An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole raz-
sürjene vendrake novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JULIUS 15, 1927.
No. 28.
Váraski tanacsnícke sze nej mogoucsi vékse plácse dati policájom
Tüdi deszét streetni szignálov szo zapovedali
Bethlehemszki váraski csesztnícke szo zdaj etoga hípa nej mogoucsi kaj vcsiniti za policáje, nej vékse plácse dati i nej vecs dnévov za vöosztáti, tou je bilou szkoncsano zdaj na preminoucsem pondelkosnyeni gyülejsi.
Gda je zdaj nej dávno drzsélszko právdedávansztvo vu právdo potrdilo, ka do policáji szamo oszen vör delali na dén, zse te je policájom potrejbno bilou dvá dní na mejszec za vöosztáti vkraj vzéti. Tejva dvá dní na mejszec szo policáji plácsano doubili ali delali szo nej, ár je predetim tak bilou naprávleno. Gda szo na dén oszen vör zácsali delati, te szo te dvá dní zgübili i cejli mejszec vszáki dén morejo oszen vör delati. Tüdi letosnyo szlobodno vrejmen szo nyim z-14 dnévov na 10 dol szpravili, ár szo je nacsi nej mogoucsi bilí notri vtálati vu szlüzsbo.
Na tou szo zdaj te policáji prosnyou notri poszlali pred varaske  csesztníke, od steri szo proszili nazáj szvoje dvá szlobodne dnéva na mejszec, tüdi letosnyo vakácijo poduksano i malo vecs plácse. Tou je zdaj etoga hípa vsze bilou odvrzseno.
Tanácsícke szo tüdi street szignále zapovedali, vszevküper deszét falatov za $7,200.00 Pét bode na porth side posztávleno i pét na south side-i. Na north side zdaj posztávleni bode deen-eden: Na Second Ave. i Broad srteet, Broad i Main street, Broad i New St. Broad i Center street i New pa Church streeti streeti. Na south side-i pa etak: Five Points, Fourth street i Broadway, Fourth street i Broadhead avenue, Fourth i New streeti i Third i New streeti. Tou do zdaj prvi szignálje posztávleni i kak do za vecs voutali, tak porédoma do goriposztávlani kak zse pláme má-
jo.
NOTRI SZO VTRGNOLI VU TEATER
Vu Strand teáter na strtorn streeti pod 809 numerov, je v-szoboto noucs ali v-nedelo gojd no nikák notri vtrgno, steri je zagvüsno pejneze iszkao, stero sze sztoga szoumni, ka je drüjgo nikaj nej zbantüvao ali odneszao. Policájom je bilou na znánye dáno i Friedman policaji je delo bilou prejk dáno na policájsztvi za preiszkávanye.
VELKE FAMILIJE
Od velki familij dá racsun edna intereszántna statisztika. Edna Dr. Mary Austin iména zsenszka je 44 decé porodíla, 13 dvojcsetov i tríkrát je trojcsete porodíla i prouti tomi obilnomi rojsztvi sze je záto itak vönavcsíla za doktorco. Shields négerszki ocsa je od dvej zsenej 47 decé meo; Lean dor Gentle amerikanszki farmer 27 decé má. Edna Feodor Vassilliew iména ruszoszka zsenszka je prej 69 decé porodila i edna Dionora Salviati iména talianszka (z-Florence) zsenszka je 52 deteti mejla. David Wilsona zsena z-Madison, Ind. je 47 decé porodíla.
Sésztdeszét dollárov je odneszo
Vu Allentowni Miss Eva O. Cook na 1039 Hamilton streeti má szvoj beauty shop, v-szoboto gojdno sze je notri k-nyej posztavo eden sztarejsi cslovek, ino je nyej ton naprej dao, on nyej eden marvel-waving masin trno za fál pejneze lehko odá, ár vu allentowni edna zsenszka nemre z-rédoma placsüvati szvoje ráte za nyega. Gda je Miss Cook vídla, ka z-rédnim cslovekom má delo, je nyemi prejk dála $60.00 kak zádav na masin. Zdaj v-pondejlek je ona zamán csákala na szvojega salesmana, nej ga je bilou. Na policájsztvo je zglászila odkéc szo policáji na dani átresz sli, gde bi te masina lasztník nej mogoucsi bio placsüvati szvoje ráte, ali na nájvékso szásenoszt szo tou doubili naznánye, ka té lasztník vszáki szvoj masin má doli plácsani.
Zdaj szo policáji vidli, ka je Miss Cook szvoji 60 dollárov svindleri vu roké dala i vcsaszi szo zácsali preiszkávanye. Miss Cook je právla, ka je cslovek zse sztarejsi, nisziki, malo vlászi má, vága do 160 füntov i lepou je bio zravnani, gda je pri nyej hodo.
BAOTE ZAPREJTE BODO V SZREJDO POPOLDNÉVI
Kak prevejse lejta, tak tüdi vu etom leti vu Bethlehemi na vékse vszáka baota zaprejta bode vszáko szrejdo popoldnévi od juliusa 13-ga mao notri do szeptembra.
Explodejranoga kotla grozno naszledüvanye
Razpocso sze je eden koteo, od steroga sze je vuzsgo hram i edna mati je z-sesztérov decouv zgorejla
Z-Reading, Pa. glászijo: — Od várasa na 12 májlov, vu Bernville vészi sze je v-nedelo noucs, juliusa 10-ga grozna explodácia zgodíla vu Fair Márkusa hrámi. Fair je vu peovnici munsájn küjao i koteo je explodejro, od steroga sze je cejli hram naednouk vuzsgo i vu pleméni sztao, tak ka je na stouki szpajoucso familijo zse nej bilou mogoucse obrániti, Fair Mátyása zsena i sesztéro decé je notri zgorelo.
Piknik vu Elizabeth, N J.
Prvo Newarszko Vogrszki Szlovencov Mosko i Zsenszko Betezsne Pom. Drüstvo, prva vejká vu Elizabeth, N. J. VELKI PIKNIK obdrzsí 1927 Juliusa 24-ga, v-nedelo na Feiling Pétera meszti, na Magnolia Ave. i Szédmom Streeti, na steroga vsze domácse i daléjsnye szlovene sz-postüvanyom pozové Priroditelsztvo.
Igrala de Radics Dozsőva poprejkno poznana banda. Zacsétek ob 11-toj vöri predpoudnévom.
Kí bi rad veszélo tá szpunyávao edno Nedelo, tiszti naj príde na té piknik, prireditelsztvo sze poszkrbí, ka naj sze vszáki veszélo csüti. Bode zsmajna jejsztvina i fájna hladna pítvina.
Velki Piknik za solárivanye Steve Ballek-a, szlov. diáka
Zdaj v-nedelo, juliusa 17-ga velki piknik bode obdrzsáni vu evangelicsanszkom piknik parki, steroga dohotek sze obrné za solárivanye Ballek Steve szlovenszkoga studenta  na Lehigh Univorsity-i. Ballek Steve je zse szkoncsao prvo leto vu tom dalecs poznánom univerzitéti z-jáko povidnim naprejidejnyom. Veszelímo sze na tom, gda eden szlovenszki diák tákse lejpo naprejidejnye szkázse na nájvisisoj souli i mámo mocsno vüpazen na tou, ka zsnyega ednouk velki cslovek bode vu Ameriki i escse vszém szlovenom bode na prestímanye.
Ballek Steve je szekretár szlovenszkoga evang. cerkvenoga drüstva, stero csészt tüdi korektno i kotrigam na poprejkno zadovolnoszt szpunyáva. Vsze bole je postüvanya i hvále vrejden té mládi decsko za nyegovo szkrbnoszt tak vu souli, kak vu vszákom drüjgom deli, ár on vszáko delo jedíno z-lejvov rokouv oprávla — kakda je tou pred vszejmi szlovencami znáno, 1922-ga leta je vu nasoj stamparíji eden
masin nyemi vkraj vtrgno právo rokou vu szklepaj.
Ballek Steve je preminuocse leto tüdi dao drzsati piknik za s-ztroske szvojega solárivanye, steri sze je trno lepou poszrecso, i tak míszlimo, ka sze letosz té dobrotiven piknik k-lajnszkomi szpodobno, ali escse bougse poszrecsi. Szloveni szo vszigdár dobroga szrdcá i prijaznívo pomágajo tam, gde je na pomoucs potrejbno, tak szmo zse naprej güsni v tom, ka eto pout tüdi nezaosztáne poznáno podpéranye nyuvo vu tou formo, kak vu velkom seregi vzemejo tao na tom pikniki, na storom prijétno razveszeljávanye nájdejo. Bode zsmajna jejsztvina, dobra hladna pítvina. Igrouto de Várady—Friedmanova velka banda obszlüzsávala, stera je velko povidnoszt doszégnola na zádnyi piknikaj. Notrisztoplejnya kárta 40 centov po persouni.
