Poltnlna plačana v gotovini. Céna — Ara 1-25 Din. MÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. V. Évf. Márkisevei, I926. február 14. Broj 7. Szám. Kmetovje! Denésnyi cajti szo za nász vu vszákom táli nevugodni, te'z-ke cajte 'zivémo. Bremena tiszte prenásati, z-sterimi szmo od vszé krajőv i vsze sztrani oklajeni, szo za nász neprenoszlíve, za nas obsztoj pa nakrátci nevarna. Ali vsze tó mi nevzememo na pamet? Ali bi nebi meli mí telko telovne mőcsi i morálne dú'z-noszti do szébe, ka bi szi mí szarni pomágali naszebi esi 'ze vszi drűgi sztanóvi szo z málim vö-jemanyom nasi naszprótniki? Na-tom bi szi léko pomágali, — ja — ali trbé nam malo deíavo-lé, áldfivanya nasega, nam pa razpolago sztojécsega vrémena, esi 'ze tüdi i z málim áldovom. Nescsemo gúcsati od politicsni organizácij, stere potí szo med nami prevecs naszprótne, ár sze dámo zapelati, oszlepiti z lé-pimi recsmí od tiszti, ki té recsi szo né manyácke potrosili za tiszti cíl, steroga oni zaszébe do-szégnoti z nami scséjo. Gúcsati pa zdaj scséino od nasega szküp-noga dela v sztanü organizácijaj, Sterim naszprőtnik-ednoga i tisz-toga sztána cslovek je szamo té i tiszti lékö, ki je z szebov i z szvojega sztána prísesztnosztjov né csíszti. Meszto vszákoga bi 'ze szamo íavolo tisztoga volo tam, v sztánővszkoj organizáciji bi mogla biti, kak gizdávomi na szvoj sztan, esi nyerni escse i tak bo'zno ide i zatő, naj szi té szlabo idócsi sztan za bőgsega posztávi. Mámo pa mí 'ze sztanóvsz-ko organizácijo, kmetsko drüstvo v M Soboti, Kelko dobroga 'ze mámo zahváljti nyé, zaszlü'ze-noszti je nisterni goszpódov, vu-cseni voditelov, kí szarni previ-dijo nasa mantránya, ár szo tüdi i oni Dri takséga sziromaskoga i 'zalosztnoga sztána sztarisaj raszli gori. Vendar pa nemremo szamo na té goszpődov delo csakati. Csi 'ze nemarno vrémena (ka neszmi bidti) drüge pomöcsi dati, pa nam je dú'znoszt tó delo z morálnov pomocsjóv podpérati. Csi ze toga nemreino vcsiniti, té je ja niedna prito'zba i sztara-nye né opravicseno, kí bi prisla od sztráni toga sztána. Kak szmo ze zgoraj povedali, mámo sztanű organizácijo „Kmetsko drüstvo". Pőleg toga pa escse i „Konjerejszko drüstvo" (Lótenyésztő egyesülef'-e), stero szi je za cíl polésanye konyszke 'živine trgovino i plemenítvi po-bögsanye szpíszalo. Tó drüstvo je predkrátkim vpelalo, k nye ná-meni verno, konyszko szenye v M. Szoboti. Szkoro je edno leto ze tomí, ka obsztojí i sze je vendar dobro obneszlo, 'živine (konyszke) je na vszákom szenyi zadoszta biló, po sterom szo tüdi tr'zci zacsnoli prihájati na to szenye. Kak pa szlame plamen tüdi i tá nasa vola je hitro mi-nóla. Sto je tiszti, komi sze V-nó'za v szlabom vrémeni z 'ziví-nov na szenye idti, csi rávno mí Prékmurszki kmetovje né. I mísz-limo, ka sze nase szenye tak napré pomore ? Na zádnyem szenyi v M. Szoboti je doszta tr'zcov biló, blágo bi sze nalehci ődalo, csi bi sto k oddaji meo, ali 'zalosztno, konyszke 'živine je premalo biló, naprebéranye küp-com niti né, ár je — bo'zna pöt bila Szenye je obüdjeno, v bli-'zini bi szi vszáki kmet ódao léko 'zivincse té, gda részan k oddaji má. Csi szenye scsémo meli v bli'zíni, te sze nam pa trbé potrüditi té, gda drűgi nas prijátel szilno scsé oddati i tak nyerni pomocsti. Ne je zadoszta tó, csi sze briga szamo konye-rejszko drüstvo zató nam prepo-trébno olk'zánye szenye, nego je témbole potrébno podpérati te cíl tisztim, v kí interessi sze je tó szpravilo. Ali je né bli'ze idti v M. Szoboto kak v Csakovec, Szv. Jeleni, ali Nedelišče ? I csi sze 'zivincse neoddá, je né le'zé idti z-Szobote domó, kák pa od-tisztec gde ? Szamo, ka mí nescsemo szpoznati potrébe, leköt priliko nasega napréidénya, nescsemo postüvati domácse, nego szamo, ka je tühinszko. Zádnye Szobotsko szenye je preči dobro biló obiszkano od küpcov, vendar szo sze pa na-szkalili, ár je konyóv né biló. Míszlimo, ka je té ne zgűbo volé pá drűgöcs sze nató szenye trü-diti i trositi csi je zdá tak zaman hodo tü ? Ja, tak sze zgodi. Csi pa bi mí gonili konye zaman edno leto na szenye, bi vendar doszégnoli tiszti cíl, za steroga je szenye znőva zacsnyeno, nase konye bi léko na domácsem szenyi ódali brez sztroskov, obednim pa bi za bodócse podignoli nyé hér pred küpci zvünszki dr'záv. 