PoStnlna plaíana v gotovini.	/q vMurski	Céna — Ara 1*25 Din.
MÖRSZKA KRAJÍNA
s	'	/
Vérszíveni, politeismi i X/Tl 1"D A\7TF\U T7 Gazdasági, politikai és kulturni tjédiiik.	P^l LlÍC JWf 1 UEí 1\	kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.	Márkiöevci,fl927. januar 2.	Bpoj i. Szám.
Nővo leto.
Znóvics szmo zadőbili szre-cso docsakati sze konec edno-ga leta, ino prisli do tisztoga mejása, kí mejí med sztárim i nóvim letom. Gda sze priprávla-mo presztőpiti té mejás, nász obíde nikaksi veszéli csűt. Né da bi sze norcsáriti steli z preminje-noga sztároga leta, nego z ni-kaksega trősta-veszeljom do nő-voga leta, kí esi nam rávno ne obecsűje kakse povolnése príli-ke, vendar ómurno léko míszli-
P~o na ponovlenoszt cslovecse dovolnoszti, pravice 1 mirá, vu m prísesztnom nővom leti.
Sztároga leta racsun, zgü-blcska i dobícska, sze vendar ne-rnőtimo, esi ga z národnoga po-gléda za passivnoga povémo. Passiven je záto, ár sze je za národa vugodnoszt tüdii premi-nőcse leto né doprineszlo nika tisztoga, ka nyerni po predpíszi rázlocsni zákonoy, odrédb i usz-táve ide. Teklo je po sztároj nóti, kak szo nam igrali, tak szmo mogli plészati. Dácsa, raz-licsna bremena szo bilé escse i véksa kak drüga léta, nezavüpa-noszt v Prekmurszkoni lüdsztvi escse kak prvlé, slo je vsze ne-pobógsano, na skodo nasega prebiválsztva.
Edno, ka moremo v aktivo bilance sztároga leta vpíszati, je razpísz oblásztni volitev. Vendar je pa tő tüdi ne lajnszkomi leti pripíszati v célom obszégi. Tő bi sze mogio zgoditi rze leta 1922-ga. Tő je po zákoni zagvtisana národa pravica. Csi pa sze je tó né zgódilo, kriviti moremo tiszte, kí szo tő z-poiiticsne zahrbtnoszti né steli vcsiniti. Nemremo pa v celőti pripíszati v aktivo premi-nócsega leta tüdi i záto né, ár volítvi szo szamo razpiszane v sztárom leti, tiszti tao dela pa, z sterim szi zagvüsamo i doszég-nemo léko tiszte prílike, ka sze imenüje dobrobit Prekmurszkoga národa, preide na racsun v bli-zini nam sztojécsega nővoga leta, gda sze fze v prvom mészeci poká'ze kép prísesztne oblásztne uprave i v sterom leti bődeino vidli, ka sze bődé narédilo za-nász.
Nővo leto nam dá tak edem növi tiőst. Z volítvami v oblászt-no upravo dobimo v nővom leti nikaj nővoga, stero csi premisle-no i pametno dopríneszémo, nam more zagvüsati tiszte 'ze
itak preza'zeljene pravice, kí nam kak ednákoprávnim domovincsa-rom idejo. Cse pa k tomi pride-nemo escse i tiszto naglásano potrébo, da naj v prísesztnoszti láda mednami mír, prijátelsztvo i ednorazménye, té nász trőst na-büdjávati more v prísesztnom nővom^leti za intenzivnése ■ delo,
do prelíiblenoga nasega Prekmurszkoga národa i kak do táksega, za obcsno-yérsztveno podpéranye i napredtivanye. Vu tom mislényi i pricsaküvanyi pozdrávlamo pred dverami nam sztojécso nővo leto, naj nam prineszé 'ze ednők za'zeljeni mér i zadovolnoszt.
Nova vláda 'ze imenüvana.
Stirje Radicsevci, dvá generala i deszét radikalni mi-nisztrov. — Polodelszko i szocialpoliticsno miniszter-sztvo escse né zaszédeno.