Vzemimo tao na tom piknikí kak li vu nájvéksem racsuni, ár z-tém páli nase návadno dobrocsinejnya szpravicsamo !
Oranyena od automobila
Mrs. Stephen Mester, 46 lejt sztara zsenszka, prebíva na 1284 E. 3rd streeti je v-nedelo vecsér prisla z-Eastonszke street káre i odzaja je okouli nyé stela idti. Rávno vu tisztoj megnenyi je priso na 428 Hayes streeti prebívajoucsi 16 lejt sztar John Chiz ino je zsenszko tá vdaro. Tou sze je zgoudilo na strtom i Edwards streeti. Te drájver právi, ka je on zse masin nej bio mogoucsi sztaviti, gda je on zsenszko zagledno ár je street kára prouti nyemi sla i on je szlobodno pout meo z ov kraj, gde je zsenszka prednyega sztoupila.
Dr. Alexander Maysells je zsenszki dao prvo pomoucs, i potisztom szo zsenszko vu St. Lukes spitao odpelali. Vu spitali szo vönajsli ka je lejva nouga uizse kolena potrejta i more bidti znotrejsnye oranyenoszti je tüdi dobíla. Chiz je potom na policájsztvi zglászo neszrecso, odkéc szo ga püsztili na szvojo odgovornoszt.
Doszta menye pouva bode vu etom leti.
Kak zdaj z-Washingtona glászijo, zse sésztdvajszeti lejt je nej tak szlab pouv bio, kak zdaj vu etom leti. Ali z-ednim telko tüdi kcoj zamerkajo, ka bi zdaj escse rano bilou dokoncsétno glásenyé vödati, ár sze pouv escse more bidti pomore, ali ka je vsze trno zaosztányeno tou je isztina. Kak sze zdaj kázse, na vszem szilgyi, je pouv szkoro do pou billio bushelnov ménsi, kak vu preminoucsi peti lejtaj gdakoli.
Rávno tak je szád. Jábok je zse dvajszeti lejt tak malo nej bilou kak zdaj vu etom leti, zvön 1921 leta, gda je tüdi trno malo szadüj bilou. Breszkvi vu etom leti dvátrétjiva tála menye bode kak lajnszko leto. Ali krumpisov vn etom leti bode doszta csi kaj zmejsz ne bríde, ár szo vnougo bejli krumpisov poszádili i tou zdaj 11 percentov vecsine kázse pri pouvanyi.
Vnogo touvajsztva vu Allentowni
Allentownszko policájsztvo glászi, ka je vnougo touvajsztva notri zgláseno na policájsztvo, nájvecs zlát i szrebrnoga blága, je pokrádjeno z-doumov pa tüdi gvant i pejnezi. Policájsztvo naznánya, ka naj lüdsztvo ne drzsí szvoje vrejdnoszti domá, nego csi je ne noszi szebov, te je naj v-vonk polozsi, ár vu zdajsnyem lagovom vrejmeni szmo lehko tomi vödjáni, ka touvaje rávno teda odneszéjo za dráge pejneze küplene vrejdnoszti, gda de nájbole potrejbno na tou. Vszá ki dobro vcsiní, csi na dobre tanácse i opomínanye tecsász poszlühne dokecs je nej keszno.
Na vszákoga pétoga cslo veka szpádne eden auto
Na cejlom szvejti vszevküper 27,650,267 automobilov jeszte
Washington, jul 13. — Po Trzstvenoga minisztersztva automobilszke indusztrije departmenti je zdaj dáno vö glásenyé, vu sterom je vöpokázano, ka vu Zdrüzseni Drzsélaj na vszáko péto persouno zíde eden auto, csi vu nücanyi bodoucse autoje vzememo v-racsun.
Z-szpomínoga departmenta vöpokázanya sze tou tüdi vídi, ka na cejlom szvejti vezdaj 27,650,267 automobilov jeszte, od steri bi szvejta z-vküpnoga prebiválsztva poprejkno na vszáki 66 persoun zíso edne auto.
Zvön Zdrüzseni Drzsél primejrno vu Canadi i Hawaii jeszte nájvecs automobilov, gde na vszákoga 11-ga csloveka zíde eden masin. Tá primejr jenoszt naszledüje vu szledécsem szporédi: Vu Ausztriji i Dániji 17, vu Angliji 43, Argne tiniji 45 i vu Francuskom országi 47.
Szvejta z-vszej automobilov 95 percentov je v-Ameriki naprávleni. Ali od tej eden poreden tao szo vu zvönejsnyi országaj posztavili vküper.
LINDBERGH KNIGO PISE
Pod “We” iménom Lindbergh knigo píse od szvojega potüvanya od New York—Párisa
Z-New Yorka glászijo: — Colonel Lindbergh je preminoucso szrejdo z-Ottawa, Canada, vu New York prileto. Zvön nyegovoga zavüpnika, Harry Bruno kapitána je niscse nej znao od nyegovoga prihoda.
Zdaj priblízsno 2 kedna vu New Yorki osztáne — je pravo Harry Bruno kapitán zvedávajoucsim novinpiszátelom — i na szvoji knigaj dela, sterim imé de “We”, i pod tem “We”-om sze on i nygeov masin razmi, z-sterim je szvojo csüdno pout napravo vu Europo.
Bruno kapitán je na tou gledoucs nej bio nagiben informácije dati, ka gde sze zdrzsávle Lindbergh. Ár nescse ka bi ga vu deli mejsali, dokecs ne zgotovi z-szvojov knigov.
Lindberghi je edna firma zse goriponüdíla edno millio dollárov za nyegovo knigo. Lindbergh je na tou gledoucs escse nej szkoncsao.
Prvejsi protivnícke na pogucsávanyi kak sze naj bojne presztávijo
Vecs kak 8 millio kotríg szo zasztoupali delegátusje
Od. preminoucse velke bojne dokoncsétka mao sze je zdaj obprvim zgoudilo, ka szo bívsi protivnícke vküper prisli na konferencijo. Delegátusje od vecs kak oszen millio vözaszlüzseni szoldákov, med nyimi Nemci, i Amerikanci, kí szo sze eden prouti drüjgomi bojüvali vu preminoucsoj velkoj bojni, szo zdaj szkoncsali dvá dnévno konferencijo, gde je glavno delo tou bilou razpraviti, ka kak naj bougse vküper razmejnye vcsiníjo med národami i kak naj sze prísesztne bojne lehko za nemogocsno denejo.
Tou konferencijo szo mednárodne vözaszlüzseni szoldákov lige prirédile i ton je zdaj odprvim bilou, ka szo bívsi protivnicke pri ednom sztouli vkü per szedeli. Szpréjali szo rezolucio, vu steroj szo vöpovedali, ka z-med národnim prijátelsztvom lehko presztávijo príseszt ne bojne.
H. D. Lindsey, Dalton Texas-a bívsi national Commander of the American Legion je bio ete organizácije delegátus.
PRELEJPO NAPREJDÁVANYE VU STRANDI
Szamo na eden vecsér sze nam je poszrecsilo dobiti té lejpi film, steroga imé je “Nemirovna Noucs” i vu gláv ni tálaj ta Rudolph Valentino i Carmel Meyers spilala. Té kejp sztálno morete poglédnoti zdaj v-szrejdo juliusa 20-ga ár je jáko lejpi trno poviden.
2,512 szamovmorsztva vu seszti lejtaj
Csi bi telikájsega racsuna szamovmorsztva pripetjé na cejli ország szlísilo, te bi escse nika csüdnoga nej bilou v-tom, ali tá szamovmorsztva szo sze nej vu cejlom országi, pa niti nej vu ednoj drzséli, nego szamo vu ednom várasi pripetila. Chicago je tiszti váras, steri sze z-telikájsim szamovmorsztva pripetjom lebko prestimáva.
Po Chicago Crime Commissioni  vödánom vöpokázanyi szo szamovmorci szledécse prílike nücali na szvoje vmorjenye: 713 lüjdi sze je z-gázom zadüsilo; 613 po sztreljenyi; 345 po csemérjenyi; 337 po vejsenyi; 152 po zarejzanyi; 130 po zalejanyi; 24 po dolszkocsenyi z-visziki hramov; 17 po z-traina dojszkocsenyi; 18 po szmeknenyi; 6 po lasztivnoga gvanta vuzsgányi i 3 po lasztiv nom zadüsenyi.
