.nem •	TI
PoStnina plačana v gotovini.
f f
MORSZKA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédník.
MURAVIDÉK
-	-i .» <ÍJJ - nriu
Gazdasági, politikai 6a kulturális hetilap.
Lét. IV. Évf.
Márkisevei, I925. április 5.
Broj 13. Szám.
Niha vérsztvenoga.
Kak szmo néenkrat 'ze natom meszti píszali od nasi vérsztveni neprílik, nazadoványa i krize v Prékmurji, sze dnesz znövics témbole moremo oméniti, ár dén od dnéva nász bole doszegüjejo nepricsákana dugoványa, szred-sztva za oszlablenyé nasega vérsztvenoga sztána. Kak sze nam kázati dá, moremo gotovi i pripravni bidti na ta nászlabése prigode, ki rávno nam vértam nebődo na haszek.
'Ze dugó obcsűtimo krivic célo garmádo, ki sze z delav-nosztjov, pascslivosztjov, trpli-vosztjov i podánosztjov pavra igrajo. 'Ze dugó szmo obcsütili potrébo szredsztva szamopomőcsi, i ár szmo jo vszi ednáko, kak eden tak drűgi kmet, za neobhodno potrébno csűtili, sze je tüdi zacséla za z-vrsbo.
Predkrátkim sze je osznovila kmetíszka i tüdi konyerészka drűzsba v tom námeni, da böde t6 edino li sztána organizácija, brez zamazánoszti politicsnoga hinávsztva, vu sterom sze itak nemremo szporazmiti, stero kak takso záto v tom táli násztran püsztímo. To pa záto ná brez naszprótsztva szatno za povzdig, za naprénomőcs nasega pote'ze-noga vérsztvenoga sztána ednotno i ómorno delamo iéko.
'Zalosztno v tom poglédi szmo sze 'ze v konyerészkom drüstvi vkanili, ki bőde, csi sze natancsnése zvéjo podrobnoszti, reszne poszledice melo v drüstvi i od steroga bodemo rávno zato szamo keszné obsirnése informe-rali jávnoszt.
Vszeedno je pa tak konyerészka kak kmetíszka druzba nasztávlena i tó tüdi za Prék-murje. Kaksc je nyé delo doszé-mao i kak sze igra, v nyé i zvün nyé, politicsna igra, po Pirca metödi. na skodo kmetísztva, ne bódemo zdá gúcsaii, nego opo-menóti scsémo obé dru'zbi na edno vazno dugoványe, stero szi obé za szilno dú'znoszt moreta vzéti, da v vérsztvenom interessi kémprvle na kompetent-nom meszti intervenérata.
Po dobroj informaciji nam je znáno, ka sze dela eden zákon, ki bi vpelao priszilno kastréranye (vkáplanye) /rebcov, bikov i kan'zarov, ki bi sze pri licencé-ranyi za plemen nebi za dobre
szpoznali. To sze vpelati szamo záto scsé, ná sze nelicencérana živina za plemen ne nüca, bole povedano ná sze szkrivoma kaksi szőbiki ne pűscsajo, od steri bi escse i sziabésa živina sze zgo-jila. Telko je vsze, ali zadoszta za nas 'ze itak obtercseni Prék-murszki vérsztveni sztális.
Té zákonszki nacsrt (tervezet) bi v ednom táli pozdrávlati mogli, ár je isztina tő, ka je szamo vérsztvenomi nasemi na-predüvanyi, pótom plodonoszne 'živinoreje, na skodo, csi nebo-demo pazili natő, ná sze pošteni plemenyáki nücajo za plemenitev. Szamo ka je prinasz v Préktnurji paziti potrébno natő, ka szm& mi né vajeni na jünce, z rizikov hodécse vkáplanye je prinasz né vpelano, nego, je tiszti bík za plemen dober ali ne, ga tíídi kak bika krmimo nadalale za odajo meszári. Csi bi sze zdá 'ze tüdi i v prékmurji vpelalo priszilno vkáplanye, je tő vísesnye vödáva-nye kmeta, pőleg toga sze pa pri nábogsetn razményi sztrokov-nyáka tüdi neszrecsa léko zgodi, rávnotak bi bilo tő odvzétje kmeta lásztnoszti pravice do szvoje 'živine, z sterim bi nemo-
gőcsi büo ravnati po nyemí po-trébnoj vérsztvenoj potrébi, edi-nomi znanci szvojega vértüvanya,
Kmetiszke organizacije zatő gori opomenéino, ná te va'znoszti v steri znányi sze ná zavzeme z vszo szilov zatő, ná sze té zákon nevpela v tiszti krajiná, gde je tő vérsztvenomi naprédki na skodo. Predvszem sze ná vpostüje vérsztveni interess Piékmurja, stero bi z vpeljávov toga zákona obcsűtno biló prizadeto. Nes-csemo pa sztem prehititi zákona szigurne odrédbe, ki bi na haszek bilé nasemi 'zivínorésztvi. To sze ticse osztroga posztópa-nya próti tisztim, ki szo nezaraz-meti v tomtáli, ka je szlabo i edne krvi živino greh za plemenitev nücati. To sze ná os^tro kaznüje, sze prekráti tak tüdi léko, né pa z obcsnim zákonom, ki bi na skodo céloj krajini mogao bidti.
Natő szmo šteli kmetiszki organizacij pazko goripozvati, ná sze narédijo krepki sztopáji próti nacsrti, z protesztom, ná znájo lüdje ka zaká je organizácija.
Persze poszledice eventuelni politicsni igrany mo 'ze po té nászhaji vidli i tak povrnoli.
Trocky eltűnt.
