( w
MORSZKA K
Vérsztv ni. polit lesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo: V a leta 24., V* 12., meszecsno 4.. V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: '/a evre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Kii,földre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA
Rokopiszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendők s nem adatnak vissza.
cm
Cejna inseratov za □
Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150., réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150. rendes hirdetés I —, Apró hirdetés 0 70 Din. és az illetek. Többszörinél engcdm.
Tezski cajti.
Vezdásnyem vrejmeni je nikaj nej csűdnoga, csi sze z lüdmí tak posztoupa, ka szmo nigda za nekulturno pravli. Dnesz-dén moremo na tiszto praviti ka fak je dobro, stero szmo nigda obszoudili. I tou znamenüje pokvarjenoszt lüdsztva nej sza mo ki tak delajo, nego i ki tak szoudijo. ár je z-niedne sztráni nej namesztno. Jesz-tejo lüdjé escse, ki bi mogli meti nepokvarjeni csüt i düsnovejszt, ár szo za volo toga sztojécsi na preszvetsenoszti visisoj sztubi i bi mogli delati na tej pokvarjeni k-nazáj povrnejnyi rédnoga cslovecsanszko-ga csűta i zsivlejnya.
Poszebno sze tícse tou nasega Prek-murja, gda mámo prüiko vsza táksa szkü-szati stera bi sze nam niti szenyati nej vű-pala.
Nas národ je bogábojécsi, veropostü-vajoucsi, i zmálirn vöjemányom dönok pre-sivetseni, napredüvajoucsi národ. Za prise-szfaoszt láka, za preminyenoszt, trpi ali ocsá-kov szpcrumenek postüje. Vera je ocsákov herb, v-tom sztoji. Szvojo postüje, drügo nihá. Ali kak tou dneszdén naprej ide, — j je odvecs. Tou nemre drűgo nikaj bidti, kak brezvernikov, ali drűge vere naszprout-nikov rovanye, kí námen je med vadiüvá-nyami szvájo provokírati i te v kaonoszti ribiti; ali edno doliobhoditi v drűge ugod-noszt, ali obej zmešati i nouvo sztvoriti. Tou nikak nej v dobrouto národne var-noszti i redü, mirá. Záto tüdi oblászti nesz (mejo z vküper djánimi rokámi, glédati táksa dela, escse bole pa to edno ztneslingo tá
zagledali, gda pri drűgom száma dela tak i podpéra.
Neizobrazseni pritnorec, prouszte zsiv-lenyszke praksze i preszvetsenoszti nej na najvéksoj sztubi zsivouesi cslovek szvojo prevörno szlűzsbo tak scsé szpunyávaii, ka med Prekmurci nezadovolnoszt, szpako dela Priglása malenkoszti i nyerni obiászt verje. Ali sto je tiszti cslovek ki bi vu cér-kvi prouti mogao povedati dühovniki. Tou sze escse nej zgoudilo. Pa dönok eden cslovek je priglászo ednoga vucsitela, ár ga je dühovnik v-madjarszkom jeziki zdá-vao. Mogoucse ga priglászo záto, da je evangelicsan, mogoucse záto ár je Prejk-murec, na vszakoformo pa záto, ár on sztem ka je primorec szebi postenyé steo szpra-viii. Na i nyerni obiászt vörvala, nekrivics-noga vucsitela pa suspendirala (felfüggesztés.)
Mursko Sobocsko evangelicsanszko soulo je vísja obiászt podrzsávila vu nyej katholicsanszki vucsitel djáni, katholicsan-szki dühovnik lehko hodí vcsít verenávuk té, gda Martjanszki kath. dühovnik szam zapovedáva sz tamosnyov soulov i ev. es-peresa vösztira z soule gda té príde evang. deco vcsit na verenávuk.
Pri cdnom sze v-mesávava ublászt v verszko dugoványe i prelomi nyé autono-míjo, pri drűgom pa zagléda krivice. I gda sze tak lüdém krivica dela, tou na dobro pelati nemre.
Známo ka za vsza tá dela Beográd nikaj nevej, príde pa vrejmen, ár pridti more, gda de mogao zvediti, i tüdi pomá-gati szam. Ár je pa krivica velka, zahte
vamo osztro preiszkávo kémprvlé, posztou-panye pa tüdi prouti táksim lüdém kí med lüdsztvom izgágo delajo. Edno soulo nemre komunzerati, ár tie szpádne pod agrarno reformo, drűgoj pa nej nadoblászt dati: Verszka autonomija jeszte tou postüvaíi, nanyécsémere pa nej suspendirali nekrívoga vucsitela, ár tou med lüdsztvom nezadovolnoszt bűdí
Európai Szibéria
Irta : L. Rozwadowszky
A lelkem fáj, most hogy vissza térek Szibériába. Igen! A jugoszláviai Szibériába, „Prektnurjéba, amely tulajdonképpen az én hazám — A lelkem fáj, mert láttam a különibséget az itteni Szlovénia és a volt stájer Szlovénia gazdasági helyzete között. — Öt napig éltem ott, és amikor vissza kellett térnem fájt, mert hogy éppen mi, akik ellátjuk azt a vidéket mindennel, mi vagyunk annyira elhagyatva, hogy . méltán mondhatjuk magunkat szibéria lakóinak.— És miért? Azért mert köztünk és a túlsó Szlovénia között ép annyi a külömbség, mint a nagy szibéria és bármely más európai állam között. — Itt nálunk ugyan az a helyzet van, ami az ázsiai, Szibériában. Forgalmi nehézségek, elhanyagott utak, a népünknek semmibe vétele. Na egy vasutas például rossz fát tesz a tűzre, — büntetésből Prekmurjébe teszik. — Ezt saját fülemmel hallottam amikor a s. j.-i. állomáson a fönök, forgalmistájának, aki leitta
PODLISZTEK.