Po pétkrátnoj vrnítvi man-dáta N. Uzonovicsa za nasztaví-tev delavne vláde, sze je vendar poszrecsilo ednők dokoncsati tő delo. Pred szvétki v pétek je ne-pricsákano razneseni glász od imenüvane nőve jvláde. Do szléd-nyega szo v racsúni bili tüdi i klerikálci, z sterimi sze je fze szplosno racsűnalo, ali v zádnyem momenti szo je na cedili niháli, né szo je vzéli v vládo. Tak je v denésnyoj vládi nieden szlove-nec né zasztőpani. Szam miniszter Pucelj, ki je büo z Radicso-ve sztráni v prvésoj vládi, je dnesz vecs tiidi né miniszter. Ár je pa tő minisztersztvo escse né zaszédeno, je dána mogőcsnoszt, da sze escse poglíhajo i tak bődé eden szlovenec tüdi v vládi. Vzrok, da je Pucelj ignorérani, je vecs kak né tam iszkati, ka szo pri oblásztni volitvaj v Szlo-veniji vszáki po szvojoj pőti sli.
Pri násztavi nőve vláde sze nam szamo edno vídi csüdno. Csüdno je tő, ka sze guesi pov-
precsno od vérsztvene kríze, száma dr'záva je tüdi specielno polodelszka i pogléjte, minisztersztvo za kmetíjsztvo je né zaszédeno, ki pa bi mogio v pr-voj vrszti zaszédeno bidti. Csüdno sze nam vídi, od radicsevcev, kí kak „páverszka partája" sze racsúna i zatő né brige noszila, csirávno, ka je céla Radicsova rodbina v vládi. (Tő je né kor-rupcija!) Vláda je etak nasztáv-lena: Min. predszednik Nikola Uzonovics, vojszka Stevo Had-2iő, verszki M. Vuji&ő, solszki M. Trifunoviő, zdravsztvo dr. S. Miletié, notrányi B. MakszimoviC, vszi radikáli, agr. ref. P. Radiő, stric, javna dela A. Kosutiő, zeí Radiőa, posta B. Superina, trgo-vina I. Krajaő, obá najbli'zányi-va prijátela Radiía, zvünesnyi N. PeriC, finánc B. Markovit, 'zelezniski S. MilosavljeviC bri-gadni generál, sume i rude M. Simonovié, za z-enácsenye zako-nov V. Jovanoviő, pravdeni M. Srskiő
Január elején választják a magyar főrendeket
A politikai köröket jelenleg kizárólag egy kérdés foglalkoztatja: a felsőházi tagok megválasztása. Országszerte megindult a választások előkészítése, amelyek január hó harmadika és tizedike közt fognak lezajlani.
A belügyminisztérium minden intézkedést megtett már, hogy a megyék és egyébb törvényhatóságok, amelyek négynégy képviselőt küldenek a felsőházba, január hó harmadika és tizedike közt rendkívüli közgyűlést hívjanak össze a felsőházi tagok megválasztása céljából. A
törvényhatóságok összesen hetvenöt tagot küldenek a felsőházba, január nyolcadikán pedig megválasztják tagjaikat azok az arisztokrata családok, amelyeknek a felsőházi tagságra örökjoguk van. A felsőháznak harmincnyolc ilyen arisztokrata tagja lesz, ami a megyék és törvényhatóságok által választott' tagok létszáma felének felel meg. Az egyes érdekképviseletek körében nagy versengés folyik már most is a felsőházi tagságért.
Je vsze mogöcse ?!
Elektrika je vendar dograjena v M. Szoboti, v tem dvomiti nihese nemre. Csi bi sto dvoratio, je bűo tam dokáz: szvetli vecsér pri príliki szláv-nosztne otvoritvi i komi je tö né bilö zadoszta szvedösztva, je léko vido po-szvét ozdalécsne Falszke elektrárne po szlávnoszti na drügi dén pődné, gda szo escse tiidi szvétile elektricsne grűske.
* *
*
'Zene v M. S. sze veszelíjo elekt-riki, ár májo lépi poszvét, brez csis-csenyá cilindrov, brez szmrdécsega petrolija i nyega dímnatnoga i nezdra • voga plemá, nebőde je pa boléla glá-va od pégle z vögeljom, ár odszémao tő mőcs tüdi elektrika dá. Szamo z ednim szo pa nikak né zadovolne, pri elektricsnom poszvéti. Náimre mo'zév-je nevzemejo na pamet (nisterni) csi je 'ze béli dén, i tak osztánejo y ka-várnaj, miszlijo ka je escse izda elekt-ricsna razszvetláva v funkciji tiidi i ob
öszmi predpödnévom.