A bécsi szovjetkövetség cáfolja meggyilkolásának hirét
Moszkvai jelentes szerint Trockij két héttel ezelőtt eltűnt a Kaukázusban levő villájából, ahova bukása után vissza kellett vonulnia. Eleinte azt hitték, hogy Perzsiaba szökött, most azonban az a hir terjedt el, hogy politikai ellenfelei meggyilkolták. Hirek
érkeztek titkára meggyilkolásáról is.
Mint Bécsből jelentik, vasárnap este a bécsi orosz szovjetkövetség kommünkét adott ki, amelyben Trockij meggyilkolásának hirét megcáfolja.
Az olasz kamara bizalmat szavazott Mussoíininék
A parlamentben Mussolini miniszterelnök a külügyi vita bezárása után beszédet mondott. Kijelentette, hogy a legfontosabb problémákban csak legközelebbi napokban fog állástfogialni.
Bejetentette ezután, hogy Olaszországnak jogi álláspontot elfoglalni a Dodekanezosz-kérdésben nem szükséges. Az anneksziö de facto megtörtént és ennélfogva formálisan fölösleges azt még külön kijelenteni.
Mussolini beszéde utáa következett a szavazás. A kamara 257 szavazattal 7 ellenében elfogadta azt
a határozati javaslatot, hogy a kamara a nemzeti kormánynak külügyipoiitiká-ját, amely Olaszország méltóságának és presztízsének megóvására irányul, helyesli.
'[ x
Je vsze mogőcse!?
Posta je edno očesno—vérsztveno szredsztvo, vá'zno i s*amo té velke vrédnoszti, csi dobro funkcionéra. Kelko—telko bi tüdi dobro bilő i mogőcse neszmémo pripíszati natelko nasemi Prékmurszkomi postnomi ravnanyi
na rovás, csirávno prinas* v prékmurji na doszti sztráni, posta , szlabo funkcionéra, temvecs sparavnoszti postne direkcije. Mogőcse je pá tüdi, da nase lokalne obiászti nedájo vtom poglédi zadosztne i energicsne predloge za odsztranitev té mizérij.,. Kaksastécs je sparavnoszt postne upra^P. bi sze direktni skandáli goditi nebi szmeli, kak sze tö na eden kráj godi. Resenyé, odgovori ali obvesztila v expressni, uradni, ali trgővszki dugoványaj sto pacs vözapréta. Tö je tüdi závor kul-turnoga i intenzivnoga vérsztvenoga napredűvanya, csi taka postná zvéza je né k potrébi priglihana.
Ka szo nase piszáve né netemel-jitne, poglednimo dokáz. Fokovci. T$ je od M. Sobote né tak dalecs,,p9»to v Proszenyakovci má, pri vogrszkoj granici. Nigda je pošto vözna—posta prevá'zd'zala v Proszenyakovce, dnesž it po sparavnoszti postne »uprav* vecs toga néga. Pošto vecs vlák vozi do Kri'?erec, kama po nyő vszáki tje-den trikrát péska-posta pride za Proszenyakovce. Tö bi escse niká né bi|Ő, ali poglednimo kak delo dáíe . sztoji. Povémo, ka je niki trgovec szilno pisz-mo; v pondelek napiszao i gori dao v mislény i, ka, koncsibár v szrédo ,, 'ze natiszto odgővor dobi. Za , Proszenya? kovce pa po pošto v Križevce szamo v pondelek, v szredo i v szoboto (I) ide pes-postár. Tak píszmo, ki je t pondélek bár prišlo v Križevce, bode szamo v szrédo odneseno j i];} Proszenyakovce, odkéc sze za v Főkovci nahá-jajőesega adressanta szamo v esetrtek ali pa tüdi v pétek léko dosztávi. Ráfc vesznicsar — szezná — tüdi áéiftá gda stécs vrémena, ka bi piszao léko i odgovárjao, je vecs.kak gvüsno, ka té odgoyor pri nábőgspj vőli szamo v pondelek ali v tork pride, gda je 'ze mogőcse za odgővor prekeszno. Escse je pa vékse vá'znoszti, csi sze U za-müdjenoszt pri kaksem vá'tnom pisztni zgodi. — Tak viditi mor«mo, ka nase csüdivanye za volo té A'zijszke postno obracsájne mizérije je temeljitno i ob-szojCnyá vrédno, stero vrácsiti je naíi oblásztev i uprave náva'znésa i szil-nésa dú znoszt.
* i
Nedávno szmo ▼ nisterni obc«i-naj rázne nedosztojnoszti csüii y zvézi obcsinszki gerentov té, gda szo nistör-ne obesine prav zadovolne z szvojimi gerenti. Godile szo sze tüdi' pri, kom-petentni faktoraj prito'zbe. ali ' zgó^Jilo sze je niká né v tom poglédi. Rak szmo informérani, sze pri té faktorvj z tem z-govárjajo, ka kak gerepti $ze nemrejo na odgovornoszt vzéti. Ka bi tö lak bilő, tö neverjemo. Csi pq,,bi tá szla-boszt dönok „mogőcsa" bila, tQ je csü-de vrédna prilika. Rávno záto' pá^'itati moremo, zaká sze nedela !že ednök natom, ka sze ná ze itak prepotrébne obcsinszke vólitvi ná zvrsijo, ki szo 'ke szamo za szam vesznicski národ iák velke vá'znoszti, za varnoszt obcsinszke lászti pa szilne. Csi sze v k rá t kom neböde obiászt natom triidile, sze more znati, ka je tüdi i zanyő né ka} prijétnoga . . .
Kezes fizess,
adós nyögj!
Az adózókat ujabban ismét súlyos csapások érik. Mindez — természetes - csak azért, mert a választások már elmultak, ujabb választásokra pedig a közeljövőben kilátás nincsen, mikor is, a nép ilyetén módi megvakitásával ismét számítani lehetne egy alapos „győzelemre". Kérdés csak az, hogy az államkincstár jövedelme szaporításának ez a módja meddig bír divatban maradni, azáz az adózó meddig fogja bírni és tűrni.