Edni máli csrejvli.
Vouszki plavkaszti rejtki oblačke szo plavali lobri krajine. Velko zburkanye zráka je moglo bidti [nicou, z-dezsdzsom, vihérom i z-bliszkanyem nav-1 küp. Vszepovszédik sze vidi nyega meszto, drevja Ivejke szo szpolámane, na lisztji, na trávi sze ve-Ilike dé'zd'zevne kaple lescsíio, vu potoki sümí voda.
la Vrban Jánosa dvorisesi velke mlake sztojijo, |v-Sziják Mihálya szadovnyáki je pa — kak je tou IWihaokova Magda právla, nej szamo doszta szadü Inego escse fticsja gnezdá doj zmláto vihér i de'zdz'.
Obri blatne zemlé sze je previdna bejla meg-Ila szűkala, rourov din sze je ednáko prouti nébi Ipozdigávao , stero szo vsze toga znamejnya, ka lnede vecs dé'zd'za, nocsi je bár néba gdete ob-llácsna, rávno tak, kak Bicó ocso obráz, steri v-Ihrbti vugnyeno z-nevgviisnimi sztopáii ide vdiljek 1 po dúgoj ceszti z-Szivják zidárom.
Nakeliko je vküpsztrti szirmák sztarec! Nej Ije tüdi csüda.-nekáple, nego sze szípáva nanyega lneszrecsa, Csi nyerni je mrla, gyünci szo sze nye-Imi razpocsili, skegeny i szilje zgorelo, konye szo Inyerni cigányi odegnali. Vsze tej vdárci nej csüdo, Icsi szo ga vtrlí.
Do etiga mao je szamo etomi szvejti zsívo, j nej je dao nika na bozsíesna, doszta lüdi je pre-
kráto i szkuze szpresao vö zsnyí oucsi, ali zdaj bi sze zse rad ponízo pred goszpodnom, náimre da vídi, ka sze nyerni szin vu szmrti vrti. Gori je djao pri szebi i oblübo je, ka de po etom toga szvojo vrejdnoszt szamo na dobro nücao.
Szamo, ka je tou vsze pred nébov nevugodno bilou, stero szo lüdfé vcsaszi zacsnoli gűcsati náimre da sze je tá csüda zgodila, ka je eden Marijin kejp küpo v-cérkev i gda szo ga domou pelali na potouki sze je mouszt poudro, i bujli szo sze konyi, kejp sze je z-kouli vréd nasztrtino szpotro.
Lüdjé ga z-dvoriscs prejk gráhke glédajo, kak ide v-dugom kapüti oblecseni, drouvno pislívo gla-vou medplécsa potégnovsi.
—	Eh tí Csiba, ti, — právi Böngér Panna, — nyájte ga, nepoménsávajte ga escse i vi. Tak ga zadoszia kastiga Boug. — Znás ka sze je ni-cou zgoudilo?
—	Lehko kaj z-krízsom na brűtivi?
—	ürüm je vdaro v-nyega. V-küp ga je szpotro, Vcseraj szo ga posztavili escse gori z-velkimi sztroski i zse je sztrtina.
Oh, oh ! sztara sze Böngér Panna. — Te zagvüsno tá ideta. No pa idi tí máli Andrásko za nyitna i po^ledni v-steri kraj sze obrnéta pri sztü-denci ?
„Vesko dejte" (tak szo zváli toga krotkoga materré i ocsé nemajoucsega pojbára) Andrásko je tam kücsao pri ougnyi naszrejdi na dvoriscsi, pristerom je Panna v-koutli szlivov lekvár kühala
i gde sze je té szorotícsek rad zdrzsávao, ár sze je nej szamo pri ougnyi szegrejvao (vrejmen je zse mrzlo bilou) nego dobroga szrdcá Panna nyerni je dopüsztíla, ka je z-legvára tüdi kostávao.
I zdaj za toga sztároga Bicóa volo vkraj more oditi, csi nyerni je tou bár nej iáko prav bilou, záto je za nyima sou. Uprav szta na brűtiv sla.
Zsenszke szo nej zaman gücsale, lejpi z-er-décsega mramora posztávleni krízs je na tle le-zsao na dvá tála sztrejti. Nini, kama szo prejsle zláte litere zsnyega : „Na bozso diko je poszta-vo Bico József" ? Rávno na literaj ga je na dvouje vtrla grumszka sztrejla, tak da bi Boug z-tém pravo: »Nej trbei tvoje díke Bicó József, kak je nej trbelo Maríjinoga kejpa, tak toga tüdi nej trbej.«
Te sztári Bicő je doj vzéo pogléd szpotrej-toga szvojega dára, steri je na zemli lezsao i nej Sze je vüpao gori na nébo zglédnoti, gde szo na-teliko szrditni na nyega. Kak je okouli szébe szemtá glédao, je zagledno toga vbougoga pojbára, tak da bi nyegova kosava gláva nyerni szred-beník bila, med nébov i zemlov.
Andrásko sze je na brűtivi, k-ednoj jeszeno-voj sztébli podszlono iy-namocseno tücsno brű-tiva zemlou pográzd'zajoucse nogé premenyáva-joucs pozdigávao, ár ga je zéblo i z-veikov ná-lezsnosztjov glédao sztároga Bicóa i zidára.
