedő, évente rendszerint pár vagonrakománnyal lép a piacra, régóta érezte a hiányát egy hidmérlegnek. Legutóbbi községi határozat alapján tehát egy hidmérlegnek a felállítása eldöntetett, s a beérkezett árajánlat alapján 22 ezer Din. annak beszerzésére engedélyeztetett. A modern blokrendszerü hídmérleg már fel is állitatott. — Halálos baleset. Koren Ferenc renkovcei lakós 4 éves kis leánykája véletlenségből magára rántotta a forró levessel teli fazekat s annyira megsérült, hogy ennek következtében meghalt. Ne hagyjuk a kisgyerekeket felügyelet nélkül! — Prekmurjében 1000 Dinár egy pofon. A mai keserves gazdasági vi- szonyok mellett igen szép árat sikerült elérni á pofonnak. Ugy hisszük 1000 dinár elég magas dijazás egy pofonért, tekintettel arra, hogy az embernek csak a füle csendül meg egy kicsit, vagy a szeme hány szikrát, de nagyobb baja nem esik tőle. Igy kitűnően meg lehetne élni, ha valaki minden prékmurjeí vásáron kapna egy pofnnt s hozzá 1000 Dinárt, — Ugyanis az utolsó r, i vásáron B. ur egy H. nevű alkusznak leadott egy pofont azért, mert H. egy bikát kilónként 4 koronával magasabb áron akart megvenni, mint napi árat B. ur már megállapította. — H. alkusz a kapott pofont a bíróság előtt akarta értékesíteni, azonban B. ur ennek elejét veendő, azt 1000 dinárért visszaváltotta. Ezzel az ügy elintéződött. H. alkusz most attól drukkol, kogy a fináncok rajta csipik az üzleten, s megfogják adóztatni. — Hja, jövedelem, jövedelem 1 — Megszakították a jugoszláv-magyar tárgyalásokat. A jugoszláv-magyar gazdasági tárgyalásokat ez ünnepekre va!ó tekintettel megszakították. A tárgyalásokat csak szerb húsvét után folytatják. — Úgyszintén a firenzei jugoszláv-olasz tárgyalá-Quartierinek, az olasz delegáció vezetőjének betegsége miatt tíz napig szünetelni fognak. Dr. Ribarzs Ottokár, a jugoszláv delegáció vezetője a szünet tartamára Beogradba utazik. VABILO MOŠČANSKO PROSTOVOLJNO OG. DRUŠTVO priredi v Moščanci dne 19. aprila 1925. v vseh prostorih in gostilne gosp. ALEXANDRA :-: :-: :-: ZRINSKI :-: :-: :-: PLESNO VESELICO konfeti, serpentinske vojne itd. na katero cenjenega gospoda ^ in vašo družino vadi ODBOR. VSTOPNINA 23 0Seb05D. VÖIU1 NlNAza obitelj 10 Preplačila se hvaležno sprejemajo. Čisti dobiček je namenjen za —: ogenjgasilno orodje :— ZAČETEK POPOLDAN OB2h. Za dobra jedila in pijačo je preskrbljeno. SVIRA DRUŠTVENA GODBA. KINO Murski ® Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 1 1 1 V PONEDELJEK 13. aprila popold. ob 3., In zvečer ob 8 uri Ljubav je jača od smrti. (Brak grofa Charolais-a) Historijska drama n 6 činova. Der graf von Charolais U glavnoj ulozi: EVA MAY in W. DIETELRE VSTOPNINA: Gornje lož« 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: april. 5. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—465 'Zito—Rozs » —390 Ovesz—Zab > —375 Kukorica 190—275 Proszö—Köles > — 300 Hajdina » 270—300 Szenő—Széna » —80 Graj—Bab csres. » —400 zmésan—vegyes bab —-330 Krumpli > —150 Len. sz.—Lenmag » —700 Det. sz.—Löherm. » 3200 BENKO: april. 5. 1 kg. III. 6- 6- tfl o. S o D Bikőv.i Bika Telice g Üsző Krave lg Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. , Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din II. I. prima 7-- 8-- 9 — 7 - 8-- 9 — 5-- 6-- — 11-5 12-5 14- 15-— , 30 —38-— 80- . . 