Mint már köztudomásu, az „invalid adó" (rokantadó) az idei évre egyszáz százalékkal (100%) fel lett emelve. Természetes, hogy mint a neve iis mut ttja, az ezáltal befolyt adóösszeget a rokkantak segélyezésére kellene fordítani' Hisszük, hogv ez részben meg is történik, de kötve hisszük, hogy az eddigi adóalapból is koldulásból kellene nékik élniők, ha az egész összeget tényleg a szükséghez képest és igazságosan szétosztották volna. Tudjuk, mert megvagyunk róla győződve, hogy a rokkantak ötven százalékának nem járna egyáltalán vagy csak részben fokkantsegély, tekintettel egyrészének tehetős voltára akkor, mikor a szegényebb sorsu-aknak igazári csak koldus alamizsnát adtak.
Miután mi szívből kívánjuk a rokkantak illetményeinek szabályozót, ne lássuk t vábbra is őket áz utcasarkon ácsorogva és házról házra lerongyol' dva koldulni, kéregetni, mindame lett azonban elitéljük a rokk.mtadó olymérvű emelését, mikor egy uj szemlével, mely nem annyira a munkaképtelenségi százalék megállapítására szorítkoznék, mint inkább a vagyon és kereseti forrás kinyomozására. Ezen a vonalon sok hamis adat adja az alapot, mely az ezelőtt hat évvel
történt megállapítás óta revízió alá nem került. Ezt forszírozni nemcsak a hatóság teendője volna, de a vagyontalan rokkantak érdekében inkább a rokkant szervezeteknek maguknak.
Mint már mondottuk, a rokkantak segélyének felemelése ellen nem vagyunk, ha az izgazsá-gossan szét is osztattik, illetve a szükségességhez mérten állapitta-tik meg. Ellene vagyunk azonban az adó ujabb emelésének akkor, mikor okszerű gazdálkodással másként is futná tisztességesen el átni a rokkantakat, amikor az oly magas állami pótadóK behajtása meilett más fonások is állanak rendelkezésre és amikor ma már az adot nem fel, lianem mindig lejebb kellene srófolni, különben mi adózók egy csontvázzá válunk, melybe a lélek csak hálni fog járni s ez lesz a jele a beteg államnak
S amidőn épp erről Jévén szó, egyúttal csodálkoznunk kell azon a rossz politikán, melyet a mi államférfiaink űznek. Eddig nem jutott eszükbe javítani rokkantsegélyt, mig drága volt a
megélhetés s bővebben a pénz, hanem épp most, mikor a pénzzavar általános kezd lenni. Bár ezt őnekik látniok kellene, még-jóbban pedig tudniok azt, hogy százötven-száznyolcvanezer főnyi hadseregnek a redukálásával sok milliót takaríthatnánk meg, amit súlyos gazdasági helyzetünkre való tekintettel haszonnal lehetne felhasználni nemcsak rokkantak segélyének emelésére, de általános gazdasági, helyzetünk előmozdítására. Tehát nem emelni az adót hanem redukálni a hnd-sereget, melyet hozzoillően úgysem tarthatunk el, s az ut jólét felé megvan oldva. Kellene azonban ótt is szert tenni állami haszonra, hol egyes személyek és pártkasszák holmi bányák és egyébb állami javak elpanamázá-sával óriási összegekre tesznek szert, nem pedig folytonos nép és adózó zaklatással.
Az adózó, főleg a kisgazda, az áilam kezese tehát fizet; de mint adósa egyúttal a fizetés alatt nyög is. Ez soká nem tarthat, mert nem bírhatja soká senki.sem.
Közzétették az orosz-japán szerződés szövegét.
Az orosz-japán szerződés hiteles szövege végre megérkezett. Ebben a szerződésben Szovjetoroszország és Japán kölcsönösen és fentartás nélkül elismerik a portsmouizi békeszerződést, amely az orosz-japán háhorunak 1905-ben véget vetett. J*p«n kötelezi magái arra, h gy ^ohfi sem fogja Romániának Be>szarabiáia iáma«ztoti idényeit elismerni és ennek fejeben kedvezményes elbánást biztosi i m^gánnk gazdasági téren Sachalin szigbten. A japán alatt-
valók minden olyan szerződésben és egyezményben, amely a háborús és a háború előtti adósságok rendezésére vonatkoznak, a legtöbb kedvezményt kapják.
Szovjetoroszország kötelezi magát továbbá arra, hogy japán állampolgároknak és jogi személyeknek ércbányák feltárására, erdők kitermelésére és a szovjelköztársaság valamennyi részében természeti kincsek bányászására kon-cesiókat biztosit.
POLITIKA.