Hodmo odetec odgovori Stevan.
(Nadaljávanye príde.)
magát, és elhanyagolta szolgálatát, Prek-murjét helyezte kilátásba. Tehát mi és vidékünk; mumusok vagyunk a tulso szlovéneknél. — Miért? Nem hálává) kellene nekik velünk szemben lenniök? És mégis! — Lenéznek bennünk és amiért ellátjuk őket, még ki gúnyolnak. Ki gúnyolnak és Szibériának neveznek bennünket, illetve vidékünket. De kik az okai, hogy itt szibériai helyzet van? Mert hogy az van, azt mi magunk is belátjuk.
Négy év óta vagyunk ez uj államalakulatnak fiai és szégyen nekik, még eddig nem tudtak segíteni azon, hogy a szibériai helyzeten változtassanak. Egyidő óta bár már nem füttik hetenkint háromszor közlekedő egyetlen vonatunkat elrothadt talpfával, de ez még nem haladás. Haladásnak mondhatnánk, ha négy év óta épülő vasutón az összeköttetést felvehetnénk. Népünk most kénytelen a terményeit úgyszólván elajándékózni, mert kereskedők, akik azt megveszik, csak felét adják érte, mint máshol, mert részben a nagy kocsi fuvart számítva nem is igen tehetnék másként, részben azonban tudva, hogy a forgalmi akadályok miatt a terepet mintegy monopoli-um bérletként uralják, ki uzsonázzák a népet.
Mikor lesz az állapotnak vége? Hisz magának az államnak is érdeke volna ezen segíteni! még pedig mielőbb, mert hisz az állam a népből él, ha pedig a nép kizsákmányolt és szegény, nem tud meg felelni államfiui kötelezettségének.
Nem akarom az állam vezetőséget lenézni; de annyit mégis bűnül róhatunk fel nekik, hogy benünket elhanyagolnak teljesen, mert négy éve, hogy a vidéket urolják, ez idő alatt, ha csak egy kis szorgalmatosságot és velünk törődömséget tanúsítanának, már segíthettek volna a bájon és Prekmurje nem volna ma is még a jugoszláv Szibéria, hanem a jugoszláv kánaán, mert népünk törekszik, csak a segitö faktorok nem tőrödnek velünk.
A parlamenti elnök választások.
A nemzetgyűlés szombati ülésén megnyitották a parlament második ülésszakát és megválasztották az uj elnökséget.
Az elnökválasztás a szokásos formalitás helyett erőpróbáját jelentette a kormánynak a szövetkezett ellenzékkel szemben. Az erőpróba meg is történt és az ellenzék teljes kudarcával végződött. Az ellenzéki lisztára csak a demokraták és a két föderalista párt, a klerikálisok és a muzulmánok adták szavazatukat.
A parlament ülésére 10 órakor gyűltek össze a képviselők. Stepanovics radikális párti pap-képviselő javaslatára Oraovac Tornát egyhangúlag megválasztották korelnöknek.
A szavazás eredménye szerint 199 szavazatot adtak le, amelyből 124 a radikális lisztára, 65 az ellenzéki blokk lisztájára, 9 pedig a földművesekére esett. Két szavazólap üresen maradt.
A parlament elnökéül Jovánovics Ljubát 124 szavazattal, első alelnöknek Babicsot 125 szavazattal, másod alelnöknek pedig Rankovics Mihajlót választották 123 szavazattal. Az utóbbit ugy látszik Markovics volt igazságügyminiszter törölte, aki tudvalevőleg személyes ellensége Rankovicsnak.
Az ellenzéki blokk lisztáján elnöknek Pecics demokratát, első alelnöknek Hohnyec klerikális, másodelnöknek Hrasnica muzulmánt jelölték. A földművesek elnökjelöltje Lázics Voja volt.
Oraovac korelnök a szavazás után kihirdette az eredményt és felhívta az ujonan választott el-
nökséget, hogy tisztségét fogadje el. Jovánovics Ljuba a radikálisok tapsai közepette lépett az elnöki emelvényre, ahonnét rövid beszédben köszönetet mondott megválasztásáért. Utána megállapították a keddi ülés napirendjét, amelyen két parlamenti bizottság meválasztása szerepel.
Az ellenzéki blokk megalakítására vonatkozó tárgyalásokat egyébként a parlament ujabb szünete is visszaveti. Ugyanis a kormány a parlamentet a pénzügyi bizottság megválasztása után újra elfogja napolni egész november 16-ig. Ezalatt a pénügyi bizottság megkezdi az 1923—24. évi költségvetés és a pénzügyi törvény tárgyalását.
Széthullik a német egység.
A szeparatisták kormányt alakítottak a Rajna vidéken.
Kikiáltották a rajnai köztársaságot.
A rajnavideki szeparatisták, akiket a francia megszálló hatóságok támogattak, vasárnap Aachenben kikiáltották a rajnai köztársaságot. A puccsot kora hajnalban hajtották végre előre megbeszélt terv szerint. A szeparatista fegyveres csapatok megszállták a középületeket, kitűzték a régi szeparatista lobogót, eltávolították a német rendőrséget, amely minden ellenállás nélkül átadta helyét a kirendelt karszalagos fiatal embereknek. A város birtokba vétele után a mozgalom vezetői megalakították a rajnai köztársaság ideiglenes kormányát, amely kiálltványban jelentette be, hogy a hatalmat a Rajnavidéken átvette. A szeparatista puccs-kormány még vasárnap rendeletileg betiltott minden gyűlést és szigorúan meghagyta a német rendőrség tagjainak, hogy fegyvereiket szolgáltassák be. A lakosságot felszólították a rend és nyugalom megóvására és kilátásba helyezték, hogy sürgősen teremtenek élelmiszert és munkaalkalmat.