'Zaloszten je záto tiszti dogődek, kí za nasega napródnoga vértüvanya škodo je toga zádnyega szenyá pos-tenyé tak prevecs doli vzeo. Bratje ednoga sztána, bojdite previdni i szvojega sztána te'z-kőcse sze pascsite zbógsati z szamovpomocsjóv, kí dosztakrát pride tam, gde sze je niti ne-tróstamo. Csi pa niti tó nevzememo na pamet, ka je nain szenye potrébno, tó szi pa szamo tak léko zagvüsaitio csi mo trüda nepoznáno na vszáko szenye gnali nase konye, (od piaca niti plácsati né trbé), té szo nam vsze prito'zbe poetomtoga za-manszke. Glédajte nató, méte pred ocsmi, i gda bődemo zaisz-tino k oddaji meli, da te domá, z mensimi sztroskami léko odámo. Nedajmo sze doliglédati tüdi i zatogavolo, ka sze szarni zaszébe nescsemo brigati pri drűgoj i sztotnoj priliki szenyá ženimo vszi i vsze konye, ka ji szamo mámo Mussolini harcos beszéde miatt feszült lett a viszony Németország Olaszország közt. Nagy megütközést keltett egész Németországban az a beszéd, amit Mussolini mondott a németek ellen az olasz kamarában, z Az olasz miniszterelnök, mint a lapok jelentik, ebben a beszédben a legdurvább mődon megtámadta Németországot, a német népet hazugnak, gyalázatosnak nevezte és kijelentette, hogy a szemet szemért, fogat fogért elvét fogja megvalósítani az esetben, ha kiderül, hogy az olaszellenes bajor bojkottmozgalom felelős német tényezők hozzájárulásával találkozik. A kormánykörök Mussolini kijelentéseit a legmeszszebbrnenő agresszivitásnak bélyegzik, a sajtó, különö sen a szociáldemokrata és a demokrata lapok pedig azt irják, hogy a német népnek méltó választ kell adni az olasz miniszterelnöknek. Mussolini beszéde folytán a német-olasz viszonyban lényeges roszza-boddás állott be. Je vsze mogőcse?! Postüvani Reditel I Proszimo Vász, nezamerite nam, ka vász z našimi píszmami tak po-gősztoma gori iscsemo, vem máte doszta drügi dugovány stere bi trbelo prevötriti, vendar pa je tüdi i nasega píszma vszebina priobcsenyá vrédna, záto vász proszimo, da jo pod imé-norn »Je vsze mogőcse priobcsite vu nyénoj celoti, ki sze etak glászi : „Gospod Gerent! Nebojdite csemerni, ka Vász telko csemerimo z našimi pitanyami, ali tő edno bi escse itak radi znali, csüli Vas odgovor, tőda bogse csi pride csinénye. Pri Grégori, kak sze ide prőti Krőgi« na varaskoj trati zakaj jeszte tá „bakterszka" kucsa posztávlena. Jeli tam kakse »szkáznice« preglejü-jejo, gda sto v gimnázijo ali v Krog ide ? Ali mogőcse, ár je nasa Szo-bota ze váras, cslovek tamkaj drűgo léko csini, csi tak ka je v szili. Vu véksi várasaj tüdi jeszte kaj ták-sega i csi je M. Szobota ze na telko avan'zerala ka tő tüdi máte nemarno tüdi i mi szobocsanci niká prőt, ár tő trbé, escse bole pa za tiszlo deco solszko, ki v gimnázijo hodijo. Csi pa je tő za mlatidev narejeno tá, kak szmo tő poleti vecskrát vidli nikakse vrécsa tá notri vlácsiti, te pa bi bögse bilő tő nikam tá na pőle posztaviti, né tü gde deca v sőlo hodijo. Csi-rávno je zanyé né tak nevarno, je pa nevarno za tam mimo vozécse konye, steri sze osztraseni né szamo szpá-csijo léko, nego i cslovecso poškodbo léko narédijo. Drűgo pa je tő, ka sze tam štiri ceszté kri'zajo, pri steri je nájmre poleti velki obracsáj, gda sznopje 'vozimo, gda sze v velkoj szili lüdsztvo szamo gori zadr'záva. ár vekoma tam na ceszti kőla sztojijo. Tiszti obcsinárje dácsoplacsilci pa tam okoli i blüzi té trate pa szo tüdi né du'zni célo leto tiszti práh po'zé-rati steroga mlátilni masin z-szébe mecse, tüdi pa je nedopüsztseno z-zdrávsztvenoga pogléda tő, ka bi oni — tam okőli navöke őkna zapréta mogli dr'zati i bi nebi szmeli zrácsiti szvoja sztanüványa. — Tiszti ménsi vértovje, ki szvoje szilje tam mlátiti szo prisziljeni, tő szilje tüdi i 200-300 metrov dale, na edno nyivo radi odpelajo k masini, rávnotak kak natő varasko trato. Gda sze ze M. Szobota za Prekmurje glávni váras racsuna, míszlimo ka doszta namesztnése bilő tő trato zavoziti, trávino szemen posze-jati i pár lépi drév poszaditi, né pa tam na sterom sztráni je gimnázija, glávna ceszta prőti Radenci i gornye-mi stajarszkomi, i tak