Radiü-párt megfordította takti mint bezárt vezérnek parlamenti telj -káját s mi több egészen váratlanul, hatalmú helyettese, legutóbbi parla-
amire még a szövetséges ellenzéki blokk sem számított. Radič fia Pavel,
menti beszéde után Ítélve, mely az egységes állam, a királyhüség és az
alkotmány mellett hangzott el, ugyan számítani lehetett arra, hogy a Radi-cék és a kormány közt paktumra kerül a sor, amit mégjobban megerősítette a Radič mandátumok igazolása. S amint ez a látszat uralkodot annak idején, éppúgy vált valóra most, mikor mandátumok igazolása után a többi képviselővel együtt tették le az esküt a királyra és az alkotmányra, de ami még több, már az ellenzéki blok cserben hagyásával, a parlamenti bizottságok és az elnökség választásánál Radiőék is a kormánnyal szavaztak. — Megsemmisitet Radič mandátumokat is betöltötték már. A bizottság megállapította, hogy a maii-dátumoktól megfosztott képviselők helyére -- a jelölő-listák sorrendje alapján — a következők kerülnek: Kossutics Ágoston helyére a déldalmácia kerületben dr. Vandekar József volt képviselő. Kossutics Ágoston helyére a zagrebmegyei kerületben Salamo i Balázs volt képviselő. Ma-csek Ágoston dr. helyére Loncsare-vics Iván. Predavec József helyére Rehak Milo földmunkás. Krnyevics Juraj helyére Grajic Ante. Radics István helyére a maribor-celjei kerületben Hrupič Jovan. Radics István helyére hercegovinai kerületben Hadzsi Osman Dervis novisadi magántisztviselő. Kossutics István helyére Trojanič Iván. Foglalkozott a bizottság azonkívül dr. Trumbics Ante mandátumával ís, aki elmulasztotta bejelenteni, hogy három mandátuma közül melyiket kívánja megtartani. A bizottság ugy döntött, hogy Trumbics varasdini mandátumát igazolja, minthogy ott kapta listája a legtöbb szavazatot. Vitrovicai mandátuma Zimar Judovit-nak, zagrebi mandátuma pedig Trnyar Vinko volt képviselőnek — aki a polgári életben tudvalevőleg hordár
—	jutott. Azoknak a képviselőknek
—	Vandakernak, Salamonnak és Tr-nyarnak — akik az előző parlamentnek is tagjai voltak, nem igazolják a mandátumát, hanem vizsgálóbizottságot küldenek ki az ügyükben. Ezek-után még vagy huszonöt mandátum vár iga'Olásra. — Az elzárt Radi-čok, Máéek és társai szabadonbocsátása (Radičot meg nem) már csak napok kérdése, ami magától értetődik.
—	A parlament uj elnöke Trifkovič Marko, alelnök I. Uzonovič Nikola radikáiisták és alelnök II. dr. Paleček Iván pribičevista lettek. Ennek alapján Trifkovič mint miniszterelnök-helyetes Uzonovič pedig mint építésügyi miniszter beadták lemondásukat — Pénzügyi bizottság megszavazta a
_
al * o o » ív-
le« a .; hí

Elbeszélés. — Irta: B. J.
Lebontotta azt a szép arany hajat _s. olyan gyönyörűséggel meritgette bele a fésűt, hogy öreges szája is félrecsu csorodott a rátévedt mosolyban.
—	Soh, se láttam ilyen szép hajat, lelkem.
Ada el volt merülve a fésülködés allatt. De az öreg asszony mosolygó megjegyzésére feleszmélt s mintha az örömnek egy sugara futott volna keresztül lankadt, halavány arcán.
—	Siessen Eszti néni.
—	Megvagyok galambom, csak tűzze fel:
Hirtelen összekapkodta magát s elment hazulról. Az öregnek azt mondta, hogy sietős dolga van a városban de tüstént visszatér.
Egy rövid félóra m.ulva otthon is termett. Eszti nénit valami ürügy alatt kiküldte a szobából, azután lekuporodott a sarokba s egy virágos kendővel kötötte be a fejét.
Ne lássa meg senki, hogy fejének gyönyörű korunáia, s/őkc arany haja. eltűnt.
—	Itt az orvosság én édesem. Csak nost hozhatiain el ; nagyon sokáig készültek cl vele a gyógytárban — Én is megkóstolom. Iga/án nem rossz. Ettől már jobban lesz az én Bélám; az a csúnya betegség elmúlik; aztán kijárogatunk a szabadba.
Susogva, dédelgetve beszélt féltet betegéhez, az orvosságos üveget is szeretettel szorongatta s arca kipirult a vidámságtól.
De az orvos nem igy gondolkozott. Tágasabb helyiségről kell gondoskodni Különben nincs reménysége hozzá Az a szoba szerfelett kicsiny, levegője kevés, gyakran szellőztetni nem lehet, mert Béla meghűlhet s akkor vége.
Künn a tornácon modta el ezeket s az Ada arcán végig csorgott a könyü. mig hallgatta. Megdermedve, elzsibbadt lélekkel állt ott, az orvos távozása u-tán is.
—	Én édes istenem, mit tegyek? Eszti néni, Béla meghal, ha tovább is itt marad.
—	Dehogy hall, édesem. Bizzunk az isten ő szent felségében.
—	Meg, meghal, öh nagy isten!
S mire bementek, arcán már
semmi nyoma nem volt a könyeknek. Móhon osont az ágyhoz s fölibe hajolt. Aludt.
A szerető női lélek kétségbeesésével kutatott egy mentő gondolat után.
N msokára felöltözködött legtür-heiőbb ruhájába s elment.
Damó Viktort kereste fel. Barátja Bélának, bizonyosan segíteni fog rajta.
Á szép nagysád, minek tulajdonithatom a ritka szerencsét?
Helylyel kinálta meg s maga is leült halvány arcú vendége mellé.
Ada tiszteletlenségnek tartotta ugyan, hogy a férfi egész bizalmasan mellé ült; aztán bántotta a modor, a tekintet is, melylyel fogadta, de most mindzekkel nem törődött. Csak segítsen rajta, szívesen eltűrt mindent.
Mint a kinek nagyon sietős a dolga, mind a kit kergetnek, gyorsan, elmondta, miért jött.
—	Rendkívül örvendek a bizalomnak, parancsoljon velem, bájos nagysád. És tárcájából néhány bankjegyet vett elő. A pénz átnyujtásakor, az Ada kis kezét egészen átfogta s egy léha mosoly kíséretében meszoritotta. A nő fülig pirultan, reszketve kapta el kezét s a pénz lehűlt a szőnyegre.
Elfutott.
Egy csinos ház első emeleti lakásán csengetett be. Ifjú barna nő nyitotta ki az ajtót s egyszerre tekintett végig fehér csipkés reggeli pongyoláján és Adán.
—	Kompolti urat keresem.
—	Nincs itthon.
—	Mikor találhatnám.
