december 2008, letnik IX, št. 26 IX. évfolyam, 26. Szám. 2008. december Vsebina: - dogodki v občini - dejavnosti društev obvestila živimo zdravo 1 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap PODELITEV PRIZNANJA ALBERTU ABRAHAM AZ ELISMERÉS KIOSZTÁSA ÁBRAHAM ALBERTNEK SKUPNA SEJA OBČINSKEGA SVETA IN PREDSTAVNIKOV DRUŠTEV Z LOKALNO SAMOUPRAVO BAJÁNSENYE A KÖZSÉGI TANÁCS ÉS AZ EGYESÜLETI KÉPVISELŐKA BAJÁNSENYEI HELYI ÖNKORMÁNYZAT EGYŰTTES ÜLÉSÉN VLOM IN ROP V URADU ŽUPANA BETÖRÉS ÉS RABLÁSA POLGÁRMESTERI HIVATALBA 2. LIKOVNA KOLONIJA 2. MŰVÉSZTELEP IZGLED OKOLICE HIŠE OB ROJSTVU OTROKA GYEREK SZÜLETÉSE UTÁN ILYEN A KÖRNYEZET INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ Izdaja občina Hodoš -Hodos község jelenteti meg Naslov uredništva - a szerkeztőség címe: Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: M. A. M. d.o.o. Celje, Puconci 373 Naklada-példányszáma: 250 izvodov-példány Uredniški odbor-szerkeztőség: Ludvik Orban, odgovorni urednik Rozalija Totić, pomočnik urednika Novak Császár Jolán, lektorka Liljana Gal, lektorka Dušan Orban, računalniška obdelava - felelős szerkeztő - szerkesztő helyettes - lektor - lektor -technikai szerkeztő Glasilo je vpisano v register javnih glasil pod zaporedno številko 485. Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno. A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez. 2 Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@siol.net Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Spoštovane občanke in občani! Minilo je pol leta od zadnje izdaje našega glasila, ponovno smo v mesecu decembru, bližajo se največji družinski prazniki in novo leto. V teh dolgih večernih urah, ob izbiri in nakupu božičnih daril bo gotovo ostalo še nekaj časa za prebiranje glasila. Tudi v tej številki poskušamo zapisati dogodke z druge polovice leta, ki jih ni bilo malo. Začeli smo dvoletno investicijo rekonstrukcijo ceste z ulično razsvetljavo in pločniki. Po izbiri izvajalca na javnem razpisu, smo podpisali pogodbo za izvedbo del in sicer polovico investicije v tem letu, drugo polovico pa do konca septembra 2009. Ob uvedbi izvajalca v delo so nam obljubljali, da bodo vsa dela izvedli še v letošnjem letu, vendar kasneje so dela zaustavili, kot ste to lahko sami opazili. Kljub temu, da je SGP Pomgrad znani izvajalec in imajo dobre reference s tega področja, smo imeli z njimi precej težav v času izvedbe, katere smo poskušali sproti reševati z nadzorom. Po slavnostni predaji Vaško-gasilskega doma na Krplivniku, nam je ostalo nekaj obveznosti in sicer gradnja kurilnice, kar smo tudi uspeli izvesti. V Mladinskem domu smo izgradili skladišče za lesne sekance in ga tudi pred zimo napolnili ter s tem zagotovili kurjavo za dve sezoni. Skozi celo leto je bila urejena okolica, na oknih so bile cvetoče rože, notranjost je vedno skrbno pripravljena za sprejem gostov in zadnje čase jih imamo vedno več. Torej se vložena sredstva in energija počasi začne obrestovati, kar za nas pomeni zadovoljstvo, saj je edina nekdanja vojašnica na našem območju primerno urejena in ponuja obiskovalcem prijeten odmor v neokrnjeni naravi. Nekaj besed o finančnih težavah vrtca na Hodošu smo že omenili v zadnji številki glasila. 17. novembra me je obiskala novinarka RTV Slovenije v zvezi s tekočo poravnavo obveznosti občine. 23. novembra v poročilih ob 17.00 uri je bil dejansko moj odgovor na vprašanje novinarke izrezan in je bil objavljen samo delni odgovor, da zaradi investicije regionalnih spodbud ne plačujemo tekočih obveznosti. Dejstvo je, da zadnji zahtevek še takrat ni bil plačan. Res pa je tudi to, da nam že od letošnjega februarja DOŠ Prosenjakovci zaračunava ekonomsko ceno tudi za šest manjkajočih otrok v oddelku. Kot nam je znano, na narodnostno mešanem območju manjkajoče otroke, torej razliko do 17 otrok krije ministrstvo, zato te obveznosti nismo poravnali do vrtca, saj bi s tem podvojili financiranje. Da pa bi pridobil odgovor v zvezi s tem sem se osebno 3. septembra oglasil na ministrstvu za šolstvo pri ga. Nadi Bole, katera mi je potrdila, da razliko še vedno krije ministrstvo. Na podlagi tega ne plačujemo za manjkajoče otroke, niti za pokrivanje morebitnega negativnega poslovanja vrtca, saj nimamo zakonske podlage. Občina mora pokriti razliko do ekonomske cene, katero delno plačujejo v manjši meri tudi starši. V kolikor pa ekonomska cena ni primerna, pa ravnateljica šole lahko predlaga višjo ekonomsko ceno na podlagi realne kalkulacije, katero bo obravnaval občinski svet in o tem odločil ali se sprejme ali pa ne. Brez tega pokrivati kakšne izgube ali primanjkljaje pa ne bo možno. Dejstvo pa je tudi to, da ravnateljica v dopisu naslovljenem na občino priznava, da ni predlagala povišanje ekonomske cene že štiri leta. Da bi pa dokončno odpravili nejasnosti, sem se z dopisom obrnil na vodjo sektorja za vrtce in prosil za skupni sestanek, pri katerem želi biti prisoten tudi župan Občine Šalovci, saj je sofinanciranje vrtca v Domanjševcih v isti situaciji. V mesecu septembru so bile parlamentarne volitve na katerih smo državljanke in državljani RS odločili spremembo. Dobili smo nove poslanke in poslance v državni zbor RS ter novo Vlado. Od nove Vlade RS in od poslancev pričakujemo, da bo naša občina postala inovativna, visoko kreativna, ki bo zagotavljala kvalitetno življenje preko sonaravnega bivanja z okoljem ter omogočila celosten razvoj potencialov. Poslanki madžarske narodne skupnosti gospe Mariji Pozsonec se zahvaljujem za njeno nesebično pomoč pri ustanovitvi občine Hodoš, kakor za njeno zavzetost pri razvoju v teh desetih letih delovanja nove občine. Nekaj vrstic namenjamo tudi v spomin novinarki Elli Tomšič Pivar, od katere smo se nazadnje poslovili 16. novembra na pokopališču v Lipi. Ella je dolga leta bila prisotna na našem območju in se pogovarjala z našimi občankami in občani ter te prispevke zapisala v časopis, v monografih, objavljala v radiu in na televiziji. Ravno tako pozornost namenjamo tudi našemu rojaku Albertu Abrahamu, ki je pred 50 leti prvič v madžarskem jeziku nagovoril poslušalce po valovih Radia Murska Sobota. Zaradi tega je 29. novembra na jubilejni prireditvi v Lendavi prejel od generalnega direktorja RTV Slovenija posebno priznanje RTV. Ob iztekajočem se letu se ponovno zahvaljujem za Vašo pomoč pri uresničitvi predvidenih nalog, projektov in prireditev v tem letu. Le takšno sodelovanje in medsebojna pomoč bo obrodila sadove za nadaljnji razvoj, ustvarjanje lepšega in boljšega življenja v občini. Božični prazniki naj bodo mirni, veseli in polni topline vsake družine, novo leto pa naj prinese vsega dobrega! Ludvik ORBAN, župan 3 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Tisztelt polgárok! Fél év telt el lapunk legutóbbi számának megjelenése óta, újra december van, közeledik a legszebb családi ünnep és az újév. Miközben a karácsonyi ajándékok között válogatnak, illetve vásárolnak, remélem, a hosszú téli estéken lesz idejük átlapozni ezeket az oldalakat is. Lapunk legújabb számában megpróbáljuk összefoglalni az év második felének eseményeit. Nem kevés volt belőlük. Megkezdtük az utak felújításával, a közvilágítás és a járdák kiépítésével kapcsolatos kétéves beruházás megvalósítását. Miután közbeszerzési eljárással kiválasztottuk a kivitelezőt, aláírtuk vele a kivitelezési szerződést, és pedig a munkálatok felét még az idén, a másik felét pedig a jövő év szeptemberéig kell hogy elvégezze. Noha kezdetben azt ígérték, hogy még az idén befejezik az összes munkát, mint önök is tapasztalhatják, később a munkálatokkal leálltak. Annak ellenére, hogy az SGP Pomgrad neves és megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező, nagyon sok nehézség merült fel a munkálatok során, ezeket felügyelettel folyamatosan rendeztük. A kapornaki tűzoltó- és faluotthon ünnepélyes átadását követően is maradt néhány feladatunk, például a fűtőház építése, amit sikerült teljesíteni. Az ifjúsági központban kiépítettük és még a tél előtt fel is töltöttük a faapríték raktárt. Ily módon két idényre biztosítottuk a fűtőanyagot. Évközben rendeztük a környezetet, az ablakokban virágok díszítettek, az épület belseje pedig mindig készen állt az egyre nagyobb számban érkező vendégek fogadására. Így a befektetett eszközök és energia lassan kamatozik, ami megelégedéssel tölt el bennünket, hiszen a térség egyetlen egykori laktanyáját megfelelően berendeztük, a látogatóknak pedig kellemes pihenést biztosítunk az érintetlen természetben. Lapunk legutóbbi számában már szóltunk röviden a hodosi óvoda pénzügyi gondjairól. Ezzel kapcsolatosan, november 17-én ellátogatott hozzánk a szlovén rádió-televízió riportere, és a község kötelezettségeinek folyamatos teljesítéséről érdeklődött. November 23-án, a 17 órai hírekben azonban a válaszomnak csak egy részét közölték, éspedig hogy a regionális kezdeményezések keretén belül megvalósuló beruházások miatt, nem teljesítjük folyamatosan a kötelezettségeinket. Tény, hogy a legutóbbi részlet, akkor még nem volt befizetve. Tény azonban az is, hogy a Pártosfalvi KAI az idén februártól felszámítja nekünk a hat hiányzó gyerek után is a gazdasági árat. Amint ismeretes, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a hiányzó gyerekek esetében - a 17 gyerekig való különbözetet a minisztérium fedezi, ezért nem teljesítettük az óvoda iránti kötelezettségünket, hiszen ily módon dupláztuk volna a finanszírozást. Hogy ezzel kapcsolatosan megnyugtató választ kapjunk, szeptember 3-án, személyesen jártam a minisztériumban, Nada Bole asszonynál, aki elmondta, hogy a különbözetet továbbra is a minisztérium fedezi. Ezért nem fizetünk a hiányzó gyerekek után, sem pedig az óvoda esetleges negatív ügyvitelének fedezéséért, hiszen ehhez nem adottak a törvényes alapok. A község feladata a gazdasági árkülönbözet fedezése, amit részben, kisebb mértékben, a szülők is fizetnek. Amennyiben viszont a gazdasági ár nem megfelelő, az iskola igazgatónője reális számítások alapján, javaslatot tehet ennek emelésére, amit megvitat a községi tanács, majd megállapításai alapján dönt a támogatás mellett, illetve ellen. Az ilyen döntés nélkül azonban nem fedezhetjük az esetleges veszteséget vagy hiányt. Tény azonban az is, hogy az igazgatónő, a községnek írt levelében beismeri, hogy már négy éve nem tett javaslatot a gazdasági ár emelésére. A helyzet végleges rendezése érdekében, írásban fordultam az óvodákért felelős osztályvezetőhöz, és kértem egy közös megbeszélés összehívását, amelyen részt kíván venni Šalovci Község polgármestere is, hiszen azonos helyzet állt elő a domonkosfai óvoda finanszírozásánál is. Szeptemberben parlamenti választások voltak, amelyeken a Szlovén Köztársaság állampolgárai a változtatás mellett tették le voksukat. Az országgyűlésben új képviselők ülnek, új kormány vezeti az országot. A Szlovén Köztársaság új kormányától és a parlamenti képviselőktől ahhoz várunk segítséget, hogy községünk innovatívvá, magasan kreatívvá válhasson, ahol a természetbarát életvitel minőségi életmódot biztosít, és lehetővé teszi az erőforrások átfogó fejlesztését is. Pozsonec Mária nemzetiségi parlamenti képviselőnek köszönetet mondunk a Hodos Község megalapításánál végzett önzetlen munkájáért, valamint mindazért a támogatásért, amelyet községünk tízéves fennállása során, a fejlesztésekhez kaptunk tőle. Szeretnék néhány sorban megemlékezni Tomšič Pivar Ella újságírónőre is, akitől november 16-án, a lipai temetőben vettünk végső búcsút. Ella évek hosszú során jelen volt térségünkben, sokat beszélgetett az itt élő emberekkel, feljegyzéseit az újság és különböző monográfiák, valamint a rádió és a televízió őrzik. Figyelmet érdemel továbbá falunk szülötte, Ábrahám Albert is, aki ötven évvel ezelőtt, a Muraszombati Rádióban, elsőként szólította meg a magyar hallgatókat. November 29-én, a Lendván megszervezett jubileumi rendezvényen, a Szlovén RTV vezérigazgatója az RTV külön elismerésében részesítette. Az év végéhez közeledve, szeretnék újra köszönetet mondani Önöknek az idei feladatok, projektek és rendezvények megvalósításánál és lebonyolításában nyújtott segítségért. Csak az ilyen együttműködés és kölcsönös segítség biztosítja a jövőbeni fejlődés lehetőségét, valamint a szebb és jobb életfeltételek megteremtését községünkben. Mindenkinek, meghitt, békés, örömteli karácsonyi ünnepeket, valamint boldog és gazdag új esztendőt kívánok! 4 ORBAN Ludvik, polgármester Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Drage občanke, dragi občani! Dovolite mi, da Vam takoj na začetku v imenu občinske uprave zaželim srečno, mimo, predvsem pa zdravo novo leto 2009. Praznike preživite v objemu svojih naj dražjih in se skupaj veselite leta, ki prihaja. Leto 2009 bo za občino Hodoš še posebej aktivno, saj nas čaka še veliko odprtih investicij. Naj vas na kratko seznanim o dogodkih in delu občinske uprave ter občinskega sveta v drugem polletju. Kot vsako leto smo tudi letos na slavnostni seji podelili priznanja zaslužnim osebam. Naziv častnega občana je prejel gospod Ernest Eőry iz Murske Sobote, Zlato plaketo Občine Hodoš je prejel gospod Béla Györi iz Slovaškega Hodoša in Nogometni klub Hodoš. Listino Občine smo podelili likovni sekciji Mozaik, katera je na Hodošu organizirala likovno kolonijo ter svoja ustvarjalna dela s prikazom o znamenitosti naše občine razstavila in tudi uradno odprla razstavo ob občinskem prazniku v kulturni dvorani na Hodošu. Razstava je bila na ogled tri tedne. Župansko priznanje so prejeli: Ernest Bransberger iz Murske Sobote in Aleksander Kakaš iz Hodoša. Tudi komisija za ocenjevanje urejenosti v občini je opravila svoje delo in sicer: priznanje za naj lepše urejeno hišo je dobila družina Kasom iz Hodoša, Družina Roman iz Hodoša je prejela priznanje za najlepše urejeno kmečko hišo ter Ana Šeruga iz Hodoša priznanje za naj lepše rože. Na osrednji prireditvi, ki je potekala 19. julija smo uradno odprli in predali svojemu namenu novozgrajeni vaško-gasilski dom na Krplivniku, za tem je še sledilo IX. odprto gasilsko tekmovanje. V mesecu avgustu je bilo organizirano že tradicionalno srečanje družin v mladinskem domu. Občinski svet je v tem času opravil 1 izredno sejo v mesecu avgustu ter dve redni seji in sprejel naslednje Sklepe ter Odloke: 1 Sklep: Soglašajo s Pomursko pokrajino, ki bo obsegala navedene občine: Apače, Beltinci, Cankova, Črenšovci, Dobrovnik, G. Radgona, G. Petrovci, Grad, Hodoš, Kobilje, Križevci, Kuzma, Lendava, Ljutomer, Moravske Toplice, Murska Sobota, Odranci, Puconci, Radenci, Razkrižje, Rogašovci, Sveti Jurij, Šalovci, Tišina, Turnišče, Velika Polana in Veržej; 2 Sklep: S sedežem pokrajinskega sveta ne soglašajo, da bo v Ljutomeru, ampak predlagajo, da bo tudi ta kot sedež pokrajinske uprave v Murski Soboti; 3 Sklep: prvi pokrajinski svet Pomurske pokrajine ima 41 članov, s čimer soglašajo, ne soglašajo pa s tem, da dva člana izvolijo pripadniki madžarske narodnosti kot svoja predstavnika, ampak, da bo 1 član izvoljen iz Goričkih občin (Hodoš, Moravske Toplice Šalovci). Namreč po predlogu pripadniki madžarske narodnosti iz Goričkih občin ne bodo imeli svojega predstavnika v Pokrajinskem svetu. Sprejeli so tudi Sklep, da se bo sofinancirala izgradnja dvigala v Gornjih Petrovcih, saj ima večina občanov zdravnika ravno v Gornjih Petrovcih, v nadaljevanju so sprejeli rebalans Proračuna za leto 2008 ter Sklep, da se zaustavi košnja na igrišču, dokler se ne uredijo zadeve z vodstvom kluba. Naslednjo redno in zadnjo sejo v letošnjem letu smo opravili 11. decembra. Obravnavani so bili naslednji predlogi Odlokov: - Odlok o oskrbi s pitno vodo, Odlok o odvajanju in čiščenju komunalne odpadne in padavinske vode na območju občine Hodoš ter Odlok o komunalnem prispevku na območju občine. V tem času je tudi občinska uprava imela veliko dela. 27. novembra 2008 smo imeli že prvo kontrolo iz Službe Vlade za lokalno samoupravo in regionalno politiko na terenu, kjer so podrobno pregledali vso dokumentacijo v zvezi z razpisom Rekonstrukcija LC s pločniki in ulično razsvetljavo ter tudi šli na teren, če so dela res opravljena. Na ministrstvu za gospodarstvo smo uspeli z razpisom za brezžični internet, ki je na razpolago na sedežu občine ter v mladinskem domu. Med drugim nas je 24. na 25. september presenetil nepridiprav, ki je vlomil in nato tudi oropal ter razmetal vso dokumentacijo v tajništvu in uradu župana. Po ugotovitvah bi ga naj zanimali določeni dokumenti. Za vlomilcem še potekajo raziskave in upamo, da ga bodo čimprej našli. Prijavili smo se tudi na razpis za izbor programov javnih del za leto 2009 in bili zelo uspešni, saj so nam odobrili vse zaprošene delavce za leto 2009 in sicer bomo lahko zaposlili kar 8 oseb. V začetku decembra je potekala že tradicionalna skupna seja z lokalno samoupravo Bajánsenye, kjer je bilo govora o realiziranih prireditvah v letošnjem letu ter predvidenih skupnih prireditvah v letu 2009. Tudi na naše upokojence nismo pozabili, zato smo jim organizirali zaključek leta s kratkim kulturnim programom malčkov iz vrtca in učencev iz šole Hodoš ter pogostitev, ki je potekal v kulturni dvorani Hodoš. Vsi tisti, ki so v domu oziroma so bolni in se tega zaključka niso mogli udeležiti jim je bilo predano skromno darilo. Srečno v letu 2009! Lidija SEVER, tajnica župana 5 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Kedves polgárok! Engedjék meg, hogy a községi hivatal nevében, mindenkinek boldog, békés, és mindenek előtt egészségben gazdag 2009-es új esztendőt kívánjak. Töltsék az ünnepeket szeretteik körében, örüljenek együtt a közelgő újévnek. Hodos Község életében különösen aktív lesz a 2009-es év, hiszen számos nyitott beruházást kell befejezni. Röviden tájékoztatom önöket a községi hivatal és a községi tanács második félévi munkájáról és tevékenységéről. Mint minden évben, az ünnepi díszülésen, az idén is kiosztottuk az elismeréseket. Községünk díszpolgári címét a Muraszombatban élő Eőry Ernőnek osztottuk ki, Hodos Község Arany plakettjét a felvidéki hodosi Győri Bélának, valamint a Hodosi Labdarugó Egyesületnek adományoztuk. Hodos Község Okiratát a Mozaik képzőművészeti szekció vehette át, amely Hodoson képzőművészeti tábort szervezett, majd pedig a község nevezetességeit megörökítő alkotásokat, a községi ünnep kapcsán szervezett kiállítás keretén belül, bemutatta a hodosi kultúrteremben. A kiállítást három hétig volt nyitva a látogatók előtt. Polgármesteri elismerésben részesült Ernest Bransberger Muraszombatból és Kakas Sándor Hodosról. A község rendezettségét értékelő bizottság is elvégezte munkáját: a legszebben rendezett családi háznak járó elismerést a hodosi Kasom család vehette át, a Román család a legszebben rendezett parasztház címet nyerte el, míg a hodosi Ana Šeruga kapta a legszebb virágokért járó elismerést. A július 19-ei központi rendezvényen, átadtuk rendeltetésének az újonnan felépített, kapornaki tűzoltó- és faluotthont, majd ezt követte a IX. Nyitott Tűzoltóverseny. Augusztusban, az ifjúsági központban, megszerveztük a családok immár hagyományos találkozóját. A Községi Tanács ebben az időszakban, augusztusban egy rendkívüli, valamint egy rendes ülést tartott, és az alábbi határozatokat és rendeleteket fogadta el: 1. Határozat: Egyetértünk az Apače, Beltinci, Cankova, Črenšovci, Dobronak, G. Radgona, G. Petrovci, Grad, Hodos, Kobilje, Križevci, Kuzma, Lendva, Ljutomer, Moravske Toplice, Muraszombat, Odranci, Puconci, Radenci, Razkrižje, Rogašovci, Sveti Jurij, Šalovci, Tišina, Turnišče, Velika Polana és Veržej községek által alkotott Muravidéki Régióval; 2. Határozat: Nem értünk egyet azzal a javaslattal, hogy a Regionális Tanács székhelye Ljutomerben legyen, javasoljuk, hogy ennek székhelye a Tartományi Igazgatóság székhelyén, Muraszombatban legyen; 3 Határozat: Egyetértünk azzal, hogy a Muravidék Régió első Regionális Tanácsának 41 tagja van, nem értünk egyet azzal, hogy a muravidéki magyarság két tagot választ, hanem az egyik tagot a goričkoi községek (Hodos, Moravske Toplice Šalovci) választanak. A javaslat értelmében ugyanis a Goričko térségében lévő községek magyarsága nem kapna képviselőt a Tartományi Tanácsban. Határozat született a Gornji Petrovci-i emelő kialakításának társfinanszírozásáról, mivel a lakosság többségének az orvosa éppen Gornji Petrovcin van, továbbá elfogadásra került a 2008-as évi pótköltségvetés, valamint egy határozat, miszerint mindaddig szüneteltetik a sportpályán a fűnyírást, amíg nem rendeződnek a klub vezetőségének ügyei. A második rendes, illetve az utolsó idei tanácsülés december 11 -én lesz, amikor napirendre tűzzük az Ivóvízellátásról szóló rendeletet, a Hodos Község szenny- és csapadékvizeinek elvezetéséről és tisztításáról szóló rendeletet, valamint Hodos Községnek a víz- és szennyvízcsatorna rákapcsolási kommunális illetékekről szóló rendeletét. Az elmúlt időszakban, a községi hivatalban is számos tennivaló akadt. 