Z-tém vöpokázanyom prikapcseno je nej szpomínano, ka szpomínane szamovmorce kaksi zroki szo priszílili na tou, ka szo szkoncsali z-szvojim zsítkom, ali da pa tou známo, ka szo lüdjé escse nigdár nej meli návade z-dobre voule, z-luxusa szamovmorsztvo vcsiniti, tak je pa te gvüsno, ka vu zdajsnyem kapitaliskom szisztemi kralüvajoucse nevoule, sztrádanya trno volko brigo májo k-táksim dogotkom, gda neszrécsni lüdjé tálücsíjo szvoj zsítek.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMRICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Europe szvetszka zmozsnoszt sze je szkoncsala
Od bojne mao med nazvesztsávanim vnougim proroküvanyom nájvecs szpomínajo tou, ka sze je Europe kralüvanye szkoncsalo. Zgübévse centrÁlne oblászti cilou rade szpomínajo tou proroküvanye, persze z-tém prikapcseno, ka sze je Europe zmozsnoszt záto porüsila, ár szo z-mirovnimi knotraktusami nyé zepnoli.
Kelko pravice jeszte v-tom? V-kom je sztála Europe zmozsnoszt? Ka je zdaj tá zmozsnoszt?
Vu jedíno ednom punkti sze lehko dá odgouvor. Vu onom punkti nájmre, ka sze je Europe zmozsnoszt zaisztino poménsala, ár sze je nyéno bogásztvo poménsalo. Prouti tomi pa sze je nisteri odzvüna Europe sztojécsi országov zmozsnoszt prejk mére povéksala.
Példa je na tou Amerikanszke Zdrüzsgne Drzséle. Ali tou je trno naturno.
Ocsiveszno je, ka csi eden osznávlajoucsi i zse vöosznovlnei szvejt sztojí zoucsi-voucsi eden z-drüjgim, pejnezni centrum vszigdár prouti tisztomi kráji grafitejra, gde je osznovlenoszt escse nej doszégnola do temena, ali koncsimár nej natelko, kak vu Europi. Pejnezni centrum je tak prejk odvandrao vu Ameriko.
Toga zrok sze pa, stero za po bojni naszledüvajoucsi násztaj imneüjejo, nemre natelko vu materiálni zgübaj iszkati, kak bole vu morálni momentumaj: vu medszebnom odtinjávanyi i vu medszebnom sztrahsüvanyi.
Amerikanszke Zdrüzsene Drzséle szo neszmerna vküpnoszt, stero nikseféle drüjga zmozsnoszt ne protüje. Vozsnyé prevlejk je razvejcseni i vámszke grájke je ne razdelijo gori.
Ka jeszte prouti tömi vu Europi ? Predvszém sze v-edno bole i bole oborozsüjejo nistere drzséle, potom pa vszigdár z-véksimi i véksimi vámami zasztávlajo szlobodno premembo, trzstvo. Csi bi Europa dnesz kak eden Zdrüzseni vámszki presztor glédala zoucsi z-szvejtom, te bi sze nisterim drzsélam od nikoga nej trbelo bojati. Europa je dnesz száma szebi nájvéksi protivnik. Csi bi Europa szamo telko trosila na oborozsüvanye, liki kelko primejrno Amerika trosi, te bi sze nyéno pokrepsávanye, vu neszmerni méraj povéksávalo.
Ali..Francuski ország vnozsino vojszki aeroplánov
dá réditi prouti Nemskomi országi. Polacski ország dén za dnévom pozdigáva szvoj vojszki budget i ovi ménsi nájodje szo nepresztanoma mocsno oborozsüjejo i priprávlajo na bojno, ka naj szvoje szouszide vu sztrahoti drzsí. Persze, té metóduse je lezsej obszouditi, kak pa zvrácsiti. Vejm jezero lejt národnosztnoga rázlocska, jezika i predszouda preminoucsota sztojí za nyuvim hrbtom. Tü bi lehko tou povedali kcoj, ka je Europa i Amerika escse nej cejli szvejt. Ka jeszte z-Afrikov, ka jeszte z-Ázsijov ?
Od Ázsije sze zaisztino lehko tou povej, ka neszmerno vnozsino prebiválsztva má, nyéno bogásztvo i prísesztnoszti vüpazen je tüdi popolne mogocsnoszti. Ali India europszke falinge szimbolizejra. Britki rázlocski — tak vadlüvánszki, kak plodni rázlocski kralüjejo tam, steri zasztávlajo, ka bi sze ország na szvoje lasztivne podplate lehko posztavo.
Kinézia je rávno vu táksoj sztávi, neszmerno je nyéno bogásztvo, zemla je trno rodna, nyé prebiválsztvo pa je nájbougsa moucs na delo. Ali da jo pa pörgarszka bojna trga na falate i eto pout je escse nej mogoucse viditi one vrejmen, gda sze szkoncsa tá znotrejsnya pörgarszka bojna.
Afrika rávno tiszti szirouvi pouv podelí, na steroga je na motorszko vozsnyou presztopévsoj Ameriki i Europi nájbole potrjebno. Afrika je gumija szvejt. Négerszkoga prebiválsztva prísesztnoszt páli od kolonizácionszki europszki drzsél viszí. Eto pout je szamo telko gvüsno, ka négerszko prebiválsztvo vu Afriki tüdi nezavüpno gléda na bejloga csloveka.
Na vsze té falinge i neprijétnoszti sze ono pítanye naprej posztávi, jeli de Europa názdrk sla meszto naprejidjenya ? Od toga viszí, ka csi mogocsni bodejo országje med szebom obsztojécsi mér sztvoriti i csi mogocsni bodejo europszko zdrüzsenye vu vorcan vzéti.
Ali toga sze mi zse nevcsákamo, nego nasi vnüki, drüjga, trétja pokolejnya do zse vsze tou csíszto vidli.
HENRY FORD SZE JE VÖZMÉRO Z-ZSIDOVAMI
Pred vszejmi novincstejoucsimi je znáno, ka je Henry Ford velki antiszemita, protivnik zsidovom. Má edne nevolne novine, ‘‘Dearbont Independent”, vu steri je nepresztanoma napádao zsidove i tiszte ártikuluse, steri szo prouti zsidovam bilí sapíszani vu tej novinaj, je pod szvojim iménom vu knigaj tüdi vö dao. Pred pár mejszeci je velko tozs bo meo z-Shapirom, pri steroj príliki je na fiskálisov pítanya nezgovorno bedászta odgovárjanya dao, tak ka szo sze poszlühsávci za csrvou príjali vu velkom szmeji. I gda je prevido, ka je tá tozsba trno neprijetna za nyega i naj sze vöogne od toga, ka bi escse ednouk mogao pred szodníjo idti, naprej je dao prevrzsti eden auto i tak je dao razglásziti, ka ga je nikák drüjgi prevrgao, pa sze je tezsko orano i z-tém zrokom sze je vöogno szod niskoga razprávlanya.
Zádnyics pa je vönajso, ka nyegova antiszemitna politika vecs skoudi, kak haszni nyegovomi bizniszi, ár zbantüvani zsidovje vecs nescsejo küpüva-
ti nyegove “Lizike”. Zdaj je naednuk preobrno taktiko i je vözglászo, ka je on nej protivník zsidovam, sajnáliva, csi ji je zbantüvao i za tou odpüscsej nye proszi odnyi.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonirajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze
trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NÖLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krájá motike itd. — Primejrna Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY
232 E. 3rd Street, Beth. Pa.
Telephone 3094
NOUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Tolstoy-a “Gorsztanejnye” na mozi filmi
Tolstoy Leo-ja héresna novella “Gorsztanejnye” stera zdaj na kejpi bode notri pokázana vu Colonial teáteri, cejli príseszten keden od Juliusa 18-ga do 23-ga, Vu tom kejpi je edna vu szrecsi i neszrecsi lübézna dráma vküper posztávlena. Tá spila je do eti mao zse vu 14 országaj bíla naprej dána vu 11 razlocsne féle jezikaj. Té cejle spile krátka pripovejszt je eto:
Rod La Rocque, koga právo imé je Dimitri herceg, sze zalübi vu Katusha Maslova (Dolores del Rio), kí pri nyégovi dvej tetici szlüzsi. Mládiva sze zájenno polübita. Príde vrejmen, ka Dimitri more odpotüvati, ali obecsa, ka nazáj príde po Katushko. Liki gda je k-szoldákom sou, tak sze je zse nyegova lübézen premeníla.