30-— ., 0-75 Pénz. = D. 62 — = » 0-0862 = » 0.0876 = » 1-8425 = » 255 = 8'35 sfrk POPOLNOMA VARNO NALOŽITE DENAR V PKEKMURSKI POSOJILNICI j r. z. z. o. z. v pisarni dr. Škerlaka in v Lendavski ulici štev. * 58 (židovski tempel). m Vloge na hranilne knjižice in tekoči račun obrestuje po 14 ter izplačuje do 10000 K takoj brez vsake odpovedi. Z-hája yszáko nedelo. Napréplacsilo za írta o leta v domovini: 15 Din. ' zvün SHS., 18 Din t Ameriko 20 Din. Céna anonc a« □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-30 Din reklámé 1— mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rokopíszi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posilajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők : M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési át negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldi 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm ként: szövegközt és nyilttér 150, rendi 1'—, apróhirdetés 0'70 Din és az illetél Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A takarmányrépa trágyázása és a termelendő répafelesleg megválasztása. Minél nagyobb tömeg répát terem talajunk annál olcsóbban termeltük azt, tehát minden törekvésünknek oda kell irányulni, hogy a répa tömegét fokozzuk s e tekintetben egyebek mellett a trágyázás és a termelendő répaféleség van döntő befolyással. A mély szántás rrellett a trágyázást hálálja meg legjobban a répa, amit a jó gazda méltányol is s többnyire istállótrágyába veti répáját. Ha csak lehetséges ne is mulasszuk ezt el, mert minnél bővebben trágyázunk, annál nagyobb termésre számithatunk. — Az istállótrágyát sokkalta célszerűbb ősszel alászántani, már csak azért is, mert a tavaszi alászántás a talajnak kellő időben való előkészítését akadályozza s igy azután vagy rossz munkát kap a föld, vagy a vetés késik el. De az istállótrágyával egymagával nem lehet a legnagyobb terméshozamot elérni, mert a mesterséges trágyákat, különösen a foszfortartal-muakat csak ugy meghálálja mint a czukorrépa. A takarmányrépának tulajdonképpeni mesterséges trágyája a szuperfoszfát, melynek könnyen oldható foszforsavát jól tudja értékesíteni a répa. Ez is különösen akkor van nagy termésfókozó hatással, ha istállótrágyával alkalmaztatik egyidejűleg, ugy t. i., hogy az istállótrágya ősszel, vagy a tél folyamán szántatik alá, 150—200 kg. szuperfoszfát pedig a vetőszántás vagy az extirpálás előtt szóratik ki. — Szuperfoszfát alkalmazása esetén legalább 20—60 mm.-val nagyobb termésre lehet számítani holdanként, mitha az istállótrágyát egymagában alkalmaznék, sőt ez esetben arra is számithatunk, hogy a répát rendesen követő árpa termését is lényegesen fogja fokozni az alkalmazott szuperfoszfát. Egyéb műtrágyát azután rendesen nem is igényel a répa, bár a káli is kétségen kivül termésfokozó hatással van rá. Legalább ezt látszik bizonyítani a növénytermelési kísérleti állomás által végzett kísérlet sorozat. Chilisalétrom azonban legfeljebb abban az esetben volna szükséges, ha a répa nem istállótrágyába volna vetve. A répaféleségek jóságát illetőleg nagyon eltérők a nézetek s az oberndorfi az a féleség, amelynek használata leginkább el van terjedve. — Pedig talán nem ez a legjobb és legbővebben termő s az a hibája mindenesetre meg van, hógy könnyen repedezik s ennek folytán könnyen meg is romlik. Nincs'is olyan répaféleség, mely mint legjobb legbővebben termő volna általánosan odaszámítható. Hibát követ el azonban az a gazda, aki egy féleséghez ragaszkodik anélkül, hogy a többit kipróbálta volna. Végezzünk több félességgel kísérletet s állapítsuk meg ilyen módon, hogy az ?dott talajon s az adott viszonyok között melyik terein legbővebben, melyk tehát a legjobb. Az ebendorfin kivül a mamuth répa kelt nagy terméseivel feltűnést, azután az eckendorffi, a lentowitzi, az olajbogyó s a chrestensen Volendung, amelyet óvári répának is neveznek, mert a termelésével Magyaróváron végzett kísérletek igen kedvező eredménnyel végződtek, ahol nemcsak nagy terméshozama által tünt ki, hanem azáltal is, hogy egyenletesen csírázik, zsenge korában gyorsan nő, husa tömör, alakja jó, könnyen szedhető s jól eláll. Ezek volnának tehát azon