2008. november 27-én a Kormány Helyi Önkormányzati és Regionális Politikai Hivatala megtartotta az első helyszíni ellenőrzést, amelynek során részletesen vizsgálták a helyi út, a közvilágítás és a járdák kiépítésével kapcsolatos pályázat anyagait, majd a helyszínen is ellenőrizték a munkálatokat. A gazdasági minisztériumnál sikeresen pályáztunk a vezeték nélküli internet telepítésével, és ez a községi hivatalban, illetve az ifjúsági központban már rendelkezésre áll. A szeptember 24-e és 25-e közötti éjszaka hívatlan vendég járt nálunk, aki a helyiségekbe betörve kirabolta és széjjelszórta a titkárság és a polgármesteri iroda dokumentumait. A jelek szerint, bizonyos dokumentumok érdekelték. A betörés ügyében a nyomozás még folyamatban van, reméljük, hamarosan kiderül a tettes. Úgyszintén sikeresen pályáztunk a 2009-es évi közmunka programokra, hiszen 2009-re jóváhagyták az összes közmunkás alkalmazásának támogatását, ami azt jelenti, hogy a közmunkákban jövőre, nyolc személyt tudunk alkalmazni. December elején, a Bajánsenyei Helyi Önkormányzattal megtartottuk az immár hagyományos együttes ülésünket, ahol szóltunk az idei és a 2009-es évi, közös rendezvényeink lebonyolításáról. Az idén sem feledkeztünk meg nyugdíjasainkról, akik számára a hodosi kultúrteremben szerveztünk évzáró fogadást, amelyen a hodosi iskolások és óvodások alkalmi műsorral kedveskedtek a meghívottaknak. Az idősek otthonában lévők, illetve a betegség miatt távolmaradók számára pedig szerény ajándékot készítettünk. Sok boldogságot a 2009-es évben! SEVER Lidija, a polgármester titkárnője 6 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap KONEC JESENSKEGA DELA PRVENSTVA Pred začetkom jesenskega dela prvenstva v 1. MNL Murska Sobota je klub v svoje vrste privabil 2 igralca, in sicer Horvat Mitjo, ki je bil sicer že v spomladanskem delu posojen igralec iz NK Šalovci in Fartek Elvisa, ki je v naše vrste prišel iz NK KEMA Puconci. Naš klub pa je zapustil nekoliko nepričakovano in na zadnji dan prestopnega roka Gorza Marko, ki je prestopil v ND Križevci. Tako smo v prvenstvu začeli s skoraj isto ekipo, ki je lansko sezono končala na drugem mestu. NK Hodoš je jesenski del sezone končal na sredini lestvice in sicer na 5. mestu, z osvojenimi 18-imi točkami in gol razliko 18:9. Naši nogometaši so zmagali na 5-ih tekmah, na treh tekmah so remizirali in tri tekme izgubili. Med prvenstvom je moral naš trener Kutoš Valter pogosto spreminjati postavo ekipe, saj je prišlo do različnih poškodb in sicer so se poškodovali: Kerčmar Geza, Könye Ervin, Šnepf Goran (počena kost) in Horvat Mitja, ki je bil operiran na slepič. Zaradi teh poškodb in drugih zdravstvenih razlogov so igralci kljub majhni igralski zasedbi dosegli soliden rezultat. Omeniti je treba, da ima naš klub drugo najmočnejšo obrambo v ligi, manj golov je dobila samo ekipa iz Puconec (7). Naši strelci so na lestvicah strelcev naslednji: 12. Toth Andrej (5 golov), 14. Škerlak Dejan (4 goli) in 25. Ulen Zlatko (3 goli). Omeniti je treba, da je naša ekipa kot že vedno v preteklih letih spet med najbolj fair ekipami v ligi, saj zasedajo na lestvici FAIR PLAY drugo mesto s 45-imi točkami. Naj fair ekipa v ligi je ekipa NK Puconci s 40-imi točkami. Naša mladinska ekipa je jesenski del končala na 8. mestu med desetimi ekipami, pri čemer imamo enako število točk (9) kot sedmouvrščena ekipa NK Bogojina z gol razliko 13:31. Pred sezono so naši mladinci doživeli veliko sprememb, saj je mladinski staž potekel kar šestim igralcem, zato smo v klub morali privabiti nove, mlajše fante, kar nam je tudi zelo dobro uspelo. Povedati je treba, da imamo v povprečju naj mlajšo ekipo v ligi, ki bo z morda eno ali dvema spremembama skupaj nastopala še najmanj dve leti, kar bo zagotovo prineslo še boljše rezultate. Prav vse zmage smo dosegli v zadnjih treh krogih, ko so se igralci že bolje spoznali in uigrali. Možnosti za napredek je še ogromno, zato smo lahko glede prihodnosti mladinske in članske ekipe zelo optimistični. Uprava NK Hodoš želi vsem ljubiteljem okroglega usnja in tudi vsem vaščanom blažene praznike in dober skok v novo leto. Športni pozdrav, UPRAVA NK HODOŠ PGD Krplivnik z novim vaško gasilskim domom Želja PGD Krplivnik o novem gasilskem domu se je končno uresničila. Stari gasilski dom, ki nam je dolga desetletja nudil zavetje ter prostor za druženje in razne prireditve, je že dodobra načel zob časa. V tem času je za njenimi zidovi potekalo nešteto prireditev, ki je združeval gasilce, kot tudi ostale vaščane. V soboto, 19. julija, smo se zbudili v lepo sončno jutro, bolj kot topli sončni žarki pa je nas gasilce razveseljevalo dejstvo, da bomo kmalu svečano odprli nov vaško gasilski dom v vasi. Cela vas je živela v velikem pričakovanju, ob vsem tem pa smo bili gasilci tudi malce v skrbeh zaradi organizacije, saj smo hoteli, da bo vse potekalo brez težav in v zadovoljstvo vseh povabljenih ter obiskovalcev, zato smo še hitro postorili vse potrebno. Pitju pa je s svojimi pomočniki že pripravljal bograč. V lepem dnevu se je zbralo kar precej ljudi, ki so si poiskali kar najboljša mesta pod senčniki na dvorišču vaško gasilskega doma. Nekateri pa so si senco poiskali pod krošnjo mogočne lipe, mogoče pa tudi zato, ker je bil v bližini postavljen šotor, kjer so naši pridni gasilci že stregli hladno pijačo. Prireditev sta s svojo prisotnostjo obogatila tudi predsednik Gasilske zveze Slovenije, Ernest Eöry ter poslanka madžarske narodne skupnosti, Maria Pozsonec. Za kulturni del pa so poskrbele mažoretke, plesna skupina iz Madžarske in pevski zbor KTD Őrség iz Hodoša. Pomembnost pridobitve sta poudarila tudi govornika, predsednik PGD Krplivnik in župan Občine Hodoš. Za tem je sledil še blagoslov evangeličanskega ter reformatorskega duhovnika ter katoliškega župnika, nato pa najbolj svečani del, prerez traku na vhodnih vratih, in kmalu so se prostori novega vaško gasilskega doma napolnili do zadnjega kotička. Zbrani so se nato poveselili ob zvokih muzikanta Lajčija, teknil jim je tudi bograč ter predvsem domače dobrote, ki so jih spekle pridne domače ženske. Vendar s tem še dogajanj ni bilo konec, saj se je dan nadaljeval z IX. Odprtim gasilskim tekmovanjem Občine Hodoš. Zbralo se je sedem moških enot ter tri ženske enote, ne smemo pa pozabiti niti pionirjev iz Hodoša. Kot že vsa leta se je znova pokazalo, da naši enoti še vedno manjka kar precej sekund, da bi se lahko enakovredno kosali z najboljšimi enotami. Zmagala je sicer enota Sv. Jurija z doseženimi 877 točkami, pred ekipo iz Grada in pred ekipo iz Markišavec. Pri članicah so bile najuspešnejše gasilke iz Bodonec. Sami smo vajo opravili v času 59 sekund, pri čemer smo si prislužili še 25 kazenskih točk, 4 kazenske točke pa smo si dodali še pri metu torbice. Pri štafeti pa smo že tako ali tako vedno med slabšimi, sicer smo letos dosegli kar soliden rezultat, 63 sekund. Tako smo na koncu zbrali 848 točk, kar je 7 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap zadostovalo za končno 5. mesto. Za tolažbo pa smo znova dokazali, da smo trenutno res najboljša enota v domači občini. Temu primemo smo slavili pozno v noč, saj smo ta dan imeli kar precej za slaviti. Dušan Bočkorec Bajánsenyén találkoztak Hagyományos együttes testületi ülésre került sor december első hetében a határ két oldalán lévő szomszédos település - magyar oldalon Bajánsenye, szlovén oldalon Hodos - önkormányzatai képviselői között. A tíz évvel ezelőtt kezdődő, és az óta is példaértékűnek tekinthető együttműködési tárgyalásnak az idén Bajánsenye adott helyet. A rendezvényen jelen voltak a két község civil szervezeteinek, egyesületeinek vezetői és képviselői is. Az esemény résztvevőit Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere köszöntötte és egyben beszámolt a 2008-as esztendő történéseiről. A polgármester fontosnak tartotta kiemelni, hogy a két község vezetői, képviselői és lakosai rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein, ünnepségein. Ez rangot ad az ilyen eseményeknek, hiszen nincs jobb annál, mint barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal együtt ünnepelni. Már évek óta hagyományos közös programjuk a határon történő májusfaállítás és kitáncolás. Ezt minden alkalommal felváltva rendezik az uniós csatlakozás óta, és ez az idén különösen jól sikerült. Újdonságként jelentkezett, hogy ebben az évben a szüreti felvonulás is átnyúlt a határon és abban a hodosiak is tevékenyen bekapcsolódtak. Egyesületi szinten történő együttműködésben az idén is a tűzoltók jártak az élen, de a sportegyesület részvétele a hodosi falunapon, vagy a közös kulturális események mind azt mutatják, hogy gyümölcsöző a kapcsolat a két község között. Györke Gyula elmondta még, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a közös, határon átnyúló pályázati lehetőségeket, amelyek segítségével a gazdasági együttműködés is lehetővé válna. Az egy évvel ezelőtti tanácskozáshoz hasonlóan, most is szóba kerültek a schengeni határövezethez való csatlakozással kapcsolatos kérdések. Ahogy várható volt, megjelent és nyárra megnőtt a kamionforgalom, amelyet az itt élők nem fogadtak kellő tolarenciával. Bajánsenyére három oldalról érkeznek a teherautók és haladnak tovább Hodos irányába. A hodosiak részéről Orbán Lajos polgármester köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket. Elöljáróban elmondta, hogy a két település együttműködése az annak idején kötött megállapodások szerint zajlik és ezt ilyen szinten kell folytatni, majd Ő is a schengeni csatlakozás hatásairól beszélt. A teherforgalommal kapcsolatban elmondta, hogy a csak 8 tonnás tengelysúlyt engedélyező táblák nem jelentenek megoldást. Az a szerencse, hogy kisebb a kamionforgalom, mint amire előzetesen számítottak. A polgármester kerékpárutak, és gyalogjárdák építésének lehetőségét említette a teherforgalommal kapcsolatos gondok enyhítésére, és bízik abban, hogy a jövőben pályázati úton sikerül ehhez az anyagiakat előteremteni. Orbán Lajos örömtelinek nevezte azt, - bár féltek tőle, -hogy a határokon történő szabad átjárással nem nőtt a bűnözés a térségben. Az egész világot érintő gazdasági válság mindkét országban érezteti hatását, ám a hodosi polgármester bízik abban, hogy ez a két település baráti kapcsolatában nem fog érződni. Az együttes ülésen a polgármesterek beszámoltak még saját önkormányzataik 2008. évben végzett tevékenységéről és a következő esztendő feladatairól. A tanácskozáson aktívan részt vettek a jelenlévő civil szervezetek és egyesületek képviselői is. Megállapították, hogy a két község, mind önkormányzati, mind egyesületi szinten kellő számú közös programot rendezett az elmúlt esztendőben. Ezek számát a jövőben növelni nem kell, a meglévőket kell még színvonalasabbra emelni. Mivel az együttes testületi ülés Miklós nap előestéjén volt, kellemes színfoltnak számított, hogy meglátogatta a tanácskozás résztvevőit a Mikulás egy Krampusz kíséretében. Csokoládét kaptak a vendégek a Mikulástól, a Krampusz pedig a virgácsát suhogtatta. A hagyományoknak megfelelően a találkozó fehér asztal melletti beszélgetéssel ért véget, ahol arról is szó esett, hogy jövőre Hodoson találkoznak a települések elöljárói. Kálmán György 8 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap GASILSKA ZVEZA HODOŠ HODOŠ TŰZOLTÓ SZÖVETSÉGE Rezultati odprtega gasilskega tekmovanja, Krplivnik 19. julij 2008 ČLANI VAJA z MB MET TORBICE ŠTAFETA KONČNI REZULTAT MESTO EKIPA ČAS NAPAKE NAPAKE ČAS NAPAKE 1 Sveti Jurij 45 0 2 56 877.00 2 Markišavci 73 5 2 59 859.00 3 Grad 58 10 2 62 868.00 4 Cankova 49 25 2 64 860.00 5 Krplivnik 59 25 4 63 848.00 6 Motovilci 66 25 2 68 839.00 7 Hodoš 85 35 4 62 814.00 ČLANICE VAJA z MB MET TORBICE ŠTAFETA KONČNI REZULTAT MESTO EKIPA ČAS NAPAKE NAPAKE ČAS NAPAKE 1 Bodonci 60 0 4 71 865.00 2 Cankova 64 0 2 77 865.00 3 Hodoš 70.2 20 4 72 833.80 PIONIRJI VAJA z VEDROVKO PRENOS VODE KONČNI REZULTAT MESTO EKIPA ČAS NAPAKE 1 Hodoš 22 0 9 969.00 Ludvik ORBAN, poveljnik GZ Poročilo o aktivnostih PGD Hodoš v drugem polletju 2008 Koledarsko leto se bliža h koncu in s tem se končuje tudi naše letošnje delo. Leto smo preživeli brez večjih težav. Če na kratko omenimo še dogodke, ki so se odvijali v drugi polovici leta, bi omenili kot prvo Občinsko gasilsko tekmovanje na Krplivniku, katerega so se udeležile vse tri ekipe PGD Hodoš, čeprav je v poletnem času bilo težko sestaviti ekipe zaradi dopustov. Avgusta se nas je nekaj članic udeležilo Srečanja članic v Mekotnjaku, kjer smo preživeli prijetno popoldne in se družili s članicami iz vseh koncev Slovenije. Prav tako smo se to leto udeležili gasilskega tekmovanja v sosednjem Bajánysenye - ju, kjer so to leto prvič organizirali tovrstno gasilsko tekmovanje. S tem se je poletje počasi končalo. Jesenski in zimski čas ni prinesel več družabnih dogodkov. Uspelo nam je nabaviti večino opreme, ki je bila predvidena za to leto: zaščitna obleka, čelade, rokavice, škornji ... Pred iztekom leta je v načrtu še nakup dveh dihalnih aparatov. Končno smo uspeli tudi nekako sestaviti skupino, ki se bo januarja udeležila izobraževanj za uporabo dihalnih aparatov. Ob koncu leta se gasilcem in gasilkam zahvaljujem za njihov trud in pomoč, ki so ga vložili v delovanje društva, posebej tistim, ki so si zmeraj pripravljeni vzeti tistih nekaj minut prostega časa. Na koncu bi še dodala, da čeprav se bliža čas veselja in praznovanj, pa se spomnimo, da smo to leto pospremili na zadnjo pot dva gasilca iz našega društva, ki se nama bosta v tem zimskem času večkrat prikradla v misli, predvsem zaradi njune dobre volje in delovanja pri gasilcih, ki jo bomo zagotovo pogrešali. Vsem skupaj pa želim lepe praznike, veselo praznovanje ter dosti sreče v prihajajočem letu. Gasilski pozdrav! Predsednica PGD Hodoš: Vesna Könye 9 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Tűzoltóverseny Bajánsenyén Már néhány éve nagyon jó kapcsolatban vagyunk a bajánsenyei tűzoltó egyesülettel, így egyesületünk rendszeresen részt vesz a bajánsenyei rendezvényeken. Ezért már tavaly együtt mulatunk a tűzoltóautó átvételén, az idén pedig tűzoltó versenyre hívtak meg bennünket. A verseny legfontosabb oldala a tanulás és az ismerkedés volt, mert Bajánsenyén is a környékbeli falvakban a tűzoltó versenyeknek nincs olyan hagyománya mint Szlovéniában. A bajánsenyei egyesület, amely néhány éve kezdett újra aktívan működni, pedig szeretne előre haladni ezen a téren is. Ezért is örültünk a meghívásnak, hogy segítsünk a bajánsenyei tűzoltóknak a CTIF - Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság versenyszabályok (Nemzetközi Tűzoltó Szövetség) elsajátításában. A versenyen így jelen voltak még a hodosi és a markišavci önkéntes tűzoltó egyesületek is, míg a magyar egyesületek közül egyedül a hazai csapat vett részt a versenyen, de nagy érdeklődéssel figyelték végig a versenyt a többi magyarországi tűzoltók is. A verseny lebonyolításával a szlovéniai tűzoltók voltak megbízva, amit három tűzoltó vállalt el, köztük kiemelném Rituper Karel markišavci tűzoltót, aki az egyik legtapasztaltabb tűzoltóbírák közé tartozik Muravidéken. Az eredmény nem tartozott elő pontba, de azért megemlítem, hogy a legjobb eredményt a markišavci csapat érte el, őket pedig alig lemaradva követte a mi egyesületünk, de egy kis szerencsével és jobb odafigyeléssel megszerezhettük volna az első helyet is. De így is elégedettek voltunk, mert egy új serleggel térhettünk haza. Itt meg kell említenem a bajánsenyei csapat szereplését is, ahol meg van az akarat és a jó hozzáállás, maga a gyakorlat ideje is megfelelő volt, de a hibák javításához egy jó mentor kellene. A jelenlévők a verseny mellett Bajánsenyét megnézhették a magasból is, amiről a Lenti és Körmend tűzoltósága gondoskodott a tűzoltó emelővel. A verseny után pedig minden tűzoltó sietve ment a kultúrház felé, ahol már mindenkit a finom étel és hideg ital várt, a zene mellett pedig jót mulattunk. E napi versenyhez pedig még hozzáfűzném, hogy jó barátunk, Abraham Janez, először állt soraink közé, így segítve a mi kis tűzoltó csapatunkon. Bočkorec Dušan Töprengés a múltról és a jelenről A Hodosi „ Őrség” Művelődési Egyesület népdalköre 1980 - ban alakult. Sajnos az alapító tagok közül már csak néhányan vannak jelen, annál örvendesebb viszont az, hogy a fiatalok átvették az idősebbektől a stafétabotot, és ők ápolják tovább a hagyományokat. Tagjait a magyar népdalok szeretete, a közös éneklés öröme tartja össze. Szám szerint már nehéz lenne meghatározni, hogy hány gyönyörű magyar népdalt tanultak meg az évek folyamatán. Elsősorban Őrségi, muravidéki és dunántúli népdalok szerepelnek műsoraikban, de szívesen énekelik más tájegységek dalait is. Fellépésre számos lehetőség nyílik: renszeresen szerepelnek a községi ünenepségeken, a muravidéki központi ünnepségeken, valamint más országokban: Ausztriában, valamint legtöbbet Magyarországon. 3 éve tartanak kapcsolatot a Szlovákiai Hodos községgel. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a zene nem ismer határokat, mint az hogy kb. 2 éve gyakran és szívesen szerepelnek együtt a Magyarszombatfai citerazenekarral, hiszen földrajzilag azonos tájegységen: az Őrségben élnek. Eddigi elért eredményeink: - egy bronz és két ezüst fokozat, - több tagja munkájáért nívódijban részesült. Népdalkörünk vezetője, Anduska Jánosné ezt a szöveget azzal a céllal állította több mint tíz évvell ezelőtt össze, hogy a fellépéseken minél méltóbban bekonferálhassák a népdalkor szereplését. Amikor elolvastam egy kicsit nosztálgiázni kezdtem. Ha az ember idősebb szeret visszaemlékezni, beszélni a múltról, de elfogult amikor a jövőt tervezgeti. További kuttatásom folyamatán több adatra is találtam. Például, hogy a népdalkörnek az elmúlt 12 évben 190 próbája és 108 fellépése volt. Kiemelném még, hogy itthon, Hodoson a népdalkor 23 szor szerepelt. Az itthoni szereplések leginkább ünnepélyek, megnyitók, rendezvényeken voltak. A külföldi szereplések száma magukért beszélnek, és azóta bővültek, hisz Horvátországban, Pulán is már szerepelt azóta a népdalkor. Továbbá nosztalgiázva számomra megemlékező fellépések voltak a minősítésen való résztvételek, hisz ezek egy belső felmérést is hívtak ki belőlem. Ezek nyújtottak mindanyiunknak egy ön és mások munkájja megismerését. Felejthetetetlen számomra 1999 -ben az ezüst fokozat elérése Budapesten, 2000- ben a három napos Budapesti szereplés, 2001- ben a Pécsi és Pulai szereplés. Legszomorubb persze az volt mindig, amikor az egyesület elveszítette tagjait. Igy volt akkor is, amikor három évvel ezelőtt örökre itthagyott bennünket az elnökasszonyunk. Persze a népdalkor tagjai máig is odaadóan részt vesznek az egyesületen belül működő csoportok munkájában, vezető posztok betöltésében és más egyesületek munkájában is. 10 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Továbbá elmélyítve gondolataimat az a kérdés kezdte turkálni az oldalamat, hogy mi is hajthatja ezeket az embereket, fiatalokat, csaknem gyerekeket arra, hogy hétvégi estéket, délutánokat, szabadnapokat ilyen munkának szánntak? Úgy gondolom, hogy gyermekkorban olyan környezetben kell nevelkedni, amely az ilyen közreműködést lehetővé tesz. Majd a serdülő korban minden más vonzóbb, mint az amit az illetékesek tanítanak. Egyszer csak felnőtként megpattan az emberben egy ér, és ekkor érezni kezdi, hogy mennyire fontos számára az, hogy valahova tartozik, hogy részese egy kultúra megőrzésének és ennek továbbfejlesztésének. Ekkor jutunk el oda, hogy óvni kezdjük azt amit érzünk, hogy ki merünk álni és meg merjük védni érdekeinket. Ekkor kezdődik a feláldozó, megállítathatatlan és már magától érthetődő munka, és a közösségben való munka a mindennapi életünk fontos részévé vállik. Részesülve ebben idősebb korban még szükségé vállik mások, különösen a fiatalok tanítása. Ez a folyamat az egyik meghatározója a nemzeti hovatartozás, identitás megélésének, megnevezésének. Véleményem szerint hasonló érzelmek és tapasztalatok kisérték mindazokat a tagokat, akik több mint húsz éve megtesznek mindent azért, hogy megismerjék és megismertessék, megszeressék és megszerettesék, megtanulják és megtanítsák a magyar népdalt. Gondolataim itt megtorpantak, házról házra utaztak. Istenem, ha akarnám akkor se találnák olyan családot, amely tagjai valami képpen ne lettek volna részesei az „ ŐRSÉG” ME több mint 50 éves múltjának. Hála és köszönet nekik, hogy ilyen múltai büszkélkedhet az egyesület. Na de, hogy van ez ma, amikor körülvesz a média, gépzenét hallgatunk, a fiatalok diszkózenét hallgatnak és diszkóba, focimecsre járnak? Marad -e még idő a közösségben való munkára? Az igazat megvalva nagyon kevés. Mégis van közösségben való közreműködés. Vannak még gyerekek, fiatalok és idősebbek, akik szakítanak a mindennapjukból annyi időt, hogy igenis csináljanak valamit azért, hogy továbbá is itt megmaradjunk, nyelvünkön megszólaljunk és szép magyar népdalokat tanuljunk meg. Nagy súlya van mindenki közreműködésének attól függően, hogy népdalt énekel, vagy hímez, verset mond, besegít a mindannapi munkába, süteményt süt, vagy éppen termet takarít, anyagilag támogatja a közösséget, vezető munkát végez, nézőként közreműködik vagy éppen bírálja az egyesület munkáját. És íme itt a jelen. Előttem a 2008 -as esztendő. Az egyesület szempontjából eredményes volt - e? Ebben az esztendőben is megtartottuk az évi közgyülésünket, amelyen a véleményem szerint sokkal többen megjelenhetnének, hisz könnyebb lenne a vezetőség számára a további szervezés, és mert ez az az esemény, amelyen helye van a véleményosztásnak, a bírálásnak és a dicséretnek. Szorgalmasan gyakorolt az énekkar és dolgozott a hímzőszakkör is. Az énekkarnak 20 próbájja és 10 szereplése volt. Számomra minden szereplés egy kihívás, és felkészülést igényel. A már megemlített okok miatt sajnos nem mindig tudunk elégedetettek lenni a munkánkal. de ha mérlegeljük lehetőségeinket, itt a tagok számára gondolok, akkor jelenleg ennyire vagyunk képesek. Ennek ellenére több meghívást kaptunk Székesfehérvárról és szeptember 29- én ennek eleget is tettünk. Szalai Gábor úr meghívására az énekkar az Idősek Világnapi rendezvényén szerepelt A szereplés mellet persze az odautazok sok szép élménnyel térhettek haza, hisz vendégként vehettek rész a klub egésznapi rendezvényén. Külön megtiszteltetés volt a népdalkor számára az is, hogy 2008. április 5. -én Horváth Károly muravidéki népdal gyüjteményéből tanult népdalcsokrokkal a többi muravidéki nédalkörökkel a X. Horváth Károly Népzenei találkozón együtt szerepelhetett. Rendszeresen dolgoztak a hímzőszakkör tagjai is. A munkájukat 2 szer állították ki. A nyár folyamán a csoportal baráti kapcsolatot kezdeményezett egy Körmendi hímzőszakkör. Egyesületünk 2008. április 26- án besegített a Muravidéki Magyar Rádió „ Falujárás „ című műsorának megszervezésében. Helyet kapott a műsorban való bemutatkozásra is. Igy a hallgatókhoz különböző információk jutottak el a Művelődési Egyesület jelenjéről és múltjáról. Hasonlóan 2008. április 23- án megismerhették a „ HIDAK” televízió műsör nézői az egyesület munkáját, a népdalkor próbáját a hímzőszakkör kiállítását és egyben szallagra lett rögzítve a Szalafői vendégekkel való találkozó is. Tudjuk, hogy átlagban nyáron a diákok, munkaviszonyban lévő személyek számára szünidő, szabadságtöltés, a földművesek számára pedik az aratás ideje van. Ennek ellenére több rendezvényen közreműködtek az egyesület tagjai. 2008.jún. 27-én, a Kapornaki találkozón a népdalkor a kultúrműsorban szerepelt, a hímzöszakkör pedig kiállítással és a varrás- hímzés bemutatásával vett rész. Majd másnap a hagyományos ŐRSÉG — GORIČKO gyalogostúra résztvevői megvendégelői vagy a túrán részvtevőként vettek részt. Annak ellenére, hogy szeles, hideg idő volt és még az eső is szömörkélt, felejthetetlen élményben részesültek mindazok, akik a Szüreti felvonulásban vettek részt. Végigjárva a falvakat, közösen énekelve a népdalokat búzdítottuk a Bajánsenyei iskola tanulói táncát és még szórakoztunk is. A legszebb pedig az volt, hogy itthon már mindenki énekelte velünk a muravideki népdalokat, melyekkel a felvonulás minden állomásán szerepeltünk. Bajánsenyével igazi baráti kapcsolatunk van, hisz együtt állítunk májusi fát, együtt szervezünk szüreti felvonulást, a szinpadunkon a színjátszóik is bemutatkoztak. E kapcsolat eredménye az, hogy le 11 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap tudunk ülni és együtt tudunk tervezni. Az egymás iránti tisztelet gyökerei persze a két település történelmében, rokoni és baráti kapcsolatokban van. Sokszor kijelentjük, hogy úgy megyünk egymáshoz mint ha haza mennénk. Az egész barátság hajtókereke pedig Anduska Jánosné és férje Anduska János, kiknek végül is köszönhetjük az eredményeinket, hisz akármilyen segítségért fordultunk hozzájuk, egyetlen egyszer sem jelezték felénk, hogy nem óhajtanak tanítani, szerepelni vagy éppen velünk együtt szórakozni. Lakosainknak három színelőadás megtekintésének lehetőségével kedveskedtünk. 2008. április 26- án este a Bjánsenyei Színjátszók bemutatták a „ Fülemüle” és az „ Irta a ló” című szindarabokat. Közönségünk jól fogadta és vastapsai ajándékozta meg az előadókat. 2008. május 9-én „ Olvadó jégcsapok” című, Göncz László történelmi regénye alapján készült egyfelvonásos dráma került bemutatásra. A nézők halkan, könnyes szemekkel, sóhajokkal kisérték végig a színvonalas előadást. 2008. november 7-én pedig ismét a Diáxínpad, „ Páratlan Páros” című vigjáték színvonalas előadásával nevetette meg a közönséget. Áttekintve a 2008 - as év eseményeit megállapíthatom, hogy eredményes volt. De ha visszatérek a töprengésemre, akkor csak mégis kételkedni kezdek abban, hogy miért olyan nehéz időt szakítani arra, hogy megtekintsünk egy élő előadást, hogy élő zenét hallgassunk vagy megtiszteljük mindazokat akik éppen azért gyakorolnak, dolgoznak, hogy bemutatkozásukkal kivegyik az embereket a rohanó mindennapjaikból és szórakozást, lazítást nyujtanak nekik. Akarat, akarat és akarat kell mindehez, mert ha ez lenne akkor teli művelődési ház várná a színjátszókat, zenészeket, kiállítókat és többen járnának el énekelni és varni- hímezni tanulni. Többször talákoznánk egymással, elbeszélgetnénk, ismét tudnánk örülni egymásnak, segítőképessebé válnánk. A lelki elégedettség, nyugalom az alapja minden ember életének, de ezért tenni kell önmagunkért és másokért valamit. Kedves olvasók szeretném egyben megköszönni mindenkinek a Művelődési Egyesületben való közreműködést és kérem, hogy a jövőben is maradjanak hű és odaadó tagjai az egyesületünknek és egyben szeretteid hívom mindazokat, akiknek a nosztalgiázásommal megbúzdítottam egy kicsit is a lelkét, hogy jöjjön közénk és megérezheti a közösségben való munka értékét. Ha egyszer ez az ember bőre alá furakodik, többé nem lehet nélküle élni. Mindenkinek kellemes és csendes ünnepeket és eredményben gazdag 2009-es esztendőt kívánok! Toíić Rozalija, az „ ŐRSÉG " ME elnöke OBISKAL NAS JE MODRI MEDVEDEK Konec novembra se je v našem vrtcu in šoli napovedal prav poseben gost in sicer otrokom že kar dobro poznan Modri medvedek. Tale medo je prav poseben medvedek. Doma je v reviji Cicido in Ciciban, kjer nam v vsaki številki prikazuje slikovne zgodbe in nam zastavlja »pametne« uganke. Tega medvedka torej res poznamo iz revij ampak, da nas bo obiskal v resnici, to je bilo popolno presenečenje. Težko smo čakali dan, ko nas je obiskal. Celo jutro smo gledali skozi okno, se o njem pogovarjali. Po zajtrku smo se zbrali skupaj s šolarji in v trenutku, ko je vstopil, nam je vsem malo zastal dih. Bil je zelo velik. Malo nas je bilo strah, vendar je bil medo tako zelo prijazen , da smo se kmalu opogumili in veselo poklepetali z njim. Razložil nam je zakaj je moder in kaj ta beseda pomeni. Povabil nas je naj ga pobožamo in ugotovili smo, da je njegov kožuh mehak in topel. Potem smo postali še bolj pogumni in smo z njim plesali in peli. Tudi zgodbico nam je prebral. Ob slovesu je vsak otrok dobil za spomin zgoščenko. Članek napisala: vzgojiteljica Milena Vukan 12 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap GASILSKO TEKMOVANJE TŰZOLTÓ VERSENY SREČANJE UPOKOJENCEV NYUGDÍJAS TALÁLKOZÓ 13 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap PODELITEV PRIZNANJ IN PRIREDITVE OB OBČINSKEM PRAZNIKU ELISMERÉSEK ÉS DÍJAK KIOSZTÁSA A KÖZSÉGI ÜNNEP ALKALMÁBÓL 14 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap 15 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap 16 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap UREDITEV CESTE IN ULIČNE RAZSVETLJAVE NA HODOŠU AZ ÚT ÉS A KÖZVILÁGÍTÁS RENDEZÉSE HODOSON 17 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap PIVAR ELLA EMLÉKÉRE 6l-ik életévében elhunyt Pivar Ella, a Muravidéki Magyar Rádió nyugalmazott munkatársa, a Népújság hetilap egykori felelős szerkesztője. Ella Kótban a Tomšič család második gyermekeként látta meg a napvilágot 1948. január 21-én. 1970 szeptemberétől a domonkosfai kétnyelvű iskolában tanított, ami alapján egy életre szóló barátságot kötött a goricskói tájjal. Azt követően a muraszombati Sajtó és rádió intézet szerkesztőségében dolgozott újságíróként. 1991. július 1-től a Népújság felelős szerkesztője volt. Folytatta a lap hagyományos tájékoztatási jellegét. Szerkesztésében megjelentek az emberi sorsokat visszatükröző néphagyományokról, a letünő hagyományokról szóló írások, Goricskóról és Lendva-vidékről, hiszen e téma elbeszéléses leírása mindig is közel állt hozzá. 1994-től 2007-ig a Szlovén RTV-hez tartozó Muravidéki magyar rádió munkatársa és szerkesztője volt. Nevéhez fűződnek olyan történelmi sorozatok, mint az Évezredek és az Ösvények, a vallási műsorok, szórakoztató magazinok, hagyományőrző jeles napok, valamint az Ökozsarú és a kertész válaszol cimű adás. Riportjai és írásai folyamatosan megjelentek a muraszombati Vesztnik című hetilapban és különböző magyarországi folyóiratokban. A Hidak-nak több mint 30 dokumentum és kisfilmet készített. A Lakodalom lesz a mi utcánkban című játék és dokumentum film forgatókönyv írója volt. Pival Ella neve ismerősen csengett a mura mentén élő ember fülében, hiszen a hagyományőrzést, a népi szokásokat felelevenítő és megörökítő tevékenysége révén jelentős mértékben hozzájárult a mai magyar-szlovén határmenti magyar vonatkozású néprajzi és helytörténeti értékeinek a megőrzéséhez. Az egykori parasztmunka precíz elemzésétől a külömbőző szokásokig és hiedelemvilágig, a búcsújárásoktól a halászatig, számos értékes mozzanatot, életmódstílust tárt fel és valamennyi, már szinte feledésbe merült hagyományt kimagasló illusztrációs készségével tárta az érdeklődő közönség elé. Személyében a mura mentén élő magyarság gazdag népi kultúrájának megmentőjét, őrzőjét és közvetítőjét tisztelhettük. Pivar Ella-egyéb fontos teendői és értékteremtő munkássága mellett -néprajzi és helytörténeti szempontból is maradandót alkotott. Számos magyar és szlovén nyelvű etnográfiai szociográfiai tanulmányt tudhat maga mögött. A hagyományőrzés szolgálatában tejesített kimagasló munkájáért 2002-ben kulturális nívódíjban részesült. Több évig volt elnöke a kóti művelődési egyesületnek, az utóbbi években pedig a Muraszombati Baráti Kört vezette. Bárhova is vitte a sors, szülőfaluja Kót és Muravidék mindenütt kísérte. Bukovec Éva és Zver Ilona adatai alapján, Orbán Lajos Közeleg a karácsony A karácsony nekem az év legszebb ünnepét jelenti, amikor a gyerekek szeretetre és ajándékokra vágynak, a felnőttek pedig örömüket lelik a gyerekek boldogságában. Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ilyenkor a gyerekek boldogsága a legfontosabb. E napon a család együtt van, az öregszülök történeteket mesélnek az unokáknak, karácsonyi énekeket énekelnek. Régen a karácsonyt máshogyan ünnepelték, mint ma. Valamikor a gyerekek nem kaptak ennyi ajándékot, és örültek, ha kaptak valami csekélységet mivel régen szegényebb világ volt Én nagyon szeretem a karácsonyt. Karácsony estéjén családunk templomba megy, így tiszteli meg az ünnepet, mely a legszebb dolog a világon. Ma a karácsony másmilyen. A családokban kevesebb a szeretet és a megértés. A gyerekek drága ajándékok után vágyakoznak, hiszen a modem bevásárlóközpontok ezt kínálják nekik. Ha nem kapják meg a kívánt dolgokat, egész napokon át sírnak, és nagyon szomorúak. Régen annak is örültek, ha egy mandarint vagy kis cukorkát kaptak. A mai pazarlás miatt lehet, hogy újra szegény világ lesz. Én arra vágyom, hogy a karácsony továbbra is szép és boldog legyen mindenki számára, gyerekeknek és felnőtteknek. Bunderla Mark A cicám Az én cicám neve Feliksz. A bundája szürke. Macskaeledelt eszik és tejet iszik. Velünk együtt a lakásban tartózkodik. Nagyon szeret játszani. Kedvenc játéka a csörgőlabda. Szabadidőmben sokat játszok vele. A cicámat születésnapi ajándékba kaptam szüleimtől. Anabella Dajč Az én kutyám Az én kutyám neve Reksz. Barna, fekete színű. A szeme is barna. Kutyaeledelt eszik és vizet iszik. Szeret labdával játszani. Amikor hazaérkezek az iskolából, mindennap sétálni megyek vele, utána pedig még az udvaron játszok vele. Anyukámmal együtt gondoskodunk róla. A kutyámat nagyon szeretem. Rene Škaper Megnyílt a felújított iskolánk Pénteken, szeptember 26-án a felújított iskolánk ünnepélyes megnyitója volt. Zenés műsort készítettek iskolánk felsős tanulói a tanárokkal közösen. A műsor után iskolánk igazgatónője, a Moravske Toplice-i polgármester úr és az oktatási minisztérium képviselője átvágták a szalagot. A jelenlevők megtekinthették a felújított helyiségeket. A megtekintés után az ebédlőben mindenki vendéglésben részesült. Dominik Sarka 18 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Miniolimpiai játékos voltam Tegnap sportnapunk volt. Különböző játékokat játszottunk. Nálunk voltak a Fokovci-i és Bogojina-i iskola tanulói is. Szép volt ez a nap. Manuel Benko 50 ÉVES AZ MMR, 30 ÉVES A HIDAK A Szlovén RTV közintézethez tartozó Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak tévéműsor 2008. november 29-én ünnepelte működésének 50 éves, illetve 30 éves évfordulóját. 1958. november 29. egy új időszámítás kezdete. Az a nap, amikor írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történelmét, melynek feladata volt a szlovéniai magyarok anyanyelvükön történő tájékoztatása. Az első magyar nyelvű műsort, mivel nem rendelkeztek stúdióval, a muraszombati könyvtárban rögzítették hangszalagra. Ez körülbelül 10 percnyi híranyagból állt. A felvett anyagot a muraszombati tűzoltóotthonnál levő leadóról továbbították a hallgatókhoz hetente háromszor 10 percben. Többéves politikai csatározás után, 1983-ban a rádió székhelyét Muraszombatból Lendvára helyezték át. Ez után a műsoridő folyamatosan bővült, de az igazi tartalmi áttörést 1991-ben a matuzsálemi korú műszaki berendezés lecserélése tette lehetővé. A Muravidéki Magyar Rádió 1995 végéig a muraszombati Tájékoztatási Vállalathoz tartozott, 1996. január 1-től pedig szerves része a Szlovén RTV közintézetnek. Jelenleg napi 18 óra 15 perces élő műsort sugároz a kedves hallgatókhoz. 1978. október 25-én született meg az első Hidak című tévéműsor. A kezdetekben havonta kétszer jelentkezett. A magyar nemzetiségnek és a magyar nemzetiségről szóló műsort eleinte Ljubljanában, majd Muraszombatban szlovén szerkesztők irányításával a Népújság munkatársai készítették. A Szlovén RTV 1992-ben hozta létre a lendvai tévéstúdiót, de az elavult technikai berendezés lecserélése, a megfelelő munkakörülmények megteremtése és az új munkatársak alkalmazása nem volt könnyű feladat. 