A munkásság általános sztrájkot proklamál a szeparatista puccs ellen.
Aachenben vasárnap reggel a szeparatisták kitűzték a középületekre a zöld, fehér, piros lobogókat. A rendőrség mindenütt visszavonult, helyére karszalagos egyének állottak. A kormányhatósági és postaépületbe vezető utakat a szeparatisták már kora reggel megszállották. A házakon plakátok hirdették a rajnai köztársaság megalakítását.
A szeparatisták minden ellenállást könyörtelenül elnyomnak. A lakosság nyugodtan viselkedik. A munkásság, hir szerint, általános sztrájkot proklamál a szeparatista puccs ellen.
Az angol politikai körök ugy tudják, hogy ha a szeparatisták ragaszkodnak az angol zónába való bevonuláshoz, ugy Godley tábornok a legszigorúbb ellenintézkedéseket teszi, mert politikumot nem engednek az angol hatóságok a megszállt területeken.
Az aacheni ideiglenes szeperatista kormány kiáltványban — a Havas ügynökség szerint — a berlini kormányt teszi felelőssé a rajna-vidéki német nép insé- j géért. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a rajnai köztársaság szomszédaiAa.L békében és barátságban kiván élni.
Sliižbo pomožnoga pisarja išče neki domačin, vešči slovenski in madjarski jezik.
Naslov pove uredništvo.
GLAS Z I. — HIREK.
—	Mrtelnoszt Tri tjedne sztaroga szineska je vzéla tá neszmilena szmrt t. m. 24.-ga od g. Lipics József „Szlavenszke banke" uradnika i tüvárisice Kühár Sáriké. Mládoga pára zsaloszti je vesz ob-csinsztvo tálnik Nase szozsalje.
—	Vlom. T. m. od 24.-ga na 25. vnoesi szo neznáni csinitelje nc tri vdrli v-trgovino Morgen-stern Jakaba v G. Pclrovci i szo vsze mogoúcse odneszli. Csinite'j- szo pa mogli dobro znati prilike, ár szo zn »li ka je trgovca szin nej domá, tüdi ka je v pondelek vecs ledrnoga i textilnoga blagá doblenoga, i tak szo szi vrejmen vöponücali. Ka koncsi eden med nyimi je domácse vrszte mogao bidti je szvedousztvo tou, ka szo szkousz peovnice prisli v-baoto. Blizsányi podátkov escse nemarno v-rokáj i tak tüdi nej v skodi. Qvüsno je pa, da kvára vecs nego pou milliona koron more bidti, ár je zsé szamo szakolejrano na 400.000 koron bilou. Zsandárje szo erergicsno preiszkávo zacséli prouti ^csinitelom, kí organizirana banda ' more bidti.
—	Pasteurjov závod boude v krátkom nasztáv-leni v Celji. Tak mo blizse ednoj humaniteti, kí je v-vezdásnyem vrejmeni cslovecsanszka potrejba.
—	Odkriti tolvaj. Zse dűgo vrejmen je v sztráhi bila Črenšovszka okoulica pred tolvaji, ali zdaj sze je ednouk poszrecsilo zsandárom dobiti té vtícske, touie da vodit.-la Ritlop Ferenc brezdelnoga fti-csara. Po nyega ovádbi je zvecsimi büo v zvézi i tüdi Kolenko trgouvca.szo oni oroupali szvoj-csasz. Prejk szo ga dáli D. Lendavszkoi szodniji.
—	Poszvetsüvanye zvona. Sztrükovszke obesine darovítní prebiválci szo za predkrátkim küplenim zvonom t.m.21 -ga 2sé drligi v zvon dali poszvetsüvati. Ouszvetek poszvetsüvanya je ob 3. vöri ppdnévi med lejpimi gouvoricami g. Siftár bodonszkoga ev. dühovnika v navzoucsnoszti velike mnozsine lepoti potekao.
—	Nouva fabrika. Subotiška tvrdka „Perun" je akcijo zacsnola za posztávlanye edne fabrike za polszke masine. Ár edna táksa fabrika rejszan fali v Jugoszláviji, tüdi Subotiski obes. tanács podpéra ideo, tüdi je zsé fundus obecsala. Zídanye sze v-krátkom zaesne.
—	Halálozás. Súlyos csapás érte Lipics József, a »Slavenska Banka« tisztviselőjét és nejét, Kühár Sárikát, amennyiben elsőszülött háromhetes kisfiúkat, aki rövid és boldog házaséletüket még megelégedettebbé varázsolta, folyó hó 24-én elveszítették. Nagy részvét mellett 25-én temették el. Őszinte részvétünk !
—	Betöréses lopás. Folyó hó 24-érő! 25-ére virradó éjjel Morgenstern Jakab gornji petroveii kereskedő üzletét ismeretlen tettesek teljesen kirabolták. A tetteseknek ismernie kellett teljesen a helyzetet. Először is tudták azt, hogy a fiatal Morgenstern nincsen odahaza, másodszor, hogy a kereskedő hétfőn nagyobb mennyiségű bőr és textil árut kapott. Nemkülönben feltűnő az is, hogy a pincébe törtek be s azon keresztül hatoltak az üzletbe. Közelebbi adatokról még nem érkezett jelentés, igy a károsodásról sem. Annyit azonban már is meglehet állapítani, hogy a kár több mint fél millió, mert betörés ellen is 400.000 koronára volt biztosítva. A csendőrség erélyes hajszát indított a tettesek kézrekeritésére, amely egy szervezett bandából állhat.