Pár mejszecov potisztom je Dimitri nazáj priso vu tiszti váras z-szvojim regimentom gde je Katushka prebívala i te sze nyemi je poszrecsilo nyéno lübézen pridobiti, ali on je te zse szamo nyéno tejlo lüjbo i nej szrcé, ár je vu tom vrejmeni, kak je on odíso, zse szebi drüjgo lubo szpravo. Dimitri je potisztom nyou vecs krát pogledno i vszigdár je nyej obecso, ka po nyou príde ali tou vrejmen je li nigdár nej prislo. Na szlejdnye szo dvej tetici nikaj na pamet vzelé ino szo deklo vkraj od hrama poszlale.
Rávno vu tisztoj noucsi, je ona naznánye dobíla, ka de Dimitri pa szkousz várasa sou. Sla je nyega iszkat i tam ga je najsla z-ednim nyegovim prijátelom pijánoga i dvej zsenszki szo bilé vu nyigovom társasági. Na okni je rogátala i zatoga volo szo nyou odtisztec odegnali. Nej dugo potisztom je málo dejte porodíla, stero je nyej velko zsaloszt zroküvalo. Nej dugo potisztom je eden bogat trzsec mrou, kí je tüdi vu Katusko bio zalübleni i za nyegovo mrtelnoszt szo nyou potvárjali. Na razprávlanyi tozsbé je Dimitri tüdi bio med timi dvanájszeti juriji, kí je vsze mogocse doprineszo naj nyou vöodszlobodí, ali tou sze nyemi neposzrecsi. Katushko szo na 4 lejta vouzo obszoudili stero vu Szibériji more vöszpuniti. Dimitrija bantüje düsnavejszt i tüdi zsnyouv vrét vu Szibérijo ide. Tam je proszo, naj k-nyemi ide za zseno, ali ona pa meszto toga na drüjgi szvejt ide gde drüjgo nega kak pa “Gorsztanejnye”. Té kejp zagvüsno morete poglédnoti.
Razpítanye za volo ednoga erdécsega vlaszá
Edna mláda zsenszka je kríva ka sze bogáti pár razpitáva.
Kak z-New Yorka glászijo, tam je Mrs. Ethel Quayle trno gvüsna, ka dobij razpítanye od szvojega mozsá Mr. J. Quayleja i zrok tomi je eden vlász — eden erdécsi vlász. Ár Mrs. Quayle nema erdécsi vlászi i tak da je ona na szvojega mozsá kaputi eden erdécsi vlász najsla, je vcsaszi detektive najéla, kí szo ga vszepovszédi naszledüvali.
Gda szo sze ogvüsali ka kama hodi, te szo detektívje Mrs. Quayle i nyéno rodbino za szve doke szebov vzéli, kí szo vszi vidli, kak je Mr. Quayle z-ednov lejpov mládov z-erdécsi vlaszámi deklinov notri sou vu eden hram vu Brooklyni, po sterom szvedocsansztvi zdaj Mrs. Quayle scsé razpítanye dobiti od szvojega mozsá.
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i
rédno posztávleni Krízs

je postüvanya znamejnye z-sterim szte duzsni pokojnim. Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
Zdaj szi lehko küpite na
LEHKO
DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt ptstanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO
331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.

Zdaj preminoucsi PÉTEK JUNIUSA 10-ga pod
odzgornyov numerov szam oudpro nouvo baoto, gde szvoje kosztimere rávno tak scsém vöobszlüzsávati, kak do eti mao. Nájprednyejse píscsance i kokousi primeni dobíte. Hitro i rédno vöobszlüzsávanye. Na zselejnye vám gorioprávimo i scsísztimo tecsász, ka te csakali.
NA WHITE STAR LINE
“MAJESTIC”
iména gőzősi, steri je szvejta
NÁJVÉKSI HAJOUV

do sli na glédanye vu Vogrszki ország
1917 Szeptembra 3-ga
Bethlehemszke szlovenszke evang. gmajne poprejko postüvani dühovnik,
Dr. Stiegler S. Ernő

Tou príliko gori scsé ponücati hajouvna kompanía na tou, ka naj edno szlovenszko csuporszko potüvanye naprávi, na sterom do Dr. Stiegler S. Ernő dühovnik z-srdcá sztáli na szlüzsbo z-tanácsi i preszvetlocsenyom domou potüvajoucsim szlovenom.

Szeptember i oktober je nájbole prijétno vrejmen za potüvanye.

Edne tá i nazáj potüvajocse 3-ga klásza KABIN sifkárte cejna, tá i nazáj do Budapesta zselezniska kárta notrizracsunavsa $204. — Vszáki poutnik, mouzs i zsena z-poszebnimi dvej poszteli, lehko vu zouszednom KABINI potüje. Kabinje szo z-2 i 4 posztelami, kak stoj zselej.
V-dotíkanye sze lehko sztoupi z-Dr. Stiegler S. Ernő dühovnikom na szledécsi adres: 621 E. 4th Street, Bethlehem, Pa., sto namejni tao vzéti vu tóm prijétnom csuporszkom potüvanyi.
Nájvéksa Stampanoga Blága Szkladárnica vu Bethlehemi
Vu velkom prebéranyi sze dobíjo vszefelé na stampano platno. Prelejpe forme, stero szamo te pripoznate, te vidli.
Drűstva i Cérkvi
csesztníke gorioproszimo, ka gda de nyim potrejbno na kákse dáre, naj nase dárszko blágo tüdi poglédnejo.
Lehigh Novel Co.
J.  NAGY, Mgr.
312 S. NEW STREET, BETHLEHEM, PA.
AMERKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztran
Delo garantérano 15 lejt
Postüvani Prijáteo!
Ne Zaműdite Vase Delo!
JE VAM NEPRIJÉTNO KNAM PRIDTI VUDNÉ—PRIDNE VECSÉR ALI VNOCSI
Odprcjto je VUDNÉ VNOCSI na vaso prijétnszt.
Foliski zobôvje, steri paszajo
NÁJNIZSISA CEJNA VU VÁRASI
(Glíne cejne kak vu nasi Philadelphiszki kancelajaj)
Sztáre zobé poprávlam — Zláte korone ali Bridge delo
Za gotove pejneze ali na kredit vsz edna cejna je
Prídte
gdakoli
Bethlehemszki Berzbolezni ZOBÁR
Dr. Gould
S. W. Cor. 4 & New Sts.
(Vise Peoples Banka)
12 kancelajov i vszáka sze povéksáva
Zagvüsena pítajte sterikoli Bank
“Z-Zsiviávajoucsim lüftom” (Vital Air) zobé lehko brezboleznoszti szkübéj.
Delo garantérano 15 ljet
BLÁJZSENA BOGÁTA AMERIKA
Julius strti je nej szamo Zdrüzseni Drzsél politicsen, nego vérsztvene neodvísenoszti szvétek tüdi bio. Ár pejneznoga minisztersztva glásenye, stero orszacske gasze vecsino na zdaj szboncsano fiskálno leto na 635 millio dollárov saca, — od nájvéksega bogászt va obracsuna vu historiji Zdrü zseni Drzsél.
Z-dugov i deficitom bojüvajoucsimi europszkimi országami zoucsi szi Zdrüzseni Drzsél government na tom tere glavou, ka ka naj csiníjo z-touv nezgovomov vecsinov. Orszacs koga dugá vu preminoucsem leti za edno billio i 600 millio dollárov ponízsanye i rázlocsni porcij poménsanye vu lajnszkom leti, zdaj znouva dá vüpazen na tou, ka porcije páli ponízsajo.
Z-onim glászom prikapcseno, ka za krátek cajt edna kongresszuska komissia príde vküper za toga cíla volo, naj razpravlanye drzsíjo pouleg novejsega ponízsanya porcije, sze ponüdí ono pítanye: Komi de tiszto porcije ponízsanye nájvecs hasznilo ?
Z-millionami ládajoucsim bogátcom, kí szo doszegamao tüdi nájvecs haszka vlekli, ali pa z-málim ali z-primejrnim dohotkom ládajoucsim pörgarom, na stere sze zavolo bozsni dela násztajov i visziki cejn, porcije zse tak zadoszta ozsmétijo.