velkoga obra-csája; pőt na gimnázijo, po steroj sze doszta lüdi obrné, szvinyé pászti, mlátiti i z-dforov tá vő szneg vozitii. Proszimo Vász g. gerent, tő nam niká v réd szpravite. Vendar pa sztüdenec léko tam osztáne, rávnotak kak tiszti tam pri Ledavi na trati, vém sze várasi prevecs sika csi má tü i tam edem-edem „szökőkút" tüdi. Natom meszti bi tüdi rad omeno, ka nikáki na prőti vesznicam pelajőesi cesztáj szamo pri ceszti májo logé, kak Pruszlekov Jancsi, dale notri pa néga drevja: Ka tő kvari ceszté, stere szo ovak tüdi zadoszta bo'zne kvarijo potí, tő meni niti pripovedá-vati né trbé. Vsze tő rešitev vrásztvo csáka. Zbogom, nikaj nezamerite. t Ködhomály az, amelyben a közönséges halandó botorkál. Politika kuliszái közt sokkal érdekesebb dolgok történnek, mintsem azt a hétköznap egyszerű embere gondolná. Mint két perlekedő fél érdekeit védő ügyvéd színlelt kirohanása a biroság előtt, s barátságos mosollyal és kézszorítással való on-nani távozásuk, olyan a különböző párthoz tartozó politikusok magatartása. Szinleg veszekednek, hogy a nyilvánosság illetve választóik előtt tisztázzák magukat, s hallatásának magukról, de a kártyáklubók zöldasztala mellett, a kávéházi márványasztalok pezs-gődurrógatása között bizony bizony minden a választó bőrére megven. Hogy az ezen politikusokból kikerülő ministerek mások lennének, arról szó sincsen. Tehát ne ringattasuk [magunkat abban a reményben, hogy tisztán látjuk a politikai cirkusz játékát, mert amit mi látunk és tudunk, az csak ködhomályban való bo-torkálás. Még egy évtizede sincsen annak, hogy oroszország szovjet állam lett, azaz Marx tanainak „tökélesbitett" rendszere szerint kormányoztatik. Mikor ennek hire szét futott széles e világon, minden államalakulat, lett legyen az királyság avagy köztársaság, ellene fordult, nem akarta elismerni senki sem, mint ahogy Oroszország nem akarta elismerni semminemű békeszerződést, sem-pedig valymi felettes forumot, legyen az népekszövetsége vagy más elnevezésű alakulat, hanem haladt a maga kitűzött célja felé, a kommunizmus utján. Nézzük meg azonban ma. Mámo már majd az egész világ elismeri a szovjet oroszországot, még a csehek nagynevű Benese srw. A kisantant konferenciáin hányszor már nem tárgyalták ezt az elismerési problémát, de mindeddig még megállapodásra jutni képtelenek voltak. Ma azonban máskép áll a dolog. Minden formalitás nélkül, ceremónia és beleegyezés nélkül, a kisantant, temesvarott tartott konferenciát megelőzőleg Cseho-szlovákia, illetve Benes a külügyminiszter elismerte de jure szovjet Oroszországot, mint minden más állammal egyenlő jogú alakulatot. S miért történt ez, s meg történt, mit máskép nem is lehetett képzelni, miért éppen ilyen formában és miért oly hirtelen ? Vagy azt gondolná valaki, hogy ezt minden érdek nélkül csinálta Benes ? Dehogy. Mikor minden nagy hatalom (nagyantant ál'amai) már rég vagy röviddel ezelőtt elismerték, Csehoszlovákia már csak azért sem inert elmaradni, mert épugy szláv állam, mint Oroszország, de mit a kisantant vezetőállama, jobban az érdekelte, hogy legyen ő az első köztük, hogy igy attól kedvezményekbe is ő részesüljön előbb szemben a többi kisantant államaival. Tehát ahogyan eiőttüuk ködhomály a belpolitika, méginkább nem tudunk bele semmit a külpolitikába, melynek forszai sokkal titkosabbanó előttünk, mint a minden napos élet politikája, s amelyek mindegyike vakitás azok előtt kiknek bizalmából egyesek odajutnak, hol az adott alkalmakat bőségesen kihasználhatják, — elsősorban saját javukra. Mig a külpolitikai titkossága élőttünk szabad betekintést nem nyer, mindaddig maradiak leszüzk a belpolitikában is, de méginkább kell majd éreznünk azt, hogy a mi pénzünkért és bizalmunkért ködhomályban kell élnünk. Csehszlovákia hétfőn proklamálta Oroszország elismerését. A csehszlovák kormány hétfőn diplomáciai jegyzék formájában proklamálta Oroszország de jure elismerését. Ezzel egyidejűleg Benes jegyzéket küldütt a szovjetkormánynak, melyben értesiti az elismerésről és közli vele, hogy a köztársaság diplomáciai képviselőjét a legközelebbi nakokban Moszkvába küldi. A kormányhoz közelálló körök biztosra veszik, hogy az