—	A leleplezett rablóbada. Črenšovci község környékén hosszabb idő óta egy jól szervezett rablóbanda garázdálkodott. A tusniščai csendőrségnek a minap sikerült a banda vezéréi, Ritlop Ferenc suhanc személyében elfogni, aki a vallatás során beismerte, hogy több egyénnel állott összeköttetésben, úgyszintén azt is, hogy a legutóbb Kolenkó Iván kereskedőt ők rabolták ki. Átadták D. lendavai járásbíróságnak.
i - Sakkverseny Krizevcén. A Križevci Sakkor i elmúlt" vasárnap versenyt rendezett, melyen Bnketten vettek részt. A verseny győztese Dar-is Aladár evangelikus lelkész lett. 1 -- Kirabolt biró. A napokban Balažič István illatinci biró házában ismeretlen tettesek betörtek i nagyobb mennyiségű búzát, krumplit és lisztet Itek el mintegy 5000 dinár értékben. A csend-] ség a nyomozást megindította, j — Pasteur intézet Ciliben. Mint értesülünk, j íliben a közegészségügyi minisztérium Pasteur-lézet felállítását tervezi. A .tárgyalások a cillei S írosi tanáccsal megindultak már az intézet fel-t litása ügyében.
I — Harangszentelés Strükovci község áldozat-i isz lakói röviddel ezelőtt beszerzett harangja . án folyó hó 21-én már a második harangot is j Iszenteltették. Az ünnepély szűkebb körben,inkább < yházi jellegű volt, mely délután 3 órakor Siftár j idonci lelkész u<- magas szárnyalású beszédével, l iási közönség jelenlétében folyt le. I — Uj gyár. Suboticán (Szabadka) a Perun nevű íllalat akciót kezdeményezett egy mezőgazdasági t ípgyár létesítésére. Tekintettel arra, hogy ily | la gyár hiánya Jugoszláviában nagyon érezhető, i ibotica város tanácsa is támogatja a vállalatot > részére a szükséges telket is felajánlotta. A gyár i litését a legrövidebb idő alatt megkezdik, a — Uj városbíró. K o k o t Iván kereskedő Dolnja j íűdaván, aki eddig a városbírói teendőkkel volt í egbizva, elköltözött Dolnja Lendaváról, helyébe ] ljubljanai tartományi kormány Kac Ferenc u. o. 1 sreskedőt nevezte ki városbírónak. I — Kereskedelmi árak Zagrebban: Buza 1360 j ír., zab 870, tengeri 960, ökör 36—46, Mari-j jrban: sertés élő kgr. 100—112 és 88—92 kor. j srtésárak 4 — 6 kor.-val emelkedtek.
—	A trónörökös keresztelője Beogradban nagy nnepségek keretében folyó hó 21 -é véget ért. fejedelmi vendégek, mint a. román és görög rályi pár, yorki herceg, a koma, már elutaztak, íl herceg is nászútra ment el és visszajövet
j igrebban telepszik le.
I i— A .kivándorlás szabályozása. Északamerikai ' larnok kivándorlási kvótája betelt, azoknak, akik j ír megkapták a kivándorlási engedélyt, de még 1 [hon vannak, január elsejéig el kell utazniok, 1 írt engedélyük ezen tul érvényét veszti. Akik I ost jelentkeztek előjegyzésre, azok csak v jövő 1 íre kaphatnak kivándorlási engedélyt. Kivételek I »k a kereskedők, akik üzleti ügyekben utaznak j merikába. Kivételes elbánásban részesülnek az I nerikai állampolgárok gyermekei is, azok, akik 1 fik évüket még nem töltötlék bc!.
-	Rablótámadás Šalovcen. Folyó hó 16-án jel 1 órakor három ismeretlen tettes karó, re-
1 ilver és fejszével felszerelve, betört Balek Zsuzsa Brtájába, kit a vele vadházasságban élő Leposá-Hl együtt megtámadták és sulyosau össze verték j iel. Amikor ezekkel végeztek, a szobából 2250 lár értékű ágyneműt vittek el magukkal, köz-i a még az istálóban alvó és utánuk szaladó i ilekné Ernő fia bal térdébe revolverrel bele-I lek. Mint a nyomozás rnegállapnja, mezítláb 1 Itak és egyik magas, másik kettő alacsony ;] metü volt A nyomozás tovább folyik.
Egy világcsoda.
Ikrek egy férfi gyomrában.
Szombaton délelőtt beszállítottak a beográdi I iiika sebészeti osztályára egy huszonegy éves ■likoplanból származó fiatal férfit, akinek gyom-i mintegy három emberfej nagyságú daganat II. A fiatalember, aki már öt éves korára vissza-enőleg emlékszik erre a daganatra, különösen utóbbi időben szenvedett nagy fájdalmakat j
ugy, hogy hozzátartozói beszállították a beográdi klinikára.