—	Mostanában semmikor; elutazott.
Ada meghajtotta magát, az ifjú barna nő fagyosan bólintott s e pillanatban, a félig nyilt ajtón egy ismerős hang szólt ki:
—	Mariskám 1
Ada jól ismerte a hangot, nem tért vissza ; gyorsan leszaladt a lépcsőkőn, mint a kit kergetnek.

is-junius hónapra szóló tizenket-ket. Eszerint a rokkant adó 'o-al fel lett emelve. — Pribiče-közoktatásügyi miniszter azt mon-i a klerikálisták egyik beszédére: vének ti csak ne ugráljatok sokat, csak kisebbségi vagytok s épp járhatok, mint a németek és ma-ok."
á s z i — H i p b h.
Prve lasztvice. szo sze 'ze 3! -ga :a pokázale. Zdá [ze léko právimo zacsétek szprotolétja tü. Politicsni 'zrebci. Doszta szmo szali odtoga, ka prído csiszt^krvni anszki 'zrebci tüdi i v Prékmurje, tze tálajta escse .i nábole dr'zi, i ero sze je tüdi zaAzéla konyerész-ruzba, toda szamo podru'znica v »oboti i razdelila po krájevnoj bi. Zgodilo sze je pa naszprőtno Ogi drü'zbe, meo je récs té nápo-yési demokrátszki agent, na toga zk glavár, pötom toga porocsili veliki zupán itd. itd. tak, ka sze je na mobilizéranye frtao slove-rendar poszrecsilo prevrcsti pred-:ony. drü'zbe podrü'znice i tó gle-na edno oszebo, ki nyim je tak szpica v ocsáj, ár sze nyim ne-táva i nela'zeS na drüge oszebe :le, kak nikáki, mogőcse pa tüdi ár jefjna protikmetiskif liszt >Do-ia< né steo napréplácsati, steroga szvojo visziko i neodvisznoszt iküvajócso csészt nepripoznajőcsa a, tak verno süri ... Pa kak sze n postűje nasa krájevna potréba i bole odtiszti, sterim bi tö részan oszt bila ? . . Na tó sze obširno ics povrnémo.
Tolvajija. Neznáni csinitelje szo ics Stevana z Püconec, v Vescsici ahájajöcso kiét v nocsi na 30-ga i gori vtrgnoli i odtisztec okőli 8 ' mpisov odneszli. Táti sze iscsejo. Razglas. Poljedelski delavci iz iurja, ki želijo iti na delo na :osko, naj se /glasijo pri Državni dela v M. Soboti, kjer se jim vsa potrebna pojasnila glede de-! in plačilnih pogojev, odhoda »ortov itd. Opozarja se da pridejo tev le zdravi in močni moški de-— ne pod 16 let starosti — ki jeni vsakega poljedelskega dela, no pa pri poljedelskih strojih, lorza deia M. Sobota. , Konyerészko društvo za maribor-Dblászt je 30 ga márca melo szvoj obcsni zbor v Maribori, na šteje delegátov táljemánye z vszé
krajőv zadoszta dobro bilő, szamo rávno z-Prékmurja né v tisztoj meri, kak bi nam tó potrebno bilő.
— Próba obcsinszki voliteví v M. Soboti. Ar sze ze zvün obszédnoga sztánya racsűnamo, bi obcsinszke vo-litvi 'ze tüdi i prinasz zvrsene t mogle bidti. V tá námen prineseni zákon sze pa nikak nescse zvrsiti, tő pa szamo zavolo politicsnoga igranya né. Dönok pa ná vidimo niká nővoga, stero nam na szlüzi obednim v dokáz nase trditvi Zákon obcsinszki volitev je za vsze dr'zavo ednáki. Ka szo sze volítvi 'ze povszédi zvrsile, szamo prinasz né, tő je krivica kompetentni oblásztev. Oda je 'ze zádnyi csasz za zvrsbo obcs. volitev v Prékmurji, poglednimo ka sze godi. Né rédne volitve, nego próba volitev i tö v M. Soboti. Ár je nase oblászti veliki zupán demokrátszki ex-ponent, szezná, ka haszek té mőcsi demokráti scséjo meti. Zmiszlili szöszi na volilno probo. Csi taka sze nyim poszrecsi dobiti vecsíno v obcsinszkom odbori, teda sze obcsinszke volítvi zvr-sijo tüdi fakticsno, csi pa nedobijo ve-csino oni, volitev nebode. Tá próba je bila v pétek popődnévi, ali demokrátom sze je né poszrecsilo. Míszlimo, ka má vszáki varasánec telko pámeti, ka de szi znao premiszliti v koga roké vlo'zi ravnanye z odnyega plácsanimi pénezi. Za ravnitele trbé lűdí, ki szo toga vrédni, negledőcs na nyé partazijanszki sztális. — Takse posztőpanye je pa direktna neszrámnoszt, i grajanye cslo-vecsega szlobodocsinénya.
— Cepike z dr'závne drevesznice, kak szmo odtoga !ze piszali, szo pótom kmetiszke drü'zbe doblene i szo tüdi priglasencom 'ze raztálane po 14 Din. za falat (i né kak szmo tisztikrát piszali 13 Din.) Cepike szo prav lépe bilé, nazádnye szo escse menkale, ste-romi je pa kriv vszáki, ki sze je né právocsaszno priglászo.
HALLÓ!	QOSPE!
Pnsli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota.
gyújtogatás áldozata lett, kétségtelen, hogy a gyujtogatást egy és ugyanaz az egyén eszközli, akit igy annál könnyebb volna kipuhatolni. Szerencsére a tűz továbbterjedését sikerült megakadályozni A nyomozás megindult.
BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek! A. Király M. Sobota.