* *
*
Nisterni sztrankarszki líszti sze csemerijo na tom, ka szmo — právijo i pisejo — za bo'zícs dőbili militari-zérano vládo z radikálci i radicsevci. Mi sze persze natom, kak dácsoplacse-válci nemremo i nemamo niká esetne-riti, glávno je tö, naj sze 'ze ednök dela i naj sze dela po isztini za národa dobrőto i haszek. Csi pa sze je doszémao szamo zavolo zaprék i int-rig drűgi naszprőtnikov né delalo, te sze zavolo ednoga szoldáka-minisztra né potrébno trgati, léko do pa tak de-
lale kaj nase vláde.
* *
*
Miszlili szmo ka je részam iszti-tina ka bi D. Lendavcsanye na vo-grszko odsvércali mumijo Hadika, gda szo tak píszali i potrdjávali nisterni Ljubljanszki líszti, ali vendar szmo zagotovili, ka je vogrszkoj vládi né trbelo tö szredsztvo za agitácijo pri parlamentni volitvaj. Hadika mumija je i zdá v kapéli szv. Trojsztva, ali vo-grszka vláda je vszeedno pri volitvaj veliko vecsíno dobila. Ali sze z-plácsa tákse rece dávati v liszté, i na koga skodo sze tő dela? Jeli da sze sztem D. Lendavcsari scséjo v szlab pogléd szprávlati.í
* *
*
V denésnyoj vládi niédnoga szlo-venca nega, — abszordum 1 Kak bi za polodelszko dr'závo v prvoj vrszti potrébno polodelszko minisztersztvo (in-dustrijszka brez indusztrije szmo né) je niti polodelszkoga minisztra resort né dopunjeni. Sto pa böde vezdaj ko-licskáj brige noszo zatö, naj nasa 'zi-vica vsze do falata* nepogíne od tak prevecs razsinjene metelícsne bolezni. Ali je tá epidemija né na skodo obcs-no vértiivanya ?
Vszem nasim p. cstitelom, slritelom, napréplacsníkom \ do-písznlkom nasega líszta veszélo növő leto 'zelé „M. Krajine" RE-DlTELSZTVO i OPRÁVNISTVO.
Újév küszöbén.
Paraszt állam vagyunk, a földmives verejtékes munkájára támaszkodhatik csak az állam, s lám, mikor az ó-esztendőből kivánszorogni készülődünk, még íikkor is azzal a bús gondolattal kell tőle elválnunk, hogy éppen avval a földmivessel törődik az az államhatalom a legkevésbbé, melynek pillére — a paraszt.
Szomorú emlékkel kell búcsút venni az ó-esztendőtől, legkivált pedig nekünk Prekmurjei földmivességnek. Az a gazdasági pangás, mely legutóbb olyannyira éreztette velünk nyomasztó mivoltát, talán más, gazdagabb vidékeken nem volt érezhető Á terményárak természetellenes leszorítása, a valuta mesterséges felhajtása révén, a rossz termésesztendő, iparicikk árának engedetlensége, takarmányhiány, az adók felsrófolása, árvizek, járványok stb. mindegyike elég bizonyíték ahhoz, hogy ezen szomorú érzéssel vegyünk bucsut a küzdödéssel telt ó-esztendőtői.
Semmivel sem volt jobb azonban az 1926. esztendő a kisiparosra, kiskereskedőre és hivatalnokra, kik a kisgazdával egyöntetűen vették ki a részüket, a létért való küzdelemből. Aránytalanul kevésbbé azonban a kis gazdához mérten, kit az egyébb küzdelem és munka mellett nemcsak az óriási teher, de az idő viszontagsága, a balsors üldözése is megfosztotta azon csekély jótól is, melyet neki az élet törvénye mint embernek előirt.
De temessük ez( a mult feledésébe. Tudjuk már miben volt részünk a mult év lepörgése alatt. Jövőbe jobb nem látni, mert nem tudni, mily komor felhők gomolyodnak annak horizontján. Remény kevés, vigasz alig. Mikor az ó-esztendő bucsunap-ján még azzal a vigasszal jön egy uj kormány, melynek óriási táborából éppen a földmivelés ügyi és szociál politikai minisztereknek kell hiányozni, munkás és kisgazda szempontjából legfontosabb tárcák, akkor a jel megvan adva arra, hogy a mult baja hamarossan feledésbe megy akkor, mikor az uj esztendő semmi jobbal nem kecsegtet.