Po dozdajsnyi vözglásenyaj páli na tou lehko mámo vövidejnye, ka nej na pomoucs prisiljeni, med szlabimi materialnimi sztávami zsivoucsi pörgarje, nego velki korporácij, trustov prilozsnoszti bodejo znouva pred ocsámi drzsáne.
Kakda je do eti mao bíla návada, rávno tak zdaj tüdi nadaljávajo návadno propagando, ka sze z-ponízsanyom porcije, stere na korporácije navrzsejo vö, indusztríszka i trzstvena csrsztvoszt tüdi povéksáva, cejne sze ponizsávajo i tak naszlejdnye dönok szamo velki publikum gvina.
Ali záto kakstécs je bár lejpi té argumentum teoricsno, vu prakszisi — koncsimár vu preminoucsem — sze je escse nej sakázao za vugodnoga na
ménsega dohotka pörgare gledoucs.
Vszáki zná, ka je dozdajsnye porcije ponizsávanye nej prineszlo za szebom cejn ponizsávanve tüdi, nego kapitalistom véksi profit szamo.
Zsívisa i gvantnoga blága cejne ponízsanye bode doszta lezsej lehko doszégnoti tak, csi bi gvüsni nepotrejbni importejranszki vámi, tax bilí zbríszani ali znízsani. Ali sztális je tou, ka sze váme nepresztanoma pozdigávajo. Nájnovejse szo sze zse Texas-ki pure pouvci tüdi obrnoli k-governmenti, ka naj váme “obrambo” proszijo zoucsi zvönejsnyi országov importerom; te proszijo tou “obramba”, gda je pure cejna zse tak visziko cejno doszégnola, ka vszigdár menye familij má mogocsnoszt na tou, ka bi na “Thanksgiving Day” naj pura bíla na sztouli sziromaske familije.
Vszáki amerikanszki pörgar je lehko gizdávi na governmenta poviden prosperitás. Ali escse bole bi bilí gizdávi, csi bi tiszti prosperitás bole na glíni bio razdeljeni, csi bi kak nájvékse vnozsine tao doubile z-tisztoga.
Kak sze tou lehko doszégne? Tak, csi bi govrenment pri por cije ponízsanyi nej nisteri bogátcov, nego volke vocsine prilozsnoszt vzéo obprvim vu zgled.
FILIPINSZKI VODITEL
Szenátor Juan B. Alegre, eden nájprednyejsi voditle Filipincov, kí sze zdaj vu Washingtoni zdrzsáva gde z-prejd nyi csesztníkami má pogucsávanye.
SZÜHOGA PREJDNYIKA POMOCSNIK
Nájnovejsi kejp Maj. Herbert White-a, kí je zdaj nej dávno bio odebráni za pomocsníka prohibition komiszári.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
BRIDGEPORT, CONN.
Szpostenyom naznanimo Bridgeportszki szlovenom, ka je Groveland Park Corporation Anton Tivadara imenüvala za szvojega zasztopníka vu Bridgeporti, kí vszeféle preszvetloscsenyé dájo vszém tisz tim, kí od Groveland Park Corporácije popolnejse scséjo pozvediti. Nyigova kancelaja je pod
223 SPRUCE STREET-I
gde nyí vudné gdakoli i vecsér tüdi lehko goripoiscsete. Kak je gláseno, zdaj v-nedelo Juliusa 17-ga de edna csupora szlovenov slo glédat tou meszto, stero je pouleg Porth Jeffersona zdráven prejk od Bridgeporta. V-gojdno ferry lüdsztvo odpela i vecsér pá nazáj. Csi namejnite na tou pont idti, stera vász szploj nika nekosta, zglászite sze pri Tivadari nazgornyem átreszi i oni sze poszkrbíjo naj meszto dobíte.
PERTH AMBOY, N. J.
Naznánye postüvanim cstejoucsim !
Perth Amboy, N. J. i okroglíne postüvanim szlovenom po etoj pouti naznányamo, ka szo “Amerikanszki Szlovencov Glásza” zavüpnistvo John Kardos bilí prijazn¨ivi prejk vzéti, kí májo oblászt nase novine i vu vszákom táli zasztoupati: naprejplacsila i glasüvanya gorivzéti, za stero oni dájo vszákomi odpíszek, kvitingo. Proszimo postüvane szlovene, naj nasemi nouvomi zavüpniki bodejo na pomoucs i csi sze namejrijo kaksi koli dogotki vu Perth Amboyi, steri bi szlovene intereszejrali, naj sze poslejo notri vu nase reditelszt vo i mí tiszte glászi vszigdár z-dobroute denemo notri vu nase novine brezi vszákoga placsila.
Z-postüvanyom:
“Am. Szlovencov Glász”-a
reditelsztvo:
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
V-SZOBOTO JULIUSA 16.
“Prijátelje vu Nebészaj”
Vu tom falati de spilo te héresen Ausztrije künstlar
Rudolph Schildkraut
V-SZREJDO JULIUSA 20.
Rudolph Valentino

VU
“Nemirovnoj Noucsi”
Prouti právde prelomlencom bojüvanye trno doszta kosta
Pogousztoma písejo ártikuluse od toga, ka sze grejsnikov, právde prelomlencov racsun trno povnozsáva vu Zdrüzseni Drzsélaj. Tou je isztina.
Ali od toga zse menye árti
kulusov szpísejo, ka prouti
právde prelomlencom bojüvanye, vouze, temlic goridrzsánye i drüjgi “adminisztrativni” sztroski kelko pejnez kostajo országi.
Vu 247 várasaj szo za vardejvanya dugoványe vzéli tou pítanye i tej 247 várasov — po glásenyi bureau of census kancelaje — amerikanszkoga prebiválsztva 35 percentov zadene vö.
Po persouni vu 1925-om leti szo tje sztroski $5.41 zadenoli vö i vszevküper 220.241,000 dol lárov, zájenno vu 1915-om leti po personni 3 dolláre i 4 cente, vszevküper 94,869,000 dolláróv.
Ka szo sze zsivlejnya násztaji poprejkno podragsali, tou gvüsen tao má v-tom, ka szo sze grejsnoszti poszlov sztroski tüdi pozdignoli.
Policija, kastigajoucsega szodnístva, zbougsanya hízs i i temlicski szlüzsbenicke zdaj persze vékso plácso dobíjo, liki vu 1915-om leti i za toga zroka volo szo sze vszepovszédi pozdignoli sztroski.
Ali pouleg toga eden drüjgi i sztálno konecsni násztaj tüdi trbej vu pazko vzéti i tou je tou, ka sze grejsnikov, právde prelomlencov racsun trno pozdigáva i tomi je naturno nasz ledüvanye, ka prouti nyim nadaljávano bojüvanye tüdi vecs pejnez kosta.
Vu tiszti 247 várasaj, vu steri szo z-tém poszlom prikapcseno brodjenyé nadáljávali, zoucsi právde prelomlencami nadaljávanoga boja vödávanya nya szo sze vu szledécso formo razdelila:
Policija: $157,194,000, policájszka penzia: $11,185,952, probation board: $836,000, birovíja: $10,779,000, coroner i court: $771,715, marshall i sheriff court: $4,454,000, superior szodníje: $19,729,000, zbougsanya hizse za odrascsene: $10,245,000, maldézen: $4,103,00.
Váraske, vu steri po persouni nájvecs i nájmenye vödávanya jeszte prouti právde prelomlencom bojüvanyi, szo szledécsi:
Od várasov, vu steri je prebiválsztva racsun doszégno 500,000:
Boston: $5.56 i Cleveland: $5.41.
Od várasov, vu steri 300,000 do 500,000 prebiválcov jeszte:
Jersey City: $8.44 i Cincinnati: $2.41.
Od várasov, vu steri 100,-
000 do 300,000 prebiválcov jeszte:
Atlantic City: $10.76 i Springfield, Ohio: $1.08.
Od várasov, vu steri 30,-
000	do 50,000 prbeiválcov jsezte:
New Rochelle, N. Y. $6.24
i	Hazleton, Pa. 90 centov.
Ka sze pokázse vö z-tej racsunov ? Od edne sztráni ono zsalosztno ogvüsanye, ka sze je bogme poredno povnouzsao právde prelomlencov, hüdobnyákov racsun vu Zdrüzse-
ni Drzsélaj vu preminoucsi deszét lejtaj.
Od drüjge sztráni pa tou, ka je Amerika z-popolnov mocsjouv, z-vszákim vrsenejnyom na tom, ka naj tej hüdob nyákov besznoucsi konec napravi.