Még szombaton délelőtt hozzáfogott az ope-ráciohoz dr. Kosztics Milivoj egyetemi orvostanár, aki, amikor felvágta a daganatot, meglepődve vette észre, hogy a daganatban egy kifejlett fejű embrió van, a fején körülbelül egy kilogram sulyu hajcsomóval. Amikor ezt a csodát észrevette, azonnal összehívta a klinika valamennyi orvosát, akiknek jelenlétében óvatosan megnyitotta a hasüreget. Közelebbről szemügyre véve az embriót, megállapították, hogy az embrió törzse meglehetős normálisan fejlett, mig a feje és a kezei aránylag visszafejlődtek.
A műtét egy óra hosszat tartott s annak során kiemeltek a hasüregből egy 30 centiméter nagyságú gyermektestet, azonkívül egy gyermekfejet, amely egy újszülött fejének felel meg, azzal a különbséggel, hogy a szájában néhány fog is van. A fej a gerincoszlophoz volt hozzánőve és a hozzátartozó testnek minden egyéb része teljesen hiányzott. A korcstest nőnemű.
Az operáció sikerült és remélik, hogy a beteg életben marad.
A természetellenes jelenség valószínű magyarázatáról Kosztics profeszszor az újságíróknak a következőket mondotta-:
A klinikai praxisban hasonló eset még soha nem fordult elő, mert férfi testben idegen emberi, vagy embrió testet soha sem találtak. A most megoperált fiatalember daganatában talált test tulajdonképen sem élő, sem holt állapotban nem volt, leghelyesebben azt lehet mondani, hogy parazita életet élt a fiatalember testében. A legvalószínűbb feltevés szerint, a fiatalember anyjának ikrei születtek volna, azonban az egyik magzat fejlődése folyamán a saját testébe zárta a másik magzatot, amely ott degenerálódott és cso dálatos módon ugy tudott a testbe bekapcsolódni, hogy ott mint parazita, tovább élt és fejlődött.
A kivett testeket még nem boncolták fel, hanem azokat Kosztics tanár tudományos vizsgálat alá veszi, aminek eredményéről a beográdi orvos egyesületben be fog számolni.
A beográdi orvosok a szombati nap folyamán nagy számban jelentek meg a kórházban és megtekintették a kioperált testeket.
Legutolsó jelentés szerint azonban az operáció után kevés időre magához tért és csak jajgatott: fáj, fáj . . ., mire a jeieolevők sajnálkozására, kilehelte lelkét. Az illető holttesten megfogják állapítani, hogy a műtét következtében vagy más ok miatt halt-e meg.
Szoldacska proutirevolucija v Grcskom.
Revolucionarni komité je razglászo statárium.
Athén. V notrányoszti drzsáve bodoucsi garnizonaj je vövdarila revolucija, stera je pa nej velikoobszézsna. Ta szburkana szoldacsija zselej premenbo vláde i zahteva, naj garantirajo szplos-no volilno szlobodo. Na cseli proutirevolucije oficirje sztojijo, ki velko agitácijo delajo, da naj pridobijo vesz armádo za proutisztánye.
Plasztirosz jezernik je proklamácijo dao vö, vu sterom izjávla, ka de v pár dnévi zagvü-sana lüdsztva volilna szvoboda. Proklamácija osztro napádao zsurnalisztike tiszti tao, steri je vu zádnyi dnévaj osztro napáda armádo, priglá-sao, ka v notrányoszti drzsáve je nikelko ofice-rov, za sterimi nisterne politicsne szküpine, sztojijo szo revolucijo šteli napraviti med szoldacsi-jov, kí szo sze pa nej zdrüzsili k-tomi gíbanyi Grcski národ na mir pozáva Plasztirasz, ár ovak z vszákim rédbanpotüvajoucsim de neszmileno posztoupao.
Venizelosz i Zainisa partája je tudi proklamácijo vödála, vu sterom je proutirevolucionáre dezavuérala.
Grcski poszlanik v Párisi je potrdo tiszte glászi, ka v Grcsiji je proutirevolucija vdárila vö, stera je véksega znacsája.
Vsoboto zvečer svira ciganskagodba
KINO: 5=3
V soboto 27. okt. ob 8 uri zvečer, v nedeljo 28. okt. popold. 3, zvečer 8 uri:
L Y A MARA —: in dem Exklusiv-Film : : —
Doživljaji glasovite plesačice — Die Abenteuer der berühmten Tánzerin
Fanny Elsslerove
Historijska drama u 5 činova.
Vstopnina:
Gornje lože 8— Dinár, spodnje lože 7-— Din, in II. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV D1TTR1CH
Bei der Samstag-Abendvorstellung Koncert der Zig-einerkapelle. (Baranja)
—	Nouvi gerent. Doszedásnyi D. Lendavszki gerent K okot Ivan trgouvecz sze je odszelo i tak na zpráznyeno gerentszko meszto je dezsél-na vláda Kac Franca imenüvala.
—	Tzsne cejne v Zágrebi: Pšenica 1360 K., ovesz 670, kukorca 960 jünci zsívi kg. 36—46. V Mari bori: szvinyé zsivi kg. 100—112 i 88—92. Szvinyszka cejna sze za 4 —6 K- zdignola.
—	Krszt presztolonaszlednika v Beográdi sze je t. m. 21.-ga sz velkov parádijov dokoncsao. Krá-levszki gouszti, kak rumunszki i grcski pár i jorszki vojvoda szo sze zsé odpelali. — Pál herceg, ki sze je t. m. 22-ga zaroucso je odisao na zsenitovanyszko potüvanye, po sterom sze sztál-no naszeli v Zágrebi.
—	Obszoudba. Durics Ivan logára z Rankovec, ki je kak szmo szvojecsaszno zsé na tom mesz-ti piszali — dávcsnoga urádnika S. preci namláto ár szo nyerni ponocsi oukna trli, je obszojen na 1 I dni zápora i 1000 Din. strófa. Apellrao je.