Kívánjuk azonban, hogy ne úgy legyen, hanem mihelyet átlépjük az uj-év küszöbét, mintha ujjá születtünk volna, legyen az uj- esztendő mindnyájunknak a megelégedés éve, hol az egyenlőség és testvériség örök mécse a legtisztább fényében ragyogjon. Igv üdvözöljük az uj- esztendőt.
Glászi—Hirek.
—	Ki je nasega materszkoga jezika
i íak nesega líszta prijátel, proszimo da napréplacsilo za nas liszt, taki kak esek dobi, notri posle. Céna líszta oszíáne kök doszémao — Opravnistvo.
—	Prvi Ró'ntgenov aparát i kvarc lampas v M. Szoboti. Miszlili szmo, ka do toga nikoli nepridemo v Prekinurji, ka bi meli lő hasznovito nápravo. Na spitao nam je te'zko miszliti vu tom táli, tam ide po sztárom, za kaj ták-sega néga pénez. Kelko je pa vréd-noszti tő za národno zdrávje, je ne-zgrüotano. Vendar nász pa ii veszelí, ka szo g dr. Vucsák, mis róják, ne-milüvavsi pénez, szvoj praksis razsírili tüdi i z Röntgenovim aparátom i z kvarc lámpáson! (kremeüsko svetilko, visinszko solnce). Tő je tak prvo v Prkmurji.
—	Zakón o zborovalni svobodi. Iz
pisarne velikega zupana mariborske oblasti nam javljajo, da je stol sedmo-rice, oddelek B, kakor kasacijsko so-di§őe v Zagrebu, z dne 3 junija 1923 KI 162/23/3 ob priliki neke nienostne pritozbe v varstvo zakoaa izrekel, da ostane v Sloveniji in Prektnurju zakón o zborova^jih z dne 15. novembra 1367 ári. zak. §!. 135. v veljavi v kolikar ni v ocitnom navskrizju z us-tayo in dckler ne dobitno v öl. 14. ustave napovedanega izvrgilnega za-kona.
LEGENSTEIN PAULA BEZERÉDY ISTVÁN
zarőcsena — jegyesek
M Sobota Cakovec 26. dec. 1926.
Minden külön értesítés helyett.
—	Zimszki tecsáj bőde drzáni pri Kapeli (pri Radenci), od 24.-ga do 27.-ga januárja 1927., gde sze bődo vcsí-li ravnati z vinom i delo v pevnici. Dec-'ki merejo bidti od 16 lét vise sztaroszti i dobíjo sa szpanyé meszto i dnévno 10 Din. plácse. Priglásziti sze je do 15.-ga januarja 1927.
—	Teöaj za mizarske obrtnike. Skupna obrina zadru^a v M. Soboti naznanja, da bo priredil Urad za pos-peáevanje obrti Ljubljana teöaj za mi-zarske obrtnike, gteri se áöejo toga teőaja udelezitf, se naj priglasijo pri obrtni zadrugi, tam dobijo nndaljne informacije od toga tecaja. Naöelstvo.
—	Lapunk igen tisztelt előfizetőinek, olvasóinak és barátainak boldog újévet ki vön a »Muravidék* KIADÓTULAJDONOSA.
—	Kérjük mindazon t. előfizetőinket,
kik még előfizetésüket nem újították meg, avagy előfizetésükkel hátralékban vannak, szíveskedjenek azt mielőbb be-
küldeni amint csak a csekkek mellékelve lesznek lapunkhoz. -— Kiadóhivatal.
—	A villanyvilágítás NI. Szobotában
nagy ünnepség keretében f. hd 23-án üzembe helyeztetett. Az ünnepség lefolyásáról, helyszűke miatt, bővében majd a jövő számunkban.
—	Első Röntgen M. Szobotában. A betegséggel járó kallemetlenséget tudó emberiség régi vágya, hogy a M. Szo-bota-i közkórház egy házilag előállított villanyiizemmel kapcsolt Röntgen készülékkei szereltessék fel, nem teljesedett be. Most már a Fala-i villanyerő is M. Szobotá'g ért, de ennek dacára nélkülözni kell M. Szobotai közkórház betegeinek ez.t a modern gyógyászatban oly nélkiilőzhdet'en készüléket. Hogy azonban ne legyünk olyannyira kétségbeesve, ezen a téren is egy lépéssel előbbre jutottunk. Dr. Vucsák kerültti Orvos, orvosi rendelőjét elsőnek szerelte fel egy a legújabb mintájú Röntgen készülékkel és egy kvarc lámpával (magaslati fény). Ez tehát Prekmurje első ily a betegek hasznára felszerelt rendez ő, ha nem is kórház.