I ka naj tou szpuni, od potrejbni sztroskov sze tüdi neogne vö.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
ZOBJÉ! ZOBJÉ! ZOBJÉ!
ZOBÉ RÉDJENYE JE MOJE SPECIÁLISZTVO Brezbolezni zobé szkübém sztém nouvim
NU-AIR METHODUSOM
VSZE DELO SZÁM ZGOTÁVLAM
Dr. Gaede -- Zobár
25 lejt prakszis
313 SO. NEW STREET, BETHLEHEM, PA.
(Vise Lynch cipelne baote
Odprejto: v-gojdno od 9. vöre vecsér do 8 vöre
COLONIAL
THEATRE
30 W. BROAD STREET, BETHLEHEM, PA.
CEJLI PRISESZTEN KEDEN od Juliusa 18-ga do 23-ga
Zacsétek popold. ob 2.15 Vecsér ob 7 i 9. vöri Notrisztoplejnye 15 i 25c Notrisztoplejnye 25 i 40c
Grof Tolstoy-a Pripoveszt
SIBERIA OR LOVE?
Vithin reach of her hand was the man she loved. He was searching for her, to offer his heart and happiness. Why did she hesitate ?
See the answer in
by
COUNT LEO TOLSTOY
An EDWIN CAREWE Production
A tremendous picture of ruthless Russia under the Cossack lash. A thrilling, stirring emotional drama from Tolstoy’s famous classic-will make you say;— “Give us more pictures like Resurrection.”
United Artists Picture
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
GROVELAND PARK
Nájlepsa, velka i nájbole ideálna krajína za naszeljenye na Szevernom kráji Long Islanda
Na kraszno lejpom lezsáji, jáko zdrav lüft, lekteriski poszvejt, vodé vod
cementane ceszté i vszáka prijétnoszt
Bridgeportszkim Szlovencom toplo porácsamo
Long Islanda

toga nájlepsega krája zemliscsa
Né sajnálivajte trüda i vzemite szi telko csasza, ka naj poglédnete tô meszto ka sze ogvüsate
Tékája leta 1926 je bilou zacsnyeno delo vu Groveland Parki. Zse vu prvom polejtji sze je pokázalo velko naprejidejnye. Zdelani szo bilí plámi vodévod, elektricsne poszvejte i moucsi; naprávleno je bilou zse tüdi nikaj cesztéo.
Letosz pa bode tou delo dokoncsano do szeptembra. Groveland Parka lasztnicke mocsno delajo na tom, ka naj sze tá krajína razvíje i vréd posztávi.
Vecsina Bridgeportcsarov pozna Long Island i tüdi znájo, ka sze vecs jezér lüjdi namenyáva vö odszeliti z-prejkmere napunyenoga New Yorka ino szi scséjo na Long Islandi posztaviti szvoj dom. Vnogi pa táksi jesztejo, kí szo nancs nej vidli nájlepsi krajin na szevernom obrezsjzsji Long Islanda.
Záto vász pa pozávamo, ka bi poglednoli Groveland Park, kí má kraszen polozsáj, nej dalecs od zgodovinszkoga i cvetécsega meszta Port Jefferson, steri je 100 do 150 fuszov vise mourja, krízsajo ga lejpe ceszté za automobile ino je blüzi obrejzsje z-csísztov morszkov vodouv i bejlim pejszkom. Groveland, Park je pouleg Long Island zseleznice ino je zse tüdi zdelani plám za nouvo zseleznepouti stácijo na tom grünti.
Zdaj szo zse krédi za edno velko ostaríjo delati. Tou sze zdaj vu prísesztni kédnaj zse zacsnejo delati. Na toj krajíni je dober csíszti lüft, zdrava klima; vszáki sze má príliko koupati vu csísztoj morsz-
koj vodej, voziti sze z-ládjov, loviti ribe ino sze veszeliti na drüjgi vodeni sportov.
Bridgeporszki szlovenom sze tüdi dá prílika, ka tou meszto po redelaj lehko poglédnejo, ali prvle moremo nasega zavüpnika tá poszlati naj szi od toga pogucsíjo i tou míszlimo, ka príseszten keden zse nikák tá príde, naj tou pout krédi priprávi.
Csi máte nakanejnye küpiti lot na tom meszti, hodite znami na nasi sztroskaj. Poglednite szi Groveland Park i gvüsni szmo, ka polübite tou krajíno i vcsaszi te scseli na toj krajíni meti szvoj dom.
Long Islanda prebiválsztvo je szkoron eden trétji tao cejloga New Yorka. Tou je malo komi znáno.
Long Island je rávno prípravno meszto za na klácseni New York.
Lüdjé, kí szo nej radi med gousztimi zidínami vu velkom vá-
rasi, glédajo na Long Island, steri je nájprijéten i nájlepsi presztor za nyigov nouvi dom.
KA ZSELEJTE?
Zdravo zrácsino; vecs presztora; lepso i bole prípravno okroglino.
VSZE TOU VÁM PONÜJA GROVELAND PARK.
Radi máte mourje; scséte sze koupati vu morszkoj voudi; stera je csíszta ino nej nevarna nej za vász, nej za vaso deco.
KRASZNO OBREJZSJE V-GROVELAND PARKI VÁSZ SZÁSZNE.
Scséte meti lejpo ceszto za automobil, da te sze pelali v New York ?
GROVELAND PARK JE MÁ!
Scséte meti dobro zseleznisko zvézo.
GROVELAND PARK DE MEO I ZSELEZNEPOUTI STÁCIJO TAM NA MESZTI.
Scséte meti dobro vretinszko vodou i elektricsni poszvejt ?
GROVE LAND PARK VÁM TOU PODELIJ BREZI VASI SZTROSKOV.
Scséte meti ogvüsano lasztnisko pravico od zemlé?
VSZE LASZTNISKE PRAVICE GROVELAND PARKA SZO OGVÜSANE.

Scséte küpiti zemlou za nisziko cejno?
GROVELAND PARKA ZEMLÉ CEJNA JE NISZIKA ZA ONE, KI ZDAJ KÜPIJO.
CEJNA EDNOGA LOTA OD $115.00 VISE.

Groveland Park má tákso lejpo lezsécse meszto ino sze tak lepou razpresztéra, ka nasi küpci dobíjo vsze ka szi zselejo.
Gda prídete na tou zemlou, poglédnete vsze ino sze ogvüsate, ka je nase potrdjávanye isztinszko. Vidli te, ka je Groveland Park rávno táksi kraj, kaksega szte ví zseleli.
Tak vcsaszi kak Long Island zseleznepout na elektriko  bode vpelana, stero sze vu krátkom vrejmeni zse zgodí, vozsnya vu New York bode szkrátsena na pou vöre.
Csi scséte kaj vecs znati po drouvnoma od té zemlé, pelajte sze znami, prídte vu naso kancelajo, písite píszmo, ali pa telefonejrajte i mí vam dámo vsze preszvetloscsenyé.
GROVELAND PARK CORPORATION
1775 BROADWAY, NEW YORK, CITY
Telephone: Circle 6041
Zavüpnik: A. Tivadar, 223 Spruce St., Bridgeport, Conn.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
Za cigánya je nej valon Amerika
Nyári Józsefa ciganszke bande zsalosztno pripetjé vu Ameriki
Preminouesega leta vu december mejszeei szo nistere amerikanszke novine doszta píszale od Sopronszkoga rojszt ra Nyáry Józsefa ciganszkoga primása i od nyegove bande, ob príliki nyuvoga prihoda vu Ameriko.
Nyáry Józsefa zsena je edna ausztrianszkoga rojsztva grofojca bíla, z-sterov má ednoga máloga sziná tüdi.
Vu Ameriko prisévsi sze je Nyáry József za hercega dao vö i po engliskom sze je za “Princa” dao oberkati. Princ Nyáry József je na té trükk doubo eden kontraktus pri Keith theátraj, vu steri je pou leta spilao z-szvojov bandov vu vszákom véksem amerikanszkom várasi, ednoga vogrsz koga csárdása szkáz pokázavsi notri.
Gda je kontraktus dojpritekao, eden novejsi akt je scseo notri posztaviti, za toga cíla volo je pogájanye zacsno z-Kovács Lilly vogrszkov künstlarcov.