Posta.
Csurman: Mt liszt po vszebini vašega pisz-ma posilano. Csek je nej nas nego z »Dávcsnoga urada« steroga lehko prevzemete v uredništvi plácsajte nanyem szpíszano porcijo. —K. J. b. Kaj sztvárnoga nam porocsajte, za táksé je škoda na stemplini.
Pejnezi — Pénz.
1 Dollár. . . . = Kj 328 -
100 Kor. Budapest = »	1 -88
100 Kor. Becs . , = »	— 49
1 lira.....= »	15-68
Zürichben 100 Dinar =	6-55

Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Ilyenkor a gazdájukat nem ismerik meg, támadnak, harapnak, futásnak erednek, hoss?u utakat bejárnak eszeveszettségükben és harapják a mi eléjük, utjukba akad. (A veszettség csiráiá- ( nak fenmaradási módja.) Gyakran, de egyre rit-kábban*"eszméletüket rövid időre visszakapják, idegen, ismeretlen helyen^találják magukat. Fárad tak, nyugodni vágynak, de az ismeretlen falu kutyái, emberei üldözöbelveszikja beteget, lámadják. Ez a hajsza ujabbi és ujabbi rohamot vált ki, amely görcsökkel, nehéz légzéssel,* kapcsolód-hatik. A harapási vágy és a dühöngési rohamok fokozatos enyhülésével, fokozatosan szaporodnak a különféle hüdések. Mozgási nehézségek jelentkeznek : futás közben nem tudnak árkon, akadá- j lyon szabályosan átugrani, egyik-másik lábukat nem tudják rendesen mozgatni. A farkuk, alsó állkapcsuk a hüdések terjedése miatt tehetetlenül lelóg. Ezért a szájban képződött nyálat sem tudják rendesen lenyelni, az kicsurog a szájból hosszú fonalak alakjában. A szemgolyót mozgató izmok bénulása miatt, a szemgolyók, amelyek a hiányos táplálkozás, helyesebben éhezés miatt, beetettek, mélyen ülők, nem állanak szabályosan, hanem kancsal módon. Ez a kancsalság a beteg állat tekintetét hamissá, alattomossá teszi. A hangszalagok hüdése miatt az ugatás rekedt, kettőzött formájú lesz, mintha ugatni és vonítani egyszerre akarna a beteg. Már ennek előtte jelentkezik a „viziszony", a beteg az eléje tartott vizet nem képes lenyelni (akárcsak a nyálát) és ez kellemetlen érzéssel, fájdalommal, félelemmel jár. Ez az inger ujabbi rohamokat okoz, melyeket a viznek az egyszerű látása is kiválthat. E rohamok a fennálló bénulások miatt persze más alakban jelentkeznek, mert a bénult testrészek görcsös összehúzódásra képtelenek. Ezek a változatos tünetcsoportok később teljes hüdésbe mennek át. A betegek teljesen tehetetlenül, szenvtelenül feküsz-nek, fuldokolnak, amig a légzésük egészen^meg nem áll.
A betegség nem szokott egyforma ideig tartani, 4—8—13 nap után biztosa halál. Megjegyzem, hogy az első napot nem a harapás, fertőzés napjától, hanem a betegség első tüneteinek megjelenési napjától számítjuk. A betegség tünetei nem láthatók mindig egyformán és ilyen tisztán, amint azokat leirtam. Sokszor csak a harapott helynek gyakori nyaldosása, később annak harap-dálása tűnik fel, amit a fertőzött helynek állandó viszketése okoz. Az ezután leirt tünetek mind elmaradhatnak és mindjárt a bénulások jelentkezhetnek. Voltak esetek, hogy a kutya üldözési mániát kapott, megszökött hazulról, 80 kilométeres utat pár óra alatt futva meg tett, harapási vágy nem fogta el, vagy ha elfogta, az csak az utolsó faluban jelentkezett, azután hirtelen elhullott. Elég jó, de nem biztos tünet, amikor a veszett eb az egészségessel összemarakodik, hogy az egészséges kutya veszekedés közben morog, vonit, hangot ad, a beteg hangtalan. Ez a tünet azért nem megbízható, mert van néma kutya is. Van olyan lefolyású veszettség, amikor az állat csak bágyadt, álmos, nem harap, nem ugat, csak ugy tesz, mintha legyek után kapkodna; nem eszik, pár nap múlva elhull. Senki sem tudta, hogy veszett volt, A veszettségnek ez a sokféle alakja sokáig nem volt érthető, most már tudjuk az okát. Minden az agykéreg sejtjeinek vegyvonzásától függ. Amelyik sejtet előbb éri a fertőző anyag és annak mérgei (ha egyáltalán vannak mérgei), azok a sejtek előbb fognak abnormálisan működni Ámde az agykéreg sejtjei nem egyformán ingerlékenyek; az egyes állatfajoknál, sőt az egyéneknél sem. Ez a különféle agysejt-ingerlékenység okozza a rendes, egészséges vérmérsékleteket is. Amelyik kutya például egészséges állapotában élénk, gyors, hirtelen haragragyuló természetű volt, az, ha veszettséggel fertőződik,
rendesen dühöngő veszett lesz. Nem igy a nyugodtabb természetű, flegmatikus kutyák. Ezek csendes dühben pusztulnak el ha a veszettséget
megkapják.