—	Betörés. Krumpliszezon lévén, némely ember krumpliját eletette s az ültetni valőról feltétlen gondoskodni kell, ha jövőre is krupli-étel után vágyódik! Még eddig meg nem állapított egyént is ez a váyy hajtotta, mikor ültetni való krumplihoz olcsón akart jutni s mert a legolcsóbbat kereste, hát március 30-ára virradó éjjel feltörte Socsics István pucinci lakós Vescsica-i birtokán levő kamaráját s az abban elraktározott krumpliból vagy nyolc métermá-zsányit elszállított. Károsult feljelentésére a nyomozás megindult.
—	Munkások figyelmébe! Munkás-közvetitő hivatal a következő hirdetményt küldte közlés Végett: Prekmurjei munkások, kiknek szándékában volna gazdasági idénymunkára Franciaorsnág-ba elmenni, jelentkezzenek az állami munkásközvetitő hivatalnál M. Sobotá-ba n, hol munka viszonyokra-, fizetési feltételekre,- munkáscsoportok elindulására stb. vonatkozó mindennemű felvilágosítást meg kaphatják. Megjegyeztetik azonban, hogy csak elsőrendű munkaerők jönnek tekintetbe, erős férfi munkások — 16 évtől ibősebbek — kik mindennemű gazdasági munkához szokva vannak, kiilönössen ha gazdasági gépekhez is értenek.
ZA MLADINO DOVOLJENO 111
V NEDELJO 5. aprila popold. ob 3., in zvečer ob 8 uri
Ubojnički mlin.
Velika ljubavna drama u 5 Činova.
Die mordmühle auf Evanshilt.
U glavnoj ulozi: LEE PARRY.
^Sport.
—	Gazdasági egyesület M. Sobotai fiókjának választmányi gyűlése f. hó 5-én lesz megtartva, mint az el van határozva, a Benkó-féle vendéglőben. Csak a válasítmányi tagok megjelenést' kötelező.
—	Kazaltüz. Mult szombaton, azaz márc 30-án virradóra, bizton, még eddig ismeretlen tettes, ellenség kezé töl Szecskó István goricaí lakós szalma-kazalja kigyulladt s eléget. Miután ugyanennek a Sz.cskónak Čekečkavas-ban levő birtokán elraktározott szalma-kazalja is rövid pár héttel ezelőtt
Szeőke Pistát ép a tükör előtt l. Ez a kinyalt macska a kiraka-ireg tábláinál szokta igazgatni a endőjét, szétvetett lábakai, nyilvá
Mikor mán Pistához ilyen örü hölgyek tekintgetnek be, ak-lán jő világot élünk, szentem
>da ugy tett, mintha észre se parlagi gavallér nyerseségét n elmondta, mit akar. *Je vegye ugy szivére a dolgot, yöm nassádkám. Qombház, ha ad, lesz más.
Az én kedélyállapotom nem las most a tréfára.
- Komoly beszéd-e, nassád. De í sziv lakik itt. — Öklével me-:ött.
Részeg ön?
Mindég is a vótam, ha ebbe og<5 két csillagba tekintettem, mit kedves . . . Bocsásson 1 — No hisz nem akarom megbán-
-	Bocsásson I Ellökte maga elöl s kitántorgott az ajtón.
Elöntötte a keserűség. Lelkében vihar dult, szivét öszemarkolta a kin.
—	Csak szeretője vagyok, csak kedvese vagyok Utcai rongy, a mit megtaposhat minden ember.
Otthon a beteg férfi nyögése fogadta. Es neki nem volt szabad sirni annak az ágyánál. Neki csak letérdepelni volt szabad és oda vonni azt a hideg kezet az ő meleg szivéhez; ta Ián megér/i a kinos tusát, mely lelkében viharzik, melynek eldőltét minden jajszava, minden sóhajtása sietteti
VI.
A hónapos kis szoba kitágult szép nagy szobává. A déli nap meleg sugara meg a Dunáról jövő üde levegő két magas ablakon át ömlött belé; még egy másik szoba is volt mellette, csinnal berendezve.
A beteg férfit kényelem vette körül, az orvosnak minden rendeletét pontosan teljesítettek, sőt Ada még egy másik orvost is hivatott mellé, (folyt, köv.) •
S.K Celje -S.K. Mura 5:0 (2:0)
A vasárnapi barátságos mérkőzés, dacára, annak, hogy a legtöbben 7:0, sőt 9:0 vereségre tippeltek, mégis csak „csekély" 5 góllal végződött. S ha tekintetbe vesszük, hogy S. K. Celje egy I. osztályú csapat, viszont „Mura" II. osztály legfiatalabb klubja — ugy e gol arány kétségtelenül indokolva van.
A mérkőzés első perceiben a játék tartózkodó volt majd a „Celje" fölénybe kerül és úgyszólván a félidő végéig támadásban marad. A 6 percben éri el „Celje" az első golt. A gol után „Mura" főleg védelme játszik és az erős fizikumu hátvédjeinek sikerült jó félórán keresztül megkímélni »Murát kapuját ujabb góloktól. Hočevar, Csi esek, Btnc k egymás után védenek biztos golokat kornerre. »Celjec támadása két uben ofseidon és faulton akad meg. Már-már sikerült az első félidőt 1:0 eredménnyel befejezni, midőn 35. percben »Celje" jobb összekötője véd-hetetlenül befejeli a 2. golt.
A második felidőben „Mura" (ősi szokás szerint) tempóban visszamarad. Többször sikerül ugyan »Celjec kapuját megközelíteni, de eredménytelenül. A következő két golt »Celje« 15 perces időközönként rúgja, majd az utolsót, amely egész váratlanul közvetlen a a mérkőzés befejeztekor érkezik. E gólt ugyanis »Celje részéről egy hands előzi meg, s »Murat könnyelműen a biró sipjelzését várva — elfelejt — védekezni.