—	Windischgraetz herceget, a frank-
hamisitót szabadlábra helyezték a magyar hatóságok.
—	Or. Beneá csehszlovák külügyminiszter a napokban súlyosan megbetegedett. Qyógy_.kezelésre egy francia fürdőre utazott.
—	Befagyott a Balaton. Magyarországon orŐ3 fagyra fordult az időjárás, minek következtében a Balaton, s a Du^a egy része is befagyott.
—	Asztalos tanfolyamot rendez a M. Szobotai ipartestületnél, a ljubljanai iparfejlesztő hivatal. Kik érdeklődnek, jelentkezzenek az ipartestületnél.
—	Vendéglős egyesület közgyűlése jan. 9.-én lesz M. Szobotában. A napirend fontos I
—	Marhasó helyet — kai-nit műtrágyát adnak el némely kereskedők. Miután .általános az erre vonatkozó panasz, maribori főispán szigorúan elrendelte az ellenőrzést, s a kihágást elkövetők szigorú megbüntetését.
—	Késsk a vonat. Nem először, de dec. 30-án is háromnegyed órai kesésseí ért be a Ho-dos — M. Sobotai express. S miért? Azon egyszerű indokolással, h'igy a gép rossz. Lám! A vasúti gépjavító műhelyekből meg elbocsátják a munkásokat azzal az érveléssel, hogy — nincs munka. Munka van, csak az anyag párolog el, ha nem is kámforból áll. S e7érí késsenek a vonatok, az utas meg kínlódjon . . .
—	Magyar zenészek Londonban. Ujabban óriási siker! aratott a magyer muzsika Londonban. A Lehner féle vonós négyes játszik ott óriási sikerrel; aminőre eddig Londonban a művész házban még nem volt példa. Maga Beatrice hercegnő is küiön üdvözölte a művészeket.
Veszélo növő leto 'zeié; I vszem prijátelom i znancom(
VLAJ FRANC
gost. — vendéglős
Predanovci.
Boldog újévet kiván jóaka--: róinak és ismerőseinek. :-
POSLAMO)
IZJAVA.
Podpisaoi svarirn vkakogar, di nisem plaőuik za mojega brata Vilje-ma VOQEL, ce bi delal dolgove na moj rafun bodisi na kakr§aikoli naCin
Q
NYILATKOZAT.
Alulírott figyelmeztetek mindenkit, hogy fizetséget oem vállalok fivérem VOQEL Vilmosért, amit esetleg terhemre csinálná, legyen az bármilyen formában is elkövetve.
Salovci, 27. dec. 1926.
VOGEL DÁVID
gostilniíar — vendéglős.
sLove
Ker nisem utegnil ob mojem ob-hodu iz M. Sobote posloviti se od vseh svojih prijáteljev in znancev, smat-ram kot prijéino dolznost, se tem potom sploSno posloviti, zahvaljujcc se obenem vsem za zaupanje ia naklon-jenost, ki ne rni je izkazalo tekonr mojega tnkajgnjega bivanja i delovanja. Z Bogom !
M Sobota, 23. XII. 1926.
JOS1P KARIS
bivái uradnik Frekmursk ;
banké d. d, v M. Soboti.
4) Za tü priiiíseno oiszávo Reditel nc-odgovárja.
Pozor!!
Radi sluíaja smrtí se pro-da tik mesta Ormoz zidan mlin na 4 pare kamnov, dva za izde-lovanje fine tnoke, dva za na-vadno mletje. Za pogon mlína je celo leto neprenehoma dovolj moína votoína voda na raz-polago.
V miinu samem so tri so-be in kuhinja. Zraven spa-da §e drugfi zidana hiSa o! sto-jcía iz dveh sob, kuhinje ter podzerreljsko kíetjo.
Gospodarsko poslopje ob-stojí iz hleva za 4 goveda, ter 7 svinjakov Skedenj.
K tnlinu spada tudi 7 ora-lov zemlje in sicer njive, seno-ko§i, sadovnjak in §ume.
Posestvo kakor tudi mlin je zeío v dobrem stanju, pos-lopja zidana in z opeko krita. Pogoji ugodni.
Natanéneja pojasnila se pozvejo na. licu mesta.
Ponudbe na upravo lista pod Br. 1001.