répaféleségek, melyek kísérletezésre ajánlhatók. tételi bizottsághoz, hogy a Banka Generala részéről felállított követelések valóban fennállnak-e. A jóvátételi bizottság válaszában nem adott olyan nyilatkozatot, amely szerint ezek a tartozások fennállnának. Za trgovino primerno sztanüvanye, obsztojécse z-dvé hi!zi, kühnya, betonírane peovnice i szkladiscsa, pri vélkoj ceszti, sze taki z-árende dá. Vecs sze z-vé pri SZABÓ JÓZ EF-i Srednja Bistrica. KÖZGAZDASÁG Olcsóbb lett a cukor. A jngoszláv cukorgyárak karíeije a kocka-, és a kristály-, nemkülönben a porcukor árát 15—15 paráva! leszállította. A cukorgyá-jak az árleszállítást a dinár árfolyamának javulásával indokolják. Horvátországban betiltották a koronaszámitási. Horvátországban mindmostanáig a vásárlóközönség és a kereskedők a régi megszokás alapján koronaértékben számoltak és dinárban fizettek 1:4 alapon. A zágrebi tartományi rendőrség most rendeletet adott ki, amelyben megtiltja a koronaszámitást. Azokat a kereskedőket, akik nem dinárban számolnak, elsöizben pénzbirsággal, ismétlődés esetében az iparígazolvány elkobzásával büntetik. — Aláírták a német belga kereskedelmi szerződést. A belga és német kormányok megbízottai aláirták a két állam közt létrejött kereskedelmi és gazdasági szerződést, amely a legtöbb kedvezményt biztosítja kölcsönösen a két állam közötti forgalomban. — Tartozik-e Németország Romániának? Illetékes heiyről szerzett értesülés szerint a német-román gazdasági konfliktusból kifolyóan, kérdést intézet a jóvá- Miért töri a fi fef ét ■ hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedezeket: FLSSHR PíWEL műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tük és alkatrészek és varro-géptű'k nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók. ^ 6 NAZNANILO. Pri priliki poszvetsüvanya vidonszki zvonov, dnéva 16-ga aprila, bődo obdržali krcsmárje, v VIDONCI B a g á r i Kálmán, v OTOVCI pa Keréc Rudolf PLESZNO VESZELICO k steroj je vsztőp prőszti. Ciganszka mu'zika, dobro i fái jeszti i piti, poštena obszlü'zba.Za kémobilnési obiszk sze proszi! M sminiBHii VENDÉGLŐSÖ / figyelem! pgötz s tamás! z dvászet plűgami zemlé edno vöro od Radgone, na vélkoj ceszti Radgona—Maribor, sze po vu-godnoj céni óddá. Vszenavküper obsztoji z-dvé zidanci, v ednoj pét hi'z, dvé kiihnyi, skedjen, stale i kleti; v drűgoj zidanci dvé hi'zi kühnya i k-nyé stale i kleti, z vszo vérsztvenov skerjöv i mlatilnicov, z kravami, konyatni i fiakerszkím vözom. Vecs sze zvé pri: TALÁNYI FRANC gosztil nicsari Sv. Jurij ob Sčavnici. -1 I sörgyár termékeinek ■ FŐLERAKATA Prekmurje részére Fiiszár József vendéglőjében Murska Sobotában van. Értesítjük a t. vendéglős urakat, | hogy állandóan raktáron tartunk \ világos »MÁRCIUSI SÖR< és barna »BOKK SÖRT< különlegességet ugy fél literes üvegekben, J mint 12.5 litertől egészen 100 li- j teres hordókban. Kedvezményes I árról és szolid kiszolgálásról már 1 eleve is biztosítjuk a t. vevőket, j Ugyancsak állandó nagy raktár „RADE1NI" savanyúvíz- forrás I termékeiben, úgymint: „GYÓGY- I FORRÁS" „KIRÁLYFORRÁS" és ! „GIZELLAFORRÁS" aji je zavolo odszeljenyá, edna hi'za z 11 plűgami zemliscsa, dvé kobili z omődami, edna mála i edne velka kóla. Vecs sze zvé pri: vdo vici v TešanovcL Hall I! Hali o nosziíé i oos Csi ká lépoga i modernega, dol roga i po fái céni viditi scséte, ! poglednite te nánovése Becs-ke Pariz- ke szprotolétne i letne damsl krscsáke, steri szo zdá prišli i ípgoYino A. Király M. Sobot Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco 7. druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i kratko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100*— dinarov napré A. Király trg. z krsesaki, perilom i krátkim blágoj M. Sobota (Bergerova hi!za)