S. K. »Murac-ban legjobban kitűnt a védelem, mely szinte jobb volt a »Celje« hátvédjeinél is. A csatársorban azonban hiányzott az összjáték, mely természetesen a kevés training és a játékosok állandó vállalkozásának a következménye.
Nemec, maribori biró a mérkőzést mindvégig pártatlanul vezette.
VSTOPNINA: domje lož« 10 Dta., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina QUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Apu.
NOVISAD: april. 5.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—465 'Zito—Rozs > —390 Ovesz—Zab > —375 Kukorica	190—200
Proszö—Köles » — 300 Hajdina	» 270—300
Szenő—Széna > —80 Oraj—Bab csres. » —400 zmésan—vegyes bab —330 Krumpli	> —150
Len. sz.—Lenmag » —700 Det. sz.—Lőherm. » 3200
BENKO: april. 5.
Bikóv.
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
1 kg.
Bika J Üsző 8 Tehén Borjú Sertés
III.
6-6-
| 3-
Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi —
1	Dollár . . . . 100 Kor. Budapest .
100	Kor. Becs . . .
1	Kor. Praga . .
I	lira.....
Zürichben 100 Din
H. I. príma 7-- 8-- 9-7- 8-- 9-5-- 6-- -11-5 12-5 14-- 15-, 30 — 38 — 80— . . 80-— • •	0-75
Pénz.
= D. 62 — = » 0-0862 = » 0.0876 = » 1-8425 = » 255 = 8-35 sfrk
*
* *
Vasárnap, április 5-én training mérkőzés lesz Mura I. és Mura II. között.
Krcsma
z dvászet plűííami zemlé, edno vöro od Radgone, na vélkoj ceszti Radgona—Maribor, sze po vu-godnoj céni óddá. Vszenavküper obsztoji z-dvé zidanci, v ednoj pét hi'z, dvé kühnyi, skedjen, stale i kleti; v drűgoj zidanci dvé hi'zi kühnya i k-nyé stale i kleti, z vszo vérsztvenov skerjóv i mlatilnicov, z kravami, konyami i fiakerszkim vózom. Vecs sze zvé pri: TALÁNYI FRANC gosztil-niesari Sv. Jurij ob Ščavnici.
MÖRSZKA KRAJINA
29. márciusa 192Í
Z-hája ■r»z4ko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta V domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din r Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cir): med textom i izjave i poszlano 1-30 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M A R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési negyedévre belföldön 15 Dinár, küll 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ként: szövegközt és nyilttér I 50, r( 1-—, apröh rdetés 0-70 Din és az il Többszörinél engedmény.
'fi !! i 0«.3i..! J70G
GAZDÁLKODÁS.
—
A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés.
VI. Eljárás kötelező és együttes
I
eljárás esetén.
Ha a gazda szántáskor nem feledkezik meg arról, hogy egy egérpár egy év alatt kétszázra is szaporodhatík és ha szigorúan meghagyja szántó emberének, hogy az eke alól felkerülő tftinden egeret irtson, s ha ott, hol a felszántás nem lehetséges (utak mentén levő füves helyeken, gyepes partokon, pajták és szérűk körül, kazlak és boglyák alján, vasuii töltéseken és vízszabályozási gátakon) 14 napi időköz múlva kétszer fos?foros pépet alkalmaz, akkor egérjárástól nem kell félnie.
Hol azonban a gazdák mégis megfeledkeznek e teendőről, ott nagy egérjárás esetén csak közös és kötelező védekezés vezethet célhoz, de itt is szükséges, hogy annak okvetlen szükségességéről minden egyes védekező tag meg legyen győződve.
Ezen kötelező védekezés esetén az eljárás következő lehet.
Szükséges, hogy a védekezés egységes legyen, valamint, hogy ennek vezetése egy kézben összpontosuljon. Szükséges, hogy abban a vidék összes érdekeltsége részt vegyen és pedig kötelező védekezés kimondása esetén pl. vármegyei szabályrendelet alapján esetleg büntetés terhe alatt is. Ez a kötelező védekezés kiterjedhet egy vagy több községre, egy vagy több járásra is. Á védekezés egyszerre, előre megállapított és a helyi körülményeknek legjobban megfelelő terv .szerint tör téujék. Az eljárás helyességét pedig hatósági közegekkel kell ellenőrizni s ha valaki a védekezést hanyagságból elmulasztja, akkor a mulasztó költségén hajtassa azt végre az esetleg megállapított birság kiszabása mellett a védekezést vezető maga.
Irtás módjául alkalmaztassák elő ször az egereknek szántáskor való agyonveretése eke alá nem kerülő helyeken a foszforos pép vagy a ho-henheimi egérfogó, mig ellenben olyan helyeken, hol kis területen sok egér van, ott a foszforos pép és egérfogó árok.
Közös tulajdont képező területen, továbbá vasúti töltéseken, vizszabályo-zó gátakon az irtás közköltségeken történjék.
Általában az irtásmódok megállapításánál szolgáljon zsinórmértékül az, hogy a követendő mód egyszerű s a maga helyén zaklatás vagy károsodás nélkül alkalmazható legyen.
Az irtás legsikeresebb ideje a késő ősz vagy a korai tavasz, foszformérges pépet csakis ilyenkor tanácsos
alkalmazni, ellenben az agyonveretés minden szántáskor az évnek bármely szakában.
Foszforos pép alkalmazása esetén a foszfor beszerzéséről a védekezés vezetője gondoskodik és ő legyen érte felelős is. Ezenkívül figyelmeztetni kell minden egyes védekezőt arra a veszélyre, a mely hanyagságából vagy esetleg gondatlanságából származhatik S ez utóbbi uknál fogva a teljes biztonság okáért szükséges, hogy az ilyen méreg alkalmazása helyén jelen legyen valamely hatósági közeg
Végül közös védekezés esetén szükséges, hogy tekintettel a helyi viszonyokra, megállapíthassanak a IV. fejezet alapján azok az egérevö hasznos állatok is, a melyeknek kímélése ott kívánatos,-vagy épen szükséges.