Veő sepozve v PREKMUR-SKI TISKARN1 v M. Soboti.
Agrarnim
interesentom.
Vsi agr. int, kateri imajo na veleposestvu Szapáry od okr. agr. urada v Mariboru drva in les nakazana se tem potom
zadnjic opominjajo,
da naj pridejo po nakazana drva in les ker drugaíe se bodo drva in les drugim prudaia. VELEPOSESTVO.
KakeSminute
tzven. örrnoía je na prodaj krasno posestvo v izmeri krog 7 oralov; isto sestoji íz skoraj nove, lepe zidane hiáe z strelovodom, krita z opeko, ima 4 sobe, kuhinjo jediino shrambo, klót za zrnje in pivrsicb pod hi§o. Zraven je gospodarsko poslopje, zi-dano in krito z opeko. íilev za goveio íivino, 6 svinja-kov Skedej, parma, drvarni--ca in koruznjak. Pred ni§o je yrt a zelenjavo, okoli hi-§e sadonosnik, kovaönica z vsem inventarjem in orodjem njive, travnik in gozd Kake 2 meira mimo hi&i vodi e!ek-tricna gapeljava, ki bi se dala z majiinimi stroákP vpel-jati v dotiíno hi§o, brez ko vaénice se tudi oda. Vet se pozve v PREKMURSKÍ
TISKARNI v Murski Soboti.
v MURSKI SOBOTI
SV NEDELJO 2 j muara popoldsie ob 3, zveíer ob 8 urí
sCOVJEK NA |	REPATICI

éinova iz zivoía artiste.
jednog
U glavnoj trozi: LUCIANO ALBERTINÍ
Der Mann auf dem Komét
1111112
VSTOPNINA : Gornje Joze 12 Din., apodnje lo2e 10 Din., in II. prostor 5 Dinarjev. Lastnik kinn QUSTAV DITTRICH.

Hj
Óddá ss© hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo famiiijo polrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zve sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épiiit csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők díiaztatnak.
prekmurska banka d. d.
(SZTARA GASZA) MURSKA BOBOT A, -------—
53. ÜZLETÉV.
Befizetett alaptőke Tarlalék alapok Összbetétállomány Évi összforgalom
kb
SAJÁT HÁZÁBAN.
Din	1,250.000.-
Din	40 000,—
Din	14,000.000.-
Din	600 000.000.-
ÚJÉVTŐL KEZDVE A BETÉTEKET
6—7—8 °|o~siiI
a betét összeg nagysága szerint kamatoztatjuk és fizetjük a betétek
után járó összes adókat. Prekmurje egyetlen pénzintézete, mely pénzügyminisztérium által engedélyezve van idegen pénznemek (valuták) mint Do'lár, Frank, Lira, Márka, Font, Schilling és Magyarpengő vételére és eladására. melyeket jutányos napi áron veszünk és eladunk. Továbbá elfogadunk a bank szakmába vágó mindennemű pénzügyi lebonyolítást, tőzsdei megbízásokat, bei- és külföldi pénzátutalásokat pedig díjmentesen teljesítünk. Adunk előnyös feltételek és olcsó kamat mellett kölcsönöket be-keblezésre és nyilt hiteleket kezességre.
sze je presze il
Trgovina
in GASPAR
(prék Hartnera,
v novozídano hi'zo poleg nőve poste.)
V íé növi presztoraj szva trgovino preci povéksala, záío sze udszémao vszefelé biágo v escse véksem obszégi dobi kak doszémao, kakti: vszefelé specerijsko biágo knk najfinésa káva, ri'za, disave, petroli, spiritusz, ■ikörís rum, tee 1 vs/.e k tömi szlicsno; nadale vszáke vrszte kühinjszka posződa, navádna, Sphinx, cinana, alu-miiftjszka itd. Kameno vogelje, drva, masinszki i jediíni oli i vszevtszte materiái za zídanye. Szkladiscse Kme-tijszke drüZbe

CEH és GÁSPÁR
kereskedése újonnan épült helyiségbe költözött (Hartner átellenében, az uj posta mellettt.)
Az uj helyiséget nagymértékben kibővítettük azért ezután mindennemű áru nagyobb választékban lesz kapható mint eddig, és pedig: mindennemű fűszer- és gyarmatáru mint legfinomabb kávé, rizs, cukor, petróleum, ét- és gépolajok, spiritnsz, likőr, rum, és ehez hasonló ; közönséges, cinezett, Sphinx jegyű és aluminium konyha felszerelések. Kőszén, tűzifa s mindenféle épület anyag. Gazdaság' egyesület lerakata.