1998 januárjától heti két félórás, 2002 októberétől pedig heti négy félórás adást készít a szerkesztőség. Az 50, illetve 30 évben mérföldkőnek számít 2004. szeptember 9-e, az a nap, amikor a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak szerkesztősége átköltözött az új lendvai RTV központba, ahol optimálisabbak a munkakörülmények, és korszerűbb felszereléssel dolgoznak a rádió és tévé munkatársai. A két elektronikus nemzetiségi média célja és feladata a Szlovéniában élő magyarok anyanyelvükön történő tájékoztatása, a hagyományok átörökítése, a magyar nyelv ápolása és a kultúra megőrzése, a nemzeti öntudat szilárdítása, valamint a szórakoztatás. Az évek során számos eszmei vezetőre, igazgatóra, főés felelős szerkesztőre, szerkesztőre, operatőrre, vágóra, hangtechnikusra volt szükség a muravidéki magyar rádiózás és tévézés múltjának és jelenének alakításához és meghatározásához. Egy személyt azonban ki kell emelni ebből a csapatból, hiszen kevés ember kapja ajándékba a sorstól, hogy fél évszázadon át szolgálhassa a hallgatókat és a nézőket. Ábrahám Albert ezt a szolgálatot szívvel-lélekkel végezte az első rádióműsor létrejöttétől egészen máig. Ötven évvel ezelőtt, a Muravidéki Magyar Rádió alakulásakor a hallgatók a hodosi születésű Ábrahám Albert tolmácsolásában hallhatták az első híreket, és a mai napig az ő hangja fémjelzi a Muzsikaszó, jókívánság című rádióadást. Odaadó és önzetlen munkájáért a magyar nemzetiségi stúdiók jubileuma alkalmából Anton Guzej, a Szlovén RTV vezérigazgatója és Zver Helena, a Magyar Műsorok Stúdiójának igazgatója Ábrahám Albertet kitüntetésben részesítette. FEHÉR Ilona, MMR Kakovost in varnost živil »Hrana naj bo tvoje zdravilo, zdravilo pa tvoja hrana«, je stoletja pred našim štetjem ugotovil že oče sodobne medicine Hipokrat. Spoznanje, da prehranjevalne navade vplivajo na zdravje vsakega posameznika, ni novo. Vendar smo kljub temu lahko priča podatkom kot so: visok delež bolezni, ki so posledica zaužitja kontaminirane hrane, visok delež živil, ki so zaradi oporečnosti bili uničeni, itd. Pri tem pa se pojavi vprašanje: »Zakaj?« Preden podrobneje zaidemo na področje zagotavljanja kakovosti živil in preden sistem zagotavljanja varnosti živil poskušamo prikazati na praktičnem primeru, bi na kratko opisala tri osnovne termine (zdrava hrana, varnost in kakovost živil), ki so v tesni povezavi, se različno uporabljajo in interpretirajo. Danes se veliko govori o zdravi hrani. In kaj zdrava hrana sploh je? Pojem »zdrava hrana« Svetovna zdravstvena organizacija in številni strokovnjaki opisujejo kot raznovrstno hrano, ki izpolnjuje vse zahteve za varno, varovalno in uravnoteženo hrano. Torej lahko pri pojmu »zdrava hrana« govorimo o rezultatu, ki ga podajajo tri komponente: varnost, varovalnost in uravnoteženost. Se pravi, da pri zdravi hrani govorimo tudi o varni hrani. Zato si bližje poglejmo, kaj je varna hrana? Definicijo vame hrane podajajo direktive, ki pravijo, da je varna hrana tista hrana, ki ne vsebuje dejavnikov tveganja (bioloških, kemijskih in/ali fizikalnih) za zdravje ljudi. Varnost živil tako pomeni zagotovilo, da živilo ni škodljivo za zdravje, če je pripravljeno oziroma zaužito za predvideni namen. Če nadaljujem, se pokaže tesna povezava med 19 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap terminoma, varnost in kakovost. Evropska komisija, kakovost v prvi vrsti ocenjuje glede na izpolnjevanje zahtev varnosti proizvoda/storitve, in se nanaša na nedavno vzpostavljene standarde za varovanje okolja in dobrobit živali. Na kakovost izdelka vplivajo tudi podatki o hranilni vrednosti, organoleptične lastnosti, kraj pridelave, način proizvodnje. Že iz kratke razlage lahko vidimo, da se za termini skriva cela vrsta ukrepov, katerih osnovni cilj je vama in kakovostna hrana. Ne glede na terminologijo, na standarde, odgovornost, ki jo narekuje zakonodaja, pa je vama in kakovostna hrana odraz številnih vplivov, ki se začnejo na državni in končajo na osebni ravni. Dodaten izziv pri zagotavljanju zdrave hrane predstavljajo tudi ekološke in družbeno-politične spremembe. Sistem zagotavljanja kakovosti živil Gospodarski razvoj v zadnjih 20-ih letih je med drugim tudi na področju pridelave, predelave in distribucije hrane povzročil korenite spremembe. Na kompleksnost in širokost področja zagotavljanja varnosti in kakovosti hrane med drugimi poudarjajo številni strokovnjaki, ki pravijo, da so pridelavo hrane in spremljajoče spremembe zdravja ljudi zaznamovale tako pozitivne kot negativne lastnosti. Pojem kakovost je relativen in za vsakogar drugačen, neposredno ali posredno je odvisen od različnih dejavnikov. Med drugimi, kakovost opredeljuje kot predvidljivo stopnjo verodostojnosti proizvoda (ali storitve), ki izpolnjuje posebna določila in je prilagojen zahtevam trga z najnižjimi možnimi proizvodnimi stroški (Total Quality Management). Po definiciji Evropske komisije se kakovost v prvi vrsti ocenjuje glede na izpolnjevanje zahtev varnosti proizvoda/storitve. Omenjena komisija varnost pojmuje kot osnovo za zagotovitev kakovosti, ki pa je tesno povezana z nedavno vzpostavljenimi standardi za varovanje okolja in dobrobit živali. Med ostalimi elementi preverjanja kakovosti so tudi podatki o hranilni vrednosti, organoleptične lastnosti, kraj pridelave, način proizvodnje. Danes je najpomembnejše merilo kakovosti proizvoda (storitve) popolna zadovoljitev kupca (stranke). Z dragimi besedami, za kakovosten proizvod velja tisti, ki zadovolji stranko, v okviru določenih meja proizvodnih stroškov. Septembra 2005 je Mednarodna organizacija za standardizacijo (ISO) izdala samostojni standard ISO 22000 - Sistem vodenja varnosti živil (Food Safety Management Systems-Requirements for any Organization of food chain). Namen standarda je poenotiti zahteve različnih standardov na področju varnosti živil in zagotoviti sistem, ki naj bi nadziral in zagotavljal varnost živil v celotni verigi »od vil do vilic«, hkrati pa izločil vse šibke točke na tej poti. Standard je namenjen vsem organizacijam v živilski verigi, in sicer od primarne pridelave, predelave živil, skladiščenja, distribucije, proizvodnje krmil, kot tudi proizvajalcem čistil, strojne opreme, embalažnih materialov, torej vseh materialov in predmetov, ki prihajajo v stik z živili. Omenjeni standard tako združuje vse zahteve sistema HACCP po Codex Alimentariusu, poleg tega pa še pravila dobre poslovne prakse in pravila dobre higienske prakse. Omogoča pa tudi sledljivost ter označevanje živil. Sistem zagotavljanja varnosti živil ponazorjen s praktičnim primerom bo predstavljen v naslednjem prispevku. Lidija Baša, dipl. san inž ZAČIMBE V PREHRANI Začimbe so deli rastlin, za katere je v glavnem značilna velika vsebnost eteričnih olj ter izrazit vonj in okus. Prave začimbe prihajajo večinoma iz tropskih krajev, kjer zaradi močnega sončnega sevanja razvijejo velike količine vonjav in arom, bistveno več kot tiste, ki rastejo pri nas. Kot začimbe uporabljamo zato samo določene dele nekaterih rastlin, na primer korenine (hren), korenike (ingver), čebulice (čebula, česen), skorjo (cimet), liste (lovor, rožmarin, peteršilj, bazilika...), cvetove (žafranika), cvetne popke (klinčki), plodove (paprika), ali semena (poper, janež). Ti deli rastlin nam lahko služijo kot začimbe sveži, posušeni, celi ali mleti. Kot začimbe oziroma dišavnice nam služi tudi določena zelenjava, najpogosteje paradižnik, sveža paprika, por, zelena, peteršilj. Dandanes jih je mogoče kupiti za zmerno ceno v vseh trgovinah s hrano, čeprav ni bilo zmeraj tako, saj so jih pogosto odtehtali z zlatom. Niso pa jih uporabljali le za začinjanje, temveč tudi za verske obrede in zdravilstvo. Pomembno vlogo so imele tudi v trgovini in politiki. Nekoč so bile začimbe tako dragocene, da so jih skrivali in zaklepali v posebne škatle, količine, ki so jih dodajali hrani, pa so pričale o njihovi premožnosti. Danes lahko sežemo po začimbah , ki dajejo jedem eksotičen okus daljnih krajev, ne da bi morali zato zapustiti domačo kuhinjo. Začimbne učinkovine delujejo na naša čutila različno. Glede na to jih delimo v tri skupine. • V prvo skupino spadajo lahko hlapne aromatične spojine, ki so nosilci vonja in okusa začimbe. Njihove zmesi, eterična olja, so karakteristična in zelo pomembna za vsako začimbo. 20 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap • Drugo skupino tvorijo alkaloidi, spojine , ki dajejo nekaterim začimbam oster in pekoč okus. Od teh sta najbolj znana piperin v popru in kapsaicin v ostri rdeči papriki. • V tretjo skupino pa uvrščamo pigmente. V rastlinskem svetu je največ zelenega barvila klorofila; začimbe, ki jih pri kuhanju uporabljamo za obarvanje jedi (žafranika). Kako shranjujemo začimbe? Nikoli ne kupujemo prevelikih količin začimb naenkrat. Najbolje je, da kupujemo cele začimbe ali le delno drobljene in si jih sami zmeljemo, sesekljamo ali stremo šele tik pred uporabo. Veliko manj so obstojne posušene listnate začimbe, ker so v njih eterična olja manj zavarovana kot v zrnatih začimbah. Še bolj so občutljive mlete začimbe. Vpliv temperature, vlage in svetlobe pride pri mletih začimbah veliko bolj do izraza kot pri celih. Spremembe v celih in mletih začimbah lahko znatno zmanjšamo in upočasnimo, če jih hranimo v dobro zaprtih, po možnosti temnih posodicah na hladnem. Slabo zaprte začimbe se v vlažnih in toplih kuhinjah rade navlažijo in lahko splesnijo ali se skepijo. Svetloba pa uničuje pigmente v začimbah zato rade zbledijo. Pri uporabi pazimo tudi na higieno, zato z vlažnimi prsti ne smemo segati v posodo za začimbe, saj pride do izgub zaradi ostankov, ki se primejo prstov. Smiselna je uporaba majhne lopatice za jemanje začimb. Kakšen vpliv imajo začimbe na naše zdravje? Kljub majhni hranilni vrednosti imajo začimbe veliko vlogo tudi pri normalni in zdravi prehrani človeka. Poleg tega, da vplivajo na pospešeno izločanje prebavnih sokov, delujejo tudi na ostale procese v našem telesu in s tem delno tudi na človekovo zdravje. Tako marsikatera začimba vzbuja tek, lajša odvajanje trebušnih plinov, znižuje holesterol, znižuje visok krvni pritisk, pospešuje delovanje in izločanje žolča ... Normalna uporaba začimb v jedeh ne more škoditi zdravemu človeku. Drugače pa je z začinjanjem jedi za tiste, ki morajo uživati dietno prehrano ali začinjanje pri pripravi otroške hrane. V teh primerih začinjamo jedi le zmerno, uporabljajmo sesekljana mila domača zelišča, ki le vzbujajo. Pri začinjanju jedi moramo paziti na več stvari. Zlasti je pomembno, da z začimbami ne prekrijemo osnovnega okusa jedi. Vedeti moramo tudi, da se prezačinjeno jed ne da več popraviti. Zato jih na začetku, ko si šele pridobivamo dragocene izkušnje o uporabi začimb, dodajamo posebej previdno. Vsaka začimba tudi ne sodi v vsako jed. Katere začimbe bomo za določeno jed izbrali in v kakšnih količinah, je odvisno predvsem od tradicionalne uporabe začimb za to jed. Glede na to, da za začinjanje ne uporabljamo samo ene začimbe, ampak začimbno mešanico, moramo paziti, da se dodane začimbe med seboj dobro dopolnjujejo. Pri pripravi začimb je pomembno tudi to, kdaj začimbe dodamo. Nežne listnate začimbe v glavnem dodajamo kakih 10 minut pred koncem kuhanja. Enako velja za mlete začimbe, medtem ko cela semena in plodove dodamo na začetku, da oddajo svojo aromo. Različne začimbe se pri različnih tehnikah kuhanja vedejo različno, zato moramo paziti, da toplota nanje ne učinkuje negativno. Poznavanje začimb je tako prvi pogoj za uspešno začinjanje jedi. Nič manj pomembna ni pravilna presoja. K vsaki jedi spada namreč le ena glavna začimba, vse druge jo samo dopolnjujejo. Osnovne napotke za začinjanje lahko najdete v vsaki dobri kuharski knjigi. Če pa hočete nekaj več, morate seveda poskušati sami, imeti morate čut za pravilno presojo, občutek za mero in pogum.Ugotoviti je treba katere začimbe se med seboj dopolnjujejo in katerih nikakor ne smemo uporabljati skupaj. Brez občutka za mero ne moremo doseči fines, ki so tako pomembne pri začinjanju. Začimba poudari in dopolni značaj jedi. Lasten okus uporabljenih sestavin mora ostati v ospredju, začimbe samo poudarijo ali dodajo nianso. SLADKOR V PREHRANI Svetovna zdravstvena organizacija že dalj časa pošilja alarmantna sporočila o grožnji svetovne epidemije sladkorne bolezni kot posledice našega življenjskega sloga, zlasti prehrane in deleža sladkorja v njej. Kljub temu poraba sladkorja na prebivalca močno narašča in vse večje izdelkov, ki kot glavno ali pomožno sestavino vsebujejo sladkor. Naše telo zahteva energijo in energijo dobimo iz ogljikovih hidratov. Ko jih pojemo, ogljikovi hidrati vstopijo v naš krvni obtok. Pri tem se sestavljeni ogljikovi hidrati, kot so celovite žitarice, korenasta zelenjava in žitni slad, razgrajujejo postopno in tako tudi vstopajo v krvni obtok, kar je nujno za trdno zdravje. Toda preprosti sladkorji vstopijo v krvni obtok zelo hitro. Sladkor je v skorajda vsem, kar zaužijemo: v gaziranih pijačah, sokovih, keksih, piškotih in drugih sladkarijah, v konzervirani hrani, kruhu, pivu, cigaretah, majonezi in prelivih, kečapu, dimljeni šunki, delikatesnih izdelkih (klobasah, salamah), pripravljenih juhah, krompirjevem čipsu, instantnih čajih, instantni kavi ... Seznam živil, ki vsebujejo beli sladkorje tako rekoč neskončen.Beli sladkor povzroča celo vrsto telesnih in duševnih motenj. Klinična študija, ki so jo opravili na adolescentih, je pokazala, da tisti, ki imajo v prehrani visok delež sladkorja, pogosto kažejo oblike obnašanja, kot so: razdražljivost, hitre spremembe razpoloženja, nestrpnost, utrujenost, 21 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap potrtost, nespečnost in bolečine v trebuhu. Mozolji in ogrci, krvavenje iz dlesni, glavoboli in migrene, sladkorna bolezen, depresija, razjeda želodca in podobno se ob opustitvi uživanja rafiniranega sladkorja in izdelkov, ki ga vsebujejo, lahko omilijo ali celo povsem izginejo. Zaradi vsakodnevnega uživanja rafiniranih izdelkov pride do presežka glikogena, zato se ta vrača v krvni obtok v obliki maščobnih kislin, ki se sprva nabirajo na manj dejavnih delih telesa, kot so boki, trebuh itn. Toda to še ni konec zgodbe. Redno uživanje sladkorja usmeri kopičenje maščobnih kislin tudi v okolico vitalnih organov, kot so srce, ledvice in jetra, ter te organe obloži s plastmi maščobe in sluzi. Zaradi tega telo slabše deluje, krvni tlak se poviša, presnova se upočasni in imunost znatno upade. Telo se ne more več ustrezno odzivati na mraz in vročino ter se slabše brani pred virusi, bakterijami in drugimi patogeni. Vsakodnevno uživanje rafiniranih živil in sladkorja vpliva tudi na delovanje možganov, zaradi tega smo zaspani, manj zbrani in slabše pomnimo podatke.Naj bo sladkor na našem jedilniku bolj redko, torej omejimo njegovo porabo. Kot naravno sladilo uporabljajmo med. kavo manj sladkajmo ali jo sploh ne sladkajmo. Prav tako čaj. Izogibajmo se pitju gaziranih pijač in podobnih sokov. Raje pijmo vodo. Prav tako se moramo zavedati, da tudi voda z okusi vsebuje sladkor. Izogibajmo se pekovskim sladkim izdelkom, privoščimo si jih le redko. Pri nakupih bodimo pozorni na vsebnost sladkorjev v različnih izdelkih. SOL V PREHRANI Večina ljudi zaužije več soli, kot je potrebuje. Nujno potrebni vnos natrija je majhen in ga lahko zagotovimo že z nesoljeno ali zelo malo soljeno hrano. Natrij je sestavina, ki lahko pri nekaterih ljudeh povzroči zvišanje krvnega tlaka. Dokazano je, da je prekomeren vnos soli in s tem natrija pomemben prehranski dejavnik tveganja za zdravje. Prekomeren vnos natrija je pomemben dejavnik za povišan krvni tlak, ta pa za možgansko kap. Bolezni srca in ožilja so vodilni vzrok smrti v svetu, 80% teh smrti pripisujejo povišanemu krvnemu tlaku, kajenju in povišanemu holesterolu. Od naštetih vzrokov je povišan krvni tlak najpomembnejši neposredni vzrok smrti. Vnos natrija naj ne presega 2400 mg na dan, kar ustreza 6 g soli ali eni zvrhani čajni žlički soli. Večina natrija v človeški prehrani je v soli, ki jo dodajamo jedem pri pripravi ali pri mizi. Zapomnimo si, da veliko soli vsebujejo prekajeno meso, suhomesnati izdelki, mnoge vrste sirov, mesne konzerve, kislo zelje, repa,.... Pri nakupu živil vedno preberimo, koliko soli vsebujejo. Ne dodajajmo soli pri mizi kar iz običaja. Dve zvrhani žlici kuhane kaše brez dodane soli vsebujejo natrij le v sledovih. Enaka količina kosmičev (muesli) pa vsebujejo že 100 do 360 mg natrija. Ena rezina kruha vsebuje 200 do 350 mg soli, 3 žlice skute 110 do 450 mg, 5 dag sira 800 mg. 6 dag posebne salame 1200 mg in tako naprej. Skoraj ni mogoče verjeti, kako hitro presežemo zgornjo priporočeno mejo natrija, soli pa še dodali nismo, zato dodajajmo čim manj soli, hrano solimo pri pripravi, bodimo pozorni pri izbiri živil in ne dodajajmo soli pri mizi. Začimbe in dišavnice obogatijo vonj in okus jedi, tako da se z njihovo uporabo lahko izognemo čezmernemu soljenju. Ljudje, ki uživajo močno slano hrano, potrebujejo razmeroma veliko soli, da bi zasledili slan okus. Ko prenehajo uživati običajne količine soli v hrani, sol nekaj časa močno pogrešajo. Kmalu pa na novo odkrijejo vonj in aromo zelenjave, sadja ... Zapomnimo si to dejstvo, kajti ko bomo začeli uživati hrano z manj soli, se nam bo zgodilo enako. • Izbirajte živila, ki nimajo dodane soli (natrija). • Izogibajte se živilom, ki vsebujejo veliko soli (industrijsko predelana, polpripravljena, pripravljena ter konzervirana živila/obroki). • Izogibajte se dosoljevanju jedi iz navade (pri mizi in pri kuhanju), ne da bi jo prej poizkusili. Mnogim je dosoljevanje že navada. • Izberite manj slan kruh in krušne izdelke. • Redko in v manjših količinah uživajte prekajeno meso in mesne izdelke. • Pri pripravi obrokov uporabljajte različna zelišča/začimbe (sveža, suha ali zamrznjena) namesto kuhinjske soli Gordana Toth, uni.dipl.inž.živ.teh. S prehrano do boljše odpornosti Odpornost telesa je ključnega pomena za dobro zdravje. K boljši odpornosti pa lahko veliko prispevamo sami. Kako? Z zdravim načinom življenja. Namreč dejavniki kot so: neredni obroki, premajhni ali preveliki kalorični vnos, premalo hranilnih in zaščitnih snovi v hrani, uživanje pretežno maščob živalskega izvora, veliko sladkorja v prehrani, nezadostna telesna dejavnost, premalo spanja in bivanja na svežem zraku ter stres zmanjšujejo odpornost telesa. Zato imejmo redne obroke, količinsko primerne telesni aktivnosti. Prehrana naj bo pestra, da si zagotovimo vse potrebne hranilne in zaščitne snovi. Glede izbora in količine živil se ravnamo po prehranski piramidi, ki prikazuje in spodbuja uživanje živil iz petih poglavitnih skupin živil: žit in žitnih izdelkov, sadja, zelenjave, mleka in mlečnih izdelkov ter mesa, mesnih izdelkov in zamenjav. Nobena skupina živil iz prehranske piramide ni pomembnejša od druge, saj za dobro zdravje, otrok, potrebuje živila iz vseh skupin. Žita in žitni izdelki vsebujejo sestavljene ogljikove hidrate, ki so primeren vir energije. Vsebujejo tudi vitamine in 22 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap minerale ter prehranske vlaknine. Priporočava uživanje polnovrednih živil (kruh in testenine iz integralne moke, kaše, kosmiči ...). Zelenjava in sadje naj bodo sestavni del vsakega obroka. So pomemben vir mineralov, vitaminov, vlaknin in zaščitnih snovi. Mleko in mlečni izdelki zagotavljajo beljakovine, vitamine in minerale. So naj bogatejši vir kalcija potrebnega za zdrave in čvrste kosti. Meso, ribe in stročnice zagotavljajo biološko visoko vredne beljakovine ter nekatere minerale in vitamine. Beljakovine so med drugim sestavni del protiteles. Obrambo telesa spodbujajo vitamini C, A, E, B6 in BI2. Pomembni so tudi minerali kot so selen, železo, cink ... Znano je tudi, da proti škodljivemu učinku prostih radikalov varujejo tako imenovani antioksidanti (vitamin C, E, provitamin A, selen, kvercetin, likopen, hesperidin, rutin, zeaksantin) in drugi. Zadostno količino antioksidantov zagotovimo z rednim uživanjem zadostnih količin zelenjave in sadja vseh barv. Ugoden vpliv na odpornost ima uživanje jagodičevja (ribez, borovnice, brusnice, jagode, maline, kosmulje ...). Živila, ki vsebujejo veliko nasičenih (v glavnem živalskih) maščob neugodno vplivajo na odpornost. S tem razlogom je priporočljivo uživanje zmernih količin rastlinskih maščob (olja). Pri pripravi jedi se izogibajmo cvrtja oziroma praženja v maščobi. Tudi uživanje sladkorja neugodno vpliva na odpornost. Zato omejimo njihovo količino v prehrani. Z upoštevanjem omenjenih navodil bomo prispevali k boljši odpornosti in zdravju. Marinirani brokoli 40 dag brokolija 10 dag črnih oliv 4 kisle kumare 1 trdo kuhano jajce 10 dag orehov 1 žlica olivnega olja marinada: 6 žlic jogurta 1 žlica limoninega soka sol, poper Brokoli kuhamo v slani vodi nekaj minut. Mora ostati čvrst. Ohlajenega narežemo na koščke in prelijemo z oljem. Dodamo sesekljane olive, kumare, orehe in 1 jajčko. Prelijemo s prelivom in okrasimo z narezanim jajčkom. Jed je primerna za svečane priložnosti. Zelenjava in sadje - moški, ne prezrite jih! Varujte in krepite svoje zdravje! Kako? S pestro prehrano in zadostno telesno aktivnostjo. Splača se, verjemite. Začnite pri sadju in zelenjavi. Koliko zelenjave in sadja naj zaužije moški dnevno? Priporočena količina zelenjave je med 3 in 4 enote. Kdo naj bi zaužil tri, in kdo štiri enote zelenjave? Štiri enote zelenjave povprečno ustreza aktivnim moškim, ki pri svojem delu pretežno sedijo ter tistim, ki so telesno aktivni. Starejšim, manj aktivnim moškim pa v povprečju ustreza tri enote zelenjave. Kaj je enota zelenjave? Enota zelenjave je 10 dag brokolija, cvetače, korenčka, kolerabe, črne redkve, ohrovta, stročjega fižola, zelja, pora, čebule, kisle repe ali zelja. Enota paprike, paradižnika, jajčevca in bučk pa je 15 dag. Solate, špinače ali kitajskega zelja pa je potrebno zaužiti kar 20 dag. Kaj pa sadje? Koliko enot sadja naj zaužije moški vsak dan? Velja enako pravilo kot pri zelenjavi. Torej moški naj zaužijejo med tri in štiri enote sadja. Enota sadja je eno srednje veliko jabolko, hruška, pomaranča ali breskev, manjša banana, 3 male marelice ali mandarine, 15 češenj ali jagod grozdja, 3 mala kivija, skodelica (20 -30 dag) malin, ribeza, borovnic ali jagod. Zelenjava in sadje so odličen vir vitaminov, mineralov, vlaknin in številnih zdravju prijaznih snovi, ki varujejo in krepijo zdravje. Ker vsaka zelenjava ali sadje ne vsebuje vse omenjene snovi priporočava, da uživate zelenjavo in sadje vseh barv. Le tako si boste zagotovili vse snovi potrebne za dobro funkcijo telesa in dobro zdravje. Kaj vam na primer prinaša neolupljeno jabolko? Varuje srce in ožilje. Prispeva k boljši prebavi. Nepogrešljivo je pri hujšanju in vzdrževanju primerne telesne teže. Preprečuje utrujenost ter izboljša razpoloženje. Razen tega deluje pomirjajoče. Presenečeni? Poglejmo še paradižnik. Ta vas bo poleg kalija oskrbel tudi z likopenom, snovjo, ki varuje pred rakom prostate. Ne pozabite lubenice, ki je prav tako bogata z likopenom. K zaščiti pred rakom prostate prispeva tudi cvetača. Razen tega prispeva k zmanjševanju tveganja za razvoj kroničnih bolezni. Sveže zelje krepi obrambo telesa, varuje pred nekaterimi raki in osteoporozo. Spodbuja prebavo in je nepogrešljivo pri hujšanju. Čebula je pravi zaklad mineralov (kalij, kalcij, fosfor, baker, molibden, mangan, krom) in vitaminov ( vitamin C, vitamin B6, folna kislina). Vsebuje tudi flavonoide. Zaradi takšne sestave varuje zdravje srca in ožilja, poživlja krvni obtok, znižuje holesterol in krvni tlak. Zmanjšuje količino sladkorja v krvi. Krepi telesno odpornost. To je samo nekaj primerov, ki nazorno kažejo bogastvo zelenjave in sadja. Se sprašujete, če ne boste hitro lačni po obroku bogatem z zelenjavo in sadjem? Kljub manjši kaloričnosti nas zelenjava in sadje nasitita, ker sta bogata z vlakninami. Razen tega vsebujejo ogljikove hidrate, ki postopoma sproščajo energijo. Da boste lažje vključili več zelenjave in sadja v svojo prehrano, upoštevajte nekaj preprostih nasvetov: že za zajtrk zaužijte sadež; ko jeste zunaj vedno naročite zelenjavno prilogo; privoščite si veliko skledo solate; na delovnem mestu imejte pri roki sadje; naučite se občudovati in spoštovati bogastvo zelenjave in sadja; veselite se čudovitih 23 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap okusov, ki jih podarjajo zelenjava in sadje. Včasih pa jih zaužijte skupaj. Kot v predlaganem receptu za solato, kjer v čudovitem skladu vsaka sestavina prispeva k boljšemu zdravju, zelje prispeva k zaščiti pred kronični boleznimi, mandeljni krepijo srce in ožilje, brusnice pomagajo pri vnetju sečil in obrambi telesa. Želiva vam veliko zdravja in užitka v čudovitih darovih narave- zelenjavi in sadju. Zelje z brusnicami 60 dag naribanega ali fino narezanega belega zelja 15 dag suhih brusnic 6 dag mandeljnov sol pol limone sok 1 žlica ekstra deviškega olivnega olja 2 žlici sesekljanega peteršilja Pomešamo limonin sok, olje in sol. V skledo damo fino narezano zelje, brusnice, pražene mandeljnove listke ter prelijemo s prelivom. Dobro premešamo, mariniramo in potrosimo s sesekljanim peteršiljem. Manj kilogramov več zdravja Za začetek preverite vašo telesno težo ter določite ITM (indeks telesne mase). Izračunate ga tako, da telesno težo v kg, delite s telesno višino v metrih2 . Izmerite si tudi obseg pasu. ITM večji od 25 oziroma obseg pasu večji kot 84 cm (ženske) ali 102 cm (moški), pomeni odvečne kilograme. Čas je, da se jih znebite. In kaj boste s tem pridobili? Več zdravja, lepšo postavo in boljše počutje. Namreč, odvečni kilogrami niso (samo) estetski problem, so predvsem velik zdravstveni problem. Povezani so s tveganjem za nastanek sladkorne bolezni tipa 2, bolezni srca in ožilja, nekaterih rakov, žolčnih kamnov, bolezni gibal (kolki, kolena), bolezni jeter, putike, inkotinence (nezmožnost zadrževanja vode), motenj spanja, sive mrene, depresije, Alzheimerove bolezni... Kar veliko tehtnih razlogov, da se znebite odvečnih kilogramov. Z odvečnimi kilogrami se sooča veliko ljudi. Veliko je tistih, ki so ne enkrat po »uspešnem« hujšanju doživeli tako imenovani »yo-yo efekt«. Hitro so se znebili kilogramov z zelo strogo dieto, z malo kalorij, in enako hitro pridobili kilograme nazaj. Namreč, s takšnim načinom hujšanja so zmanjšali mišično maso, maščobno tkivo pa je ostalo. Mišice so potrošnik energije! Več mišične mase pomeni lažje uravnavanje telesne teže. Zato ne iščite čudežnih diet, kajti ne obstajajo. Za uspeh so potrebni odločitev, vztrajnost, vsakdanja telesna aktivnost in primerna prehrana. Osnova vsakega uspešnega hujšanja in potem vzdrževanja dosežene telesne teže, je redna telesna aktivnost (hoja, tek, kolesarjenje, plavanje, telesna vadba...) in zdrave prehranske navade. Uvajajte jih postopno. Začnite s hitro hojo ali kolesarjenjem. Prvih nekaj dni naj traja vsaj pol ure. Potem jo zvišajte na eno uro dnevno. Izkoristite vsako priložnost za gibanje (stopnice, peš v trgovino..). Več se boste gibali, boljši in trajni bodo rezultati. Ste vedeli, da se pri izvajanju telesne aktivnosti izločajo hormoni sreče, tako imenovani endorfini? Imajo neverjeten učinek na zdravje in dobro počutje. Opravičilo »nimam časa« ne velja. Dan ima 14 440 minut. Mar si ne zaslužite 30 ali 60 minut za sebe in svoje zdravje? Postopno tudi spreminjajte vsebino hladilnika in shrambe. Hrano razporedite na tri glavne obroke. Dan začnite z zajtrkom. Odločite se za navadne ovsene kosmiče, mleko ali jogurt z največ 1,4 % maščob in sadje. Za malico pojejte sadež ali dva. Če boste vmes zelo lačni imejte v rezervi surov korenček, redkev, kumaro... Velika skodelica čaja (meta, kamilica, zeleni čaj) brez sladkorja in 2-3 velika kozarca vode dopoldan, pripomorejo k dobremu počutju. Obvezen del kosila naj bo VELIKA skleda solate. Količino ostale hrane zmanjšajte. Izogibajte se sladkarij. Zamenjajte jih s sadjem. Veliko zelenjave in sadja v vsakdanji prehrani je že pol uspeha. Če boste občasno zaužili kakšno dobroto z več kalorijami jo zaužijte v čim manjši količini. In ne imejte slabe vesti. Poskrbite za izgorevanje odvečne energije (hoja, tek, kolesarjenje). Popijte najmanj 8 velikih kozarcev vode vsak dan. Počutili se boste sveže in polni energije. Veselite se uspeha. Vsak izgubljeni kilogram in boljša kondicija prinašata vitalnost in zdravje. Vztrajajte. Splača se, verjemite. Zdravje je navsezadnje dar, ki ga je potrebno ceniti in varovati. Polnovredne testenine z brokoli in čičeriko 40 dag polnovrednih testenin 50 dag brokoli 4 stroka česna 2 jogurtove skodelice kuhane čičerike 3 žlice olivnega olja 2-4 žlice suhega belega vina (če je za otroke zamenjamo z juho) 8 dag parmezana sol, poper sesekljani peteršilj Testenino skuhamo in odcedimo. Posebej kuhamo koščke brokolija v malo vode, približno pet minut. Segrejemo ponev, dodamo olje, sesekljan česen, čičeriko in odcejen brokoli ter zalijemo z malo vina ali jušne osnove. Dušimo kratek čas. Popramo, solimo in umešamo vroče kuhane testenine. Potrosimo s parmezanom in peteršiljem ter postrežemo s solato. prim. mag. Branislava Belović, dr. med. 24 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap E-VEM portal uspešno zaživel - koriščenje brezplačnih storitev narašča Na portalu e-VEM je od 1.2.2008 poleg registracije enoosebne d.o.o. in oddaje vloge za odprtje začasnega transakcijskega računa mogoče opraviti na daljavo (preko spleta) tudi: Prijava davčnih podatkov (vpis v davčni register, obvestilo o spremembi davčnega obdobja, davčni obračun) Oddaja zahtevka za izdajo identifikacijske številke za DDV (DDV-P2) Prijava oseb v obvezna socialna zavarovanja (M-1) Prijava sprememb podatkov o obveznih socialnih zavarovanjih na odprtih zavarovanjih (M-3) Odjava oseb iz obveznih socialnih zavarovanj (M-2) Prijava družinskih članov v obvezno z.z. (M-DČ) Sprememba podatkov o družinskih članih (M-DČ) Odjava družinskih članov iz obveznega z.z. (M-DČ) Prijava prostega delovnega mesta oz. vrste dela (PD-1). Dodatne informacije o vseh postopkih, ki jih lahko brezplačno opravite na vstopni točki VEM najdete na http://evem.gov.si/postopki tocka.html. Na VEM točki Razvojna agencija Sinergija Vam poleg brezplačnih storitev VEM nudimo še brezplačno osnovno podjetniško svetovanje, ažurne informacije ter redno obveščanje o vseh aktualnih razpisih s področja podjetništva, kmetijstva, turizma,.. Pri nas se lahko vključite tudi v Program vavčerskega svetovanja in koristite subvencionirane storitve iz tega naslova, pomagamo pa Vam tudi pri pripravi vloge za kreditiranje v okviru in po pogojih Garancijske sheme za Pomurje. Katere postopke lahko podjetja opravljajo sama in kako? Seznam storitev, ki jih podjetja lahko opravijo sama preko portala e-VEM je objavljen na spletni strani http://evem.gov.si/postopki_gd.html. Tako lahko tudi podjetja preko spleta opravljajo prijave, odjave in spremembe zaposlenih in družinskih članov, oddajo prijavo potrebe po delavcu, prav tako pa lahko oddajo davčne podatke. Pooblastilo lahko zakoniti zastopnik časovno omeji in tudi prekliče. Na spletni strani http://evem.gov.si/gd/infoNavodilaCert.evem so objavljena navodila, kako lahko zakoniti zastopnik podjetja pridobi kvalificirano digitalno potrdilo. Ko le-to pridobi, lahko z njim pooblasti tretjo osebo za opravljanje e-vem postopkov za poslovni subjekt. Natančna navodila, kako lahko zakoniti zastopnik pooblasti tretjo osebo za opravljanje postopkov, so objavljena na spletni strani http://evem.gov.si/gd/doc/navodila pooblascanje.doc. Na spletni strani http://www.ajpes.si/eEdp/ lahko za vsakega zakonitega zastopnika preverimo tudi, ali ima digitalno potrdilo vpisano v evidenco digitalnih potrdil zakonitih zastopnikov. VEM točka Razvojna agencija Sinergija d.o.o. 25 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap VEM TOČKA - BREZPLAČNE STORITVE ZA SAMOSTOJNE PODJETNIKE IN GOSPODARSKE DRUŽBE Na vstopni točki VEM - Razvojna agencija Sinergija d.o.o. lahko samostojni podjetniki in gospodarske družbe brezplačno opravite številne postopke: oddaja vloge za vpis v poslovni register, oddaja vloge za izbris iz poslovnega registra, oddaja predloga za vpis enostavne spremembe; prijava davčnih podatkov, oddaja zahtevka za izdajo identifikacijske številke za DDV, prijava oseb v obvezna socialna zavarovanja (obrazec M-l), prijava sprememb podatkov o obveznih socialnih zavarovanjih na odprtih zavarovanjih (obrazec M-3), prijava družinskih članov v obvezno zdravstveno zavarovanje (obrazec M-DČ), prijava prostega delovnega mesta, itd. Podrobnejši seznam storitev, ki Vam jih brezplačno nudimo na vstopni točki VEM, najdete na: http://evem.gov.si/postopki_tocka.html. Bistvena razlika med registracijo s.p. in d.o.o. Pri registraciji s.p. podjetniku za vpis v PRS ni potrebno zagotavljati kapitala, medtem ko je pri registraciji d.o.o. potrebno pred vložitvijo predloga za vpis ustanovitve d.o.o., na denarni račun družbe vplačati najmanj 7.500 EUR (denarnega ali stvarnega vložka). Pri VEM točki RA Sinergija d.o.o. lahko opravite vse postopke povezane z registracijo s.p. ali ustanovitvijo enostavne d.o.o.. V kolikor pa želite ustanoviti družbo, ki je registrirana kot d.n.o., k.d. ali d.d., morate takšno obliko družbe obvezno ustanoviti pri notarju. Prav tako lahko ustanovitev družbe opravijo le notarji, če gre za ustanovitev d.o.o. z zahtevnejšimi pogodbami ali vložitev stvarnega vložka (kot obliko ustanovnega kapitala). Pogoji za ustanovitev d.o.o. na VEM točki Pomembno je torej, da veste, da je predlog za vpis ustanovitve pri vstopni točki VEM možno vložiti, če so izpolnjeni naslednji pogoji: a) pri registraciji d.o.o. se ustanovitveni kapital (najmanj 7.500 EUR) vplača v denarju - z nakazilom na bančni račun b) družbena pogodba ali akt o ustanovitvi se sklene na obrazcu VEM, v katerem vsebine ni možno spreminjati) c) če gre za registracijo enoosebne d.o.o. - se družbeniku avtomatsko odpre knjiga sklepov Kaj potrebujete za registracijo? Vse fizične osebe ki želijo registrirati s.p. ter družbeniki, ki želijo ustanoviti d.o.o. na točki VEM, morajo s seboj prinesti: svojo EMŠO in davčno številko, če gre za fizično osebo ter davčno oziroma identifikacijsko številko, če gre za pravno osebo. Če fizična oziroma pravna oseba katerega izmed naštetih dokumentov nima, si ju mora prej - pred vložitvijo predloga, obvezno pridobiti. Kdo vse mora priti na VEM točko? Zaradi hitre in pravilne izvedbe postopka v zvezi z ustanovitvijo morajo na točko VEM priti: vsi družbeniki (pri večosebni d.o.o.) poslovodje (če niso hkrati družbeniki). Če je družbenik pravna oseba, mora na VEM točko priti zakoniti zastopnik družbe. Vsekakor pa velja, da morajo osebe s seboj prinesti dokument za identifikacijo (osebno izkaznico, potni list ali vozniško dovoljenje). VSE naštete POSTOPKE lahko podjetniki OPRAVITE BREZPLAČNO na vstopni točki VEM - Razvojna agencija Sinergija d.o.o.. Martjanci 36. 9221 Martjanci. Za vse dodatne informacije sva vam na voljo VEM referenta: Jožica Toplak (e-pošta: jozica@ra-sinergija.si) in Jasmin Kukec (jasmin@ra-sinergija.si). oba dosegljiva na tel. št. 02/53 81 350. Veliko koristnih informacij najdete na naslednjih povezavah: ■ E-VEM portal http://evem.gov.si/ ■ Slovenski podjetniški portal http://www.podjetniski-portal.si/ ■ E-uprava http://e-uprava.gov.si/e-uprava/ VEM točka Razvojna agencija Sinergija d.o.o. 26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap JAVNI DELAVCI KÖZHASZNUMUNKÁSOK 27 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap SREČANJE DRUŽIN CSALÁDOK TALÁLKOZÓJA 28 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december URADNE OBJAVE HIVATALOS KÖZLEMÉNY Odlok o oskrbi s pitno vodo v Občini Hodoš stran 1 Odlok o odvajanju in čiščenju komunalne odpadne in padavinske vode na območju Občine Hodoš stran 7 Odlok o komunalnem prispevku na območju Občine Hodoš stran 13 Sklep o vrednosti točke za izračun nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Hodoš za leto 2009 stran 16 Na podlagi 3. in 7. člena Zakona o gospodarskih javnih službah (Uradni list RS, št. 32/93 in 30/98), 149. člena Zakona o varstvu okolja (Uradni list RS, št. 39/06-ZVO-l, uradno prečiščeno besedilo, 70/08), 1. člena Pravilnika o oskrbi s pitno vodo (Uradni list RS, št. 35/06), 3. in 17. člena Zakona o prekrških (Uradni list RS, št. 3/07-UPB-4, 17/08-ZP-1E), 4. člena Odloka o gospodarskih javnih službah v Občini Hodoš (Uradni list RS, št. 6/00) in 6. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 136/06) je Občinski svet Občine Hodoš na svoji 14. redni seji, dne 11. decembra 2008 sprejel ODLOK o oskrbi s pitno vodo v Občini Hodoš I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen (namen odloka) Ta odlok določa pogoje in način oskrbe s pitno vodo, gospodarjenje z objekti in napravami, ki služijo oskrbi s pitno vodo iz sistema javne oskrbe s pitno vodo (v nadaljevanju: javnega vodovoda) ter pravice in obveznosti uporabnikov in upravljavca javnega vodovoda v zvezi z dobavo in odjemom pitne vode izjavnega vodovodnega omrežja. Pitna voda, na katero se nanašajo določila tega odloka, je voda v svojem prvotnem stanju ali po pripravi, namenjena pitju, kuhanju, pripravi hrane ali za druge namene, ki ustreza pravilniku o pitni vodi, zakonu o živilih in ostalim zakonom, ki govorijo o vodi in se dobavlja iz vodovodnih sistemov za oskrbo s pitno vodo ali cistern ter vsa voda, ki se uporablja za proizvodnjo in promet živil. 2. člen (lastnik) Lastnik objektov in naprav javnih sistemov za oskrbo s pitno vodo v občini Hodoš je Občina Hodoš, razen črpališča in vodohrama pri mejni železniški postaji. 3. člen (uporabnik) Uporabnik pitne vode je vsaka fizična ali pravna oseba, ki uporablja vodo iz javnega omrežja (v nadaljnjem besedilu: uporabnik). 4. člen (upravljavec) Upravljavec objektov in naprav za oskrbo s pitno vodo v Občini Hodoš je pooblaščen izvajalec javne službe ali koncesionar za oskrbo s pitno vodo, ki mora biti dovolj tehnično opremljen in strokovno usposobljen za opravljanje te dejavnosti (v nadaljnjem besedilu: upravljavec). Upravljavec je uporabnikom dolžan zagotavljati stalno oskrbo s pitno vodo, ki je higiensko neoporečna za pitje in za ostale potrebe. V primeru, ko ni možno zadovoljiti vseh potreb, ima oskrba prebivalstva s pitno vodo prednost pred uporabo vode za druge potrebe. 5. člen (izvajanje javne službe) Izvajanje javne službe oskrbe s pitno vodo obsega: - oskrbo s pitno vodo, - gospodarno izkoriščanje objektov in naprav v skladu s tem odlokom in drugimi predpisi, razvoj, načrtovanje in pospeševanje javne službe, - investicijsko načrtovanje in gospodarjenje z objekti in napravami, potrebnimi za izvajanje javne službe, - redno vzdrževanje objektov in naprav, - izvajanje potrebnih rekonstrukcij in tehnično tehnoloških izboljšav, 1 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december - izvajanje meritev in monitoringa, - izdajanje mnenj in soglasij. 6. člen (javni vodovod) Javni vodovod je vodovodno omrežje s pripadajočimi objekti in napravami. 7. člen (skrb upravljavca) Upravljavec je dolžan skrbeti za nemoteno delovanje javnega vodovoda, oskrbo s pitno vodo in razširitev vodovodnega omrežja v skladu s sprejetim programom Občine Hodoš. Upravljavec mora opravljati javno službo skladno s programom za obvladovanje kakovosti poslovanja, ki izpolnjuje splošna merila za vodenje sistema kakovosti, predpisanega po standardu SIST ISO 9001, ki vsebuje tudi program oskrbe s pitno vodo (v nadaljnjem besedilu: Program), ki ga izdela upravljavec vsako leto do konca junija za naslednje poslovno leto, skladno s pravilnikom, ki ureja oskrbo s pitno vodo. Progam pregleda in uskladi občinski svet Občine Hodoš. II. VODOVODNO OMREŽJE IN NAPRAVE 8. člen (vodovodno omrežje in naprave) Omrežje in naprave, ki služijo za oskrbovanje dveh ali več stanovanjskih ali drugih območij v ureditvenem območju naselja so: - vodnjaki, črpališča, prečrpališča, razbremenilnik, naprave za obdelavo pitne vode, vodohram, objekti za bogatenje ali aktivno zaščito vodonosnika, naprave za bogatenje podtalnice, naprave za čiščenje in pripravo vode na primarnem omrežju, cevovodi od črpališč ali zajetij, cevovodi med posameznimi stanovanjskimi ali drugimi območji v ureditvenem območju naselja, drugi objekti, naprave in oprema javnega vodovoda, omrežje in naprave za neposredno priključevanje porabnikov na posameznem stanovanjskem ali drugem območju, PVC jaški z regulacijskimi ventili in vodomeri, omrežje in naprave za preprečevanje požara - hidrantno omrežje, omrežje za vzdrževanje javnih površin, črpališča in naprave za dvigovanje ali reduciranje tlaka vode na sekundarnem omrežju, naprave za čiščenje in pripravo vode na sekundarnem omrežju, vodometi. Vodovodni priključek je spojna cev od primarnega ali sekundarnega vodovodnega omrežja do objekta, vključno z vodomerom. III. OBJEKTI IN NAPRAVE UPRAVLJALCA IN UPORABNIKOV 9. člen (objekti in naprave upravljavca) Objekti in naprave, za katere je odgovoren upravljavec so: - primarni objekti in naprave, - sekundami objekti in naprave, - transportni vodovod - vodovodni priključki z vodomeri. Objekti in naprave iz prejšnjega odstavka se delijo na objekte in naprave individualne rabe ter objekte in naprave skupne rabe. Objekti in naprave skupne rabe so objekti in naprave za oskrbo prebivalstva s požarno vodo ter omrežje za vzdrževanje javnih površin. 10. člen (objekti in naprave uporabnikov) Objekti in naprave, za katere so odgovorni uporabniki so: - interno vodovodno omrežje, ki ga od javnega omrežja ločuje merilno obračunsko mesto, - vodomerni jaški PVC, (vzdrževanje, odvodnjavanje podtalnice ali meteorne vode, fizične poškodbe ...) - objekti in naprave, montirane z obračunskim vodomerom: interni vodomeri in naprave za reduciranje ali dviganje tlaka vode v PVC jašku za obračun vode, pred ali za obračunskim vodomerom. 11. člen (kataster, register) Upravljavec je dolžan voditi kataster vodovodnega omrežja, ki mora vsebovati seznam in lego objektov in naprav iz 9. člena tega odloka ter register vodovodnih priključkov in hidrantnih mest. IV. PRIKLJUČITEV NA JAVNI VODOVOD 12. člen (predpisi) Priključitev na javni vodovod mora biti izvedena v skladu z veljavnimi predpisi in zahtevami projektne dokumentacije z predhodnim soglasjem, katerega izda lastnik vodovoda oziroma občina, po plačilu komunalnega prispevka. 13. člen (mnenja in soglasja) Občinska uprava Občine Hodoš izdaja naslednja mnenja in soglasja: - k osnutkom prostorskih izvedbenih aktov, - k projektom za pridobitev gradbenega dovoljenja, 2 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december - k priključitvi zgradbe na vodovodno omrežje, - k drugim posegom v prostor. 14. člen (vloga za pridobitev mnenja oziroma soglasja) Uporabnik predloži upravljavcu k vlogi za pridobitev mnenja iz 13. člena tega odloka ali pred priključitvijo na javno vodovodno omrežje naslednjo dokumentacijo: a) za pridobitev mnenja k osnutkom prostorsko izvedbenih aktov: - predlog prostorsko izvedbenega akta z izračunom potrebnih količin pitne vode, b) za pridobitev mnenja k projektu za pridobitev gradbenega dovoljenja: - projekt za pridobitev gradbenega dovoljenja, - projekt izvedbe priključka, c) za pridobitev mnenja za priključitev stavb na javno vodovodno omrežje: - gradbeno dovoljenje, - projekt izvedbe priključka, d) za pridobitev mnenja k drugim posegom v prostor, ki niso vezani na priključitev na javni vodovod: - ustrezen projekt, iz katerega je razviden predviden poseg v prostor. Uporabnik predloži občinski upravi Občine Hodoš k vlogi za pridobitev soglasja iz 13. člena tega odloka dokumentacijo, navedeno v pravem odstavku tega člena in ustrezno mnenje upravljavca. 15. člen (določila mnenja oziroma soglasja) Po izdaji mnenja iz prvega odstavka 14. člena tega odloka mora upravljavec določiti: - minimalni odmik objektov od vodovodnega omrežja, - pogoje in navodila za zaščito vodovodnega omrežja pred vplivom ostalih objektov, predvsem novogradenj, - traso, globino in profil priključnih cevi in priključno mesto na javno omrežje, - profil in tip vodomera, - lokacijo, standardni vodomerni jašek, - posebne zaščitne ukrepe za objekte, ki so locirani na območju podtalnice, zajetij vodnih virov ali predvidenih območjih za zajem pitne vode, določenih z odlokom o varstvu vodnih virov vodovodnih sistemov, - pogoje križanja komunalnih vodov z vodovodnim omrežjem, - mesto priključitve na objekte in naprave, za katere je odgovoren upravljavec, - pogoje zunanje ureditve objektov na mestih, kjer je predvidena trasa priključka. Upravljavec lahko izda negativno mnenje iz prejšnjega odstavka, če predložena dokumentacija ni v skladu s tehničnimi predpisi, ki urejajo priključitev na vodovodno omrežje. Upravljavec je dolžan izvesti priključitev v obliki in po postopku, ki je obdelan v pravilniku o tehnični izvedbi in uporabi naprav, ki jih upravlja, najkasneje v roku 30 dni po izdaji soglasja za priključitev, če je uporabnik izpolnil vse pogoje ter poravnal vse obveznosti in predložil vso potrebno dokumentacijo. Obveznosti, ki jih je dolžan uporabnik poravnati pred izvedbo posameznega priključka so: - plačilo komunalnega prispevka za priklop na obstoječe vodovodno omrežje v skladu z Odlokom o komunalnem prispevku v Občini Hodoš, - dejanski stroški izvedbe priključka od glavnega voda do merilnega mesta vključno z PVC jaškom, regulacijskim ventilom in vodomerom, po predračunu. 16. člen (priključitev) Hišni priključek se izvede praviloma za gospodinjstva na enem mestu z premerom Ø 5/4 ", objekt pa lahko ima tudi več priključkov. Priključek je stalen ali začasen. Pred ukinitvijo začasnega priključka mora upravljavec pisno obvestiti uporabnika in ga seznaniti s pogoji za pridobitev stalnega priključka. Upravljavec je dolžan izvesti na zahtevo uporabnika začasni priključek za potrebne graditve objekta v roku 30 dni od prejema zahteve. Zahtevi mora biti priloženo pravočasno pravnomočno gradbeno dovoljenje in poravnane obveznosti. V. FINANCIRANJE JAVNE SLUŽBE OSKRBE S PITNO VODO 17. člen (cena storitev) Javna služba se financira iz cene storitev, ki mora biti oblikovana v skladu z veljavno vladno uredbo o načinu oblikovanja cen komunalnih storitev tako, da v celoti zagotavlja enostavno reprodukcijo. Ceno storitev oblikuje upravljavec v skladu z veljavno zakonodajo in soglasjem lastnika, ki ga potrdi občinski svet Občine Hodoš. 18. člen (investicijsko vzdrževanje) Investicijsko vzdrževanje se financira iz amortizacije, katera se obračunava tekoče od uporabnikov ne glede na porabo vode ter iz proračuna ali iz drugih virov. 3 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 19. člen (širitev omrežja) Širitev vodovodnega omrežja se financira iz amortizacije, cene porabljene vode, iz izvajanja gospodarske javne službe, kreditov in prispevkov fizičnih in pravnih oseb ter iz drugih virov. 20. člen (cena vode) Letni plan investicijskega vzdrževanja, širitve vodovodnega omrežja, plan porabe amortizacijskih sredstev in ceno izvajanja gospodarske javne službe potrjuje Občinski svet Občine Hodoš. VI. MERITVE PORABE IN OBRAČUN PORABLJENE VODE 21. člen (meritev porabe) Količina porabljene vode se meri z obračunskimi vodomeri. S porabniki vode, ki porabijo več kot 1000m3 vode mesečno, lahko upravljavec sklene posebno pogodbo o meritvi in dobavi vode. Posebne pogodbe se sklenejo tudi z uporabniki s pavšalnim odjemom, kadar meritev ni možna, na podlagi skupnega vodomera omrežja. 22. člen (obračun pavšalne porabe vode) V primeru, da upravljavec ali uporabnik ugotovita, da je obračunski vodomer v okvari, se obračuna pavšalna poraba vode na podlagi povprečne porabe vode v preteklem obračunskem obdobju. Če upravljavec ne more odčitati števca, mora o tem obvestiti uporabnika in mu določiti rok v katerem bo lahko števec odčital. Če tudi v tem roku to ni mogoče, se uporabniku obračuna pavšalni znesek. 23. člen (obračun porabljene vode) Obračun se opravi na podlagi odčitane dejanske porabe in veljavne cene ter prispevkov. 24. člen (račun) Uporabniki plačujejo porabo vode na podlagi izstavljenega računa upravljavca za preteklo obdobje. Uporabnik mora plačati račun najkasneje v 30 dneh. V primeru, da uporabnik ne poravna računa za porabo vode v roku 30 dni po prejemu računa, ga je upravljavec dolžan opomniti. V opominu mora določiti dodaten rok plačila 8 dni in ga opozoriti na posledice neplačila, stroške opomina nosi uporabnik. Po izteku roka, določenega v opominu, mora upravljavec prekiniti dobavo vode. 25. člen (ugovor) Uporabnik, ki mu je bila odmerjena poraba vode, lahko v 15 dneh po prejemu računa vloži dokazljivi pisni ugovor upravljavcu vodovoda, če meni, da mu količina porabljene vode ni pravilno odmerjena. Upravljavec je dolžan na ugovor uporabnika pisno odgovoriti v roku 15 dni. 26. člen (odčitavanje porabe vode) Količina porabljene vode izjavnega vodovoda se meri v kubičnih metrih (m3) po popisu obračunskega vodomera na priključku. Pri fizičnih in pravnih osebah opravi upravljavec odčitavanje praviloma dvakrat letno, če ni drugače dogovorjeno. Popis vodomera se opravi tudi ob vsakokratni spremembi cene, okvare ali zamenjave vodomera. Na posebne zahteve uporabnika se lahko odčitavanje opravi tudi večkrat, stroški pa bremenijo uporabnika. 27. člen (obračunski vodomer) Vsakemu novemu uporabniku mora namestiti upravljavec vodovoda glavni obračunski vodomer in regulacijski ventil v PVC jašku, na stroške uporabnika. Uporabnik ne sme prestavljati, zamenjati ali popravljati obračunskega vodomera. Vodomer mora biti pregledan in ožigosan od pristojnega urada za kontrolo meril. Upravljavec vzdržuje obračunske vodomere, skrbi za njihove redne preglede in menjavo. Osnova za obračun je popis obračunskega vodomera. 28. člen (vodomer v interni napeljavi) Vodomeri v interni napeljavi služijo uporabniku ali upravljavcu interne napeljave za kontrolo porabe na različnih mestih in jih upravljavec javnega vodovoda ne vzdržuje in ne popisuje za obračun stroškov, razen v primeru gospodinjskega vodomera, s katerim se obračunava taksa za obremenjevanje okolja. 4 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 29. člen (prostor za vodomer) Uporabnik je dolžan varovati pred mehanskimi poškodbami in vzdrževati prostor in okolico vodomera. Skrbeti mora, da je vodomer na suhem, za podtalnico pa mora izvesti odvodnjavanje. Če pride do okvare ali poškodbe vodomera zaradi prisotnosti podtalnice ali fizičnih poškodb, upravljavec zamenja vodomer na stroške uporabnika. Vodomerni jašek mora biti vedno dostopen delavcem in pooblaščenim osebam upravljavca za kontrolno in vzdrževanje ne glede na letni čas. 30. člen (stroški vodomera) Stroški kontrole, vzdrževanja in zamenjave obračunskega vodomera gredo v breme upravljavca, v kolikor niso bili prisotni dejavniki navedeni v 10. členu tega odloka. Vse okvare, ki so nastale na vodomeru ali priključku po krivdi uporabnika, bremenijo uporabnika. 31. člen (okvare na priključku in vodomeru) Vso okvaro in poškodbe na priključku ali vodomeru je uporabnik dolžan prijaviti upravljavcu. Uporabnik ima poleg rednih pregledov iz 26. člena pravico zahtevati izredno kontrolo točnosti. Če se ugotovi, da je točnost obračunskega vodomera v mejah dopustnih toleranc, nosi stroške preizkusa uporabnik, v nasprotnem primeru pa upravljavec. VII. PREKINITEV DOBAVE VODE 32. člen (prekinitev na stroške uporabnika) Upravljavec lahko na stroške uporabnika brez odpovedi, vendar po predhodnem obvestilu, prekine dobavo vode v naslednjih primerih: - če uporabnik ali njegov pooblaščeni predstavnik pisno odpove ali zahteva zaporo vode, - če stanje in teren instalacije ali vodomernega jaška ogroža zdravje drugih uporabnikov oziroma kvaliteto vode v javnem vodovodu, - če je priključek na vodovod izveden brez mnenja upravljavca in pisnega soglasja lastnika, - če interna instalacija in druge naprave uporabnika ovirajo redno dobavo vode drugim uporabnikom in uporabnik tega noče preprečiti, - če uporabnik brez mnenja upravljavca in soglasja lastnika dovoli priključitev drugega uporabnika na svojo interno instalacijo ali spremeni namembnost, - če uporabnik onemogoča delavcu ali pooblaščencu upravljavca odčitavanje ali zamenjavo vodomera ali pregled priključka in notranjih instalacij v skladu z določili tega odloka, - če uporabnik brez privolitve upravljavca odstrani plombo na vodomeru, hidrantu ali kako drugače spremeni izvedbo priključka, - če uporabnik opravlja posege v objekte in naprave, ki so v upravljanju upravljavca, - če uporabnik krši objavljene omejitve pri varčevanju z vodo, - če uporabnik ne plača računa v plačilnem roku, niti v 8 dneh po izstavitvi pisnega opomina, - če upravljavec kanalizacijskega omrežja posreduje upravljavcu vodovodnega omrežja informacijo z ustreznimi dokazili, da uporabnik ni plačal stroškov odvajanja in čiščenje odpadnih voda v skladu z veljavnim odlokom o odvajanju odpadnih in padavinskih voda v Občini Hodoš, - če upravljavec ugotovi, da ima uporabnik tudi lastni vodni vir in le-ta ni ločen odjavnega vodovoda. Dobava vode je prekinjena, dokler ni odpravljen vzrok prekinitve. Za ponovno priključitev mora uporabnik plačati stroške prekinitve in ponovne priključitve. Upravljavec je dolžan opraviti ponovno priključitev v največ 7 dneh po tem, ko uporabnik plača stroške prekinitve in ponovne priključitve. 33. člen (krajša prekinitev dobave vode) Upravljavec lahko na lastne stroške prekine dobavo vode za krajši čas zaradi: - planiranih vzdrževanih del na napeljavah oziroma objektih in napravah oziroma objektih in napravah, - okvar na napeljavah oziroma objektih in napravah. Upravljavec mora uporabnike obvestiti za načrtovano prekinitev preko sredstev javnega obveščanja ali na krajevno običajen način. Za nepredvidena dela (ob okvarah) pa takoj ob nastanku dogodka, če se predvideva prekinitev oziroma odprava napak več kot 2 uri. VIII. IZREDNE RAZMERE IN VARČEVANJE Z VODO 34. člen (višja sila in varčevanje) V primeru višje sile (potres, požar, suša, onesnaževanje virov, izpad energije, velike okvare) in v skladu z Pravilnikom o oskrbi s pitno vodo (Uradni list RS, št. 26/06), lahko upravljavec brez nadomestila škode prekine ali zmanjša dobavo vode, vendar mora o tem takoj obvestiti uporabnike in postopati v skladu s sprejetim načrtom ukrepov za take primere. Skrbeti mora predvsem za prednostno oskrbo za osnovne življenjske potrebe občanov in za požarno varnost. 5 December 2008, letnik IX.št. 26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december IX. OBVEZNOSTI LASTNIKA, UPRAVLJALCA IN UPORABNIKOV 35. člen (obveznosti lastnika) Lastnik ima pri oskrbi s pitno vodo naslednje obveznosti: - z izgradnjo vodovodnega omrežja zagotavljati oskrbo s pitno vodo, - zagotavljati ustrezen nivo investicijskega vzdrževanja iz amortizacijskih sredstev, - obravnavati poročila upravljavca o stanju vodooskrbe in predlogih za njeno izboljšanje, - izdajati soglasja, na osnovi pridobljenega mnenja upravljavca, - izdajati soglasje k ceni vode, ki jo oblikuje in predlaga upravljavec, - seznaniti uporabnike z določili tega odloka na krajevno ustrezen način. 36. člen (obveznosti upravljavca) Upravljavec ima pri preskrbi z vodo zlasti naslednje obveznosti: - skrbeti za normalno obratovanje vodovoda v okviru razpoložljivih kapacitet in pravočasno pripravljati plane enostavne in razširjene reprodukcije ter pravilnik o tehnični izvedbi in uporabi objektov in naprav javnega vodovoda ter z njimi seznaniti uporabnike, - redno vzdrževati vse objekte in naprave javnega vodovoda, - vzdrževati priključke na svoje stroške, razen v primeru, če okvara na priključku nastane po krivdi uporabnika, - redno pregledovati, preizkušati in menjati vodomere v skladu z zakonom o merilih ali na zahtevo uporabnika v skladu s 27. členom tega odloka, - redno kontrolirati kvaliteto vode v skladu s pravilnikom o zdravstveni ustreznosti pitne vode in ostalimi predpisi, - obveščati uporabnike o času trajanja in ukrepih ob prekinitvah dobave vode, - voditi kataster vodovodnih instalacij in ostale evidence, - redno odčitavati vodomere in skrbeti za obračun porabljene vode, - ažurno izdajati mnenja in izvajati priključitve na vodovod, - organizirati preskrbo v izrednih razmerah in ažurno poročati o nastopu izrednih razmer ustreznim organom občine, - obračunavati amortizacijo in voditi ostale poslovne knjige, - sistematično pregledovati omrežje in ugotavljati izgube ter skrbeti za amortizacijo, - organizirati zaščito vodnih objektov (zajetje, črpališče, vodohram, razbremenilnik), - po naročilu lastnika infrastrukture, skrbeti za pravilno obratovanje in vzdrževanje požarnega omrežja in hidrantov, - kontrolirati stvarno porabo vode glede na dovoljeno ob priključitvi. 37. člen (obveznosti uporabnikov) Uporabniki imajo zlasti naslednje obveznosti: - redno vzdrževati interno instalacijo, vodomerni jašek in interne hidrante, le-te zaščititi pred zmrzovanjem odvodnjavanje meteorne vode iz PVC jaška z vodomerom in na dostopih čistiti sneg, led in ostali material ter s tem zaščititi obračunski vodomer pred zmrzovanjem, - omogočiti dostop do obračunskega vodomera in internih hidrantov, - nemudoma javljati upravljavcu vse okvare na javnem vodovodu, vodomerih in odjemu vode iz hidrantov, - s pisnim obvestilom upravljavcu javiti lastninske, namembnostne ali ostale spremembe pri uporabniku, - redno plačevati vodo na osnovi izdanih računov v plačilnem roku, - urejati medsebojno delitev stroškov, kadar ima več uporabnikov obračun preko enega obračunskega vodomera, - izvajati varčevalne in ostale ukrepe v izrednih razmerah ali ob prekinitvi dobave vode, - varčevati z vodo v skladu z Pravilnikom in s tem odlokom. 38. člen (obveznosti drugih upravljavcev) Upravljavci oziroma izvajalci drugih infrastrukturnih objektov in naprav (cest, ulic, trgov, kanalizacijskega, elektro, telefonskega, toplovodnega, plinskega omrežja...) morajo pri opravljanju del na svojih objektih in napravah zagotoviti, da ostanejo vodovodne naprave nepoškodovane. Za vse posege v območju vodovodnih napeljav morajo predhodno pridobiti mnenje upravljavca in pisno soglasje lastnika vodovoda. X. ODJEM VODE IZ HIDRANTOV 39. člen (odjem vode) Hidranti v omrežju javnega vodovoda služijo predvsem požarni varnosti in morajo biti vedno dostopni in v brezhibnem stanju. V razdalji 1 m 2 nadzemnega hidranta ne sme biti nobena ovira in z njih se ne sme odvzemati voda brez pisnega soglasja upravljavca, razen le za gašenje požarov. Odvzem vode iz hidrantov za gasilske vaje, za njihovo preizkušanje, izpiranje vodovoda in za polnjenje cistern za prevoz pitne vode, čiščenje cest in ulic, zalivanje zelenic, izpiranje kanalov, utrjevanje cestišč za javne prireditve, za polnjenje cistern za prevoz vode ter za druge utemeljene potrebe se sme koristiti le s predhodnim soglasjem upravljavca in ob dogovoru o poravnavi stroškov za vodo na podlagi pogodbe. 6 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 40. člen (dolžnost uporabnika) Uporabnik mora pustiti hidrant v brezhibnem stanju in nosi vse stroške popravila za okvare, ki jih je povzročil. XI. KAZENSKE DOLOČBE 41. člen (upravljavec) Z globo 1400 EUR se kaznuje upravljavec javnega vodovoda: - če izvede priključitev v nasprotju z veljavnimi predpisi (12. člen), - če ne izvede priključitve najkasneje v roku 30 dni po izdaji soglasja za priključitev (l5.člen), - če prekine dobavo vode brez predhodnega obvestila uporabnikom (32. člen), - če ne izvaja prekinitve dobave vode v primerih, kot jih določa 32. člen, - če ne izpolnjuje obveznosti iz 36. člena. Z globo 400 EUR se kaznuje za prekršek iz prve točke tega člena tudi odgovorna oseba upravljavca vodovoda. 42. člen (uporabnik) Z globo 1400 EUR se kaznuje za prekršek uporabnik - pravna oseba in samostojni podjetnik: - če ne izpolnjuje obveznosti iz 37. in 38. člena, - če odvzema vodo iz hidranta v nasprotju s 39. členom. Z globo 400 EUR se kaznuje za prekršek iz prve točke tega člena tudi odgovorna oseba pravne osebe. Z globo 1400 EUR se kaznuje za prekršek uporabnik - fizična oseba - če ne izpolnjuje obveznosti iz 37. in 38. člena, - če odvzema vodo iz hidranta v nasprotju z 39. členom, XII. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE 43. člen (nadzor) Nadzor nad izvajanjem tega odloka opravljajo pristojne inšpekcijske službe, upravljavec vodovodnih objektov in naprav ter uprava Občine Hodoš. 44. člen (prenehanje veljavnosti) Z dnem uveljavitve tega odloka preneha veljati Odlok o oskrbi s pitno vodo v Občini Hodoš, ki je objavljen v glasilu (Őrség, št. 19/2006). 45. člen Ta Odlok začne veljati naslednji dan po sprejemu in se objavi v občinskem Glasilu Őrség. Številka: 564/2008-LS Župan Občine Hodoš Hodoš, dne 12. 12. 2008 Ludvik ORBAN 1. r. Na podlagi 3. in 7. člena Zakona o gospodarskih javnih službah (Uradni list RS, št. 32/93, 30/98), 149. člena Zakona o varstvo okolja (Uradni list RS, št. 39/06 - UPB), 3. in 17. člena Zakona o prekrških (Uradni list RS št. 3/07-uradno prečiščeno besedilo in 17/08-ZP-1E), 1. člena Pravilnika o nalogah, ki se izvajajo v okviru obvezne občinske gospodarske javne službe odvajanja in čiščenja komunalne in padavinske odpadne vode (Uradni list RS, št. 109/07, 33/08), 4. člena Odloka o gospodarskih javnih službah v Občini Hodoš (Uradni list RS, št. 6/00) ter 6. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 136/06) je Občinski svet Občine Hodoš na svoji 14. redni seji, dne 11. decembra 2008 sprejel ODLOK o odvajanju in čiščenju komunalne odpadne in padavinske vode na območju Občine Hodoš I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen S tem Odlokom se ureja način izvajanja gospodarske javne službe odvajanja in čiščenja komunalne odpadne. Ta odlok določa pogoje in način odvajanja in čiščenja odpadnih in padavinskih voda, splošne pogoje gospodarjenja s komunalnimi objekti in napravami, ki služijo odvajanju in čiščenju odpadnih in padavinskih voda iz naselij in posameznih objektov uporabnikov, ki so oziroma bodo priključeni na javno kanalizacijsko omrežje ter pravice in obveznosti upravljavcev in uporabnikov ter objektov in naprav. 7 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 2. člen Gospodarska javna služba iz 1. člena tega odloka obsega: - odvajanje komunalnih odpadnih voda na območjih, kjer obstajajo sistemi javne kanalizacije, - odvajanje komunalnih odpadnih voda na območjih, kjer ni sistemov kanalizacije, - odvajanje padavinskih voda v meteorno in javno kanalizacijo, - odvajanje industrijskih odpadnih voda v sisteme javne kanalizacije, - gospodarno koriščenje objektov in naprav v skladu s tem odlokom in drugimi predpisi, normativi in pravilniki, - redno vzdrževanje objektov in naprav ter izvedbo potrebnih rekonstrukcij, - razvoj, ki obsega planiranje in gradnjo novih objektov in naprav. 3. člen Uporabnik javne kanalizacije je vsaka fizična ali pravna oseba, ki iz objektov odvaja odpadne ali padavinske vode. Občina v svojih planih določi območja, na katerih je zgrajena ali pa je predvidena izgradnja kanalizacijskega omrežja. II. Odvajanje in čiščenje komunalnih odpadnih voda na območjih, kjer obstajajo sistemi javne kanalizacije 4. člen Gospodarsko javno službo odvajanja in čiščenja komunalnih odpadnih voda na območjih, kjer obstaja sistem javne kanalizacije zagotavlja občina v režijskem obratu ali na podlagi koncesije v skladu z zakonom (v nadaljevanju upravljavec). 5. člen Upravljavec mora vsako leto najkasneje do 31.10. predložiti občinski upravi finančno ovrednoten plan rednega in investicijskega vzdrževanja objektov in naprav iz 6. člena tega odloka. Javne dobrine 6. člen Naprave in objekti javne kanalizacije obsegajo magistralno, primarno in sekundarno omrežje in naprave kot jih definira navodilo o tem, kaj šteje za sekundarno, primarno in magistralno omrežje komunalnih objektov in naprav (Uradni list SRS, št. 27/85 in 117/04). a) Magistralno omrežje in naprave so: kanalski vodi za odvajanje odpadne vode med naselji, črpališča za prečrpavanje odpadne vode na magistralnem kanalizacijskem omrežju centralne čistilne naprave, b) Primarno omrežje in naprave so: kanalski vodi za odvajanje odpadne vode med manjšimi naselji oziroma med posameznimi sekundarnimi omrežji, črpališča za prečrpavanje vode na primarnem kanalizacijskem omrežju, c) Sekundarno omrežje in naprave so: kanalski vodi ločenega kanalskega sistema, ki služijo za neposredno priključevanje uporabnikom na posameznem območju, prečrpališča za prečrpavanje odpadne vode na omrežju sekundarnega sistema. 7. člen Za naprave, katere financira in s katerimi upravlja in razpolaga uporabnik in so njegova last se štejejo: interna kanalizacija s pripadajočimi objekti in napravami v objektu, kanalski priključki, priključni jaški ter kanalska mreža od objekta uporabnika, ne glede na dolžino in profil, do priključka na javno kanalizacijo, naprave in objekte za prečiščenje odpadnih voda (lokalne čistilne naprave, nevtralizacijske naprave, peskolovi, lovilci olj), za akumulacijo in prečrpavanje ter nevtralizacijo odpadnih voda, interno cestno kanalizacijo s pripadajočimi objekti (lovilci peska, olj...) Uporabnik je dolžan s temi napravami in objekti upravljati tako, da je omogočeno normalno odvajanje odpadnih in padavinskih voda ter da ta voda pred iztekom v javno kanalizacijo izpolnjuje zahtevane pogoje. Interni kanalizacijski priključek na javno kanalizacijo mora biti upravljavcu javne kanalizacije vedno dostopen za nadzor. Priključitev na kanalizacijsko omrežje 8. člen Priključek na javno kanalizacijo je dovoljen samo s soglasjem občine, ki ga izda v skladu z določili tega odloka in po plačilu komunalnega prispevka. Priključek na javno kanalizacijo lahko izvede le strokovno usposobljeni izvajalec, ki ga določi upravljavec v soglasju z občino. 9. člen Upravljavec obvezno izdaja soglasja k: prostorskim izvedbenim aktom, lokacijski dokumentaciji, projektu za pridobitev gradbenega dovoljenja, vlogi za uporabno dovoljenje, vlogi za začasni priključek, 8 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december priključitvi obstoječih objektov, k vsem posegom v prostor, kjer se nahajajo objekti in naprave javne kanalizacije, posegom v varstvene pasove vodnih virov. 10. člen 1. Predhodno soglasje k lokacijskem dovoljenju Izdelovalec lokacijske dokumentacije predloži vlogi za soglasje: situacijo z vrisanim obravnavanim in sosednjimi objekti v M 1:500 in z vsemi komunalnimi objekti in napravami, podatke o izpustu in načinu predčiščenja. 2. Soglasje h gradbenemu dovoljenju Investitor mora predložiti: projekt PGD objekta (na vpogled), projekt kanalskega priključka, ki ga mora potrditi upravljavec javne kanalizacije, veljavno lokacijsko dovoljenje, soglasja posegov na tuja zemljišča za izgradnjo kanalizacijskega oziroma sodno odločitev, ki nadomesti soglasje. 3. Soglasje k enotnemu dovoljenju za gradnjo Investitor mora predložiti vse elemente iz 1. in 2. točke tega člena, razen veljavnega lokacijskega dovoljenja. 11. člen Upravljavec je dolžan dovoliti priključitev, če uporabnik izpolni vse pogoje iz soglasja, izdanega na podlagi 8. člena tega odloka, če je poravnal vse obveznosti do lastnika in upravljavca, predložil vso potrebno dokumentacijo in da stanje javne kanalizacije glede tehničnih normativov in standardov dovoljuje priključitev. K vlogi mora uporabnik predložiti na vpogled načrt hišne kanalizacije. 12. člen Upravljavec v pogojih soglasja glede na specifičnost uporabnika lahko zahteva dodatne dopolnitve dokumentacije za pridobitev soglasja. 13. člen Investitor javne kanalizacije mora po končani gradnji prenesti objekte in naprave v upravljanje upravljavcu v skladu z predpisi o odvajanju in čiščenju komunalne odpadne vode. Za prenos javnih kanalizacij v upravljanje upravljavcu morajo biti izpolnjeni pogoji, ki jih določa ta odlok. 14. člen Priključitev obstoječih in novih objektov na javno kanalizacijsko omrežje je obvezna, če je priključek tehnično izvedljiv. V primeru, da priključek ni tehnično enostavno izvedljiva ali pa kanalizacijsko omrežje v bližini obravnavanega objekta ni zgrajeno, je lastnik do zgraditve javne kanalizacije dolžan interno omrežje za odpadne vode urediti na drug ustrezen način po navodilih pristojne inšpekcije oziroma v skladu s projektno dokumentacijo. V primeru, da bi bili lahko ogroženi vodni viri ali druge dobrine, lahko upravljavec postavi višje zahteve. 15. člen Za priključitev objekta na javno kanalizacijo mora bodoči uporabnik javne kanalizacije izpolniti prijavo za priključek, kateri mora priložiti naslednje dokumente: ustrezno dovoljenje za gradnjo, za objekte zgrajene po letu 1967, načrt priključenega kanala, dokumentacijo o izpolnitvi posebnih pogojev iz soglasja za priključitev. 16. člen Vsa dela na javni kanalizaciji in priključkih ter izvedbo hišnih priključkov lahko opravlja le upravljavec oziroma, s soglasjem upravljavca, za taka dela usposobljen izvajalec. Priključitev hišne kanalizacije na javno kanalizacijo vse do priključnega mesta se izvede na stroške uporabnika. Priključitev mora biti izvedena pred izdajo uporabnega dovoljenja če je potrebno za določene objekte. O opravljeni priključitvi izdela izvajalec poročilo o izvedbi. Priključitev starih obstoječih objektov na javno kanalizacijo je obvezna v roku 6 mesecev po izgradnji javne kanalizacije, če izpolnjuje pogoje iz 8. člena tega odloka. Pri priključitvi sta uporabnik in upravljavec dolžna upoštevati pogoje, ki veljajo za nove objekte. Priključitev priključnega kanala se izvede v revizijskem jašku javne kanalizacije, katerega določi upravljavec. Uporabnik javne kanalizacije, ki je po tem odloku dolžan na spojnem kanalu zgraditi kontrolni-hišni jašek, si mora pred projektiranjem notranje kanalizacije pridobiti od upravljavca smernice za namestitev jaška. 17. člen Uporabnik ima pravico odpovedi priključitve le v primeru, da objekt poruši, in sicer najmanj 30 dni pred nameravano porušitvijo. Pravice in obveznosti upravljavca in uporabnikov 18. člen Uporabnik je v primeru spremenjenih pogojev priključitve dolžan na lastne stroške prilagoditi hišni priključek, ne glede na prvotne pogoje priključitve. O spremenjenih pogojih je upravljavec dolžan obvestiti uporabnika ter mu podati rok ureditve, določen glede na obseg potrebnih del. 9 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 19. člen Uporabnik ne sme priključiti objekt oziroma izvesti priključek na javno kanalizacijo brez soglasja upravljavca. Upravljavec lahko priključek izvede na stroške uporabnika tako, da je ta usklajen z določbami tega odloka. 20. člen Upravljavec javne kanalizacije ima vsak čas pravico dostopa do kanalizacijskih objektov in naprav zaradi rednega vzdrževanja, meritev in snemanj ne glede na to, kdo je lastnik ali upravljavec objektov oziroma zemljišča, na katerem so kanalizacijski vodi in naprave. Upravljavec mora po opravljenem delu vzpostaviti na zemljišču prvotno stanje in povrniti lastniku nepremičnine morebitno nastalo škodo. 21. člen Vsakdo, ki povzroči škodo na kanalizacijskih objektih in napravah ali ki povzroči škodo s škodljivimi odplakami, je dolžan to škodo povrniti. Odvajanje odpadnih industrijskih voda v javno kanalizacijsko omrežje 22. člen Uporabnik, ki odvaja v javno kanalizacijo odpadne tehnološke vode, mora izvajati kontrolo le-teh po pravilniku o prvih meritvah in obratovalnem monitorju odpadnih vod ter o pogojih za njeno izvajanje (Uradni list RS, št. 35/96, 29/00, 106/01 in 74/07) ter po uredbi o emisiji snovi in toplote pri odvajanju odpadnih voda iz objektov in naprav posameznih panog, kolikor ta za določeno panogo obstaja. Rezultate in vse spremembe mora posredovati upravljavcu. III. Odvajanje odpadnih komunalnih in padavinskih voda na območjih, kjer ni sistemov javnega kanalizacijskega omrežja 23. člen Na območjih kjer ni zgrajena javna kanalizacija je komunalne odpadne vode potrebno odvajati po vodotesni kanalizaciji v greznico z možnostjo izčrpanja. Greznica mora biti vodotesna, po volumnu dimenzionirana na dejansko obremenitev. Zagotavljati je potrebno reden odvoz na čistilno napravo in pravilno ravnanje z odplakami. Za obstoječe objekte je potrebno stanje v naravi uskladiti z določbami tega člena v roku 12 mesecev po uveljavitvi odloka. 24. člen V javno fekalno kanalizacijo ni dovoljeno odvajati padavinskih vod, podtalnice, drenažni vod, vod odprtih vodotokov ter meteornih vod. Kanalizacijsko omrežje mora biti izgrajeno v vodotesni obliki. Padavinske vode je potrebno speljati v meteorno kanalizacijo, kjer ta obstaja. Meteorno kanalizacijo okolja, objekta in drenažo je obvezno speljati izven vplivnega območja objekta tako, da se uredi razpršena odvodnja po pobočju oziroma terenu na način, da ne pride do erozije in ogrožanja stanovanjskih in drugih objektov. 25. člen Odpadne vode iz gnojiščnih jam in zbiralnikov ter odpadkov z gnojišč ni dovoljeno odvajati v javno kanalizacijo. Pri tem se upošteva strokovno navodilo o urejanju gnojišč in greznic (Uradni list SRS, št. 10/85 in 98/07). 26. člen Odpadne vode se v nobenem primeru ne smejo odvajati na območje varstvenih pasov vodnih virov. IV. Viri financiranja 27. člen Viri financiranja so: - cena odvajanja odpadne vode (kanalščina), - cena čiščenja odpadnih voda, - sredstva občinskega proračuna, - lastna sredstva občanov, - sredstva državnega proračuna in državnih skladov, - različne dotacije in subvencije, - komunalni prispevek, - amortizacijska sredstva - druga sredstva, namenjena za izgradnjo in delovanje sistemov za odvajanje in čiščenje odpadnih, komunalnih in padavinskih voda. 28. člen Kanalščino so dolžni plačevati vsi uporabniki, ki odvajajo odpadne vode v javno kanalizacijsko omrežje, ne glede na oskrbovalni vodni vir. Stroške čiščenja odpadnih voda so dolžni plačevati vsi uporabniki, ki preko javnega kanalizacijskega omrežja odvajajo odpadne vode do naprav za čiščenje odpadnih voda. Te stroške plačajo tudi uporabniki, ki izredno, ob dogovoru z upravljavcem, sami pripeljejo odpadno vodo na napravo za čiščenje odpadnih voda. 10 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 29. člen Višino kanalščine in način obračunavanja odvajanja in čiščenja odpadne vode na predlog upravljavca in v skladu z veljavnimi predpisi potrjuje občinski svet. Upravljavec mora v predlogu za potrditev cene predložiti posamezne elemente cene. Kanalščina vsebuje pri uporabnikih, ki odvajajo odpadne vode v kanalizacijsko omrežje stroške enostavne in razširjene reprodukcije. Količina odvedene odpadne vode se meri po stanju gospodinjskega vodovodnega števca in sicer v m3 porabljene vode. V primem, da upravljavec ali uporabnik ugotovi, da je vodomer v okvari oziroma ni mogoče očitati dejanske porabe, se kanalščina obračuna pavšalno na osnovi povprečne porabe vode v preteklem obračunskem obdobju. Kolikor posamezni uporabnik ni namestil vodomera za gospodinjsko vodo se mu kanalščina obračuna na osnovi republiškega povprečja porabe vode na osebo. Kanalščina se ne plačuje od porabljene vode v kmetijstvu. Amortizacijo plačujejo vsi uporabniki, ki so priključeni na kanalizacijsko omrežje v skladu z veljavnimi predpisi. Posamezniki, ki sami vozijo blato na čistilno napravo se amortizacija všteje k stroškom čiščenja. 30. člen Ceno čiščenja odpadnih voda v čistilnih napravah se določi na podlagi količine odpadne vode in faktorja onesnaženosti. Cene čiščenja odpadnih voda za uporabnike, ki niso podpisali pogodbo o sofinanciranju izgradnje kanalizacije oziroma niso priključeni na javno kanalizacijo, čeprav je za njihov objekt omogočen priklop na kanalizacijsko omrežje, se pomnoži s faktorjem 3. V. Obveznosti upravljavcev in uporabnikov 31. člen Naloge upravljavca so: - redno vzdrževanje objektov in naprav, tako da je uporabnikom omogočeno redno odvajanje odpadnih voda, - obnavljati dotrajano omrežje ter dotrajane dele objektov in naprav, - poskrbeti za razvoj dejavnosti ter pravočasno pripravo planskih dokumentov za dejavnost in sicer za enostavno in razširjeno reprodukcijo, - objekte in naprave vzdrževati v skladu s sprejetimi pravilniki, poslovniki ter ostalimi predpisi, - nadzirati gradnjo razširitve ter priključkov kanalizacijskega omrežja in naprav, - kontrolirati sestavo odpadne vode in delovanje čistilnih naprav v skladu s predpisi, - voditi evidenco in kataster kanalizacijskih objektov in naprav, - izdajati soglasje in omogočati priključitev na javno kanalizacijo, - skrbeti za redni obračun odvedenih in očiščenih odpadnih voda. Upravljavec ni odgovoren za škodo, ki nastane zaradi preplavitve v primeru povečanja odtoka ali zamašitve javnega kanala s strani uporabnika. 32. člen Obveznosti uporabnikov javne kanalizacije: - gradnja interne kanalizacije v skladu s tehnično dokumentacijo in pogoji soglasja upravljavca, -vzdrževanje hišne kanalizacije, hišnega priključka ter naprav za predčiščenje tako, da bo iztok izpolnjeval pogoje iz soglasja in tega odloka, -uporabnik je dolžan upravljavca obvestiti o poškodbah na objektih, s katerimi gospodari sam ter takoj ukrepati, da ne bo nastala škoda na objektih javne kanalizacije, -obveščati upravljavca o vseh spremembah pogojev za priključitev, -upravljavcu omogočiti dostop in pregled internih kanalizacij, -redno kontrolirati sestavo odpadne vode in njeno temperaturo v skladu z določili tega odloka, rezultate pa na zahtevo posredovati upravljavcu, - voditi dnevnik obratovanja objektov za predčiščenje odpadne vode, če jih ima, - redno plačevati odvajanje, čiščenje odpadne vode ter amortizacijo, na podlagi izdanih računov. Pravne osebe so dolžne tudi: - redno kontrolirati sestavo odpadne vode in njeno temperaturo v skladu z določili tega odloka, rezultate pa na zahtevo posredovati upravljavcu, - voditi dnevnik obratovanja čistilnih naprav, lovilcev vlaken in maščob. V primeru, da nastane na objektih in napravah javne kanalizacije škoda zaradi nepravilnega ravnanja uporabnika, je ta dolžan upravljavcu poravnati stroške odprave. 33. člen Vsi izvajalci, pravne in fizične osebe, ki opravljajo dela v bližini javne kanalizacije, si morajo za ta dela pridobiti soglasje upravljavca ter mu pokriti vse s tem nastale stroške, vključno z upravljavčevim nadzorom in pri upravljanju teh del zagotoviti, da ostane javna kanalizacija nepoškodovana. V primeru poškodbe takoj obvestiti upravljavca in so dolžni poravnati vse stroške in morebitno škodo, ki je nastala zaradi poškodbe ali prekinitve odvajanja in čiščenja. 34. člen Zagotavljanje varstvo okolja, zaščita vodo zbirnih območij in vodotokov je pravica in dolžnost tako upravljavca kot uporabnika. 11 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 35. člen Uporabnikom ni dovoljeno odvajati v javno kanalizacijo: - odpadne vode, katere sestava ne ustreza kriterijem uredbe o emisiji snovi in toplote pri odvajanju odpadnih voda izvirov onesnaževanja (Uradni list RS, št. 35/96) oziroma uredbi za posamezno panogo, kolikor ta obstaja. Odpadne vode ne smejo vsebovati naslednjih sestavin: - tekočih goriv, olj in mazil; nafte in naftnih derivatov, - ostanke lakov, topil in impregnacij, - gorljivih in eksplozivnih snovi, - radioaktivnih snovi, - snovi, ki razvijajo strupene in eksplozivne pline, - trdih in viskoznih snovi, kot so: les, žagovina, pepel, plastika, živalski odpadki, slama, krpe, itd., - drugih škodljivih snovi, ki povzročajo spremembe kemične, fizikalne, biološke in bakteriološke sestave podzemnih voda in vodnih tokov, -gnoja, pepela, kosti, mavca, cementa, peska, tehnoloških peskov, usnja, konzerv, stekla in drugih tehnoloških in komunalnih odpadkov, -neprečiščene tehnološke, industrijske vode, ki ne ustreza uredbi o emisiji snovi in toplote pri odvajanju odpadnih voda izvirov onesnaževanja (Uradni list RS, št. 35/96). V javno kanalizacijo je dovoljeno odvajati odpadne vode samo v primeru, da ne vplivajo škodljivo na naprave za dovod in čiščenje odpadnih voda in na njihovo delovanje. Snovi oziroma odpadne vode, ki brez predčiščenja ne ustrezajo pogojem upravljavca glede izpusta, mora uporabnik ustrezno očistiti. Upravljavec ima pravico in dolžnost kontrole uporabnikov objektov in naprav za predčiščenje na stroške uporabnika ter tudi določiti pogoje delovanja naprave za predčiščenje. Brez predhodnega posebnega soglasja upravljavca javne kanalizacije ni dovoljeno spuščati v javno kanalizacijo organsko visoko obremenjenih odpadnih voda. Odpadna voda ne sme imeti izrazito neprijetnega vonja za okolico. 36. člen Upravljavec ima pravico odpovedati uporabniku odvajanje in čiščenje odpadnih voda v naslednjih primerih: - če uporabnik zaradi rušitve zaprosi za začasno ali trajno zaporo, - če stanje uporabnikov objektov ogroža življenje in zdravje ljudi, - če niso izpolnjeni pogoji iz soglasja za priključitev, - če uporabnik dovoli drugemu uporabniku priključitev kanalizacije na svoj priključek brez soglasja upravljavca, - če uporabnik z odpadno vodo odvaja v javno kanalizacijo snovi, navedene v prejšnjem členu, - če uporabnik, ki je po tem odloku dolžan upravljavcu predložiti izvide o izpustu, tega ne stori oziroma če izvida ni izdelal atestiran laboratorij, - če uporabnik ne poravna stroške storitve niti po pisnem opominu, - če ne izpolnjuje drugih obveznosti po pogojih tega odloka. Uporabnik je dolžan poravnati upravljavcu stroške prekinitve, kakor tudi nastalo škodo na objektih in napravah javne kanalizacije. Pravico do odpiranja jaškov in do vseh drugih posegov ima izključno upravljavec. 37. člen Upravljavec ima pravico zaradi del na objektih in napravah začasno prekiniti storitev pod pogoji, da o prekinitvi obvesti uporabnike in sicer vsaj 3 dni pred nameravano prekinitvijo. V primeru, da prekinitev traja dlje kot en dan, mora upravljavec odvod odpadne vode začasno rešiti na drug ustrezen način. Povzročitelj škode je dolžan upravljavcu poravnati stroške za odpravo nepravilnosti na objektih in napravah javne kanalizacije in stroške izvedbe začasne rešitve za odvod odpadne vode. VI. Kazenske določbe 38. člen Z denarno kaznijo 1400 EUR se kaznuje za prekršek upravljavec javne kanalizacije, če: 1. ne dovoli priključitve uporabniku, ki izpolnjuje obveznosti iz 8. in 31. člena tega odloka, 2. ne obvesti uporabnika o spremenjenih pogojih priključitve, na podlagi katerih je uporabnik dolžan prilagoditi hišni priključek (18. člen), 3. ne izpolnjuje obveznosti iz 34. člena tega odloka, 4. ne izvede prekinitev odvajanja odpadnih voda v skladu z določili 36. in 37. člena tega odloka. V primeru, da upravljavec o začasni prekinitvi odvajanja odpadnih ali meteornih voda ne obvesti uporabnika o roku, določenim s 37. členom tega odloka in je zato povzročena škoda. Z denarno kaznijo 400 EUR se kaznuje tudi odgovorna oseba upravljavca javne kanalizacije. 39. člen Z denarno kaznijo 1400 EUR se kaznuje za prekršek pravna oseba ali posameznik: 1. ki se ne priključi na javno kanalizacijo po zahtevah 14. člena tega odloka, 2. ki izvaja posege na objektih in napravah javne kanalizacije brez predhodne prijave in dovoljenja upravljavca (15. člen). 3. ki komunalne odpadne vode ne spelje po vodotesni kanalizaciji v vodotesno greznico po volumnu dimenzionirano z odplakami (23. člen), 4. ki v javno kanalizacijo odvaja podtalnico, drenažno vodo, vodo odprtih vodotokov ali meteorno vodo, 12 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december ki meteorno kanalizacijo okolja, objekta in drenažo spelje izven vplivnega območja objekta tako, da pride do erozije in ogrožanja stanovanjskih in drugih objektov (24. člen), 5. ki ne izpolnjuje obveznosti iz prvega odstavka 32. člena tega odloka, Z denarno kaznijo do 400 EUR se kaznuje za prekršek odgovorna oseba pravne osebe. 40. člen Z denarno kaznijo 1400 EUR se kaznuje za prekršek: 1. ki se priključi na javno kanalizacijo brez soglasja upravljavca (8. člen), 2. ki izvaja dela na javni kanalizaciji, priključkih ali izvaja hišni priključek brez soglasja upravljavca (16. člen), 3. ki odvaja v javno kanalizacijo odpadno vodo, ki vsebuje sestavine, ki jih prepoveduje 35. člen tega odloka, 4. ki v javno kanalizacijo odvaja odpadno vodo iz gnojiščnih jam, zbiralnikov ali odpadke z gnojišč (25. člen). Z denarno kaznijo 400 EUR se kaznuje za prekršek odgovorna osebe pravne osebe. 41. člen Z denarno kaznijo 1400 EUR se kaznuje za prekršek pravna oseba, ki po končani gradnji javne kanalizacije ne prenese v upravljanje upravljavcu (13. člen). Z denarno kaznijo 400 EUR se kaznuje za prekršek odgovorna oseba pravne osebe. VII. Prehodni in končni določbi 42. člen Nadzor nad izvajanjem tega odloka opravljajo pristojne inšpekcije, občinska uprava in upravljavec kanalizacije. 43. člen Z dnem uveljavitve tega odloka preneha veljati odlok o odvajanju in čiščenju odpadnih in padavinskih voda na območju Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 60/02) ter odlok o spremembah in dopolnitvah odloka o odvajanju in čiščenju odpadnih padavinskih voda (glasilo Őrség, št. 22, julij 2007). 44. člen Ta odlok začne veljati naslednji dan po sprejemu in se objavi v Glasilu Őrség. Številka: 565/2008-LS Župan Občine Hodoš Hodoš, dne 12. 12. 2008 Ludvik ORBAN, l.r. Na podlagi 146. člena Zakona o urejanju prostora (Uradni list RS, št. 110/02, 8/03-popr.), Pravilnika o merilih za odmero komunalnega prispevka (Uradni list RS, št. 117/04, 75/05, 80/07 ter 95/07), Uredbe o vsebini programa opremljanja zemljišč za gradnjo (Uradni list RS, št. 80/07) in 6. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 136/06) je Občinski svet Občine Hodoš na svoji 14. redni seji, dne 11. decembra 2008 sprejel ODLOK o komunalnem prispevku na območju občine Hodoš I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen S tem Odlokom se določijo podrobnejša merila za odmero komunalnega prispevka, za oprostitev ter znižanje komunalnega prispevka na območju Občine Hodoš. 2. člen Zavezanec za plačilo komunalnega prispevka je investitor, ki namerava: - zgraditi novi objekt, za katerega je potrebno pridobiti gradbeno dovoljenje; - prizidati, nadzidati, rekonstruirati, zgraditi nadomestni objekt ali spremeniti namembnost obstoječega objekta, če s tem vpliva na zmogljivost obstoječe komunalne opreme ter je za poseg potrebno pridobiti gradbeno dovoljenje; - izvesti priključek na kanalizacijsko ali vodovodno omrežje k že obstoječemu objektu. 13 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 3. člen Povprečni strošek opremljanja s posamezno javno komunalno infrastrukturo na območju Občine Hodoš je razviden iz tabele 1 in 2. Tabela 1 Vodovod Stanovanjski objekti - individualna gradnja, enota dvojčka 630 EUR Stanovanjska enota v bloku 630 EUR Počitniške hiše in zidanice 630 EUR Individualna stanovanjska hiša z gospodarskim poslopjem namenjeno za manjšo kmetijsko dejavnost 630 EUR Stanovanjska hiša s poslovnim prostorom 1050 EUR Šolski in kulturni objekti, objekt zdravstvenega in socialnega varstva, objekti ZiR 1050 EUR Gospodarska poslopja, kmetijska dejavnost z dodatnim povečanjem porabe 0 5/4" 1050 EUR Objekti za proizvodno dejavnost brez uporabe tehnološke vode 1700 EUR Objekti za proizvodno dejavnost z uporabe tehnološke vode 2100 EUR Objekti za poslovno dejavnost in trgovsko dejavnost, gostilne in drugo 1050 EUR Obrtne delavnice 1000 EUR Obrtne delavnice in poslovni prostori z individualno stanovanjsko hišo 1600 EUR Tabela 2 Kanalizacija Stanovanjski objekti - individualna gradnja, enota dvojčka 2000 EUR Stanovanjska enota v bloku 2000 EUR Počitniške hiše in zidanice 2000 EUR Individualna stanovanjska hiša z gospodarskim poslopjem namenjeno za manjšo kmetijsko dejavnost 2000 EUR Stanovanjska hiša s poslovnim prostorom 3200 EUR Šolski in kulturni objekti, objekt zdravstvenega in socialnega varstva, objekti ZiR 3200 EUR Gospodarska poslopja, kmetijska dejavnost z dodatnim povečanjem porabe Ø 5/4" 3200 EUR Objekti za proizvodno dejavnost brez uporabe tehnološke vode 5400 EUR Objekti za proizvodno dejavnost z uporabe tehnološke vode 6800 EUR Objekti za poslovno dejavnost in trgovsko dejavnost, gostilne in drugo 3200 EUR Obrtne delavnice 3150 EUR Obrtne delavnice in poslovni prostori z individualno stanovanjsko hišo 3150 EUR 4. člen Za priključitev na javno vodovodno in kanalizacijsko omrežje mora vsak investitor predhodno izvajalcu poravnati vse stroške po predračunu za priključitev na javno omrežje, vključno z predpisanim jaškom, vodomerom in tlačnim regulacijskim ventilom, od glavnega voda do hišnega jaška. Izvajalca izbere upravljavec omrežja. 5. člen Pri spremembi namembnosti objekta se komunalni prispevek izračuna za tisto javno infrastrukturo, za katero je potrebno povečati priključke oziroma njeno zmogljivost in sicer v deležu, za kolikor se povečajo priključki oziroma zmogljivost. 6. člen Komunalni prispevek se zavezancu lahko odmeri že pred tem, ko je omogočena priključitev oziroma uporaba posamezne javne infrastrukture, če so izpolnjeni naslednji pogoji: - da je investicija predvidena v načrtu razvojnih programov občinskega proračuna občine, - da je za investicijo v komunalno infrastrukturo sprejet program opremljanja. 7. člen Izračun komunalnega prispevka se izdela na podlagi pismene vloge podane na občinsko upravo ter dokumentacije, ki jo mora zavezanec predložiti za pridobitev gradbenega dovoljenja. II. OPROSTITEV IN OLAJŠAVE 8. člen Komunalni prispevek se oprosti na podlagi vloge o čemer odloči Občinski svet. Zavezanci za plačilo komunalnega prispevka v Občini Hodoš, ki celotnih stroškov za priključitev na javno omrežje ne bi zmogli plačati, lahko pred nameravano priključitvijo vložijo vlogo za oprostitev delnega ali celotnega plačila komunalnega prispevka (upokojenci, invalidi ter družine s povprečnimi dohodki). Ob podaji take vloge, morajo k vlogi priložiti dokazila iz katerih je razvidno kakšne dohodke imajo. Posebej morajo dokazati katastrski dohodek gospodinjstva ali lastništvo drugih premičnin ali nepremičnin. 14 9. člen Ob podaji vloge so oproščeni plačila komunalnega prispevka tisti zavezanci, kateri želijo premestiti priklop omrežja. 10. člen Za gradnjo javnih objektov, katerih investitor je uporabnik občinskega proračuna, se prispevek odmeri in se zavezanca v skladu z investicijskim programom v celoti ali delno oprosti plačila komunalnega prispevka. Vloge iz 8. in 9. člena tega odloka se dostavijo na sedež občine in jih obravnava Občinski svet, nakar občinska uprava izda pismeno odločbo. V odločbi mora biti opredeljeno ali je določen prosilec upravičen do zmanjšanja komunalnega prispevka in v kolikšnem znesku. 11. člen V kolikor se prosilec z odločbo občinske uprave ne strinja, lahko vloži v 8 dneh ugovor na urad župana občine, kateri mora obravnavati in izdati odločbo najkasneje v 15 dneh. Odločba župana je dokončna. 12. člen Sredstva zbrana po tem Odloku, so sredstva občinskega proračuna ter so namenjena za pripravo in opremljanje stavbnih zemljišč s komunalno infrastrukturo. III. POSTOPEK ODMERE 13. člen Komunalni prispevek zavezancu odmeri občinska uprava na njegovo zahtevo ali po uradni dolžnosti. Komunalni prispevek se po izbiri zavezanca lahko plača kot enkratni znesek ali z akontacijo odmerjenega zneska s tem, da se na omrežje lahko priključi le, ko so obveznosti poravnane v celoti. Komunalni prispevek se odmeri z upravno odločbo. 14. člen Za plačilo komunalnega prispevka zavezanec sklene pogodbe z občino o medsebojnih obveznostih v zvezi s priključevanjem objekta na lokalno komunalno infrastrukturo. Pogodba vsebuje zlasti rok za priključitev objekta na lokalno komunalno infrastrukturo, tehnične pogoje priključevanja ter plačilne pogoje. Komunalni prispevek se plača na TRR Občine Hodoš. V komunalnem prispevku so zajeti stroški izdaje soglasja za priključitev na omrežje. 15. člen Po odobritvi se natančno določi mesto priključka, način izvedbe ter izvajalca po predhodnem plačilu celotnega komunalnega prispevka, ki je določen v 3. členu pogodbe. Vsi podpisniki pogodb o komunalnem prispevku za priključitev na omrežje morajo pred priklopom poravnati vse obveznosti do občine. Na podlagi tega občinska uprava izda pisno soglasje za priključitev na omrežje. IV. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE 16. člen Na območju predvidene investicije v komunalno infrastrukturo individualne rabe se komunalni prispevek odmeri iz tabele 1 in 2. 17. člen Brez plačila komunalnega prispevka ali ustreznega soglasja na podlagi 15. člena tega Odloka se ne sme izvesti priključek. Uporabniki javnega omrežja ne smejo razširiti individualnega omrežje brez pismenega soglasja upravljavca ter dovoliti priključek drugi osebi. V. NADZORSTVO IN KAZENSKE DOLOČBE 18. člen Nadzor nad izvajanjem tega odloka izvajajo upravljavec oskrbe s pitno vodo in odvajanjem komunalne odpadne vode, občinska uprava ter pristojne inšpekcijske službe. 19. člen Z denarno kaznijo 1400 EUR se kaznujejo za prekršek pravne osebe in posamezniki, ki kršijo določila 17. člena tega odloka. 20. člen Z denarno kaznijo 400 EUR se kaznujejo za prekršek tudi odgovorna oseba pravne osebe iz 17. člena tega Odloka. 15 December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december December 2008, letnik IX.št.26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap IX. Ávfolyam, 26. szám, 2008. december 21. člen Z dnem uveljavitve tega odloka preneha veljati odlok o taksah za priključitev na javno vodovodno omrežje v Občini Hodoš (Uradni list RS, št. 69/99), odlok o spremembah in dopolnitvah odloka o taksah za priključitev na javno vodovodno omrežje v občini Hodoš (Uradni list RS, št. 74/04), odlok o spremembah in dopolnitvah odloka o taksah (glasilo Őrség, številka 14/2004) ter Odlok o spremembah in dopolnitvah Odloka o odvajanju in čiščenju odpadnih in padavinskih voda na območju občine Hodoš (glasilo Őrség, številka 22/07). 22. člen Ta Odlok začne veljati naslednji dan po sprejemu in se objavi v občinskem glasilu Őrseg. Številka: 566/2008-LS Župan Občine Hodoš Hodoš, dne 12. 12. 2008 Ludvik ORBAN, l.r. Na podlagi 22. člena zakona o financiranju občin (Uradni list RS, št. 32/06, 123/06 ZFO-1 in 57/08 ZFO-1A), Zakona o stavbnih zemljiščih (Uradni list RS, št. 44/97), 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (ZLS-UPB1, Uradni list RS, št. 100/05, 94/07 - UPB2) 16. člena Odloka o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča v Občini Hodoš ( Uradni list RS, št. 6/04) ter 6. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 136/06) je občinski svet Občine Hodoš na svoji 14. redni seji, dne 11. decembra 2008 sprejel SKLEP o vrednosti točke za izračun nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Hodoš za leto 2009 1. člen Vrednost točke za izračun nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Hodoš za leto 2009 znaša za zazidano stavbno zemljišče 0,00113 EUR, vrednost točke za izračun nadomestila za nezazidano stavbno zemljišče 0,00021 EUR. 2. člen Ta sklep začne veljati naslednji dan po sprejemu in se objavi v Uradnem listu Republike Slovenije, uporablja se od 1. januarja 2009 dalje. Z začetkom uporabe tega sklepa preneha veljati Sklep o vrednosti točke za izračun nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 118/07). Številka: 567/2008-LS Hodoš, dne 12. 12. 2008 Župan Občine Hodoš Ludvik ORBAN, l.r. 16