(Vége.)
KÖZGAZDASÁG.
Silány zabíermésünk oka.
Nálunk a zabtermés más nyugati államok zabterméséhez viszonyítva rendkívül silány. A mi zabtermésünk országos átlagban és kat. holdanként legújabban is csak 5.36 métermázsára tehető, holott Belgiumban 13, Anglia és Németországban 10 és fél mázsa az orsz. átlagtermés kat. holdanként, sőt még Ausztriában is kb. 1 mázsával nagyobb mint nálunk, holott Ausztria talaja sokalta rosszabb a mi talajunknál.
A mai magas zab árak mellett nem tűrhető továbbra is, hogy zabtermésátlagaink ilyen alacsonyak legyenek
Silány zabtermésünk oka egyedül az, hogy a zab mindig trágyázatlan földbe vettetik, a r^ely 6—8. 10 év óta nem kapott istálló trágyát. Ha már semmire sem jó a trágyázatlan föld, a gazda még mindig vet bele egyszer zabot mielőtt azt n eg-trágyázná. Nincs az ilyen földben már sem nitrogén, sem foszforsav, s igy természetesen zabtermést is csak olyant adhat, a mely a költségeket sem tériti meg.
Igy nem lehet gazdálkodni, ilyen alacsony zabtermés átlagokkal, a mai megdrágult viszonyuk között a gazda nem élhet meg. Arra kell tehát ükvet lenül törekednie minden gazdának, hogy az eddiginél nagyobb zabter méseket érhessen el, s ezt bizonyosan elérheti két úton-módon. Vagy kihord most a tél folyamán a megfagyott barázdákra 8—10 szekér istálló trágyát kat. holdanként, s rászór 150 kg. szuperfoszfátot, s a föld kiengedése után azonnal alászántja azokat, vagy pedig ha istálló trágya egyáltalán nem áll rendelkezéséie, akkor kiszór 150
kg. szuperfoszfátot kat. holdanként most a télen, hómentes időken, azt alászántja, majd ha a föld kienged, megboronálja, betrágyáza, beleveti a zabot és vetés után egy pár nappal rászór kat. holdanként 40 kg. chilisalétromot.
Ezen eljárás által fedezi a zab által szükségelt tápláló anyagokat, s ez által 2—3—4 mázsával is fokozza annak termését, s ez által jövedelmezőbbé teszi a zab termését, s n.-m is kell magát szégyelnie azért, hogy zab földjén csak 3—4 mázsás termést érte el.
Halló
Halló
goszpé i goszpödje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá^ prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsákí za goszpé od 100'— dinarov napré
A.I Király
trg. z krscsaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
PRODA SE TsproS
kolodvora Bučečovci obstoječe iz 20 plugov (4 plugi gozda, 5 pl. travnika in 11 pl. njiv) hiše s štirimi sobami in dvema kuhinjama,, novih hlevov in gospodarskih poslopji (vse betonira-no) z gospodarskim inventarjem vred — Informacije daje pisarna Dr. ČERNE-ta, odvetnika v Murski Soboti.
FI AFlfS Buíeíovcén a ILLnUVJ vasúti állomással szemben egy téglából épült ház, (4 szoba, 2 konyha, éléskamra s pincék) újonnan épült istálókkal gazdasági felszereléssel, marhaállománnyal és hozzá tartozó 20 holdas (4 h. erdő, 5 h. rét és 11 h. szántó) birtokkal együtt.
Érdeklődni lehet Dr. ČERNE, ügyvéd iródájábíin Murska-Sobotában.
Za trgovino primerno
sztanüvanye, obsztojécse z-dvé hi'zi, kühnya, beíonírane peovnice i szkladiscsa, pri vélkoj ceszti, sze taki z-árende dá. Vecs sze z-vé prj
SZABÓ JÓZ'EF-i Srednja Bistrica.
iimiiBiiii
POZOR.
w Opekarniška tvornica, umetni aa mlin in žaga, veletrgovina z
I« vinom in manufakturnim blago
^ A LOJ Z KRAIN2
1= »v Ljutomeru
nudi v poljubni množini — t —( koj dobavno — najboljše prei
I- kušen model zareznih strešniki kakor tudi zidno opeko, te stavbeni les, deske, špate aa late za stavbe in mizarje
E™" najnižji ceni.
Tudi imam izvrstno lj _ mersko vino več letnikov ugodnih cenah vedno v zaloj
Glavno
szkladiscsl
pivovarne
THOMAS ©OTf
v MARIBORI je za Prékmurje v M. Sol pri: Flisszár Jó'zJ
krcsmári.
Gg. krcsmárje sze obvesztsáv ka sze prve vrszte pí> gla'záj po pol litri v lagvid pa po od 12.5 Lit. do 100] sztálno dobi i tö : 'zúto „Marc i csarno speciálno „Bok pij V szkladiscsi vszigdár 100 hl. friske pive, ki sze szolidni céna vszáki dén oc Tüdi sze dobi tü „Radeins szlati^a i tő „Zdravilni vreli „Kraljev vrelec" i „Gizella vref po náni'zsoj céni.
Galantírana friska Zdrava i 'zerna
Miért töri
fejét
hogy hol vásároljon kerékfl szükséges alkatrészeket, küls belső gumit stb. varrógépjéhez sd alkatrészeket, mikor minede
mm Pilil
műszaki cikkek üzletét (Berger-féle ház) M. Sot
jutányos áron megkaphatja, itt nagy raktár öngyújtókban alkatrészeiben. A legjobb villanyzseblámpák és elemek, lemezek, tűk és alkatrészek géptűk nemkülönben összes az mába vágó cikkek állandóan kaphatók.