AD A
1 1
r-
t; | . i í :
Dobra hrana in lepe kabiné v tretjem razredu.
Zastcpstvo za Sloveniio: J. O. ZÍDAR Ljubljana Dunaj-
ka cesta 31. - Pojasnila tudi pri g. IVANU FORJAN, trgo cu, Lipovci.

odaji je
v Murski Soboti
lepa zídana hi'za, ubsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i ma'a klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozveűiti pri
POLJSKI DELAVCI
POLJEDELSKE DRUZINE '
SLUZKINJE Sí!???
Potovanje v po'mladi 1927. v Kanado od konca februarja do zaéetka aprila po nad vse udobnih, dobrih in brzih parnikih.
I 1 i i i í
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
■■■IMI I i .Ilin - mm ——......mm. —mt^mmmmmm mi mi ima
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao léta v domoviní: 15 Din. zvfin SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anönc la □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1— mali oglaszi 0'70 Din. i dávek. Pri vecskrál popflszt.
Rökopíszi, kfsze nc szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni rácson broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes P—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
SZRECSNO i BLAJ'ZENO NOVO LETO 'ZELEJO: Boldog uiévet kívánnak vevőiknek, barátaiknak és ismerőseiknek:			
Kühár István kresmár — vendéglős Márkisavci	Ritoper Alajos sloszar — lakatos Murska Sobota	Ferid L. Hirschl ravnatelj Kreditne zadruge za trgovino in obrt	Kino Dittrich
-z---;---- Kühár János kresmár — vendéglős Püconci	' 1 1 j Titán Josip kresmár — vendéglős Morávci	Türk József kresmár — vendéglős Murska Sobota.	Kohn Samu trg, cementa, vapna in deszk Murska Sobota.
\?ezér József kresmár — vendéglős Martjanci	IZIDOR HAHN trgovina z papirjem in Solskimi potrebáőinami PREKMURSKA TISKARNA Murska Sobota.		Benkics János kresmár — vendéglős Murska Sobota
Zelko József natakar — főpincér Murska Sobota	Heimer Samud trg. mesanoga blaga — vegyesk. Murska Sobota.	flseher B. in Sin veletrgovina Murska Sobota	JANEZ CVETlC trgovina z manufakturnim blagom in izdelava perila Murska Sobota.
BRATA BRUMEN trgovina z meSanim blagom in 1 manufakturo Murska Sobota	Csernjavics Sándor resztavrator Murska Sobota. , . ,.> ...	Piác Ludvlk hotejir — szállodás Murska Sobota.	BARNABAS ERDÖ§Y trgovina z papirjem in igraíami v Murski Soboti St. 180. prej vodja tiskarne BALKANYI-ja
Tládal József veletrgovec —.borkereskedő Murska Sobota ■t	Heklits István trg. z 'zelezom — vaskereskedő Murska Sobota.	Cipott József trg. manufaktáre — divatkeresk. Murska Sobota.	MARKO KEMÉNY mesar Murska Sobota.
Skrabán János trg. z mesanim blagom Puconci	Kukel Károly krojács za goszpode Murska Sobota.	T7emec János trg. z 'zelezom — vaskereskedő Murska Sobota.	LUDVIK BENKO trgovina z meSanim blagom Murska Sobota.
| Kolossá József krojacs — szabó Puconci	Ursulesku Peter * brivec — borbély Murska Sobota.	Benko József export — import Murska Sobota.	BRATA SlFTAR & HAHN Murska Sobota.
| Siftár Lajos mlinar — molnár 1 Murska Sobota	\?elika Kavarna Nagy Kávéház	• ' Kavarna pri „Kroni" Korona Kávéház	CEH & GÁSPÁR trgovina z meéanim blagom Murska Sobota.
1 A. Hirschl nasl. EU6EN HALMOS trg. gotove obieke — készruha kereskedés Murska Sobota	Kavarna „Royal" Cakovec	Horváth TTIátyás kresmár — vendéglős Dolnja Lendava	SIDONIJA NÓVÁK slaldiíarna Murska Sobota
^z 19?7. évre szóló szlovén-, magyar és j ÍJ A 141VT könyvkereskedésében német naptárak kaphatók	il A ll IN MURSKA SOBOTA.