elismeréssel, a csehszlovák ipar igen fontos gazdasági előnyökhöz fog jutni. Szénpanama a zágrebi vasuti-igazgatóságon. A zágrebi vasutigazgatósá-gon néhány nappal ezelőtt nagyobb arányú panamának jöttek a nyomára. A titokban megindult nyomozás során megállapították, hogy a zágrebi vasutigazgatóság néhány főtisztviselője a szénszállításoknál körülbelül háromszázezer dinárral károsították meg az államot. A csalást ugy követték el, hogy rendkívül rossz minőségű, nagyrészt használhatatlan szenet szereztek be a vasutigazgatóság részére és ezért a rossz szénért ugyanolyan árat számoltak el, amennyiért elsőrangú minőségű szenet ajánlottak a vasútnak. A panamáról tudomást szerzett a közlekedésügyi minisztérium is, mely szigorú vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat lefolytatására Rá-nics Leonig minisiteri osztályfő-nük Zágrebba utazott. A vizsgálat befejezése után hir szerint a vasutigazgatóság több magasran-gu tisztviselőjét le fogják tartóztatni. A panama ügyében több képviselő interpellálni fog a parlament legközelebbi ülésén. Bárónő és szobapincér szerelme. A budapesti Astoria szállóban vasárnap kora délelőtt egy fiatal ember revolveres merényletet követett el báró Splényi Lászlóné ellen. Splényi Lászlóné egyszerű családból származik, nyomdászleány volt, amiko? megismerkedett báró Splényi Lászlóval egy magasállssu postatisztviselővel. A feltűnően szép leány barátnője lett a bárónak. Később a báró feleségül vette, de három évi házasélet után elváltak, mert az asszony nem viselkedett méltóan férje társadalmi állásához. Az elválás után Splényiné az Erzsébet szállóba költözött, ahol megismerkedett Szőke Sándor húszéves szobapincérrel, akivel viszonyt kezdett. A szerelemből azonban hamarosan kiábrándult és hogy a szobapincér zaklatásaitól szabaduljon, átköltözött az Astoria szállóba. A íiatalember vasárnap reggel elment az aszszony lakására, izgatottan felelősségre vonta, majd előrántotta levolverét és háromszor rálőtt Splényi bárónőre. A golyók közül kettő célt tévesztett, a harmadik az asszony karjába fúródott és könnyebben megsebesitette. A szobapincér a merénylet után megmérgezte magát; súlyos állapotba beszállították a korházba. A rendőrségen Splényi bárónő azt vallotta, hogy Szőke nem féltékenység miatt, hanem bizonyos anyagi ügyek miatta követte el ellene a merényletet. Szeretlek! — Elbeszélés. — I. Nagy csoportok álltak a kiállított kép előtt, mely hatás-vadászat nélkül, költői egyszerűséggel vol; festve, Virágos kertet ábrázolt, déli növényekkel, hátul aranyos rétek, fénzteljes mező, egyetlen fával, mely alatt fehérruhás leány állt pár szál ibolyával kezében. A keret napfényes, világos, csillogó volt, az alak sötét arcával, leomló fekete fürtéi vei, piros ajkával, éjszínű szemeivel meglepő ellentétet képezett a ragyogó természettel. A szemek ábrándozni, az ajk beszélni, az ibolya illatozni látszott; mindenki a művész nevét kérdezte, ki e remek müvét aj-kotá. A kép ára százezer frank volt, s egy fiatal angol már az első héten megvette. Naponként ott ült óra számra a kép mellett; nem vette le róla szemeit, gyönyörködött a leány arcában, mosolyogva hallgatta a nézők lelkesült felkiáltásait; szarelmes volt a képbe. Egy napon feltűnő pár lépett a terembe, hol a kép kiállítva volt. Mindenki helyet adott nekik, midőn a festményhez közeledtek s csodálkozó moraj zúgott át a közönségben. A kép gyönyörű alakját megelevenedni látták az ifjú hölgyben, kinek társa érdekes Spanyol ifjú volt a tehetség lángoló fejezésével ssemeiben. Megálltak a kép előtt. Olaszul beszéltek. A leány arca sötétebb szint nyert a reá tapadó tekintetek hatása alatt. — Menjünk innét, Paoló, sugá társának, ki mosolygott felindulásán ; öntetszéssel, büszkeséggel legeltette szemeit majd a képen majd annak eredetijén ; műértő szemmel vizsgálta a hasonlatot, a kedvező világítást, melyben az tündöklött. Nem vette észre az angol reájuk tapadó tekintatét, mely belépécük óta egy pillanatra sem fordult el róluk. Végigvezette társnőjét a termekben. Zugó moraj követte lépteiket, mindenki a kép eredetijét látta a leányban szépítve az élet malegsége által : az angol miodénütt