Pred vecsimi producerami szo pokazali notri té skeccs, ali ni denomi sze je nej povido. Kontraktusa je nej doubo. Do szlejdnyega centa szo goripozsiveli cigányi, tak ka szo prisziljeni bilí vsze szvoje vrejdnoszti, instrumentume i gvant za szploj fál odati. Farkas Bertók Antal cimbaliszt, Vogrszki Ciganszki Goszlarov Orszacskoga Drüstva szekretár, je szvoje velke vrejdnoszti cimbole za pét dollárov dao tá.
Trno malo pejnez szo mell i szvojim blízsnyim szo záto dönok káksi szpoumenek scseli neszti. Tak szo pa te notri sli vu eden Woolworth store, gde szo za 5 i 10 centov drovníjo sapoküpili, vküper, na tuzsni miszlivsi na one jezérke, steri szo nej mogli zaszlüzsiti.
Hej ! — zdejno szi je “Princ Nyáry” —Amerika je nej za cigána valon!
Tam doma je goszpoud cigán i vidlo sze je na nyegovi ocsáj, ka sze zselej nazáj za goszpouda, ár eti vu Ameriki bogme na titule nika nedájo.
Tam domá szi je grofojce cigánprimáski mouzs nej miszlo na tou, ka Ameriko za 91 dollárov III-ga razréda z-sitkártov povrzse na “Majestic” hajouvi. On tüdi, kak doszta drüjgi, je z-velkimi troustami i na visziki letécsimi zselejnyami sztoupo prejk etoga nouvoga szvejta prag i nyega je tüdi nej doszégnolo vékse vkanenye, kak tiszti vnougo jezero lüjdi, steri tüdi trpíjo, mantrajo sze za vszákdenésnyi krüh i sze vkanyüjejo.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
Naznánye Szlovenci!
Sto scsé potüvati na glédanye vu sztári kráj na
“MAJESTIC” HAJOUVI
SZEPTANRA 3-GA 1927.
Pascsite sze kmeni za sifkárto ino za pravice tá pa nazáj potüvanye.
SIFKÁRTA KOSTA TÁ, PA NAZÁJ:
3. klász kabin do Budapesta . . . . . . . . . . $204.00
3. klász kabin do Becsa, Austria ..... $199.00 3. klász kabin do Zágraba, Jugoslavia . . $198.00 3. klász kabin do Ljubljane, Jugoslavia $198.00
Pravice, Pasport vam szprávim v nájbougsem rédi, ka nikse nevole nete meli za tá pas nazáj idti
Sto nakani potüvati naj sze zglászi pri
LOUIS BERGERI
Jedíni Szlovenszki Sifkárte Agent vu Ameriki 551 N. JORDAN ST., ALLENTOWN, PA.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek mate, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ............................................. $8,000,000
Kapitális i vecsina .................... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga imena nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete esakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa,
Kozeli József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Ill.
Mike Novak
1913 W. 13th Street Balazsic Mihály Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
FOURTH OF JULY-A MRTVECI
Zdaj szo zse notri “officiálna bojnszka glásenya” od juliusa 4-ga frontov. Zdaj je zse vküper zracsunano, ka je té dén vise 200 mrtvecov meo, stero je bogme sztrszno.
Páli szo leteli ragetlinje, trejszkale szo pisztole, explodejrale szo mále i velke bombe i kapali szo lüdjé, deca na desz no i lejvo. Mérali szo lüdjé, tezsko i nej tezsko szo sze oranili, pelali szo ji k-undertakeri i vu spitále.
Zdrüzsene Drzséle szo páli z-návadnov précimbov, parádi jov i z-krvjouv obszvetíle szvoje neodvísenoszti oblejtnico. Vszáko leto sze ponouvi tou krví prelejávanye. Vszáko leto sze ponouvi tou vnougo szmrtno pripetjé. Vu vszákom leti nezgovorno doszta lüjdi szpádne na mirüj i boja mezővi.
Vszáko leto po szvétki za dvá trí dní pridejo glásenya, stera verjétno obracsunajo od zgübe. Po obracsunanyi pa sze zglászi vszáko leto nezadovolnoszt, razburjenje pvouti tém zsaloszntim dogotkom: tou nemre idti tak nadale.
Potom sze vtisa ono velko razburjenye i mrtvece pokopajo, oranyence pa vözvrácsijo, ali szledi tiszti tüdi merjéjo i prousznoga vszákdenésnyega dnéva rutin, privadjenoszt sze zacsne naprej.
Vu prísesztnom leti do páli leteli ragetlinje, páli do pokale pisztole i explodejrale do mále i velke bombe.
Eden nájbole odícseni obcsüt je, gda eden národ szvoje velke zgodovinszke szvétke szvetüje. Csi szi lüdjé zaisztino nazájszpomenéjo na one velke dnéve, csi ji prehodi velki dnévov szpoumenek i znamenitoszt, csi sze glászijo gouvori, predge, csi plahotajo zásztave.
Ali vu vszákom táli je spájszno i zaisztino sztrszno, csi národen szvétek lüdjé na tou pnoücajo gori, ka naj szebé ali drüjge vmoríjo. Zaman zdigne gori rejcs stokoli, ka naj bode tomi zse ednouk konec. Ár na tou rejcs niscse na poszlühne.
Z-tém zse ednouk trbej doj zracsunati, ka tü nega pomoucsi. Tak sze vídi, ka za ameri-
kanszko neodvísenoszt od leta do leta trbej z-zsítkom áldüvati kesznejsi pokolejnyov lüdém tüdi.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
NAZNÁNYE!
Vszém postüvanim szlovenom naznánye dam, ka szam
DEZSŐ DÁNIEL-a MESZÁRNICO i GROSZERI
baoto prejk vzéo i znouva notri szpravo z-nouvim friskim blágom.
Proszim podpéranye
ANDREW DUDÁS
393 VORDIN AVE. Bridgeport, Conn.
(26—27)
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
WEST POINTA KADÉTJE DOBIJO SZVOJE DIPLOME
Vojnszki miniszter Davis diplome dáva Zdrüzseni Drzsél szoldacske akadémie kadetom vu West Point. Vszevküper ji 203 jeszte vu tom leti.
41
v-nyé szprávi nika malo pogács i meszá. Naj sze nesztarajo za nyega, nika nyemi nede.
—	Ka pa to ovo ?
—	To ovo? Tiszto tüdi. Vê koncovi povêmo, ka sze je tô pripetjé uprav zgôdilo, nega k-tomi právoga szvedôsztva. Csi sze je pa nê zgodilo, teda sze nyegova neduzsnoszt li hitro vöpokázse, ár szo direktor jáko cseden cslovek i oni pelajo sedes.
Mati szo sze nanikelko potroustali.
—	Oh da bi szamo notri szmêla bidti i poszlühsati, ka gucsíjo?
—Hm! Tô je nê rávno nemogoucse, — právi Vankovics z-zavitim jálnim obrázom, roké szi menovsi.
Mati szo escse eden tallêr vzéli vö z-zsebke i prêk dáli tömi sztáromi.
—	Jeszte vu Auditoriuma presztori eden kôrus, steroga niscse nenüca, z-sztolcami je zaklajeni i z-vszefelé skerjôv. Od etec mále zaszüknyene sztube pelajo gori. Csi sze tam sztiszneta i oblübita, ka sze nedta kaslala, vsze ta lehko vidla i csüla.
Za edno megnenye szva zse tam kücsala na szrdtéli med vnôgim práhom i szmetámi, pa szo mama szvétesnyi szvilni gvant meli na szebi, ali ka szo oni za tô márali!
Profeszorje szo okôli zelénoga sztola szedeli, Pali je naszrêdi sztao, kak zse tô tozseni
44
—	Vönê szem sze csujszko na ednoj ledenoj tábli pri sztárom grádi.
—	Z-nás tô szvedocsiti?
—	Szvedocsiti nevém, ár szem doszta lüdi vido tamtá hoditi, ali ni ednoga nepômnim.
—	Vís moj szin tô je zse potvorno. Tô tüdi prôti tebi szvedocsi, ka szta sze z-Török Gyürivom vecskrát pernyala, protivníka szta szi bilá.
—	Vê szem pa rávno záto sze nê pajdásivao zsnyim — vszêkao mednyega Pali batrivno.
—	Zaman tajís vsze — nadaljáva direk-
tor szigurno, — ár ona neduzsna deklina, stera je váj napôti mogla viditi, Gábel Mariska prôti tebi szvedocsi......
—	Mariska! — zadrgávajôcs Pali i szploj obledjeni eresé, ocsí szo sze nyemi vönapnole, roké povisznole i malo sze je nê tá obrno. —
Mariska bi proti meni szvedocsila?......