Mint említettem, a veszettség tünetei legfeljebb 13 napig láthatók. Ezen időn belül biztos a halál. Azonban, mint sok mindennél, itt is vannak kivételek. Ha a tünetek oly gyengék, hogy szakembernek is alig észrevehetők, akkor néha meg is gyógyulhat a beteg kutya. Az ilyen gyógyulási esetek nagysága: 8"Í°/o. Ezért nem szabad az állatorvosnak a megmart embert nem fertőzöttnek tari<:r:i, ha kutya a marásjutáni 21-ik napon még életben van. A 21 nap onnan ered, hogy a nyál a betegség kitörése előtt 8 nappal már fertőzhet, a betegség lekésőbben a 13-ik napon okozza az elhullást (8 + 13 = 21 nap.)
Azt senki nem hiszi, csakis az, aki a betegségekkel állandóan,' egész '. életén___át foglalkozik,
hogy milyen nehéz még az|állatorvosnak is, egy teljesen idegen, elfogott kutyán vagy más állaton a veszettséget konstatálni, megállapítani. Sok be-tegség van, amellyel a veszettséget össze lehet téveszteni. Ilyenek: az agyvelő bővérüsége, az agyvelőburok és az agyvelőkéreg gyuladása, a nyavalyatörés, a hurutos kutyabetegség (szopor-nyica), az Aujekszy-féle betegség,, [idegen tárgy megakadása a bélben és másféle bélelzáródás, mint a bélcsavarodás, bélbetüremlés, sokféle élősdi, giliszta a bélben, álca, féreg az orrban, homloküregben, stb. De nemcsak betegségek, hanem egyszerű lelki ingerek (az idegrendszerre gyakorolt ingerek), amilyenek pld. az elzárás, a fokozott nemi inger, a szopós kölykek elvétele az anyjuktól, stb. szintén okozhatnak a veszettséggel köny-nyen összetéveszthető tüneteket. Az állatorvos nem tudja megkérdezni attól az idegen állattól a faház vagy a ketrec rácsozoton át, megharapták e 3 hónapon belül az ebtársai, nem-e nyelt le véletlenségből egy kavicsot aportozás közben, nem fáj-e a hasikája, vagy talán a szivecskéje kimondhatatlan szerelemre vágyik; de még azt sem tudja megmondani, hogy a viselkedésével, dühöngő elégedetlenségét fejezi ki a fölött, amiért a kölykeit az ő saját beleegyezése nélkül tőle elvették és még talán a vizbe is dobták őket! ? Avagy csak megakarja velünk az eb értetni, hogy végtelenül szereti a szabadságot és nem tetszik néki, hogy őt elzárták és a rácson át bekaffogtatják még az állatorvost is, mintha elmebajos lenne. Az ebbeli nem tetszését oly módon fejezi ki, hogy neki rugaszkodik a rács léceinek és fogtörésig rágja, hogy a készített nyíláson át kijuthasson, a zárkát és aki őt bezárta, félvállról nézve, rnegvetőleg otthagyva, folytathassa jól tervezett kirándulását, melyeket az ostoba emberek oly lelketlenül megzavartak.
(Folyt, köv.)
Na debelo!
Na drouvno!
Naznányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O
VEREN STEVAN, MÁRKISAVCI.
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
AMERICAN LINE
Ustanovljena If7i.
Redna potniška plovba.
HAMBURG—
NEW YORK
z parobrodi na dva in tri vijake
„Mongolia" 13639 t. „Kronland" 12222 t.
1
„Manchuria"l3639 t. „Finland" 12222 t.
L
„Minnekahda" 17221 t.
Izvanredno urejene in tretji razred. Izvrstna hrana.
Pojasnila dajajo brezplačno zastopstva
AMER CAN LINE
Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91. Zagreb, Trg I. br. 16, Ljubljana, Marijin trg 2. Gruž, Obala.
Bitolj, Bankarska ulica br 12



v V" sze lehko naroucs i pri
V FÚJSZ JANEC OTTOVCI ^ o nisaikoj eejni!
D
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
jBiágo - Áru.
100 kg.	Pšenica—Buza	■ K	1300"—
» »	Zsito — Rozs	»	1100 —
	Ovesz—Zab		1100 —
» »	Kukorca—Tengeri	»	i 100—
> »	Pro^.ou—Köles . .	f>	1200 —
» t	Hajdijna—Hajdina	f)	—•—-
h »	Graoka—Bükköny .	»	2000- —
» »	Otroubi (psen ) - Korpa	buza)»	900 —
» »	Szenou—Széna		400 —
» »	Graj—Bab . . .		2400 —
» »	Krumpise—Burgonya		300--
1 kg. Lenovo sz. — Lenmag .		7>	22 —
Detelcsno
sz.
Lohermag
» » * »
» n
III. 45'—
Bikovje S —Bika Telice Ü —Üsző « Krave 0- Tehén >, 28' Teoci « Borjú Szvinyé % — Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő.
Zmoucsaj Vaj.....»
Spej —Szalona.....»
Belice Tojás.....»
II. I.
55"—60 55-60 40—50 65-74 80-90 » 216 » 140 176 7
V-BREZOVCII
SZE EDNA ZÍDANA HIZSA ODA, STERE LASZTNIK JE V-AMER1K1. BLÍZSISE NAZ-NANENYE SZE DOBI PRI I FL1SZÁR JÁNOSI v MURSZKOJ SZOBOTI
L_=.

HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR __(SZTÁRAGASZA)__
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUOOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JA DRAMSKA BANKA BEOG RAD"-AL