kisérte őket, le egészen a lépcsőkig, hol csinos fogatba látta a fiatal párt ülni, bétko csibao követte őket. III. Ugyan az nap délután, Páris egyik félreeső utcájában csengettek egy emeletes palotaszerü kis ház kapuján, s midőn az megnyílt, bérruhás szolga és úrias külsejű fiatal férfi álltak egymással szemben. — E ház jolenlegi bérlője, Goya y Lucieutes ur? kérde az idegen. — Szolgálatjára, uram. — Itthon van? — Pár perc előtt jött haza. — Vigye föl kérem e névjegyet neki; beszélni óhajtanék vele. A szolga beereszté az idegent. Egy földsainti terem ajtóját nyitotta meg dlőtte, hol várakozhatík s ö fölsi-etet a névjegygyei az emeletre. A jegyen Mr. Cecij Forfax állt, a'nl e szavak spanyolul ; fontos ügyben. Néhány perc múlva belépett a házi ur, Paoló y Lucientes, a Salon remek müvének festője. — Csodáltam remek müvét, — mondá elragadtatással Forfax. A házi ur könnyedén hajtá meg magát s leültek. — Különös ügybey jöttem önhöz nem akarok tolakodó lenni, de miutáh szerencsés voltam a bájos Inez birtokosává lehetni, óhajtanám tudni, ki annak eredetije. — Uram I — Csak arra feleljen kérem : neje önnek az a fiatal hölgy, kit ma a Salonban karján vezetetj ? — Nem . . . — Mi áron válna meg ön tőle ? A művész, spanyol büszkeséggel nézett rajta végig. — Jól bírja kegyed a spanyol nyelvst, melyen most beszél, Mr. Forfax? — Tökéletesen. — Megbírja mérni azon kérdés horderejét, amit hozám intézett? — Teljes mérvben. — Akkor e kérdésre csak egy felelet lehet — mondá a festő s az aj-jóra mutatott. Glászi—H i pes b. — Kak je z elektrikov v M. Szoboti ? Pogodba za elektrifikacije M. Szobote bi 'ze szko-roda podpiszana bila, vendar je pa pogodbo za obcsino novi ob-csinszki s^vet ne szpoznao za dobro i jo je né steo podpiszati v tisztoj formi, kak je bila od drü?zbe predlo'zena. Delegati szo sze znovics sli pogájat, vendar pa brezi vszákoga nászhaja. Pre-minöcsi pétek szo sze pa vszi zasztopniki obcsin, ki od Ptuja napré tüsze elektrificérati scséjo na pogovárjanye v Ljutomeri našli, gde szo narédili szvoj predlog predlog dru zbi i je pogovárjanye natelko dozorelo, ka med ednim inészecom zágvüsno do zaklücs-ka pride t6 pitanye. — Gda je 'ze dotégamao prišlo, te znova moremo povdárjati i opominati koncsi te bli'zánye obcsine, naj <6 vugodno priliko ne zaműdijo, hasznovitos^.t elektricsne mőcsi za nase vérsztveno napredíivanye naj zdá gori ponücajo, gda doszta falé léko k coj pridejo. — Popravek. V zádnyoj nu-meri szmo piszali nikaj od sze-menszkoga krumpisa, ki bode od sztráni kmetske drifzbe nakiipleni i je pomotoma prišlo stampano tak. ka sze naj v nedelo 9-ga januára glászi ki nüca szemen -szke krumpise v kancalaji drüst-va. Tü popravimo natelko, ka sze léko glászi vszáki komi je potreben szemenszki krumpis vszáki dén v kancalaji i pri Lajnscseki v M. Szoboti. Kak raj prvle, naj pa neböde keszno! — Növi vőzni réd bode z vszemi drugimi progami navkü-per, vpelani tüdi i na Prekmursz-koj zeieznici, ki bode za vsze nász bole vugode" kak je büo doszémao. — Kmetsko drüstvo nazná-nya, ka j<; detelcsno szemen, ga-rantérano plombérano, 'ze prislo i sze dobi, kak vsze drüge pot-rebscsine, pri Čeh in Gáspár. — Povódni podpora za odnyé v Prékmurji oskodüvane, j t doszémao raztálano, tóda na razpolago dáno szküpno 416 jezero dinárov. — Bikovszka vizita sze je zaczéla v Prékmurji, töda v M. Szobotskom okráji 10-ga febr. i bode trpé'a do 15 ga. Blágo ne-pride to nájbögse, vendar pa jeszte edem pár lépi ekszcemplá-rov, kí szo dőbili tüdi premijo. — Embrió, kí je nájdeni pre-minőcsi tjeden v grofovszkom párki v M. Szoboti. je 'ze pokopan' vendar pa nyé mati escse i dnesz né prišla na dén, tőda jeszte, ali zagotoviti sze csinitelke doszémao escse né mogla. — Vabilo. Mursko Sobočki hotelski in gostilničarski nastavljenci priredijo dne 18. februarja 1926 (četrtek) v vseh prostorih hotela gosp. Bác zaključn PLESNI VEČER. — Tühince szo du'zni glásziti, csi prek 24 vör prebivajo v obcsine krcs-mi, i to pri obcsinszkom predsztojnistvi vszi krcsmárje, ki zato dovoljénye má-jo, v obcsinaj; Caukova, Hodoš, Kri-zevci, M. Sobota, Sv. Jurij, Šalovci, Veliki Dolenci. V D. Lendavszkomraji; Beltinci, Banuta, Črenšovci, Čentiba, Dolga Vas, D. Lendava, Dobrovnik, Dolina, Qenterovci, Kobilje, Kamovci, Motvarjavci, Mostje, Pince, Petešovci, Radmožanci, Turnisce, Žitkovci. Pred-plsze i formuláre za prijavo i odjavo glej v „Uradni list" nnm. 9. z-30. jan. 1926. — Bírósági hir. A M. Szo-botai jbirsághoz kineveztetett a maribori törvényszéktől járásbi-rónak Anton Štefanciosa járás-biró. — Gazdasági iskola Raki-csánban, mint azt már egyszer jeleztük, a minisztérium által meg-erősitést nyert, s ahogy csak erre a hitel megszavaztatik meg-nyillik. — Kik kaphatnak vagász-fegyver-engedélyt ? A belügyminisztériumnak most érkezttt meg az a rendelete, mely kimondja, hogy vadászfkgyver-en-gedélyt csak azoknak azoknak a hatóság, a kik olyan vedászegye-sület tagjai, mely bent van a vadászegyesületek szövetségécnn. — Hibaigazítás. Lapunk mult kori számában tévesen lett közölve a mag krumpli iránti jelentkezés határideje, azért most helyreigazítjuk annyiban, hogy akik a gazdasági egyesület által beszerzendő magkrumpli iránt érdeklődnek, azok mielőbb jelent-kezenek a gazdasági egyesületnél (mennyiség és pontos cim megjelölésével) személyesen vagy iiásban az egyesület irodájában vagy Lajnscsek Ferenc egy. pénztárnoknál. — A murska-sobotai evang. nőegylet jan 10-én megtartott mulatságán a következők szíveskedtek feliilfizetai: Dob-rai Jánosné 110 Din. Dr. Popp Fülöp Zagreb, Luthár Ádám Pucooci. Vezér Qéza Martjanci, Ratkol Tivadar, Qodi-na István Petrovci, Czvetics János, Benkő Józzef, Dr. OoljevŠček, Darvas Aladár Križevci 100—100 Din. Vagaja ravnatelj 80 Din., Siftár és Hahn 60 Din., Hirschl Ferenc, Rupnik Rudolf, özv. Maggyesi Somogyiné, Dr. Kühár Sándor Ptuj, Tarcay Andor Antonovac, Dr. Vályí Sándor, Kühár István Mar-kišavci, Skrabán János, Kühár János Puconci, Jónás János 50—50 Din. Hirschl Brata, Dr. Bölcs Gyula, Fürst A. in Sin 40—40 Din. Dr. Muster József, Heimer Arnold, Rehn János Tišina, Meolic Ferenc, Siftár Lajos 30 30 Din. Dr. Sömené, Siftár Didi, Eberl Róza, Norcsics Lajosné, Porédos István Tešanovci, özv. Cserniné Vértes Etelka, Dr. Kolrič professor, Kirbisch Ferenc, Meszarics István, Hartmann Ferencné, Czipott Viktor 20—20 Din. Makári Aladár Salovci, Vuhán Qéza, Dr. Qei-ger Arthur 15—15 Din. Koder Anton, Péntek Kálmán, Dujc učitelj, Dr. Žem-lič, Pollék Oyula, Heklits István, Kühár István Tešanovci, Dr. Pintér Miklós 10—10 Din. A nemesszivü adományokért ezúton mond köszönetet a nőegylet választmánya. — Gazdasági egyesület M. Szobotai fiókja felhívja azon érdekelteket, kik vetőburgonyát (magkrumplil) óhajtanak venni, hogy ezen igényüket a gazda-sági egyesületnek mielőbb jelentsék be, hogy az ültetési idény beálltával a mag készen álljon. Ára még eddig nincsen jelezve, megközelitőleg a napi árnál 30—40%-kal drágább lesz, Az egyesület talajunkhoz megfelelő igényű magot szerez be. Bejelenteni lehet az egy. megbízottjai révén, vagy levélben, vagy személyesen az egyesületnél. -Egyúttal jelentsék be igényeiket azok, kik gyümölcsfa csemetékre vagy szöl-löoltványokra reflektálnak. Az esetleges késedelemért ne legyen az egyesület okozva. Mötrágyák tavaszi használatra már megérkeztek, Čeh és Gáspár cégnél, az egyesület megbízottjainál kapható. — Idegenek bejelentése. Vendéglősök kik szálló vendégeket fogadhatnak, kötelesek 24 órán belül bejelenteni minden idegen szálló vendéget a község elöljáróságának. Az erre vonatkozó rendelet és utasítás a hivatalos lap jan. 30 án kelt 9. száma hozza, helység nevek megjelölésével, hol a bejelentés kötelező. — Vendéglősök felhivatnak, hogy büntetés terhe mellett tagsági dijaikat fizessék be és tanoncaikat és segédszemélyzetüket minden változásnál jelentsék be. — Meghívó. Murska Sobotai szállodai és venglői alkalmazottak, 1926. február hó 18-án (csütörtökön) a Bác-féle szálloda összes helyiségeiben zártkörű TÁNC ESTÉLYT rendeznek. K "saicaía KinO v Murski Soboti. V NEDELJO 14. februára popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri ALAHOV ZAKON Velika, senzacijonalna drama u 5 činova. U glavni ulozi: F. ALEXANDRESCO U ovom filmu sudjeluje 18.000 ljudi, 5000 konjanika i 3000 deva. VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. rv- sredo 17. febp. Quo Vadiš Historijski film u dva dijela iz doba rimskoga cara Ne-rona, po istoimenom glaso-vitnem romanu od H. Sien-kievicza Dio I U glavni ulozi: EMIL JANNINGS. Kérjük a bérletjegytulajdonosokat, hogy jegyüket szerdán délig a pénztárnál beváltsák I L J Etaksi je bi vőzni red doszémao vidli bodemo v prisesztnoj numeri, csi de za naso sztrán kaj bőgsi te nővi. Od 15. Okt. VOZNI RED 1925. Ormož — Murska-Sobota — Hodoš. M 7032 II-111 M 7034 II-III 5.30 5.44 8.30 8.46 9.06 9.23 9.44 9.48 P 7012 II-III 10.35 10.48 10.59 11.13 11.31 11.34 P 7014 11-111 POSTAJE 17.42 17.55 18.06 18.20 18,38 18,41 13,31 14,10 13,31 14,10 10,25 10,56 11,27 11,46 13,20 13,34 b.00,13,50 6.22 14,12 6.34 14,24 6.43 14,33 6.56,14,46 7.0514,55 11,55 12.12 12,29 12,43 19,46 20,20 19,10 19,27 19,44 19,58 odh Ormož 15, 17 . . . y Pavlovci p...... Ivanjkovci..... Žerovinci...... Ljutomer trg . . prih. Ljutomer 17 . . . prih. Qornja Radgona . . prih. Radgona (Radkersb. odh. Ljutomer 17 ¥ Veržej..... * Beltinci . . . . prih odh. Murska Sobota Pucinci p. ..... Moštjanci- Vaneča p G. Lendava-Mačkovci Stanjovci p. . . . , Petrovci-Križevci p Šalovci p..... prih. Hodoš ...... prih. t * odh. odh. odh. prih A k odh. prih. A Odh. P 7011 II-III 8.01 7.46 7 38 7.24 7.04 7.00 6.04 5.45 6.38 6.22 6.05 5.50 M 7031 II-III 53 41 ,28 .17 .55 .45 .30 .20 P 7013 II-III 15,54 15.42 15,31 15,17 14,57 14,53 10,16 9,50 14,28 14,12 13,55 13,40 M 7033 II-III 20,20 20,05 19,52 19,27 19,05 19,00 16.39 15,44 18,26 18,05 17.34 17,05 16.35 16,23 16,10 15,59 15,45 15,35 15,20 15,10 Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao teta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme i— mali oglaszi 0-7U Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnejo sze posilajo : Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Kraji íi MÁRKISEVClbr 2 —: Postni esekovni racsun broj 1298.; Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küld' ndők • M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Ü. posta VINSKA SOBOTA. — : Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasánirp Előfizetési ára negyedévre belföldön lft Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközi és nyilttér 150, rendes 1-—, apróh ruetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Termesszünk sok takarmányrépát. Boldog most az a gazda, a kinek bőségesen áll rendelkezésére takarmányrépa, a melyet állatai téli takarmányozásánál ma már nem nélkülözhet, nem pedig különösen abban az esetben ha teheneket tart és tejtermeléssel foglalkozik. A takarmányrépa ugyanis magas víztartalma miatt nagyon kedvezően hat az állatok emésztő képességére akkor, amikor állatainkkal csupán száraz takarmányt kell feletetni, tehát a téli hónapokban. Az állatok tejelő képességét pedig rendkívüli módon fokozza is, s igy az állatok téli takarmányozása terén annál kedvezőbb eredményeket ér el a gazda, mennél több répát tud egyidejűleg feletetni. A nagy répatermésnek egyik feltétele az, hogy a répának szánt talajt ősszel szántsuk fel, mert ilyetén módon a téli nedvesség nagy mennyiségben hatolhat be a talaj belsejébe, s igy az esetleges szárazságtól a répa nem fog szenvedni. Második feltétele a nagy répatermésnek, hogy őszi szántás előtt legalább tél istálló trágyát kapjon a talaj, s e mellett 150 kg. szuperfoszfátot kat holdanként, a melyet azonban nem ősszel szántás előtt szórunk ki, hanem rászórjuk a szántásra februárban, hómentes időben. Kísérleti állomások 7 helyen végzett répamütrágyázási kísérletet alapján kat holdanként 150 kg. szuperfoszfátot szórván ki, minden esetben jelentékeny termés többlet volt, 7-től egész 40 má zsáig kat. holdanként. Ha valakinek nincsen istálló trágyája, s ennek következtében répa alá nem tudott trágyázni, akkor a szuperfoszfát egymagában nem fejt ki elég termésfokozó hatást, mert a talaj nitrogénban is szegény. Ilyen esetekben tehát nem elegendő csak szuperfoszfáttal trágyázni a talajt, hanem chilisalétromot is kell adni olyan módon, hogy kat. holdanként most a tél folyamán, hómentes időben kiszór 150 kg. szuperfoszfátot, néhány nappal a répa elvetése után pedig 60—80 kg. chilisalétromot, a mit jobb a répasorokra rászórni, mert igy kevesebb kell belőle, s csupán arra kell vigyázni, hogy a kiszórás idejében a répa levelei ne legyenek nedvesek. Ugyancsak ilyen irányú kísérlet, a midőn 150 kg. szuferfoszfátra és 80 kg. chilisalétromra kat. holdanként 30—70 mmázsa terméstöbblet mutatkozott. Ezen trágyási eljárással tehát egy és ugyan azon területről is sokkalta nagyobb répaterméseket érhetünk el, s igy módunkban lesz állatainkat jobban takar-mányozni, avagy több állatot tartani. du'jon. A trágyázás 2—3 esztendőre hat ki, a boronálást azonban minden esztendőbeo el kell végeznünk, inkább ősszel mint tavasszal, hogy a téli nedvesség is behatolhasson a talajba. íme milyen egyszerű módon és kicsiny eszközökkel érheti el minden kisgazd«, hogy kétszer annyi takarmánya legyen, mint volt eddig! Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. LJUBLJANA: febr. 12. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 300—315 » 'Zito—Rozs > 212—225 Gondozatlan lucernások és lóherések. A mostani magas állatárak, illetve a városi lakosságnak rohamosan fokozódó husszükségiete mellett az állattenyésztés, s ennek révén a takarménytermesztés mind nagyobb jelentőséggel bir. A gazdaközönségnek saját érdekében életbevágó kötelessége, hogy a jelentkező igényeket mi nél kifogástalanabbul kielégítse, mert különben megérheti a szégyent és fájdalmas vesztességet, hogy az ausztriai iparosok ki fogják csikarni a Romániából, Magyarországból meg Bulgáriából való élőállat behozatalt. Virágzó állattenyésztés azonban megfelelő takarmánytermesztés nélkül elképzelhetetlen, ezért a mezőgazdaságnak egyik legsürgősebb feladata a temérdek rosszul termelő lóherés, és lucernás megjavítása. Csekély fáradsággal könyen megkétszerezheti a gazda'ezeknek a hasznát, csak meg kell tanítani rá, hogyan csinalja. A lóheresek és lucernások csekély termőképességének a gyakorlati gazdák tapasztalata sze rint többnyire az az oka, hogy a talaj felső részének tulkemé-nyedése miatt az esővíz nem hatolhat a talajba, másrészt pedig a gondozatlan, kizsarolt talaj nem rendelkezik elegendő tápanyaggal, hogy bőven teremhessen A talaj tulkeményedett felső részét ugy javítjuk meg, hogy kora tavasszal, a talaj megszik-kadása után keresztülkasul éles boronával megjáratlak a lucernást. E müvelet által a talaj felső része porhanyová vélik, s a viz és levegő behatolhat, másrészt a borona a gyökereket átvagdossa, s ezzel uj sarjadzásra, uj hajszálképződésre készteti. A másik feladat a talaj hiányzó tápanyagainak pótlása. Ha kat. holdanként a borona után két mázsa szuperfoszfátot szórunk a talajra, megtettünk mindent arra, hogz lucernásunk vagy lóherésünk buja fellődésnek in- Eladó 200 szál öreg fenyőfa gerendának és deszkának olcsón MIKO-LÁNÁL G. Petrovci. Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. KAVARNA MeOlíC KÁVÉHÁZ > Ovesz—Zab » 180-— > Kukorica 150— » Proszö—Köles » 215— » Hajdina » 260 — > Szenö—Széna » 7250 » Graj—Bab csres. » 300- > zmésan—vegyes bab 200— » Krumpli » 75— » Len. sz.—Lenmag » 500— > Det. sz.— Lóherm. » 2000 BENKO: febr. 12. Biköv. Telice Krave Teoci 1 kg. Bika SÜszö if 7 50 8" S Tehén! | 2 — Borjú r Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. III. II. I. prima 7-50 8-- 8-50 9^— 8 50 9-— 3-- 4-50 8-— 9- -14— 16-28 — 35 — 30— 25-— 1.25 illHIO^IBHII LEGÚJABB Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Oyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek Míndenemü kalap alakítások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyan ott nagy választék kötények, harisnyák, míndenemü kötőt áru gyermekek és falnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron. A. Király trg. z klobuki, perilom i krátkim_ blágom M. SOBOTA (Berger-féle ház). Pontos kiszolgálás ! Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din Pénz. D. 9.17 Ö6-40 0.079 7-97 167-40 227-50 sfrk. Szolid árak! IIIHIfilllHII HIRDESSEN A „Mőrszka Krajinában,, LEGJOBB regények magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók. Családok részére szórakozásnak Uj idők és BORSZEM 39HKD kapható: I. HAHN papirkereskedésében MURSKA SOBOTA.