—	Tak je, stela te je mentüvati, ali ovádila te je. Zdaj szi zse bogme v-nyem. Nájbôgse de, vsze vadlüj!
—	Tô je nemogôcse...... Tô nemre bidti —
sztonya.
Profeszorje sze eden k-drüjgomi napnovsi sôsnyajo: “Vmorec je on bio,”
V-etoj minuti sze odpréjo dveri i lecajôcs notri híti edna mláda deklina.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
PREMISLÁVAJMO SZI MALO!
Trí millionov na bougsi sors vrejdni vdovic je prisziljeni vu etom bogátom országi z-szvoji lasztivni rouk delom szebé i szvojo deco goridrzsati. Od toga bole neszmernoga i bole dramaticsnoga razlozse-
nya na zsítka szekulácije potrejbcsino gledoucs sze je escse nej namerilo.
Szamo kebzüjmo, trí millionov vdovic, mládi i sztári, zdravi i betezsaszti, mocsni i szlabi, dela, büja vszáki míli dén vu Zdrüzseni Drzsélaj vszepovszédi vu rázlocsni fabrikaj, delavnicaj, mezővaj, kancelajaj za vszákdenésnyi szühi krüh, záto, ár szo nyuvi mozsévje, kí szo tisztoga hípa, gda szo pred oltár sztoupili, dom, obrambo, zsivlejnye oblübili nyim, szo nej vzéli zsítka szekulácije (Life insurance) i pred vrejmenom szo mrli.
Premislávajmo szi malo na tom dogotki:: kelko szlovenszki delavcov jeszte dnesz vu
Zdrüzseni Drzsélaj, steri szo escse itak nej previdli szekulácionszke násztave znamenitoszt. Kelko ji jeszte krepki, mládi, zdravi, popolne moucsi, kí sze na szyoje zsilnate rame naszlányajoucs szmejéjo na insurancei: “Dokecs jasz szvojivi dvej mocsnivi rokej mam, tou je nájbouga obromba, tou je nájvékse vrejdnoszti insurance” — májo segou praviti nikáki.
Ali kelkokrát pomenkajo, oszlabijo dvej zsilnati rami, csi je zgrábi te nigdár nej szomnécsi neszmileni, znicsávajouci beteg. Kelko mocsni, zsilnati, szamnoládajoucsi mlá di delavszki lüjdi je doszégnola nágla szmrt med fabricsnimi masínami, vu bajcaj vszigdár nevarni globocsínaj ?
Csi familijo nasztávi, csi jesztejo táksi, steri zsivlejnya mogocsnoszt z-csiszta od “zsilnate rouke ocséva” viszi, te je insurance tiszto, na stero sze lehko naszlánya i stero zaisztino obrambno rokou podeli prout vdovicam i sziroticsom, te tüdi, gda sze je krüh szlüzsé csi vöprevrgo vu bojüvanyi.
Csi na szvojo düsnovejszt poszlübnete, te prvo Vase delo tou bode, ka eden vu vszákom pogledi gvüsno obrambo pode lécsi szekulácionszki kontraktus vzemete, z-sterim sze poszkrbite za szvojo familijo na tiszti hip, gda je Vase lasztivno szkrbnosejnye zse nemogocsno grátalo.
Vszákoga je nej mogoucse vözadovoliti. Vszigdár sze namejrijo táksi lüdjé, steri z-nikseféle drüstvom ali szekulácijov nebodo zadovolni. Ali táksa nezadovolnoszt je k-szrecsi szamo docsaszna i lokálna, dokecs sze tiszti neogvüsajo i neopoutijo.
Zsítka szekulácijo vzéti je vszigdár i vszákomi vrejdno, tou, zvön toga, ka je szekulejrani, sparavnoszt tüdi znamenüje, ár z-vu szekulácijo plácsani pejnez niti ednoga centa nezgübí niscse, tiszto ednouk vsze nazáj dobí gda nájbole prijétno szpádne tak nyemi, ali mogoucse vu szmrtnom pripetjej nyegovoj familiji.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szó nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lekko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI  KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jász vam dam rédno cejno.
na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Trí dní je nej zadoszta na vösztrejzanye
P.J. Flood iména csloveka je vu Pittsburghi eden policaj pred policájszkoga szodníka posztavo zavolo pijánoszti, kí ga je na trí dní vouze obszoudo, ali Flood je té trí dní nej drzsao zadoszta na tou, ka bi sze vösztrejzno. “Trí dnévna vouza” — je pravo szodník pijánci. “Z-koga vrága bi odísla vö tiszta vnouga palinka za trí dní, kelko szam jasz szpio. Koncsimár na 30 dní mi je potrejbno, ka naj sze vöszrtejznim” — je odgovoro obszodjenec. “V-rédi je, 30 dní vouze dobite” — je pravo szodnik notriprivoljeno. Pijánec je posteno zahválo szodníki, ka je szpuno nyegovo zselejnye.
NOURA SZTÁVKA
Nouro sztávko szta napravila vu Pittsburghi dvá csloveka, James Douglas i Joseph McDonald pittsburghszkiva sztancsara, steriva — ka naj pokázseta szvojo kurázsijo — szta doli szkocsila z-100 fuszov viszikoga, zdaj rédjenoga Librety mouszta vu odszpodi nyega tekoucsi Monongahela river. Toga zdrznoga betanya nászhaj je tou bio, ka szo Douglasa mrtvoga potégnoli vö z-vodé, McDonald je pa z-teskim oranenyom priso naprej z-tekoucse vodé vu spitao.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
42
segô májo. Batrivno, mirovno sze je drzsao. kak eden mozski.
Tak sze je vidlo, ka szo zse prêk bilí edno ga serega pítany.
—	Jeli je tô isztina, — pítajo ga — ka szi Gábel profeszori tí píszao, nepodpíszano píszmo, pôleg steroga v-etoj i v-etoj veri razbojnici vderéjo k-nyemi?
—	Isztina je.
—	I zakaj szi píszao tô píszmo?
—	Ár szem sze sztavo z-Szenicey Laciom, ka na drüjgi dén nede náraszov vöre i sztávko szem dobiti steo.
—	V-koj szta sze sztavila?
—	V-edno szrebrno dvajscsico.
—	Szenicey Lászlo naprês ztani — Jeli je tô isztina?
—	Isztina je — odgovorí Szenicey, kí je za szvedoka bio pozváni pred sedes.
—	I Szrebrno dvajscsico szi dôbo?
—	Dôbo szem jo!
—	Nakoj szi jo potroso?
—	Zse nepômnim.
—	Jasz znam — vszecsé mednyé Szenicey Laci — ednoj kôdiskinyi je jo dao, stera je na szvoje betezsne cséri vrásztvo proszila daríla.
—	Velka malenkoszt — právi Gábel profeszor. — Kôdiskinya je zagvüsno csalivala.
Direktor zamerka:
43
—	Nê trbê z-vísesnyim obmerkanyem ozsmetiti nase delo. Tô je bogme hvále vrêdno csinênye. Povrnmo sze prêk na gobo. Tí szi jo rédo?
Gábel profeszor je zserjávi grátao, kak ogen. Profeszorje szo vszi nyega glédali, na drôvni sze szmehécsi.
—	Jasz szem jo rédo z-sále — vadlüvao je Pali — i gda szem za eden máli csasz vido, ka tak gléda vö, kak prekamnenye, szem nalezsen bio szprobati, csi je znánye uprav neznorjeno — prêk szem jo dao profeszori, tak da bi jo na Szitnya brêgi najsao.
—	Prekléti vozgrívec! — sziszne gori Gábel profeszor.
Tô szo vsze mále szprevedíe moj szin, — zacsne zdaj predszedník direktor ôszvetno — stere szo káranya vrêdne, ali zdaj sze szpokôri i ka mo te pítao, pokorno odgôvori. Tak glédaj, da bi pred sztarisami sztao, kí te v-nevarnoszti brániti bodejo, pred sterimi, csi odkríjes pozsalüvajôcse szrdcé, csi szo te bár náklanoszti na hüdo vneszle, potihsa sze ti düsnavészt tvoja i tüdi szodcov szigurnoszt. Povê mi kama je Török Gyüri?
—	Nevém.
—	Tí szi bio zsnyim on zvecserek?
—	Né szem bio.
—	Gde szi tak bio?
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Virejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa,
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. MALLIN, Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primem dobite tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo


Nase LEJTNO blágo szrno zse notri doubili. Za moske i pojbe Grant je krédi i csáka na vász gda pridete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.

Joseph Fatz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline